Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-08 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK fSM-HHHSZÁG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 159. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1986. július 8. Szovjet-francia csúcstalálkozó Moszkvában Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke — felesége társaságában — hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására. A francia államfőt és feleségét a moszkvai repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és felesége, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter és felesége, valamint más hivatalos személyiségek fogadták. Mint a TASZSZ jelenítette, a repülőtéri fogadtatást követően a baráti ország vezetője a Kremlbe hajtatott. A Nyugat csökkentse megfelelő mértékben azokat a fegyverfajtákat, amelyekből neki van több, azokból a fegyverekből pedig, amelyekből nekünk van több, minden további nélkül felszámoljuk a „felesleget” — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, azon a hétfői vacsorán, amelyet francia vendége, Francois Mitterrand köztársasági elnök tiszteletére adott. Az SZKP KB főtitkára elmondta: az SZKP XXVII. kongresszusa stratégiájának vezérgondolata, hogy mozgásba lendítsék a szocializmus egész társadalmi-gazdasági és demokratikus potenciálját, megadják a fejlődésnek a kellő dinamizmust, és emeljék a nép életszínvonalát. Hozzáfűzte: e tervek valóra váltása csakis békében lehetséges. Ebből fakad, hogy nemzetközi síkon a fő célkitűzés: mindent megtenni a béke megszilárdítása, a fegyverkezési hajsza beszüntetése érdekében. A Szovjetunió konkrét lépésekkel, javaslatokkal és egyoldalú kezdeményezésekkel nyilvánítja ki akaratát, hogy megváltoztassa az események veszedelmes alakulását, elérje, hogy a bizalmatlanság helyébe végül a béke iránti közös felelősség tudatosításán alapuló, ésszerű együttműködés lépjen. A politikai szótárból teljesen ki kell iktatni az Európa, mint „hadszíntér” fogalmat. Európa mutasson példát olyan szuverén, különböző, de békeszerető államok együttélésére, amelyek tudatában vannak egymásrautaltságuknak és a kapcsolatokat a bizalomra építik. Ezt elsősorban úgy érhetjük el, hogy Európát — az Atlantióceántól az Ural-hegységig — megszabadítjuk a fegyverek robbanásveszélyes terhétől. A Szovjetunió és szövetségesei nemrég jelentős javaslatot tettek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverek csökkentésére Európában. Ez lehetővé tenné, hogy megszüntessük azt a mondvacsinált, vagy őszinte félelmét, hogy az európai atomfegyvereik felszámolása a hagyományos fegyverekben állítólag fölényben levői szocialista országok javára bontaná meg az egyensúlyt. Várkonyi Péter bonni tárgyalásai Dr. Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, hétfő délben fogadta dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, aki Hans-Dietrich Genscher al- kancellár és külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik az NSZK- ban. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, így a leszerelés és az európai biztonsági és együttműködési folyamat feladatait, témakörét, valamint a kétoldalú kapcsolatokat. Megerősítették, hogy mindkét kormány határozottan törekszik a kapcsolatok bővítésére és a politikai párbeszéd elmélyítésére. A nap folyamán dr. Várkonyi Péter megkezdte tárgyalásait Hans-Dietrich Gen- scherrel, nyugatnémet kollégájával, s mélyreható megbeszéléseket folytatott vele a nemzetközi helyzet problémáiról. Hasonló témakört öleltek fel tárgyalásai dr. Hans-Jochen Vogellel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) helyettes elnökével, az SPD parlamenti csoportjának elnökével. A magyar külügyminiszter később a nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) épületében látogatást tett dr. Philipp Jenningernél, a Bundestag elnökénél. A felek megvitatták a két ország parlamentjei és törvényhozói között örvendetesen fejlődő, széles körű együttműködés további lehetőségeit. Dr. Várkonyi Péter délután tárgyalt a Zöldek pártjának több vezetőjével, így Brigitte Bertholddal és Ulrich Fischerrel, az elnökség tagjaival, valamint Otto Schily és dr. Sabine Bard parlamenti képviselőkkel. A tárgyalásokon jelen volt dr. Horváth István, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete. A délutáni órákban folytatódtak a nyugatnémet—magyar külügyminiszteri tárgyalások. Hans-Dietrich Genscher és felesége, este a bonni Stei- genberger nagyszállóban díszvacsorát adott dr. Várkonyi Péter és felesége tiszteletére. Falusi udvar Régi ház Mezőcsáton Az országúton Fotó: Laczó József Vízhálózat Királdon Tornaterem Putnokon Gázcseretelep Serényfalván A putnoki és Putnok környéki településfejlesztési elképzelések között is nyilvánvalóvá váltak, melyek azok, amelyek egészében vagy részben társadalmi munkában is megvalósíthatók. A Putnoki Nagyközségi Tanács közelmúltban megtartott végrehajtó bizottsági ülésén legalábbis némi vitával ugyan, de elfogadták a következő ötéves terv társadalmi munkára vonatkozó programjavaslatát. Véleményünk szerint a javaslatot nem volt könnyű összeállítani, hiszen nem kevesebb, mint hét kisebb nagyobb település érdekeit kellett összhangba hozni, és a még csak papíron szereplő milliókat a lehetőségekhez képest — s a lakosság számához, igényeihez igazítva — igazságosan elosztani. Abban sem vagyunk biztosak, hogy a vélemények egyeztetése maradéktalanul sikerüli, ám egy programjavaslat —, mint azt a vb-n is elmondták — nem megmásíthatatlan, menet közben még módosítható, kiegészíthető. Nos, hogy számokkal kezdjük; a nagyközségi tanácsa VII. ötéves tervi feladatok eredményesebb megvalósítása érdekében 1986 és 1990 között mintegy 65 millió forint értékű kollektív munkával számol. Az akcióprogram elkészítésekor kiindulási alap volt a falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon elhangzott sok-sok ötlet, javaslat, de nem hagyták figyelmen kívül az egyes településeken működő szövetkezetek, vállalatok társadalmi szervezeteinek a véleményét sem. Az újabb ötéves ciklus elképzelései között szerepel mindenekelőtt a rend és tisztaság megteremtése a lakóterületeken, munkahelyeken és intézményekben. Mindez persze csak akkor valósítható meg tökéletesen, ha a közintézmények és községek területén a tömegszervezetek megfelelő propagandamunkát fejtenek ki ennek érdekében. Hogy milyen értékről van szó? Legnagyobb összeget — 31 millió forintot — a községépítés feladatai viszik majd el, a beruházáshoz, fenntartáshoz és felújításhoz kapcsolódó tennivalók megvalósításakor pedig 8 és 13 millió forint közötti ösz- szegű társadalmi munkákkal számolnak a tanácsi szervek. Nem kevésbé izgalmas. kérdés: hogyan oszlanak meg ezek a tervbe vett pénzek a települések között? Több mint 42 millió forint „jut” például Putnokra, s a társközségek közül Serény- falvára és Királdra közel azonos érték (hatmillió fölött), s ugyanez mondható el a kalkulált három, három és fél millió forinttal Hétről és Kelemérről is. Dubicsányban az öt év alatt közel kétmillió forint értékű munkával számolnak, s a települések között a legkisebb lélekszámú Gömörszőlősön pedig 772 ezer forinttal. .. Hogy mi szerepel a tervek között? Az igények az eddigi tervciklushoz képest nem sokat változtak. Hogy csak a legfontosabbat említsük: Putnokon például a rendelőintézet és egy tornaterem felépítése, Serényfalván egy gázcseretelep létrehozása, Keleméren az ivó- vízhálózat megteremtése, Dubicsányban pedig egy ravatalozó építése. A lista természetesen nem teljes, hiszen a számtalan területrendezési, felújítási, útépítési, parkosítási stb. munkák is mind-mind a köz által, és a köz javára végeztetnek el majd az öt év során. —k—g— A miskolci nyári egyetemen A termelőszövetkezetekről A kétnapos tanulmányút után tegnap ismét az egyetemi padokban ültek a hallgatók, s folytatódott a miskolci szabadegyetem előadás- sorozata. A termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági környezete címmel Soós Gábor, a TIT alelnöke tartott előadást. Milyen történelmi környezetben alakultak meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, milyen a tulajdoni helyzet, mi is az a föld járulék? Hogyan alakult a parasztság élete az elmúlt negyven évben? E kérdés- csoportok köré építette előadását Soós Gábor, s a hallgatók megtudták: a magyar mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom 1960 végére teljesen kifejlődött. Az akkor 4500 termelőszövetkezet átlagosan 870 hektáron gazdálkodott. Az egyesülések után ma már fcsak 1262 szövetkezetünk van, ám az átlagterületük meghaladja a 4300 hektárt. Elmondható, a 4000 hektáros területek már alkalmasak a korszerű technológiák hasznosítására, a gazdaságosság fokozására. A mezőgazdasági keresők létszáma az elmúlt évtizedek alatt jelentősen csökkent, ugyanakkor sok a nyugdíjas. A szövetkezeti tag nyugdíj után is tag marad, s élvezi tagsági létének előnyeit, mint például a háztájit, illetve az ebből eredő anyagi hasznokat. Az elmúlt időszak alatt megváltozott a falu képe, hiszen mostanra a falusi lakosság több mint fele nem mezőgazdasági dolgozó. Ezzel egyidöben a szövetkezeti mozgalom szellemi, műszaki felkészültsége átalakult, a dolgozók egyharmada szakmunkás, s több mint fele betanított munkás. Végezetül az előadó elmondta: abban, hogy a honi élei miszertermelés kiegyen- súlyozott, a szükségletek biztosítottak, mi több, az agrárágazatok exporttermelése jelentős, fokozódó szerepe van a napról napra erősödő mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye termelőszövetkezeti mozgalmát, eredményeit, ellentmondásait a hallgatóknak Lipcsei Attila, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese ismertette. Elmondotta, az első termelő- szövetkezet 1948-ban Mezőikeresztesen alakult. Tizennégy év múltán már 319 termelőszövetkezet gazdálkodott megyénkben, 400 ezer (Folytatás a 2. oldalon) ■BBBHBBBBnB
