Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-04 / 156. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. július 4., péntek » * Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén meghallgat­ta a Nógrád Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsá­gának jelentését, amelyben számot adott saját mun­kájáról. Elismeréssel álla­pította meg, hogy a vég­rehajtó bizottság a törvényes követelményeknek megfele­lő, az országos és a helyi érdekeket egyaránt szem előtt tartó színvonalas és eredményes munkát végez. A Minisztertanács helyeslő­én tudomásul vette a végre­hajtó bizottságnak a VII. ötéves tervben előirányzott feladatok végrehajtásának elősegítésére, valamint az irányítómunka továbbfej­lesztésére kidolgozott elgon­dolásait, és kötelezte a kor­mányzati szerveket, hogy ezek valóra váltásához nyújtsanak támogatást. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az építési ha­tóságok megerősítésére és munkájuk színvonalának emelésére javasolt intézke­déseket. Egyetértett azzal, hogy ezek keretében a terü­letrendezési, építészeti, mű­emlékvédelmi feladatok egy­séges irányításának és a te­lepülésfejlesztés koncep­ciójának erősítése érdeké­ben a városokban és — ahol indokolt — a városi jogú nagyközségekben is főépíté­szi munkakört rendszere­sítsenek. Lakás, közművek, egészségügy (Folytatás az 1. oldalról) Az előterjesztésekhez Szé­kely László tanácselnök­helyettes fűzött szóbeli ki­egészítőt. Egyebek között rá­mutatott, hogy a település- fejlesztési koncepció a vá­ros fejlődésének legfonto­sabb irányait határozza meg. Nem részletes, pontos fejlesztési terv, amelyet ké­sőbb pontról pontra végre kell majd hajtani. Sőt, el­lenkezőleg, a koncepció ál­landó „karbantartásra”, kor­szerűsítésre szorul, és úgy lesz majd teljes, ha az ab­ban foglaltak alapján az ágazati szakigazgatási szer­vek is kidolgozzák saját, részletes programjukat, s azt a tanács elfogadja. A középtávú tervről szólva ugyancsak hangsúlyozta, hogy az sem végleges, ha­rtem keretjellegű. A tanácsi költségben és fejlesztésben mind nagyobb szerep hárul az éves tervekre, az abban foglalt tennivalók követke­zetes végrehajtására. A VII. ötéves terv esztendeiben a tanács egyrészt az úgyneve­zett gördülő tervezés mód­szereit alkalmazza, ami az igények és a lehetőségek folyamatos szembesítését je­lenti; másrészt él a sávos tervezés lehetőségével, ami annyit jelent, hogy a ren­delkezésre álló anyagi esz­közök, a pénz függvényében maximális, illetve minimá­lis programot hajt végre. Ennek megfelelőé - a kö­zéptávú terv 21 milliárd 429 millió forintos bevétellel és ugyanilyen összegű kiadás­sal számol — optimális esetben. A pesszimistább prognózis ettől 459 millió fo­rinttal alacsonyabb bevétel és kiadás tételeit tartalmaz­za. Miskolc VII. ötéves taná­csi tervében változatlanul kiemelt, fontos helyet ka­pott a lakáskörülménvek javítása, a nagy társadalmi feszültségeket okozó meny- n.yiségi lakáshiány további csökkenése. A második he­lyen a város életében múl­hatatlanul fontos műszak1 ellátórendszer és a külön­böző közműhálózatok fej- ItZItá£a"-*zei;epel. Ezt köve­ti harmadikként az oktatás- és az egészségügy színvona­lának megőrzése, illetve to­vábbfejlesztése. A vitában összesen tizen- ketten kértek szót. Homo- lya Gizella, a HNF Miskolc Városi Bizottságának titkára szólt arról, hogy a Hazafias Népfront tevékenyen részt kíván venni a várospolitikai célok megvalósításában. A lakossági fórumok megszer­vezésekor az érdekegyeztetés és az ellenőrzés megterem­tésében vannak fontos fel­adatai a népfrontnak. Nagy- né Tóth Margit tanácstag ja­vasolta, hogy a Centrum Áruház tervezett bővítésének végrehajtásához a tervben szereplőnél magasabb ösz- szeggel, 40 millió forinttal járuljon hozzá Miskolc Vá­ros Tanácsa. Márkus Dezső, Béres Pál, Károly János. Gáspár Sándor, Szelekovszki Ferenc, Harhai József ta­nácstagok választókörzetük, e peremterületek lakossága nevében kértek szót. Mind­annyian dinamikusabb fej­lesztést sürgettek, s rámu­tattak: a városszéli terüle­teken élők ellátása gyakran alatta marad a kívánatos­nál. elvárhatónál. Egyönte­tű volt a véleményük amely szerint e területek gondjairól már elegendő szó esett, minél előbb a már elhatározott tennivalók vég­rehajtására kell törekedni. A napirendi pont vitájá­ban Ladányi József, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta hogy napjainkban a lakosság jogos igényeinek csak egy részét tudják kielégíteni a tanácsok. Ezért a már el­ért színvonal megőrzése az egyik legfontosabb tenniva­ló, bizonyos, területeken pe­dig kisebb mértékben előre is lehel lépni. A megyei ta­nács elnöke javasolta a tes­tületnek, hogy inkább keve­sebb fejlesztésre szánják el magukat, ám azokat min­denképpen fejezzék be. Kü­lönösen nagy lehetőségek rejlenek az ésszerű takaré­kosságban; a költséo''etés egyes tételeinél 1 százaiékor megtakarítás 200 millió fo­rintot is eredménvezhet amelyet a peremterületekre lehetne fordítani. Dudla József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságá­nak első titkára hangsúlyoz­ta, hogy a tanács egyszerre tervezi és végrehajtja a te­lepülés fejlesztésére vonat­kozó elképzeléseit. A városi pártbizottság állásfoglalását továbbítva elmondotta: mind a középtávú, mind a hosz- szú távú terv világos, jó programot foglal magába. Helyes az a törekvés, amely szerint Miskolcon nem a mennyiségi gyarapodásra kell törekedni, hanem a vá­rospolitikát tekintve is első­rangú kérdés a komnlexi- tás, a teljesség, valamint a minőség. Cservenyák Gá­bor tanácstag a környezet- védelemről, konkrétan a ta­polcai karsztforrások vízvé­delméről beszélt, s rámuta­tott, hogy ezen a területen már csak a szigorú ''’rságo- lással lehet előbbre lépni. A szavazáson a tanácstagok egyhangúlag elfogadták mind a középtávú tervet mind az ezredfordulóig ér­vényes fejlesztési koncep­ciót. A tanács^ végül személvj kérdésben döntött. Paop Györgyöt felmentette a Mis­kolc Városi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöki funkció­jából, egyidejűleg megvá­lasztotta erre a posztra La­katos Attilát, aki az ülésen letette a hivatali esküt. (udvarily) Befejeződött a LEMP X. kongresszusa Befejezte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusa. A képen: Zbigniew Messner kormányfő az utolsó napon a ta­nácskozás szünetében, küldöttek körében. (Folytatás az 1. oldalról) A LEMP X. kongresszusa csütörtökön egyhangú szava­zással elfogadta a párt hosz- szú távú programját, amely az ezredfordulóig határozza meg a szocialista építés fel­adatait. Ez a LEMP első hosszú távú programja. Ko­rábban a kongresszusok mindig a következőig tartó időszakra fogalmazták mp« a párt céljait és feladatait. A hosszú itávú programon öt éve dolgoztak; még az előző, rendkívüli kongresz- szus határozta el, hogy el kell készíteni ezt. a terve­zetet időközben többször is széles körben megvitatták. A hosszú távú program Len­gyelország társadalmi és gazdasági fejlődésének me°- gyorsítására irányul, nagy hangsúlyt helyez a műsza­ki-tudományos haladásra, aláhúzva, hogy ez lesz a döntő minden más társa­dalmi és gazdasági feladat megoldásához. A küldöttek korábban, még a kongresszus második napján elfogadták a. szerve­zeti szabályzat módosítását és a párton belüli választá­sok új szabályait. A szer­vezeti szabályzat a módosí­tásokkal erősíti a LEMP munkás jellegét, új intézmé­nyes formákat teremt a párt és a pártonkívüliek kapcsolatainak erősítésére A választási szabályzat ki­mondja, hogy egy személy ugyanazt a párttisztséget megszakítás nélkül legfel­jebb csak két választási idő­szakon keresztül töltheti be. Harmadszorra csak rendkí­vüli esetben jelöltetheti magát. A választási időszak minden tisztség esetében öt év. * A Lengyel Egyesült, Mun­káspárt X. kongresszusán részt vevő magyar pártkül­döttség, amelyet. Grósz Ká­roly, az MSZMP PB tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára, vezet, csütörtökön a többi küldöttséghez ha-, sonlóan vidéki programon vett, részt. Grósz Károly lá­togatást tett a Varsó közelé­ben fekvő Mysiadlo Állami Gazdaságban, ahol elsősorbar melegházi zöldség- és. virág­termesztéssel foglalkoznak. Ezt követően, délután a var­sói magyar nagykövetségen találkozott a helyi magyar kolónia tagjaival. A magyar pártküldöttség csütörtökön a késő esti órák­ban hazautazott: Budapestre. Fogadás az USA nemzeti ünnepén Nicolas M. Salgo, az Ame­rikai Egyesült Államok bu­dapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott csütörtökön rezidenciáján. A fogadáson részt vett Kapolyi László ipari miniszter, Bányász Re­zső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Török Ist­ván külkereskedelmi minisz­tériumi államtitkár, Kővári Péter külügyminiszter-he­lyettes, Magyar Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint politikai, gazdasági és kul­turális életünk számos más vezető képviselője. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A gazdagodó Zsóri Az idén már gyógyítanak benne Megtörtént az épületek műszaki átadása és a kivi­telezők, a BÁIÉV dolgozói a hiánypótlást végzik a mező­kövesdi reumaszanatórium­ban. Az ország határain túl is ismert és kedvelt, elsősorban reumatikus megbetegedések­re gyógy í tó hatású Zsóri - fürdő szomszédságában elő­re gyártott elemekből a hely­színen szerelték össze a há­romemeletes, hotelszerű sza­natóriumi épületet. Ebben 150 ágyas utókezelőt rendez­nek be. Ehhez 200 adagos konyhát is építettek. A be­tegek ellátására emeleten­ként ebédlőt és társalgót is kialakítottak. Ugyancsak itt helyezték el az orvosok és nővérek szobáit. A hotelrészhez csatlakozik a kezelőépület, amelyben je­lenleg a Medicor szerelői dolgoznak a különböző gyógyeszközök telepítésén. A balneoterápiás kezelést a betegek a hőfürdő fedett medencéiben kapják. A ke­zelésre szolgáló épület­szárnyban fizikoterápiás, elektroterápiás kezelőt, iszappakoláshoz szükséges helyiségeket és többek kö­zött hat szénsavas kádfürdőt is berendeznek. A sokféle gyógy berendezés lehetővé teszi, hogy a gyó­gyulást keresők a különböző reumatikus betegségnek megfelelő, a legeredménye­sebben ható kezelésben ré­szesüljenek. A megye új egészségügyi létesítményét a tervek sze­rint a berendezést követően átadják rendeltetésének, s így még az idén megkezdik ott a gyógyítást. Kádár János találkozott Larry Práterrel és Jörgen Jensennel Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön talál­kozott a magán látogatáson hazánkban tartózkodó Larry Presslerrel, az Egyesült Ál­lamok szenátorával, a Sze­nátus Külügyi Bispttsága európai albizottságának el­nökével, a Kereskedelmi Bi­zottság üzleti és idegenfor­galmi albizottságának veze­tőjével. Az amerikai vendéggel megbeszélést folytatott Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KIB titkára, valamint Várko- nyi Péter külügyminiszter. A szívélyes légkörű találkozó­kon véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. Áttekintették a magyar—amerikai kapcsola­tok alakulását, különös te­kintettel a gazdasági együtt­működés fejlesztésének to­vábbi lehetőségeire. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházában találkozott Jörgen Jensen­nel, a Dán Kommunista Párt elnökével, aki szabad­ságát tölti hazánkban. A dán vendéggel megbe­szélést folytatott Övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára is. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón áttekin­tették a két párt közötti kapcsolatok helyzetét, a nemzetközi élet, illetve a kommunista és munkásmoz­galom néhány időszerű kér­dését. Római békefórum A kelet—nyugati párbeszéd kérdéseinek megvitatásával folytatta munkáját csütör­tökön Rómában a capitoli- umi békefórum. A nemzet­közi tanácskozást Róma vá­rosa és az olasz külügymi­nisztérium rendezte a nem­zetközi békeév alkalmából. „A párbeszéd, mint a béke egyetemes alapja” jelszó je­gyében folyó tanácskozáson mintegy negyven ország tár­sadalmi szervezeteinek het­ven képviselője vesz részt. A magyar küldöttséget Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front főtitkára vezeti. A Bruno Kreisky, volt osztrák kancellár elnökleté­vel tartott csütörtöki tanács­kozáson olyan fontos kérdé­sekről cseréltek véleményt, mint a kelet—nyugati pár­beszéd elmélyítése, a kölcsö­nös bizalom elmélyítése és a nemzetközi együttműködés előmozdítása. íNyikolaj Prozsogin szovjet küldött, a Pravda szerkesztő bizottságának tagja felszóla­lásában ismertette a leg­újabb szovjet békekezdemé­nyezéseket, állást foglalt a kelet—nyugati kapcsolatok általános megjavítása mel­lett. Vállalkozókról, vállalkozásról (Folytatás az 1. oldalról) A téma aktualitását indo­kolja, hogy ma még so­kan fogalomzavarral küzde­nek, amikor a vállalkozás­ról beszélnek. Ennek első­sorban a tartalmi pontat­lanság az oka. A vállalko­zás valójában speciális vi­szonyok közti gazdasági te­vékenységet jelent. Fejlődé­sében a modern (tőkés) tár­sadalom történelmi fordula­tot idézett elő azzal, hogy a magántulajdont átalakította tőkévé, azaz a magánva- gyont szisztematikusan be­kapcsolta a nemzetgazdasági újratermelés folyamatába. A vállalkozás alapvető előfelté­tele tehát egyfajta átalaku­lás, amely másként történt például Angliában. Németor­szágban és a kelet-euró--,; országokban. Amikor tehát a vállalkozásról szólunk, első­sorban azt kell tisztázni, mi­kor válik egy társadalomban az egyének, csoportok tulaj­donában levő vagyon a nén- gazdasági újratermelés szer­ves részévé. Ma a vállalko­zás középpontjában az be­nevezett inmateriális va­gyonjavak (találmányok, öt­letek árukénti kezelése) hasznosításai vannak. Az előadó ismertette a vál­lalkozás gazdasági filozófiai irányzatait is. Egyes nézetek szerint: az emberi szükség­letek állandó növekedésének állandó kielégítése a fel­adat. Mások azt tart­ják: olyan állandó szük­ségletekkel rendelkezünk, amelyek érdemben ké­sőbb sem változnak. Leg­főbb érték a belső lelki egyensúly, amely ha — a környezeti ártalmak, feszült­ségek miatt — megbomlik, az emberi létet veszélyezte­ti. A magánvagyon gyarapítá­sa két fontos pilléren nyug­szik: az adott személy gaz­dasági erején és a társadal­mi pozícióján. Ezek részle­tezése után dr. Nagy Aladár szólt még az innovációról, mint a vállalkozás eoy Le­hetséges formájáról, továbbá azokról a személyiségjegyek­ről, amelyek a jó vállalko­zótól elválaszthatatlanok. (monos) Magánkereskedők és magánkereskedői engedélyt kiváltani szándékozók, figyelem! A Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat 1986. szeptember 1. napjától egyszemélyes üzemeltetésre bérbe adja a 341. sz. Rudolftelep, József Attila utca 1. sz. 342. sz. Ormosbánya, Sztahanov tér 2. sz. alatti VEGYESIPARCIKK boltjait. Bérleti díj: megegyezés szerint. [ Érdeklődni és a pályázatot beadni a vállalat kisvállalkozási osztályán (Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. Tel. 38-141) lehet. ____________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents