Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 A 1986. június 27., péntek Illést tartott az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1■ oldalról) Az adórendszer változott, véleményünk szerint racio­nálisabb lett. A jövedelem­szabályozás növelte a haté­konysági követelményeket: a lekötött erőforrások utáni adók emelkedtek, ugyanak­kor megszűnt az amortizáció központosítása. Megszűntek a fejlesztési forrásokat sújtó, külön elvonások, és a vállala­ti beruházások szabályozásá­nak adópolitikai eszköze a felhalmozási adó lett. A ke- resetszínt-szabályozás növel­te a vállalatok mozgásterét, visszaszorítja az úgynevezett bázisszemléletet. A szabályo­zásban év közben további módosító intézkedésre nem került sor. A vállalatok nyeresége, a szigorúnak tartott szabályo­zás ellenére 9 százalékkal emelkedett. Nőtt a nyereség a kőolaj- és földgáztermelés­ben, a gépiparban, a vegy­iparban, a belkereskedelem­ben; csökkent a kohászat­ban, az építőiparban, a köz­lekedésben. Vállalatonként jelentősek a különbségek. Esetenként magas jövedelme­zőségű vállalatok mellett pél­dául 23 vállalat pénzügyi hi­ánya egyenként meghaladja a 100 millió forintot (össze­sen 6,4 milliárd forint). Mintegy 30 olyan — többsé­gében nagyobb — vállalat van, amelynek problémáival a kormánynak foglalkoznia kell. Néhány esetben szaná­lási eljárás indult, de a vál­lalatok többségének saját erő­ből kell talpraállnia. Ezt a folyamatot kívánja ösztönöz­ni az a már előkészített új jogszabály, amely a fizetés- képtelen vállalatokra vonat­kozik majd. Ennek lényege, hogy ha a fizetőképességet nem sikerül — természetesen a hitelezők bevonásával — — Ugyanakkor — folytat­ta — kétségtelenül kihívást is jelentenek, főleg ott, ahol a főmunkaidőben végzett munka szervezettsége, a ka­pacitások kihasználtsága nem kielégítő. A költségvetési intézmé­nyek fenntartására, felújítá­sára és társadalombiztosítási célokra 338 milliárd forintot fordítunk, a kiadások 55 szá­zalékát. Az elmúlt 5 évben e kiadások évi 8,4 százalék­kal, reálértékben évi 2 szá­zalékkal nőttek. 1985-ben a társadalombiz­tosítás kiadásai 131 milliárd forintot értek el, az emelke­dés 9,5 százalék. Ezen be­lül nyugdíjakra 92 milliárd forintot fordítottunk. A- kor­mány tavaly felmérte az idős és legalacsonyabb nyugdíj­jal rendelkező honfitársaink szociális körülményeit. Mó­dot találtunk a legrászorul­tabbak szociális segélyének növelésére, az őket segítő ta­nácsi eszközök kiegészítésé­re. Idén a 70 év felettiek nyugdíját az eddiginél na­gyobb mértékben emeljük, legújabban pedig helyi köz­lekedésük válik ingyenessé. Ezek szerény intézkedések, de mutatják, hogy a kor­mány figyelme kiterjed e ré­teg helyzetének javítására. A VI. ötéves népgazdasági tervidőszakban 370 ezer la­kás épült fel. A tanácsok a tervet meg­haladó mértékben javították az óvodai ellátás és az álta­lános iskolai oktatás feltéte­leit. Az idei év öt hónapja egé­szében a gazdasági növeke­dés nem érte el azt a mér­téket, amely tervezett cél­jainkat kellően alátámaszta­ná. A kormány ezért köteles­ségének tartja, hogy — a tervben foglalt teendőkön túl — további intézkedésekkel segítse a hatékonyságot és az egyensúlyt javító struktúra- változás meggyorsítását. En­nek jegyében pályázati úton elnyerhető adó- és hitelked­vezményeket biztosítunk a fejlődésre képes vállalatok­gyorsan helyreállítani, akkor az ilyen vállalatot — szűkre szabott kivételektől eltekint­ve — fel lehet számolni. A kormány fontos dönté­seket hozott a vaskohászat és a húsipar tartós nehézsé­geinek megoldására. E vál­lalatok nyomasztó fejlesztési terheinek csökkentésével egyidejűleg, részletes prog­ram alapján megkezdik ter­melési szerkezetük átalakítá­sát, a termelés racionalizálá­sát, szervezetük tökéletesíté­sét. Hasonló lépésre készü­lünk a szénbányászatban is. Minden más területen meg­állapítható, hogy a vesztesé­ges gazdálkodás jól körvo­nalazható gazdálkodási hiá­nyosságok, a kapacitások, be­ruházások alacsony kihasz­náltsága, hozama miatt ala­kult ki. Ez egyben azt a biz­tató lehetőséget adja, hogy e szervezetek többségének — átszervezéssel, vagy anélkül — komoly esélye van a ki­bontakozásra. Ezután Hetényi István ar­ról szólt, hogy a költségveté­si bevételeknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-, il­leték- és társadalombiztosí­tási befizetése, amely egy év alatt 30 százalékkal nőtt, és túlszárnyalta az előirányzot­tat. A kisvállalkozások (mun- 'kaközösségek, szakcsoportok) termelése 1985-ben 30 száza­lékkal, adó- és társadalom- biztosítási befizetésük 64 százalékkal emelkedett. Az önálló és főként a főfoglal­kozású tevékenységet folyta­tó .kisvállalkozások és a 'kis­szövetkezetek beilleszkedtek gazdálkodási rendszerünkbe. A vállalati gazdasági munka­közösségek és szakcsoportok a jól szervezett üzemekben hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, a kínálat bővítéséhez. nak; azoknak, amelyek a mai és a jövőbeni követel­ményeket növekvő teljesít­ményekkel elégítik ki. Az erőteljesnek tűnő, de a kibontakozást és az ésszerű takarékosságot szolgáló in­tézkedéseket vállalnunk kell, mert még így is elkerülhe­tetlennek látszik á költség- vetés helyzetének további romlása. A pénzügyminiszter vége­zetül kérte az Országgyűlést, hogy a zárszámadási törvény jóváhagyásával egyidejűleg erősítse meg a kormányt ab­ban, hogy a beszámolóban is elhangzottaknak megfelelően szolgálja a gazdasági kibon­takozást. * Novak Béla (Pest m. 18. vk.), az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságá­nak tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmon­dotta: a Terv- és Költség- vetési Bizottság megtárgyal­ta a Magyar Népköztársa­ság 1985. évi költségvetésé­nek és a tanácsok 1981— 1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló jelen­tést. Ezt megelőzően az Or­szággyűlés állandó bizottsá­gai is megvitatták az elő­terjesztéseket, a testületek képviselői a Terv- és Költ­ségvetési Bizottság ülésén összegezték a véleményüket. Vida Miklós (Budapest 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója egyebek között elmondta, hogy vá­lasztókerületében közelmúlt­ban megtartott tanácstagi beszámolókon több olyan gondot, javaslatot és tenni­valót érintettek a választók, amelyek állami és pénzügyi életünket befolyásolhatják. Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.) a Mátravidéki Fém­művek diszpécsere a recski érclelőhely sorsával foglal­kozva -hangsúlyozta: meg kell keresni a módját annak, hogy a lelőhely improduktív állagmegóvása helyett sza­kaszos, lépcsőzetes bővítés­sel miként lehetne folyama­tosan fejleszteni az érckiter­melést. Tóth György (Szolnok m., 7. vk.), az MSZMP kunszent­mártoni városi jogú nagy­községi bizottságának titká­ra a választókerületében ta­pasztaltakról szólva hangsú­lyozta: a tanácsok fejleszté­si tervei összességükben meg­valósultak, de többnyire szinten tartó jellegűek, sze­rények voltak. Elöljáróban rámutatott: az elmúlt év végén egyúttal egy ötéves időszakot is lezártunk, s ez módot ad arra, hogy az Országgyűlés szélesebb kite­kintésben foglalkozzék gaz­dasági helyzetünkkel, teendő­inkkel. — Feladatainkat, céljain­kat e téren is pártunk XIII. kongresszusának határozata, a kormányprogram és a VII. ötéves terv szabják meg. Nincs okunk és valós lehe­tőségünk sem arra, hogy ezektől eltérjünk. Minden erőfeszítésünket arra kell irá­nyítanunk, hogy minél előbb és minél jobban megközelít­sük teljesítésüket. Külgazdasági kapcsolata­inkban elsőrendű követel­mény, hogy növeljük ver­senyképes, nyereségesen ér­tékesíthető áruink mennyisé­gét, javítsuk a minőséget; pontosan, igény, szerződés szerint szállítsunk. Ezt itt­hon kell megoldani a mai­nál intelligensebb, találéko­nyabb, fegyelmezettebb és jobban szervezett munkával, a vevő, a piac által támasz­tott követelmények szigorú érvényesítésével, felelős gaz­dálkodással. Minden ezen dől el. A kormány kiterjedt és aktív munkát folytat a nem­zetközi szervezetekben, a re­gionális integrációk irányá­ban és a kétoldalú kapcso­latok terén annak érdeké­ben, hogy felszámoljuk a ma­gyar termékekkel szemben meglévő mesterséges piaci akadályokat, csökkentsük vámhátrányainkat — minde­nekelőtt tradicionális nagy piacainkon: Nyugat-Európá- ban, a Közös Piac országai­ban —, jobb feltételeket biz­tosítsunk vállalataink tevé­kenysége számára. Gazdasá­gi kapcsolataink súlypontja­it oda helyezzük, ahol kor­rekt, a kölcsönös előnyök alapján együttműködni kész partnerekre lelünk, ahol ked­vező körülmények között tu­dunk dolgozni. Az elmúlt időszakban olyan kereteket teremtet­tünk, amelyek lehetővé te­szik, hogy az eddigi hitel­tőke igénybevétel mellett és Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgató­ja arról szólt, hogy a ma­gyar népgazdaság helyzetét — a kedvezőtlen tények el­lenére is — célszerű higgad­tan, keserűség nélkül meg­ítélni. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese emelkedett szólásra. részben ahelyett, növekvő szerepe legyen a külföldi működő tőke közös vállala­tok, vállalkozások formájá­ban történő bevonásának — hangsúlyozta Marjai József, majd a gazdálkodásról, to­vábbhaladásunk követelmé­nyeiről szólt: Az önök elé terjesztett költségvetés és a pénzügy- miniszteri expozé gazdálko­dásunk tükre; számadás, és nagyon szigorú figyelmezte­tés mindnyájunk számára. Figyelmeztetés és emlékezte­tő arra: olyan és nem rö­vid ideig tartó korszakban élünk, amely az egész tár­sadalomtól tartós, folyama­tosan növekvő erőfeszítése­ket kíván. Enélkül lehetetlen a magasabb fejlettségi szint­re való átlépés, egyidejűleg a lépéstartás az időközben rendkívül felgyorsult techni­kai forradalommal és a ter­melés ezzel összekapcsolódó szerkezeti és összetételbeli változásaival. Ehhez egész társadalmi rendszerünket, ezen belül gazdasági, terme­lési viszonyainkat tovább kell fejlesztenünk, a refor­mot tovább kell vinnünk. Mindenki számára és min­denkor egyformán kedvező feltételeket teremtő terv és szabályozás nem létezik. Programjaink reálisak, meg­valósíthatók, de a célokban szigorú rangsorolást, a meg­valósítás folyamatában pe­dig az eszközök határozott összpontosítását követelik meg. S éppen ez az, amiben nem vagyunk elég követke­zetesek, ami arra figyelmez­tet, hogy mind a tervezés­ben, mind a gazdaságirányí­tás egészében nagyobb rugal­masságra, a reálfolyamatok pontosabb számbavételére és fokozott gyakorlatiasságra van szükség. Az irányítási rendszer to­vábbfejlesztésének folyama­tában az állásfoglalások, a jogszabályok és az intézmé­nyi rendszer oldaláról meg­lehetősen elöl járunk, ugyan­akkor a gyakorlatban in­kább csak a folyamat kez­detén tartunk. Gazdálkodó szervezeteink­nek, vállalatainknak, a kü­A szünet pár percében Az ülésteremben komoly munka folyik. A pénzügy­miniszter expozéját követő­en még négyen szólalnak fel, majd 12 óra előtt tíz perccel szünet következik. Egy cigaretta, ismerősök, képviselők egymás közti beszélgetése. Pezsgő élet a parlamenti folyosókon. Dr. Földy Ferenc, a Sá­rospataki Comenius Tanító­képző Főiskola főigazgató­ja éppen sietve keresi a te­lefonhelyiséget. Egy percre azonban megáll. — Milyen benyomásokat szerzett az ülés eddigi sza­kaszáról ? — Elsősorban a nyíltság, őszinte hangulat tetszik. Terveim között szerepelt, hogy felszólalok a honvé­delmi törvényről szóló be­számoló után, de mivel az ülés egynapos, így ettől el­tekintek. Mivel a szünet rövid, si­et telefonálni. Az ülésterem másik vé­gén levő folyosón beszélget Keszthelyi Zoltán, miskolci és Balogh András, tokaji képviselő. Keszthelyi Zol­tán az Országgyűlés eddi­gi szakaszáról elmondja: — Ügy érzem, hogy az expozé is és a hozzászólá­sok is jól tükrözték az or­szág helyzetét. — Mindaz, ami itt el­hangzott, élénken foglalkoz­tatja a közvéleményt — csatlakozik az előbbiekhez Balogh András, majd így folytatja. — Tegyük hozzá, jogosak a bírálatok, de az is az összképhez tartozik, hogy kiérezni: mindenki a problémák megoldására tö­rekszik. Már csak néhány szóra van idő, mert a megszólaló csengő a szünet végét jel­zi. A honatyák tovább foly­tatták a munkát az ország házában. S majd annak fa­lain kívül is. (mészáros) Gondoskodás az idősekről Marjai József felszólalása lönböző vállalkozási formák­nak úgy kell egyenlő elbá­nást és egyenlő feltételeket biztosítanunk, hogy közöttük az együttműködésben és a versenyben ténylegesen meg­levő sajátos előnyeik érvé­nyesülhessenek. Mivel a napirendhez több hozzászóló nem jelentke­zett, Hetényi István össze­gezte a vitában elhangzotta­kat. Ezután szavazás követke­zett: az Országgyűlés a Ma- . gyár Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehaj­tásáról szóló törvényjavasla­tot általánosságban és rész­leteiben, a benyújtott erede­ti szöveg szerint egyhangú­lag elfogadta. Az Országgyűlés nyári ülés­szakán Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter a tíz évvel ezelőtt megalkotott honvédelmi tör­vény végrehajtásáról tájé­koztatta a képviselőket. A honvédelmi törvény végrehajtása Megállapította, hogy a tör­vény jól szolgálta a honvé­delem ügyét, hozzájárult a haza és a béke védelméhez. Korszerűbbé vált védelmi erőnk, s néphadseregünk a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek elismert, megbecsült tagja. A honvédelmi törvény le­hetővé tette a fegyveres erők, s ezen belül a néphadsereg szervezeti és technikai fej­lesztését. Ennek eredménye­ként hadseregünk korszerű fegyverzettel, harci-technikai eszközökkel bír. Szervezete, kiképzettsége, hadrafogható­sága megfelel a mai köve­telményeknek. Fegyveres erőnk — a testvéri országok hadseregeivel vállvetve — kész és képes a ráháruló fel­adatok ellátására. A hadsereg szükség esetén segít a népgazdaság gondjai­nak megoldásában, oltalmaz­za a lakosságot természeti katasztrófák esetén. Az épí­tő munkában való részvéte­lét jelzi, hogy mintegy 50 vállalat tevékenységét segí­tik az építő-műszaki alaku­latok. A sorkatonák élet- és szol­gálati körülményei javultak. • Vannak gondok is a sor­katonai fiatalokkal: bár kép­zettségük magasabb, életta­pasztalatuk, edzettségük nem mindig kielégítő. Gyakori az italozás, ami elsősorban a csa­ládi, baráti környezet rossz hatására vezethető vissza. A katonát mindenütt és min­denki itatni akarja, s ez ese­tenként súlyos tragédiákat okoz. Sajnos, sok fiatal nem al­kalmas a szolgálatra egész­Az Országgyűlés A törvényhozó testület csü­törtöki zárt ülésén Sarlós István elnök előterjesztésé­ben megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosításá­ra és egységes szövegére vo­natkozó javaslatot. Az ügyrend elfogadásával az Országgyűlés működésé­nek szabályait, tárgyalási rendjét az Alkotmánnyal összhangban, az alaptörvény­ben kapott felhatalmazás alapján és a kormányzati' szervekkel kialakított mun­kamegosztást figyelembe vé­ve határozták meg a képvi­selők. Ugyanebben a szel­lemben szól a házszabály a képviselők kötelességeiről, amelyeket e tisztségük rájuk ró, illetve az ennek alapján őket megillető jogokról is. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a szocialista demok­rácia kiteljesedése, intéz­ményrendszerének gazdago­dása tette lehetővé és szük­ségessé, hogy a törvényhozó testület tevékenységének sza­bályait is az ezekből eredő új követelményekhez igazít­sák. Ugyanakkor az új szö­vegezésű ügyrend — bár a változások száma jelentős — az eredeti rendelkezések kö­zül számosat megőriz, s az új elemek sem jelentik a korábbiak elvetését, csupán a formálódó gyakorlathoz igazításukat. ségi okok — főleg idegi, moz­gásszervi, szív- és érrendsze­ri bántalmak — miatt. Ezért is támogat a hadsereg min­den olyan törekvést, amely a fiatalok egészséges élet­módra szoktatását eredmé­nyezi. Amikor a honvédelmi tör­vény végrehajtását vizsgál­juk, látni kell azt is, hogy annak elfogadásakor a nem­zetközi enyhülés folyamata kibontakozóban volt, ma pe­dig az imperialista hatal­mak fokozott fegyverkezési versenybe kezdtek. A szo­cialista országok közössége útját igyekszik állni ennek a tendenciának. Éppen a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé buda­pesti ülésén tettek újabb je­lentős kezdeményezéseket a leszerelésért. A Magyar Nép- köztársaság érdekei teljesen egybeesnek szövetségeseink törekvéseivel. A szocialista Magyarország számára a bé­ke. a biztonság, az együtt­működés fontos, ez a politi­kánk célja. Több hozzászólás után ha­tározathozatal következett: az Országgyűlés az 1976. évi I. törvény végrehajtásáról el­hangzott miniszteri beszá­molót, valamint a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vet­te. Ezt követően a napirend harmadik témájának meg­tárgyalásával folytatta és fe­jezte be munkáját az Or­szággyűlés, amelynek nyári ülésszakán — felváltva — Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János elnö­költ. Sajtóirodája közli A fentiekből is következik, hogy a módosított házsza­bály sem kezelhető mereven. Nem vállalkozhatott arra sem az Országgyűlés, hogy ügyrendjében a működésé­vel összefüggő valamennyi kérdéskört szabályozza, ide­értve a képviselők választó- kerületi tevékenységét is. Előfordulhatnak ugyanis — éppen a szüntelenül fejlődő demokrácia nyomán is — olyan előre nem látható hely­zetek, amelyek rendezési módjára hiba lenne most út­mutatást adni. Ráadásul a túlszabályozás gátolhatná a zavartalan testületi munkát, sérthetné a képviselőknek a választóik és a politikai ve­zetés részéről egyaránt el­várt, s saját maguk által joggal igényelt önállóságát. Az ügyrend egységes szö­vegének tervezetét a képvi­selők az elmúlt hetekben széles körben megvitatták. Szerepelt valamennyi megyei (és a budapesti) képviselő- csoport, valamint a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bi­zottság ülésének napirendjén. A törvényhozó testület az ezeken elhangzott 134 észre­vétel figyelembevételével és megvalósíthatóságuk mérle­gelésével döntött csütörtöki tanácskozásán.

Next

/
Thumbnails
Contents