Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 A 1986. június 27., péntek Illést tartott az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1■ oldalról) Az adórendszer változott, véleményünk szerint racionálisabb lett. A jövedelemszabályozás növelte a hatékonysági követelményeket: a lekötött erőforrások utáni adók emelkedtek, ugyanakkor megszűnt az amortizáció központosítása. Megszűntek a fejlesztési forrásokat sújtó, külön elvonások, és a vállalati beruházások szabályozásának adópolitikai eszköze a felhalmozási adó lett. A ke- resetszínt-szabályozás növelte a vállalatok mozgásterét, visszaszorítja az úgynevezett bázisszemléletet. A szabályozásban év közben további módosító intézkedésre nem került sor. A vállalatok nyeresége, a szigorúnak tartott szabályozás ellenére 9 százalékkal emelkedett. Nőtt a nyereség a kőolaj- és földgáztermelésben, a gépiparban, a vegyiparban, a belkereskedelemben; csökkent a kohászatban, az építőiparban, a közlekedésben. Vállalatonként jelentősek a különbségek. Esetenként magas jövedelmezőségű vállalatok mellett például 23 vállalat pénzügyi hiánya egyenként meghaladja a 100 millió forintot (összesen 6,4 milliárd forint). Mintegy 30 olyan — többségében nagyobb — vállalat van, amelynek problémáival a kormánynak foglalkoznia kell. Néhány esetben szanálási eljárás indult, de a vállalatok többségének saját erőből kell talpraállnia. Ezt a folyamatot kívánja ösztönözni az a már előkészített új jogszabály, amely a fizetés- képtelen vállalatokra vonatkozik majd. Ennek lényege, hogy ha a fizetőképességet nem sikerül — természetesen a hitelezők bevonásával — — Ugyanakkor — folytatta — kétségtelenül kihívást is jelentenek, főleg ott, ahol a főmunkaidőben végzett munka szervezettsége, a kapacitások kihasználtsága nem kielégítő. A költségvetési intézmények fenntartására, felújítására és társadalombiztosítási célokra 338 milliárd forintot fordítunk, a kiadások 55 százalékát. Az elmúlt 5 évben e kiadások évi 8,4 százalékkal, reálértékben évi 2 százalékkal nőttek. 1985-ben a társadalombiztosítás kiadásai 131 milliárd forintot értek el, az emelkedés 9,5 százalék. Ezen belül nyugdíjakra 92 milliárd forintot fordítottunk. A- kormány tavaly felmérte az idős és legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező honfitársaink szociális körülményeit. Módot találtunk a legrászorultabbak szociális segélyének növelésére, az őket segítő tanácsi eszközök kiegészítésére. Idén a 70 év felettiek nyugdíját az eddiginél nagyobb mértékben emeljük, legújabban pedig helyi közlekedésük válik ingyenessé. Ezek szerény intézkedések, de mutatják, hogy a kormány figyelme kiterjed e réteg helyzetének javítására. A VI. ötéves népgazdasági tervidőszakban 370 ezer lakás épült fel. A tanácsok a tervet meghaladó mértékben javították az óvodai ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit. Az idei év öt hónapja egészében a gazdasági növekedés nem érte el azt a mértéket, amely tervezett céljainkat kellően alátámasztaná. A kormány ezért kötelességének tartja, hogy — a tervben foglalt teendőkön túl — további intézkedésekkel segítse a hatékonyságot és az egyensúlyt javító struktúra- változás meggyorsítását. Ennek jegyében pályázati úton elnyerhető adó- és hitelkedvezményeket biztosítunk a fejlődésre képes vállalatokgyorsan helyreállítani, akkor az ilyen vállalatot — szűkre szabott kivételektől eltekintve — fel lehet számolni. A kormány fontos döntéseket hozott a vaskohászat és a húsipar tartós nehézségeinek megoldására. E vállalatok nyomasztó fejlesztési terheinek csökkentésével egyidejűleg, részletes program alapján megkezdik termelési szerkezetük átalakítását, a termelés racionalizálását, szervezetük tökéletesítését. Hasonló lépésre készülünk a szénbányászatban is. Minden más területen megállapítható, hogy a veszteséges gazdálkodás jól körvonalazható gazdálkodási hiányosságok, a kapacitások, beruházások alacsony kihasználtsága, hozama miatt alakult ki. Ez egyben azt a biztató lehetőséget adja, hogy e szervezetek többségének — átszervezéssel, vagy anélkül — komoly esélye van a kibontakozásra. Ezután Hetényi István arról szólt, hogy a költségvetési bevételeknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-, illeték- és társadalombiztosítási befizetése, amely egy év alatt 30 százalékkal nőtt, és túlszárnyalta az előirányzottat. A kisvállalkozások (mun- 'kaközösségek, szakcsoportok) termelése 1985-ben 30 százalékkal, adó- és társadalom- biztosítási befizetésük 64 százalékkal emelkedett. Az önálló és főként a főfoglalkozású tevékenységet folytató .kisvállalkozások és a 'kisszövetkezetek beilleszkedtek gazdálkodási rendszerünkbe. A vállalati gazdasági munkaközösségek és szakcsoportok a jól szervezett üzemekben hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, a kínálat bővítéséhez. nak; azoknak, amelyek a mai és a jövőbeni követelményeket növekvő teljesítményekkel elégítik ki. Az erőteljesnek tűnő, de a kibontakozást és az ésszerű takarékosságot szolgáló intézkedéseket vállalnunk kell, mert még így is elkerülhetetlennek látszik á költség- vetés helyzetének további romlása. A pénzügyminiszter végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a zárszámadási törvény jóváhagyásával egyidejűleg erősítse meg a kormányt abban, hogy a beszámolóban is elhangzottaknak megfelelően szolgálja a gazdasági kibontakozást. * Novak Béla (Pest m. 18. vk.), az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: a Terv- és Költség- vetési Bizottság megtárgyalta a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981— 1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló jelentést. Ezt megelőzően az Országgyűlés állandó bizottságai is megvitatták az előterjesztéseket, a testületek képviselői a Terv- és Költségvetési Bizottság ülésén összegezték a véleményüket. Vida Miklós (Budapest 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója egyebek között elmondta, hogy választókerületében közelmúltban megtartott tanácstagi beszámolókon több olyan gondot, javaslatot és tennivalót érintettek a választók, amelyek állami és pénzügyi életünket befolyásolhatják. Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.) a Mátravidéki Fémművek diszpécsere a recski érclelőhely sorsával foglalkozva -hangsúlyozta: meg kell keresni a módját annak, hogy a lelőhely improduktív állagmegóvása helyett szakaszos, lépcsőzetes bővítéssel miként lehetne folyamatosan fejleszteni az érckitermelést. Tóth György (Szolnok m., 7. vk.), az MSZMP kunszentmártoni városi jogú nagyközségi bizottságának titkára a választókerületében tapasztaltakról szólva hangsúlyozta: a tanácsok fejlesztési tervei összességükben megvalósultak, de többnyire szinten tartó jellegűek, szerények voltak. Elöljáróban rámutatott: az elmúlt év végén egyúttal egy ötéves időszakot is lezártunk, s ez módot ad arra, hogy az Országgyűlés szélesebb kitekintésben foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, teendőinkkel. — Feladatainkat, céljainkat e téren is pártunk XIII. kongresszusának határozata, a kormányprogram és a VII. ötéves terv szabják meg. Nincs okunk és valós lehetőségünk sem arra, hogy ezektől eltérjünk. Minden erőfeszítésünket arra kell irányítanunk, hogy minél előbb és minél jobban megközelítsük teljesítésüket. Külgazdasági kapcsolatainkban elsőrendű követelmény, hogy növeljük versenyképes, nyereségesen értékesíthető áruink mennyiségét, javítsuk a minőséget; pontosan, igény, szerződés szerint szállítsunk. Ezt itthon kell megoldani a mainál intelligensebb, találékonyabb, fegyelmezettebb és jobban szervezett munkával, a vevő, a piac által támasztott követelmények szigorú érvényesítésével, felelős gazdálkodással. Minden ezen dől el. A kormány kiterjedt és aktív munkát folytat a nemzetközi szervezetekben, a regionális integrációk irányában és a kétoldalú kapcsolatok terén annak érdekében, hogy felszámoljuk a magyar termékekkel szemben meglévő mesterséges piaci akadályokat, csökkentsük vámhátrányainkat — mindenekelőtt tradicionális nagy piacainkon: Nyugat-Európá- ban, a Közös Piac országaiban —, jobb feltételeket biztosítsunk vállalataink tevékenysége számára. Gazdasági kapcsolataink súlypontjait oda helyezzük, ahol korrekt, a kölcsönös előnyök alapján együttműködni kész partnerekre lelünk, ahol kedvező körülmények között tudunk dolgozni. Az elmúlt időszakban olyan kereteket teremtettünk, amelyek lehetővé teszik, hogy az eddigi hiteltőke igénybevétel mellett és Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója arról szólt, hogy a magyar népgazdaság helyzetét — a kedvezőtlen tények ellenére is — célszerű higgadtan, keserűség nélkül megítélni. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. részben ahelyett, növekvő szerepe legyen a külföldi működő tőke közös vállalatok, vállalkozások formájában történő bevonásának — hangsúlyozta Marjai József, majd a gazdálkodásról, továbbhaladásunk követelményeiről szólt: Az önök elé terjesztett költségvetés és a pénzügy- miniszteri expozé gazdálkodásunk tükre; számadás, és nagyon szigorú figyelmeztetés mindnyájunk számára. Figyelmeztetés és emlékeztető arra: olyan és nem rövid ideig tartó korszakban élünk, amely az egész társadalomtól tartós, folyamatosan növekvő erőfeszítéseket kíván. Enélkül lehetetlen a magasabb fejlettségi szintre való átlépés, egyidejűleg a lépéstartás az időközben rendkívül felgyorsult technikai forradalommal és a termelés ezzel összekapcsolódó szerkezeti és összetételbeli változásaival. Ehhez egész társadalmi rendszerünket, ezen belül gazdasági, termelési viszonyainkat tovább kell fejlesztenünk, a reformot tovább kell vinnünk. Mindenki számára és mindenkor egyformán kedvező feltételeket teremtő terv és szabályozás nem létezik. Programjaink reálisak, megvalósíthatók, de a célokban szigorú rangsorolást, a megvalósítás folyamatában pedig az eszközök határozott összpontosítását követelik meg. S éppen ez az, amiben nem vagyunk elég következetesek, ami arra figyelmeztet, hogy mind a tervezésben, mind a gazdaságirányítás egészében nagyobb rugalmasságra, a reálfolyamatok pontosabb számbavételére és fokozott gyakorlatiasságra van szükség. Az irányítási rendszer továbbfejlesztésének folyamatában az állásfoglalások, a jogszabályok és az intézményi rendszer oldaláról meglehetősen elöl járunk, ugyanakkor a gyakorlatban inkább csak a folyamat kezdetén tartunk. Gazdálkodó szervezeteinknek, vállalatainknak, a küA szünet pár percében Az ülésteremben komoly munka folyik. A pénzügyminiszter expozéját követően még négyen szólalnak fel, majd 12 óra előtt tíz perccel szünet következik. Egy cigaretta, ismerősök, képviselők egymás közti beszélgetése. Pezsgő élet a parlamenti folyosókon. Dr. Földy Ferenc, a Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója éppen sietve keresi a telefonhelyiséget. Egy percre azonban megáll. — Milyen benyomásokat szerzett az ülés eddigi szakaszáról ? — Elsősorban a nyíltság, őszinte hangulat tetszik. Terveim között szerepelt, hogy felszólalok a honvédelmi törvényről szóló beszámoló után, de mivel az ülés egynapos, így ettől eltekintek. Mivel a szünet rövid, siet telefonálni. Az ülésterem másik végén levő folyosón beszélget Keszthelyi Zoltán, miskolci és Balogh András, tokaji képviselő. Keszthelyi Zoltán az Országgyűlés eddigi szakaszáról elmondja: — Ügy érzem, hogy az expozé is és a hozzászólások is jól tükrözték az ország helyzetét. — Mindaz, ami itt elhangzott, élénken foglalkoztatja a közvéleményt — csatlakozik az előbbiekhez Balogh András, majd így folytatja. — Tegyük hozzá, jogosak a bírálatok, de az is az összképhez tartozik, hogy kiérezni: mindenki a problémák megoldására törekszik. Már csak néhány szóra van idő, mert a megszólaló csengő a szünet végét jelzi. A honatyák tovább folytatták a munkát az ország házában. S majd annak falain kívül is. (mészáros) Gondoskodás az idősekről Marjai József felszólalása lönböző vállalkozási formáknak úgy kell egyenlő elbánást és egyenlő feltételeket biztosítanunk, hogy közöttük az együttműködésben és a versenyben ténylegesen meglevő sajátos előnyeik érvényesülhessenek. Mivel a napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, Hetényi István összegezte a vitában elhangzottakat. Ezután szavazás következett: az Országgyűlés a Ma- . gyár Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Az Országgyűlés nyári ülésszakán Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter a tíz évvel ezelőtt megalkotott honvédelmi törvény végrehajtásáról tájékoztatta a képviselőket. A honvédelmi törvény végrehajtása Megállapította, hogy a törvény jól szolgálta a honvédelem ügyét, hozzájárult a haza és a béke védelméhez. Korszerűbbé vált védelmi erőnk, s néphadseregünk a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek elismert, megbecsült tagja. A honvédelmi törvény lehetővé tette a fegyveres erők, s ezen belül a néphadsereg szervezeti és technikai fejlesztését. Ennek eredményeként hadseregünk korszerű fegyverzettel, harci-technikai eszközökkel bír. Szervezete, kiképzettsége, hadrafoghatósága megfelel a mai követelményeknek. Fegyveres erőnk — a testvéri országok hadseregeivel vállvetve — kész és képes a ráháruló feladatok ellátására. A hadsereg szükség esetén segít a népgazdaság gondjainak megoldásában, oltalmazza a lakosságot természeti katasztrófák esetén. Az építő munkában való részvételét jelzi, hogy mintegy 50 vállalat tevékenységét segítik az építő-műszaki alakulatok. A sorkatonák élet- és szolgálati körülményei javultak. • Vannak gondok is a sorkatonai fiatalokkal: bár képzettségük magasabb, élettapasztalatuk, edzettségük nem mindig kielégítő. Gyakori az italozás, ami elsősorban a családi, baráti környezet rossz hatására vezethető vissza. A katonát mindenütt és mindenki itatni akarja, s ez esetenként súlyos tragédiákat okoz. Sajnos, sok fiatal nem alkalmas a szolgálatra egészAz Országgyűlés A törvényhozó testület csütörtöki zárt ülésén Sarlós István elnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatot. Az ügyrend elfogadásával az Országgyűlés működésének szabályait, tárgyalási rendjét az Alkotmánnyal összhangban, az alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és a kormányzati' szervekkel kialakított munkamegosztást figyelembe véve határozták meg a képviselők. Ugyanebben a szellemben szól a házszabály a képviselők kötelességeiről, amelyeket e tisztségük rájuk ró, illetve az ennek alapján őket megillető jogokról is. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a szocialista demokrácia kiteljesedése, intézményrendszerének gazdagodása tette lehetővé és szükségessé, hogy a törvényhozó testület tevékenységének szabályait is az ezekből eredő új követelményekhez igazítsák. Ugyanakkor az új szövegezésű ügyrend — bár a változások száma jelentős — az eredeti rendelkezések közül számosat megőriz, s az új elemek sem jelentik a korábbiak elvetését, csupán a formálódó gyakorlathoz igazításukat. ségi okok — főleg idegi, mozgásszervi, szív- és érrendszeri bántalmak — miatt. Ezért is támogat a hadsereg minden olyan törekvést, amely a fiatalok egészséges életmódra szoktatását eredményezi. Amikor a honvédelmi törvény végrehajtását vizsgáljuk, látni kell azt is, hogy annak elfogadásakor a nemzetközi enyhülés folyamata kibontakozóban volt, ma pedig az imperialista hatalmak fokozott fegyverkezési versenybe kezdtek. A szocialista országok közössége útját igyekszik állni ennek a tendenciának. Éppen a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé budapesti ülésén tettek újabb jelentős kezdeményezéseket a leszerelésért. A Magyar Nép- köztársaság érdekei teljesen egybeesnek szövetségeseink törekvéseivel. A szocialista Magyarország számára a béke. a biztonság, az együttműködés fontos, ez a politikánk célja. Több hozzászólás után határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1976. évi I. törvény végrehajtásáról elhangzott miniszteri beszámolót, valamint a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően a napirend harmadik témájának megtárgyalásával folytatta és fejezte be munkáját az Országgyűlés, amelynek nyári ülésszakán — felváltva — Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János elnökölt. Sajtóirodája közli A fentiekből is következik, hogy a módosított házszabály sem kezelhető mereven. Nem vállalkozhatott arra sem az Országgyűlés, hogy ügyrendjében a működésével összefüggő valamennyi kérdéskört szabályozza, ideértve a képviselők választó- kerületi tevékenységét is. Előfordulhatnak ugyanis — éppen a szüntelenül fejlődő demokrácia nyomán is — olyan előre nem látható helyzetek, amelyek rendezési módjára hiba lenne most útmutatást adni. Ráadásul a túlszabályozás gátolhatná a zavartalan testületi munkát, sérthetné a képviselőknek a választóik és a politikai vezetés részéről egyaránt elvárt, s saját maguk által joggal igényelt önállóságát. Az ügyrend egységes szövegének tervezetét a képviselők az elmúlt hetekben széles körben megvitatták. Szerepelt valamennyi megyei (és a budapesti) képviselő- csoport, valamint a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság ülésének napirendjén. A törvényhozó testület az ezeken elhangzott 134 észrevétel figyelembevételével és megvalósíthatóságuk mérlegelésével döntött csütörtöki tanácskozásán.
