Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
A Szovjetunió nagykövete Diósgyőrben Megérkezett Mihail Gorbacsov levele Eszmecsere a megyei pártszékházban Levelet kapni mindig öröm. Különösen olyan embertől, olyan baráttól, aki nemcsak egy személyhez, egyetlen címzetthez, hanem egy nagyobb közösséghez, egy néphez írja baráti sorait. Tegnap megérkezett a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának, Mihail Gorbacsovnak a levele, amely a Lenin Kohászati Művek 3000 párttagja által írt levélre szóló válasz. A levél eredeti példányát a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Borisz Ivanovics Sztu- kalin, az SZKP Központi Bizottságának tagja adta át a diósgyőri kohászat kombinált acélművében rendezett ünnepségen Gerzsényi Miklósnak, a vállalat pártbizottsága titkárának. Alapos ismeretek birtokában érkezett a kedves vendég a Lenin Kohászati Müvekbe, hiszen már a délelőtti órákban részletes tájékoztatást kapott a megyei pártbizottságon, ahol Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára és dr. Majoros László, a megyei tanács elnökhelyettese társaságában számos gazdasági és politikai kérdést felölelő beszélgetés keretében mutatta be megyénk és a kohászat helyzetét. A diósgyőri gyárba elkísérte még a szovjet vendéget dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes és a vállalat kapujában az LKM vezetői között fogadta a szovjet nagykövetet Kovács József, a Miskolc Városi Pártbizottság titkára, valamint dr. Kovács László, városi tanácselnök. (Folytatás a 3. oldalon) A török államfő elutazott hazánkból Folytatta munkáját a IKSZ kongresszusa Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiát kereste fel. A magas rangú vendéget Berend T. Iván, az MTA elnöke és Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes fogadta az Akadémia székhazában. Ezt követően tájékoztató hangzott el a gróf Széchenyi István által, 1825-ben alapított intézmény tevékenységéről, a hazánkban folyó turkológiái kutatásokról, illetve a magyar és a török tudósok együttműködésének további lehetőségeiről. A török államfő nagy érdeklődéssel tekintette meg az MTA könyvtárának keleti gyűjteményét, s látogatását bejegyzéssel örökítette meg a Magyar Tudományos Akadémia emlékkönyvében. Kenan Evren programja hajókirándulással ért véget. A török államfő a nyári napsütésben a „Táncsics” motoroshajó fedélzetéről tekintette meg a főváros nevezetességeit. Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke hivataCsütörtökön ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A testület megtárgyalta a májusi béke- és barátsági hónap tapasztalatait. Megállapította, hogy a lakosság széles rétegeit aktivizáló politikai program a békeév eddigi legsikeresebb esemény- sorozata volt, s kifejezésre juttatta, hogy a magyar nép cselekvőén támogatja a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a nukleáris és hagyományos fegyverzetcsökkentését szolgáló javaslatait. Az elnökség jelentős eredménynek ítélte meg, hogy a békemozgalom képes volt az eseményekre való gyors reagálásra, a napralos látogatása befejeztével csütörtök délután elutazott Budapestről. A Losonczi Pál társaságában érkező Kenan Evren elnököt és kíséretének tagjait az Országház előtt, a Török Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fellobogózott. Kossuth Lajos téren ünnepélyesen búcsúztatták. A téren felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Kenan Evren Losonczi Pállal együtt ellépett a díszzászlóalj sorfala előtt, majd üdvözölte a búcsúztatására megjelenteket. A magas rangú vendég és a kíséretében levő személyiségek ezután elköszöntek a magyar politikusoktól, közéleti vezetőktől, illetve a diplomáciai testület képviselőitől. A két ország lobogóival díszített Ferihegyi repülőtér betonján Losonczi Pál és Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Szalai Lajos, hazánk ankarai, és Asaf ínhan, Törökország budapesti nagykövete búcsút vett Kenan Evren elnöktől, valamint kíséretének tagjaitól. kész tájékoztatásra, s részt vállalt a csernobili szerencsét lenséggol kapcsolatos korrekt felvilágosításban. A békehónap rendezvényeire a nyíltság, az öntevékenység, a kezdeményezőkészség felkarolása volt a jellemző. A hónap programja is bizonyította, hogy a magyar békemozgalom a közélet szerves részévé vált, és így készülhet jövő januári kongresszusára. A békehónap új értékeként említették a nemzetközi kapcsolatok megélénkülését, a békeközösségek, kisebb csoportok sokrétű tevékenységét, a szakmai mozgalmak aktivitását. A JKSZ XIII. kongresszusa csütörtökön Belgrádban munkabizottságokban folytatta munkáját. A bizottsági ülések már szerdán megkezdődtek, s összesen közel 1000 küldött jelentkezett felszólalásra. A vita este fél 10-ig tartott és reggel fél 9-kor folytatódott. A társadalmi-gazdasági helyzettel és a tudományosműszaki fejlesztéssel foglalkozó bizottságban Nikola Stojanovics megállapította, hogy az ország jelenlegi gazdasági nehézségeinek okait „elsősorban saját mulasztásainkban és gyengeségeinkben kell keresni”. A politikai rendszer tökéletesítéséről tárgyaló bizottság ülésén Bosko Krunics állást foglalt a szocialista önigazgatás további következetes fejlesztése mellett, ugyanakkor aláhúzta: „a Tito által kijelölt úton fogunk haladni”. A pártéletről és az új szervezeti szabályzatról tanácskozó bizottságban Hamdija Pozderac közölte, hogy a JKSZ taglétszáma 1981 és 1985 decembere között 307 000-rel gyarapodott, s a múlt év végén meghaladta a 2 152 000-et. Rámutatott arra, hogy a következő időszakban növelni kell a munkások és dolgozó parasztok soraiból kikerülő párttagok számát. Kiemelte, hogy a módosított szervezeti szabályzat egységesen és következetesen érvényesíti a JKSZ-ben a demokratikus centralizmus elvét. A nemzetközi együttműködés és a jugoszláv külpolitika időszerű kérdéseit elemző bizottságban Dobri- voje Vidics közölte, hogy a JKSZ jelenleg 130 kommunista és munkáspárttal, továbbá szocialista, szociáldemokrata és haladó párttal, valamint mozgalommal tart fenn kapcsolatot. A küldöttek két külön munkabizottságban tanácskoztak az oktatás, a tudomány és a művelődés, illetve a honvédelem és a társadalmi önvédelem kérdéseivel. Az OBT értékelte a békehónap tapasztalatait VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÍSZU-MAGYARORSZAG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 150. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1986. június 27. Ülést tartott az Országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtök délelőtt 10 őreikor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, á Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Az Országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú- Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére — az Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása miatt — a kulturális bizottság elnöki tiszte alól, érdemei elismerése mellett egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye, 1. vk.) a kulturális bizottság elnökévé egy tartózkodással megválasztotta. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a kereskedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szalai Istvánnénak (Vas m., 1. vk.) a magyar ipar védőiméről az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez — a tavaszi ülésszakon — tett interpellációja tárgyában. A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Ország- gyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981 — 1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása ; 2. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; 3. Az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet — az ügyrend 43. paragrafusa alapján — az Országgyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat egy ötéves tenvcikilust lezáró év pénzügyi folyamatairól ad számot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái és döntései jelentős tényezői voltak mindazoknak az eredményeknek, amelyeket elértünk. A gazdaságpolitikának megfelelően a költségvetési folyamatokban is tükröződik a fizetőképességünk fenntartására és az életszínvonal védelmére tett sok erőfeszítés — mondotta bevezetőben a miniszter, majd így folytatta: — Az 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyóitól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milliárd forint lett. A ■megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedezze. A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazdaság tiszta jövedelmének kedvezőtlen alakulása. 1985-ben a népgazdaság számos pozitív részeredménye mellett a nemzeti jövedelem tömege csökkent, a termelés és az elosztás aránya a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. A termelés és a jövedelem csak néhány ágazatban emelkedett elfogadható mértékben, egy sor ágazatban csökkent. Ez csak egyes esetekben minősíthető átmenetinek — például a mezőgazdaságban —, másutt tartós strukturális gondokat jelez. Értékelendő ugyanakkor, hogy megállítottuk a beruházások és a reálbér sok év óta tartó csökkenésének folyamatát. Sikerült — az előző évinél kisebb, de így is jelentős — külkereskedelmi aktívumot is elérnünk. Megőriztük fizetőképességünket, de a külföldi adósság, szándékunkkal ellentétben, nőtt. A tartós gond az, hogy a termelés strukturális változása évek óta lassúbb, mint amit a tartós kibontakozás követelményei indokolnak. A ■tervekben a súlyos strukturális döntések csak részben kapnak helyet, a szabályozó- rendszer nem elég következetesen jelzi a munka hatékonyságát, esetenként túlzottan alkalmazkodik a kialakult adottságokhoz. A hatékonyabb gazdálkodás rögös út- jával szemben ható fényezők erősebbnek bizonyulnak. A veszteséges tevékenység tartós támogatása egyre nyomasztóbb teherré válik. A bevételek elmaradását látva, a kormány tett évközi megtakarító intézkedéseket. • de tudjuk, hogy a kiadások nagy része rövid távon nem mérsékelhető társadalmi kötelezettségvállaláson alapszik. Intézkedéseink közül megemlítem a beruházások állami támogatásának mérséklését, a központi költségvetési szerveknél a pénzmaradványok szigorított felülvizsgálatát, a központi igazgatás támogatásának mérséklését. Reálisan el kell ismerni, hogy a vállalatok tavaly is nehéz feltételek közt gazdálkodtak. A változó piaci körülményeken kívül az irányítás változásaihoz is alkalmazkodniuk kellett. 1985-ben változtattuk az adórendszert, régi megkötöttségek, túlhaladottnak tűnt adók szűntek meg, és a hatékonyság szerint jobban differenciáló adónemeket vezettünk be. (Folytatás a 2. oldalon) A pórt és a kormány vezetőinek egy csoportja az ülésteremben
