Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

1986. június 28., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

Propagandisták eszmecseréje a Befognál

II izdiois és a tudatformálás kérdései

..Itt már régen nemcsak •i propagandamunkáról van szó", jegyezte meg egy hosz- szú beszélgetés során megyénk egyik neves közgazdásza a közelmúltban, amikor a megyei pártbizottság vezető propagandistái a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezetőivel és propagandistáival találkoztak. A megjegyzés azért is fontos, mert a párbeszédre épülő gondolatcsere is bizonyította: gazdasági, politikai, közoktatási stb. feladataink még egy olyan sajátos helyzetben levő gazdaság munkájában is tükröződnek, mint a Belag. Helyzetük speciális, hiszen — mint ahogy Cserép János, a gazdaság nemrégiben megválasztott igazgatója tartalmas tájékoztatójában elmondta: nagyrészt a jövőnek dolgoznak. Többek véleménye szerint az elmúlt évtizedben rablógazdálkodást folytattak, de az igazgató e*t a megállapítást túlzásnak tartja. Mindenesetre elmaradtak az erdők felújításával. Nehéz feladat ezt pótolni, mivel egy csemetésnek H —S) év kell, hogy hivatalosan erdőnek lehessen nevezni. A hagyományos lak Herrn elés mellett keresik azokat a módszereket. amelyekkel pótolni tudják a kiesett nyereséget; s az idén és a jövőben hatékonyabban tudnak gazdálkodni.

Földesi Aiital, a gazdaság pártbizottságának titkára (aki funkciójában szintén új ember) azt is elmondta: lezái- ták az elmúlt évek vitáit, levonták a tanulságokat. A gazdaság szakmai és politikai vezetése egységes, a pártbizottság fontos feladatának tartja, hogy a maga eszközeivel erősítse . a dolgozók bizalmát, optimizmusát. A Befag elindult azon az úton, amelynek végén visszanyeri régi hírét, és remélhetőleg nyereségét is. Tudják, hogy az eredmények nem fognak máról holnapra jelentkezni és nekik is fel van adva a „lecke”: a pártmunka eszközeivel, hogyan tudják eredményesen segíteni a gazdasági feladatok végrehajtását. A gazdaság pártbizottsága sincs könnyű helyzetben: a 120 ezer hektáron működő Befag pártszervezetei közül csak a miskolci egységek: öt alapszervezet, mintegy 290 párttagja tartozik közvetlen irányításuk

alá. A többit a helyi pártbizottságok. pártvezetőségek irányítják. Koordinálnak, de úgy tartják és mi is úgy véljük, nem egy ideális állapot. Érdekes módon a cég szakszervezeti bizottságának a hatásköre a gazdaság egész területére kiterjed. A pártszervezetek területi szétszórtsága. a meglehetősen bonyolult irányítás nem könnyíti meg a politikai munkát.

A politikai munka nem választható el a gazdálkodástól, az ország és a megye helyzetéről, mindezekhez társutnak az erdőgazdálkodás sajátos termelési körülményei. Dr. Barta Imre vezető propagandista a bevezetőben idézett megjegyzés után kifejtette: hitelekre csak akkor számíthat a gazdaság, ha ennek a megtérülése biztosítva van. Ez nemcsak a népgazdaság, hanem a Befag kollektívájának az érdeke is. A nemrégiben megalakult vállalati tanács a nehéz helyzetből ne úgy akarjon kilábalni, hogy csak a mára és a holnapra gondol. Hiszen az erdőgazdálkodásban — és a népgazdaság más területén is — fontos azoknak a kutatásoknak, fejlesztéseknek a finanszírozása, amelyek lehet, hogy csak később hoznak hasznot, de nélkülük növekedne az így is meglevő lemaradásunk. Ez az erdőgazdálkodásra, a fa- feldolgozásra különösen vonatkozik.

Természetesen a Befag- nál is gondolnak a jövőre. Például a szakmunkás-utánpótlás biztosításában, amelynek helyzetéi katasztrofálisnak nevezte a gazdaság egyik propagandistája. Valamikor rang volt náluk dolgozni — hangsúlyozták mostanában a kohászatban, a gépiparban, a bányászok közölt is hangoztatott tényt.

Ez egyrészt a Befagnál is igaz, másrészt talán arról van szó — jegyezte meg Bogár László megyei vezető propagandista, hogy napjainkban általában leértékelődött a termelő, értéktermelő fizikai munka rangja. Bizonyára ebben is van némi igazság. A befagos dolgozók közül sokan nem végezték el a nyolc általánost. Az erdők munkásai nehéz körülmények között, tűző napon, esőben és hidegben, nehéz körülmények között dolgoznak. Keresetük az elmúlt

években szerény mértékben emelkedett, de ők is többel érdemelnének.

A gazdasági kérdések mellett természetesen szóba kerültek a pártmunka,' a párt- oktatás feladatai is. A Befagnál is nyilvánvaló, hogy nagy gondot kell fordítani a

tömegpropaganda-tan folyamok. előadások témájának kiválasztására és a résztvevők összetételére. Ez azt is jelenti, hogy akinek felsőfokú végzettsége van. az ne járjon alapfokú tanfolyamra, akinek pedig ott á helye, az ne hallgasson számára nehezen követhető előadásokat. Mert a résztvevőből ekkor szó szerint „hallgató” lesz. Persze, a vitázók egyetértettek abban, amit a gazdaság pártbizottságának titkára és dr. Nagy Aladár, megyei vezető propagandista is elmondott: fontos az előadók tájékozottsága. Ez sok esetben — nemcsak a Befagnál. de más területen is — jelentős személyes erőfeszítést, időt stb. igényel. És még egy dolgot említett Bogár László: ami nem igaz, arról nem szabad, persze nem is lehet meggyőzni senkit. De volt olyan Vélemény (dr. Barta Imre), miszerint eppen ideje véget vetni a számos helyen folytatott, úgynevezett sikerpropagandának, amelyet egyesek az eredményekkel folytatott meg győzésnek is neveznek. Reális. valódi, csak igaz, a nehézségeket feltáró és a feladatokra mutató tudatformálásra van szükség.

A propaganda nem tud mindent megoldani, s nem is ez a feladata. De a maga szerény eszközeivel segítheti a feladatok végrehajtását. Ehhez a jobb minőségű munka mellett többek között jól tájékozott, képzett propagandistákra és az eddigiektől korszerűbb pártoktatási anyagokra van szükség. De mindenekelőtt — mondta dr. Nagy Aladár: elsősorban a magunk életében, a kisebb közösségben, a brigádban, a vállalatnál kell változtatni, megújulni. Köny- nyü a felső párt- és állami szerveket bírálni, önkritikára már kevésbé hajiunk, pedig elsősorban saját környezetünkben kell jobbítani. S ez a nehéz. De úgy tűnik, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál mostanában erre törekednek.

Petra József

Társasúton

a szépre emlékezem..

mítási műveletek nem szük„Az utazással kapcsolatos mindennemű észrevételt köszönettel veszünk ...” — olvasható e mondat a Coop- turist külföldi utazási ajánlatainak 19116. évi kiadványában. Nos, e szívélyes felkérésnek aligha lehet ellenállni. Kiváltképp akkor, ha a régóta tervezett és óhajtott társasát a vártnál több „meglepetéssel” is szolgál, így történt ez annak a,negyvenegy tagú csoportnak az esetében, akik az idén nyáron, június 5-e és 12-e között tölthettek el néhány napot a bolgár Napospárton és Isztambulban.A részvételi díj felemelése és a költőpénz csökkentése nem lephetett meg igazán senkit, hiszen a kiadványban előre figyelmeztetik az utazni vágyót, hogy: „. . . partnereink módosításai és a valutaárfolyamok változásai programjainkat és azok részvételi díjait esetenként befolyásolhatják . .A sor azonban folytatódott. A repülőgép jelzett délelőtti indulása időközben estire módosult. (Bonyolultabb száségeltettek ahhoz, hogy rájöjjünk, ezzel legalább fél nappal csökkent tartózkodási időnk a Naposparton.) Nem volt szerencsénk a kísérőszemély kiválasztásával sem, akinek az indulás előtt néhány nappal szedték le a gipszet a lábáról. Jóllehet, a hét napból csupán hal-hét órára korlátozott idegenforgalmi program során (ennyi időnk volt ugyanis a Topkapi Palota, a hárem, a Kék Mecset, a Hagia Sophia és az ázsiai oldal megtekintésére), derekasan állta, helyesebben járta a sarat, még helyesebben tapadta a szultáni palota ka^ vicsos útjait. Nyelvtudását csupán ez idő alatt kamatoztathatta. E néhány óra alatt „hazai produkciók” is tarkították programunkat. A rendre elmaradó létszámellenőrzés miatt az ázsiai oldalon csaknem ottfelejtet.! idősebb házaspár, majd a szultáni palotában elvesztett, később megkerült útitársak korántsem lelkes szavakkal figyelmeztették idegenvezetőnket kötelezettségeire. Kapcsolatunk ettől eltekintve egyébként harmonikus volt, hisz’ találkozásaink leginkább az étkezési időre korlátozódtak, mondanivalója pedig nem sok volt számunkra.

Ilyen és hasonló tapasztalások után kis társaságunk már fel sem vette, hogy Isztambulban a város nevétől elválaszthatatlan bazár valamennyi üzlete zárva volt a három nap alatt, a helyi ünnepek miatt.

Mindent egybevéve, a látottak valóban feledhetetlen élményt jelentettek. A mesés tengerpart Bulgáriában, a történelmi nevezetességű Nesszebár (ami természetesen nem szerepelt a programban), a jellegzetes török táj. A Márvány-tenger és a Fekete-tenger övezte Isztambul, a Boszporusz ... Egyszóval, utazni, látni, megismerni jó dolog. Kár, hogy a szervezésbeli mulasztások korlátokat szabtak eme megismerésnek ...

(monos)

Szólni és beleszólni is...

■ ■

Összejöttek az öregek

Szeretnék pontos, precíz és őszinte beszámolót adni egy párttaggyűlésről. Az eposzírás szerinti szabályok nyomán invokációmban kérhetném az istenek segítségét, a köz megértését, a jövőt építő unokák megértését. Az ülésről különben is pontos jegyzőkönyv készült, amelyet az előírások szerint 411 órával később már a felsőbb szervek asztalára tettek.

Június 23-án taggyűlést tartott az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának I 3. területi alapszervezete. A 250 tagú kollektívát 110-en képviselték. Hozzászóltak tizenegyen, s a két és fél órás eszmecsere végén a Mátra Füszért Nagykereskedelmi Vállalat árubemutatón látta vendégül a résztvevőket. Ez a diabetikus ital-kóstoló ugyan nem került a jegyzőkönyvbe, s az a tény is csak egy sor, hogy a rendezvény néma felállással kezdődött. A két ülés között elhunyt barátnak, elvtársnak adóztak így is a jelenlévők . ..

Talán az eddigiekből is kiderült, hogy ez az alapszervezel más, mint a töb- •bi. Van olyan tagja, aki egy forint tagdíjat fizet, akad

olyan is. aki négyszáz forin- tot. A résztvevők legfialalab- bika 37 éves, a legidősebb már a 83. nyarat köszönti. Van köztük esztergályos, főmérnök, háziasszony, zöldségkereskedő, igazgató, újságíró, rendőr és katona, nagykövet... Kevés kivételtől eltekintve, mindnyájan nyugdíjasok. Feltűnően nagy a kitüntetettek száma. Sokan sokéves munkásmozgalmi múltra tekinthetnek vissza. Sokan és sokféleképpen fogalmaznak. Aggódnak a jövőért, határozottabb tetteket és keményebb programokat szorgalmaznak. Sokan közülük fegyveres partizánok voltak, megjárták a hansági építőtábort, jegyeztek békekölcsönt. Többségük unokával és dédunokával is büszkélkedhet. Nagy múltú, nagy tapasztalatú emberek ők, szájukon most is a felelősség tudata formál véleményt. Talán meglepő, ha leírom, hogy mennyire figyelik a világot, mennyire naprakész információkkal rendelkeznek. Helyzetüket, szerepüket nem akarom eltúlozni, hiszen nem ők tolonganak a diszkóban, ünnepes felvonuláskor már nem ők viszik a zászlót;

nem .iáinak r&elv is kólába és számítógépes Basic-tanfo- lyamra, nem ők szavaznak a most futó slágerekre, nem ők járnak a legdivatosabb öltönyökben... De itt vannak, jelen vannak és teszik a dolgukat. Politizálnak, hallatják szavukat, s akár hiszik, akár nem, a miskolci „öregek tanácsa” fiatalítást sürget. Szót váltottak a Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével, beszámoltatták a tanácstagokat, s várják a kerület országgyűlési képviselőjét, a püspök urat is.

Öregek? Nyugdíjasok? Nem szívesen mondom, nem szívesen írom le. A mozgalomból nem lehet nyugdíjba menni. A közéleti ember — akár igazgató, akár gép mellett dolgozó vasas — nyugdíjasán is nyughatatlan. Szól és beleszól, s joggal várja el a feleletet a tornyosuló kérdésekre. Talán már nehezebben ejti a szót, talán nehezebben érti a választ.. , De a szeme még jó, s a zsi- gerekbe oltódott ösztönök révén meg tudja különböztetni a konkolyt a búzától.

Szeretem és csodálom őket. És jó egészségei kívánok.

B. I,

A Haladás gázvezeték

Ma már szinte köztudott, •hogy hazai kőolaj- és föld- gázmezőink közül a jelentősebbek termelésük lefelé szálló ágána kerültek, a kutatás a belátható jövőben legfeljebb ha e csökkenést tudja pótolni. Az évtized végére — az eddigi megállapodásokban rögzített szovjet földgázimporton felül — további behozatalra lesz szükségünk.

A Szovjetunió a megfelelő készletekkel rendelkezik, új mezői azonban egyike távolabb vannak Európától, ezért az import feltétele, hogy a kitermelés és a szállítás létesítményeinek megvalósításában az érdekelt országok közreműködjenek. Az ilyen együttműködésnek az európai KGST-országok gyakorlatában már hagyományai vannak — emlékezzünk csak az orenburgi Szövetség gázvezeték építésére.

GÉPEKET

SZÁLLÍTUNK

Most ismét új neveket kell keresnünk a térképen. Jam- burg messze az Uralon túl, az Ob tonkolatvidékón fekve észak-szibériai város, ahol a hetvenes évek végén fedezték fel azt az óriási készletekkel rendelkező földgázmezőt, amelynek kiaknázása csak most kezdődik majd. Már a lelőhely feltárása is szokatlanul nehéz körülmények között kezdődött meg 1982-ben. A Sarkkörön túli vidéken nemcsak irdatlan hideg van. hanem a hónapokig tartó sötétség is próbára tesz embert, gépet egyaránt. Itt. ilyen körülmények között kell százszámra mélyíteni a termelőfúrásokat. felépíteni a termelő- és

gázelőkészítő üzemek sorát, mintegy 15 ezer dolgozó számára egy új várost, s innen indul a hatalmas, csak - nem másfél méter átmérőjű gáz-távvezeték, hogy Szeröv és Bereznyiki között átszelve az Uralt, Izsevsz, Kazany, Jelec. Kurszk vidékét érintve. Ungvárig érkezzen majd. A négyezer-hatszáz kilométernyi vezeték építése során mintegy hárommillió tonna csövet fektetnek le, s negyven nagy teljesítményű, a gáz továbbításáról gondoskodó — úgynevezett nyomásfokozó — kompresszorállomást is létesítenek.

A távvezeték építésében valamennyi érdekelt szocialista ország részt vesz, a beruházást közösen — a gázból való majdani részesedés •a rá n yéba n fi nanszí r o zzá'k. Hazánk — a tavaly december végén aláírt szerződés értelmében — a távvezeték építésében közvetlenül csak különböző hazai és importanyagok, valamint berendezések kiszállításával vesz részt. Emellett szállítunk — szintén a részvétel fejében — különféle hazai gyártású árukat, főként energetikai gépéket. Az együttműködés keretében részt veszünk továbbá egy új kőolaj- és földgázmezö fő technológiai létesítményeinek felépítésében Tengiz mellett, a Kaszpi-tengernél.

MAGYAR ÉPÍTŐK TENGIZBEN

Az első, még kis létszámú szakembercsoport már a helyszínen van, hogy előkészítse a „■terepet” a csúcsidőben majdan ott dolgozó, mintegy ötezer magyar szakembernek. Kél nagyobb szénhidrogénipari komplexumot építenek, az elsőt 1988, a másodikat 1991 végén adják át.

Itt sem lesz könnyű dolguk a magyar építőknek: a környezet sivatagos, az időjárás szélsőséges. Természetes, hogy a szélsőséges, szokatlan időjárás miatt korhatárhoz kötötték a kinti munkát. Fizikai munkára csak 50 év alattiak jelentkezhetnek, de a többiek sem lehetnek 55 évesnél idősebbek. Ám a keresetek is a mostoha feltételekhez igazodnak, átlagosan húszezer forint körüliek, amihez még a teljesítménytől függően, .akár további ezrek jöhetnek.

HÚSZ ÉVEN ÁT

Végül is mit eredményez számunkra ez az együttműködés ?

Az egyezmény értelmében a Haladás távvezetéken 1989- től évente fólmilliárd köbméterrel növekvő mennyiségű földgázt kapunk a Szovjetuniótól a korábbiakban rögzítetteken felül. Egészen 1992-ig, 'amikortól ez a többlet évente kétmilliárd lesz. Az egyezmény 1989-től. számítva húsz éven át marad érvényben.

Ez a konstrukció azt jelenti, hogy a résztvevő országok. ígv Magyarország is, a beruházáshoz való hozzájárulásával, mintegy hitelt nyújt. A Szovjetunió ezt a hitelt és kamatait gázzal törleszti, természetesen a mindenkora érvényes gázárnak megfelelően. Ha a visszafizetés befejeződik, a Szovjetunió húsz év lejártáig továbbra is szállít jamburgi gázt. ezért áruk szállításával kell majd fizetnünk.

T. P.

!