Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

A Szovjetunió nagykövete Diósgyőrben Megérkezett Mihail Gorbacsov levele Eszmecsere a megyei pártszékházban Levelet kapni mindig öröm. Különösen olyan em­bertől, olyan baráttól, aki nemcsak egy személyhez, egyetlen címzetthez, hanem egy nagyobb közösséghez, egy néphez írja baráti so­rait. Tegnap megérkezett a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának, Mihail Gorbacsovnak a levele, amely a Lenin Kohászati Művek 3000 párttagja által írt le­vélre szóló válasz. A levél eredeti példányát a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete, Borisz Ivanovics Sztu- kalin, az SZKP Központi Bizottságának tagja adta át a diósgyőri kohászat kombi­nált acélművében rendezett ünnepségen Gerzsényi Mik­lósnak, a vállalat pártbizott­sága titkárának. Alapos ismeretek birtoká­ban érkezett a kedves ven­dég a Lenin Kohászati Mü­vekbe, hiszen már a dél­előtti órákban részletes tá­jékoztatást kapott a megyei pártbizottságon, ahol Fejti György, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság tit­kára és dr. Majoros László, a megyei tanács elnökhe­lyettese társaságában szá­mos gazdasági és politikai kérdést felölelő beszélgetés keretében mutatta be me­gyénk és a kohászat helyze­tét. A diósgyőri gyárba elkí­sérte még a szovjet vendé­get dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes és a vál­lalat kapujában az LKM vezetői között fogadta a szovjet nagykövetet Kovács József, a Miskolc Városi Pártbizottság titkára, vala­mint dr. Kovács László, vá­rosi tanácselnök. (Folytatás a 3. oldalon) A török államfő elutazott hazánkból Folytatta munkáját a IKSZ kongresszusa Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke csütör­tök délelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémiát keres­te fel. A magas rangú ven­déget Berend T. Iván, az MTA elnöke és Kulcsár Kál­mán főtitkárhelyettes fogad­ta az Akadémia székhazában. Ezt követően tájékoztató hangzott el a gróf Széche­nyi István által, 1825-ben alapított intézmény tevé­kenységéről, a hazánkban folyó turkológiái kutatások­ról, illetve a magyar és a török tudósok együttműkö­désének további lehetőségei­ről. A török államfő nagy ér­deklődéssel tekintette meg az MTA könyvtárának ke­leti gyűjteményét, s látoga­tását bejegyzéssel örökítette meg a Magyar Tudományos Akadémia emlékkönyvében. Kenan Evren programja hajókirándulással ért véget. A török államfő a nyári nap­sütésben a „Táncsics” mo­toroshajó fedélzetéről tekin­tette meg a főváros neve­zetességeit. Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke hivata­Csütörtökön ülést tartott az Országos Béketanács elnök­sége. A testület megtárgyal­ta a májusi béke- és barátsá­gi hónap tapasztalatait. Meg­állapította, hogy a lakosság széles rétegeit aktivizáló po­litikai program a békeév ed­digi legsikeresebb esemény- sorozata volt, s kifejezésre juttatta, hogy a magyar nép cselekvőén támogatja a Szov­jetuniónak és a többi szoci­alista országnak a nukleáris és hagyományos fegyverzet­csökkentését szolgáló javas­latait. Az elnökség jelentős eredménynek ítélte meg, hogy a békemozgalom képes volt az eseményekre való gyors reagálásra, a napra­los látogatása befejeztével csütörtök délután elutazott Budapestről. A Losonczi Pál társaságában érkező Kenan Evren elnököt és kíséretének tagjait az Országház előtt, a Török Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság zászlói­val fellobogózott. Kossuth La­jos téren ünnepélyesen bú­csúztatták. A téren felsora­kozott a Magyar Néphadse­reg díszzászlóalja. Kenan Evren Losonczi Pállal együtt ellépett a dísz­zászlóalj sorfala előtt, majd üdvözölte a búcsúztatására megjelenteket. A magas rangú vendég és a kísére­tében levő személyiségek ezután elköszöntek a magyar politikusoktól, közéleti ve­zetőktől, illetve a diplomá­ciai testület képviselőitől. A két ország lobogóival díszített Ferihegyi repülőtér betonján Losonczi Pál és Várkonyi Péter külügymi­niszter, valamint Szalai La­jos, hazánk ankarai, és Asaf ínhan, Törökország budapes­ti nagykövete búcsút vett Kenan Evren elnöktől, va­lamint kíséretének tagjai­tól. kész tájékoztatásra, s részt vállalt a csernobili szeren­csét lenséggol kapcsolatos kor­rekt felvilágosításban. A békehónap rendezvénye­ire a nyíltság, az öntevé­kenység, a kezdeményező­készség felkarolása volt a jellemző. A hónap programja is bizonyította, hogy a ma­gyar békemozgalom a köz­élet szerves részévé vált, és így készülhet jövő januári kongresszusára. A békehónap új értékeként említették a nemzetközi kapcsolatok meg­élénkülését, a békeközössé­gek, kisebb csoportok sokré­tű tevékenységét, a szakmai mozgalmak aktivitását. A JKSZ XIII. kongresszu­sa csütörtökön Belgrádban munkabizottságokban foly­tatta munkáját. A bizottsá­gi ülések már szerdán meg­kezdődtek, s összesen közel 1000 küldött jelentkezett fel­szólalásra. A vita este fél 10-ig tartott és reggel fél 9-kor folytatódott. A társadalmi-gazdasági helyzettel és a tudományos­műszaki fejlesztéssel foglal­kozó bizottságban Nikola Stojanovics megállapította, hogy az ország jelenlegi gazdasági nehézségeinek okait „elsősorban saját mu­lasztásainkban és gyengesé­geinkben kell keresni”. A politikai rendszer töké­letesítéséről tárgyaló bizott­ság ülésén Bosko Krunics ál­lást foglalt a szocialista ön­igazgatás további következe­tes fejlesztése mellett, ugyan­akkor aláhúzta: „a Tito ál­tal kijelölt úton fogunk ha­ladni”. A pártéletről és az új szer­vezeti szabályzatról tanács­kozó bizottságban Hamdija Pozderac közölte, hogy a JKSZ taglétszáma 1981 és 1985 decembere között 307 000-rel gyarapodott, s a múlt év végén meghaladta a 2 152 000-et. Rámutatott ar­ra, hogy a következő idő­szakban növelni kell a mun­kások és dolgozó parasztok soraiból kikerülő párttagok számát. Kiemelte, hogy a módosított szervezeti sza­bályzat egységesen és követ­kezetesen érvényesíti a JKSZ-ben a demokratikus centralizmus elvét. A nemzetközi együttmű­ködés és a jugoszláv külpo­litika időszerű kérdéseit elemző bizottságban Dobri- voje Vidics közölte, hogy a JKSZ jelenleg 130 kommu­nista és munkáspárttal, to­vábbá szocialista, szociálde­mokrata és haladó párttal, valamint mozgalommal tart fenn kapcsolatot. A küldöttek két külön munkabizottságban tanács­koztak az oktatás, a tudo­mány és a művelődés, il­letve a honvédelem és a társadalmi önvédelem kér­déseivel. Az OBT értékelte a békehónap tapasztalatait VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÍSZU-MAGYARORSZAG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 150. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1986. június 27. Ülést tartott az Országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtök délelőtt 10 őreikor a Parla­mentben megkezdődött az Országgyű­lés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, á Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnö­ke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Az Országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú- Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére — az Elnöki Tanács tagjává történt meg­választása miatt — a kulturális bizott­ság elnöki tiszte alól, érdemei elisme­rése mellett egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye, 1. vk.) a kulturális bizottság elnökévé egy tar­tózkodással megválasztotta. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a ke­reskedelmi bizottság benyújtotta jelen­tését Szalai Istvánnénak (Vas m., 1. vk.) a magyar ipar védőiméről az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökéhez — a tavaszi ülésszakon — tett inter­pellációja tárgyában. A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Ország- gyűlés a jelentést egyhangúlag elfo­gadta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981 — 1985. évi pénzügyi tervének vég­rehajtásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása ; 2. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; 3. Az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet — az ügy­rend 43. paragrafusa alapján — az Or­szággyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetényi István pénzügyminisz­ter emelkedett szólásra. Az 1985. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat egy ötéves tenvcikilust lezáró év pénz­ügyi folyamatairól ad szá­mot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái és dönté­sei jelentős tényezői voltak mindazoknak az eredmények­nek, amelyeket elértünk. A gazdaságpolitikának megfele­lően a költségvetési folya­matokban is tükröződik a fizetőképességünk fenntartá­sára és az életszínvonal vé­delmére tett sok erőfeszítés — mondotta bevezetőben a miniszter, majd így folytat­ta: — Az 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváha­gyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevé­telek elmaradtak a jóváha­gyóitól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milli­árd forinttal szemben a hiány 15,7 milliárd forint lett. A ■megnövekedett hiány a válla­latok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhe­tő. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Mi­nisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedez­ze. A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazda­ság tiszta jövedelmének ked­vezőtlen alakulása. 1985-ben a népgazdaság számos pozitív részeredmé­nye mellett a nemzeti jöve­delem tömege csökkent, a termelés és az elosztás ará­nya a tervezettnél kedvezőt­lenebbül alakult. A terme­lés és a jövedelem csak né­hány ágazatban emelkedett elfogadható mértékben, egy sor ágazatban csökkent. Ez csak egyes esetekben minő­síthető átmenetinek — pél­dául a mezőgazdaságban —, másutt tartós strukturális gondokat jelez. Értékelendő ugyanakkor, hogy megállítot­tuk a beruházások és a re­álbér sok év óta tartó csök­kenésének folyamatát. Sike­rült — az előző évinél ki­sebb, de így is jelentős — külkereskedelmi aktívumot is elérnünk. Megőriztük fize­tőképességünket, de a kül­földi adósság, szándékunkkal ellentétben, nőtt. A tartós gond az, hogy a termelés strukturális válto­zása évek óta lassúbb, mint amit a tartós kibontakozás követelményei indokolnak. A ■tervekben a súlyos strukturá­lis döntések csak részben kapnak helyet, a szabályozó- rendszer nem elég követke­zetesen jelzi a munka haté­konyságát, esetenként túlzot­tan alkalmazkodik a kialakult adottságokhoz. A hatéko­nyabb gazdálkodás rögös út- jával szemben ható fényezők erősebbnek bizonyulnak. A veszteséges tevékenység tar­tós támogatása egyre nyo­masztóbb teherré válik. A bevételek elmaradását látva, a kormány tett évközi meg­takarító intézkedéseket. • de tudjuk, hogy a kiadások nagy része rövid távon nem mér­sékelhető társadalmi kötele­zettségvállaláson alapszik. Intézkedéseink közül megem­lítem a beruházások állami támogatásának mérséklését, a központi költségvetési szer­veknél a pénzmaradványok szigorított felülvizsgálatát, a központi igazgatás támogatá­sának mérséklését. Reálisan el kell ismerni, hogy a vállalatok tavaly is nehéz feltételek közt gazdál­kodtak. A változó piaci kö­rülményeken kívül az irányí­tás változásaihoz is alkal­mazkodniuk kellett. 1985-ben változtattuk az adórendszert, régi megkötöttségek, túlhala­dottnak tűnt adók szűntek meg, és a hatékonyság sze­rint jobban differenciáló adó­nemeket vezettünk be. (Folytatás a 2. oldalon) A pórt és a kormány vezetőinek egy csoportja az ülésteremben

Next

/
Thumbnails
Contents