Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. június 23., hétfő Felragyogott szombaton a pataki szellem Ai arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomákat Köpeczi Béla mű­velődési miniszter adta át. (Folytatás az 1. oldalról) többsége, különösen a vég­zős hallgatók okosan éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel biztosítottuk szá­mukra. hogy tanítókká, jó óvónőkké váljanak. A taní­tó szakos hallgatók képzésé­ben ebben a tanévben tar­talmi. pedagógiai céljaink még inkább teljesebben, eredményesebben valósultak meg. A tanítóképző főisko­lák közül elsőként vezettük be, kísérleti jelleggel az új tantervet az első évfolya­mon, arra törekedve, hogy megerősítsük az általános képzést, az elmélet és gya­korlat egységét... A főigazgató tanítóvá és óvónővé fogadja a sikeres államvizsgát tett nappali ta­gozatos hallgatókat. A leg­jobbaknak dr. Üjszászy Kál­mán nyugalmazott teológiai professzor adja át a pataki diákok budapesti baráti kö­rének jutalmait. És megható percek következnek: 26 nyugdíjas pedagógusnak nyújtják át a díszoklevelet. ,,Aranydiplomás pedagógus” — ötven év — címmel hu- szonketten bírnak; arany- és gyémántdiplomát kap Szath- máry Ferenc; gyémántdip­lomát Janik Jenő; vasdiplo­mát Fekete József és rubin­diplomát vesz át Magda Pi­roska művelődési miniszte­rünktől, Köpeczi Béla akadé­mikustól. Nagyszerű pillanatoknak, a. szellem „bejárásának” le­hetünk tanúi ezután: az el­ismertek nevében Szathmáry Ferenc mond. mindig pataki kötelességgel felvállalandó, útravalót a pályán induló, ta­nítóknak, óvónőknek; mind­nyájunknak . . . Tizenegy óra harminc perc. A főiskola dísztermében Por­koláb Albert, megyei ta­nácselnök-helyettes üdvözli a Magyar Comenius Társa­ság alapító tagjait, majd Kö- döböcz József, nyugalmazott főigazgatóhelyettes, a magyar didaktika elismert tekinté­lye emlékeztet Comenius szellemére, s ad kifejezést az előkészítő és szervező bi­zottság azon örömének, hogy igen nagy érdeklődés és „felajánlás” mutatkozott és mutatkozik az alakuló ülé­sen is a társaság iránt. Kí­vánja és kéri, maradjon meg ez a buzgalom, szellemi tűz a későbbi munkálkodásban is az egész magyar nevelés­ügy érdekében. Az alapító tagok megvi­tatják gz alapszabályt es megválasztják tisztségvise­lőiket is. Ennek értelmében a Magyar Comenius Társa­ság elnöke Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója; titkár dr. Földy Ferenc, a sáros­pataki főiskola főigazgatója. Hiszel nőkké a társaság tag­jai Köpeczi Iléla akadémi­kust. művelődési minisztert választják meg. A Comenius Társaság ala­pító ülése után előadást hallgatnak a jelenlevők, majd rövid pihenő in" És már mindenki a Rákóczi-vár történelmi levegőjű kertjébe készül... Délután három óra van. Sokak érdeklődésétől kísér­ve itt avatja fel dr. Ladányi ■József, a Borsod-Abaúi- Zemplén Megyei Tanács el­nöke II. Rákóczi Ferenc lo­vasszobrát. Beszédéből fel­ragyog dicső múltja, törté­nelmi szerepe Sárospatak­nak, a Rákócziak és a vá-, ros forradalmi örökségé­nek . . . Jelen van a mű al­kotója, Somogyi József Kos- suth-díjas szobrászművész is. A szoboravató ünnepség utón a Művelődés Házában Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter tart előadást „A bú.jdosó fejede­lem” címmel. „Az iskola legegyszerűbb meghatározása az. hogy a tanítóknak és tanulóknak a gyülekezete. Márpedig a ta­nítás munka, az iskola te­hát a munlca gyakorlóhe­lye. A tanítás — mint mon­dom — munlca; tanítani ugyanis nem más, mint a tudatlanokat elvezetni a tu­dáshoz. Tanulni meg any- nyi, mint vezettetni. Aki ve­zet, elül megy; aki vezette­tik, követi. Elül menni és követni azonban annyi, mint menni. Aki megy, az nem áll, nem fekszik, nem szu­nyókál, nem ásítozik. hanem erőt fejt ki, megfeszíti iz­mait, egész testét mozgatja, és föltétlenül csakis folyto­nos mozgással érheti el cél­ját..” — Comenius. Szombaton Sárospatakon mindarra példát kaptunk: miként érdemes múltunkat eszünkbe vésni — hogy jö­vőnket emberhez méltóan élhessük. Szöveg: Ténagy József Fotó: Csákó Gyula Megtartotta közgyűlését a Magyar Kereskedelmi Kamara (Folytatás az 1. oldalról) lenül a Minisztertanács elé terjessze. Bővülő jogköré­nek megfelelően a jövőben szerepet vállal a termelési Szerkezetátalakítás előkészí­tésében, a vállalati szerző­déses kapcsolatok javításá­ban, az üzleti, etikai nor­mák érvényesítésében. A következő hónapokban né­hány. a gazdasági fejlődést érintő alapkérdésben kidol­gozza javaslatát, így eljut­tatja véleményét a kor­mányzathoz a gazdaságirá­nyítás korszerűsítésével kap­csolatban is. A Kamara szorgalmazza a vállalati jövedelemszabályo­zás alapvető átalakítását, azt, hogy a jelenlegi, szin­te áttekinthetetlen elvonási, támogatási gyakorlatot egy­szerűbb, viszonylag hosszabb ideig érvényes adózási rend- . szer váltsa fel. Ez ugyanis lehetővé tenné a gazdálko­dók számára a hosszabb tá­vú vállalati politika kiala­kítását — mondotta Beck Tamás. A beszámolót vita követ­te. A tanácskozáson felszó­lalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Havasi Ferenc beszéde Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának ne­vében köszöntötte a közgyű­lés résztvevőit. Elöljáróban szólt a Kamara tevékenysé­gének növekvő jelentőségé­ről, jó irányú fejlődéséről. Utalt arra, hogy a mi társa­dalmunkban is léteznek va­lós érdekviszonyok, ezért fontos, hogy legyenek olyan fórumok, ahol ezek kifeje­zésre jutnak. A gazdaság in­tézményrendszerében a Ka­mara feladata a magyar vál­lalatok és szövetkezetek ér­dekeinek képviselete. — Társadalmi közéletünk, politikai intézményrendsze­rünk úgy alakul, hogy ott, ahol ennek helye van, erő­södnek a függőségi, hierar­chikus kapcsolatok, ahol vi­szont célravezetőbb és ha­tékonyabb, ott a demokra­tikus önkormányzati, a szo­cialista önigazgatási elemek fejlődnek. Ennek célja, hogy a rendeletek és utasítások helyett a megegyezés legyen munkánk alapja. Ez a kapr csolatrendszer azonban fel­tételezi az egymás érdekeit tiszteletben tartó magatar­tást. Ehhez természetesen a társadalmi, politikai szer­veknek is alkalmazkodniuk kell: nincs helye az utasítá- sos munkastílusnak. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról szólt, hogy az ország építéséhez, a gaz­dasági munka javításához a pártvezetés és a kormány jól átgondolt, és a közvéle­mény által is elfogadott programmal rendelkezik, a XIII. pártkongresszus és a VII. ötéves tervnek az elő­készítésében az ország színe- java részt vett. Gondot okoz viszont, hogy a tavalyi és az idei első fél év teljesítmé­nyei elmaradtak a várako­zástól. Munkánk fogyatékos­ságai és az újabb kedvezőt­len nemzetközi gazdasági fejlemények miatt, meglehe­tősen nehéz körülmények között kezdődött a VII. öt­éves terv. Választási lehető­ségünk viszonylag szűk, adósságszolgálati kötelezett­ségünknek pontosan eleget kell tennünk, s ehhez min­denképpen teljesíteni kell a VII. ötéves tervben elő­irányzott feladatokat. Felvétődik a kérdés — folytatta ezután —, hogy a magyar gazdaságban adott-e a lehetőség az évi 3 százalé­kos növekedésre? A válasz egyértelmű: igen. Ehhez azonban fel kell tárni a kormányzati munkában, az irányítási rendszerben rejlő további lehetőségeket, javí­tani a vállalatok gazdálko­dását, jobban kell haszno­sítani a tudományi, szelle­mi potenciálunkat, a veze­tők és a dolgozók öntevé­keny kezdeményezéseit. Vál­toztatni kell azon a felfogá­son. melynek következmé­nye az egymásra mutoga­tás, a felelősség alól való ki­búvás. Sok területen lazult a fegyelem, s ezt nem sza­bad megengedni. Most az erőket a tervek megvalósítására kell össz­pontosítani. Ugyanakkor job­ban át kell gondolni azt is, hogy mire és hogyan vállal­kozzunk 1987-ben. A továbbiakban Havasi Ferenc megjegyezte: — Ma­napság — mivel nehezebb helyzetben vagyunk — sokat foglalkozunk a gazdasággal. Ez természetes, hiszen a vi­lágon nem létezik olyan or­szág, ahol a gondolkodás középpontjában ne a gazda­Vadregényes táj. A $ parányi patak fölötti híd szomszédságában zöldre festett őrbódé. Mö­götte, az erdő övezte síkság gyermekzsivajtól hangos. Az égervölgyi tábort most az edelényi és környékbeli, hátrányos helyzetű, gyerme­kek birtokolják. A tábor ve­zetője Demény Józsefné, az edelényi kisegítő iskolában tanít. Kolléganőjével. Nagy Sándornéval vigyázza júni­us 17-e és 25-e között az it­tenieket : — Eddig szerencsénk volt, ragyogó időt fogtunk ki. mely megkönnyítette a na­pi programok összeállítását. A Borsod Megyei Köjál, az Edelén.v Városi Tanács és KISZ-bizoltság; a megyei ta­nács, valamint az alkohol- ellenes bizottság kezdemé­nyezésére első alkalommal szervezlek úgynevezett élet­mód-tábort. a veszélyeztetett körülményűek részére. Csak­nem ötvenhatezer forintot gyűjtöttek össze erre a cél­ra, amelyből egyúttal mele­gítőket, pólókat, tornacipő­ket vásároltak a gyerekek­nek. Jut az összegből autó­buszos kirándulásra, szín­házlátogatásra és az aggte­leki cseppköbarlang megte­kintésére is. A szervezéssel járó teendők valamennyiét az Edelény városi KISZ-bi- zottság fiataljai vállalták magukra. A mindennapos teendők azonban a nevelők­Huszonheten az égervölgyben re es az ilivezetókre vár­nak, akiket a lányok és a fiúk őszinte ragaszkodása vesz közre.' — A legtöbben először táboroznak — mondja a tá­borvezető. — Meg kell te­hát tanítani őket az ilyen­fajta közösségi életre. Csa­ládi körülményeik adnak magyarázatot arra, hogy so­kan most ismerkednek a fogkrémmel és az evőeszkö­zök használatával. Két hét alatt természetesen nem le­hel behozni évek mulasztá­sát. mi mégis igyekszünk pótolni az alapvető hiányos­ságokat. A pár nap elegendő volt az újabb barátságok, kap­csolatok kialakítására. Iga­zolták ezt a látottak. Az egyik „pokróc-csokor" tagjai hangosan viccelődnek, be­szélgetnek. Köztük ül: He­gedűs Krisztina: — Örülök, hogy itt lehe­tek. Borsod községben la­kom. Anyu otthon van, apu a vízgazdálkodásnál dolgo­zik. Ők is meglepődtek, ami­kor megkapták, az értesítési erről a tábori lehetőségről. Hárman vagyunk testvérek. Sok élményem van, lesz mi­ről beszámolnom. Bari Tamás Edelén.yből érkezett: — En a focit kedvelem — újságolja lelkesen. — Jó volt persze rajzolni meg fürdeni. Még kiállítást is rendeztünk rajzainkból. Ott van köztük az enyém — mutat a ház falára kifüg­gesztett alkotások egyikére. Az ifivezető Simon Mari­ann soha nincs egyedül. Hol az egyik, hol a másik kis­lány bújik mellé. Kedvelik a loluk alig nehuny evvel idősebb lányt. — A mezőkövesdi I. Lász­ló Gimnázium és Közgaz­dasági Szakközépiskolában érettségiztem és Salgótar­jánba jelentkeztem, a szám­vitelire. Most várom a fel­vételi eredményét. Remélem sikerül. Ha mégsem, akkor elmegyek képesítés nélküli nevelőnek, mert a gyereke­ket nagyon szeretem. Ebből a szeretetből és gondoskodásból bőséggel van az égervölgyi táborban, ahol a társadalmi összefogás eredményeként tizenegy fiú­nak és tizenhat kislánynak szereztek minden bizonnyal hosszú évekre szóló, kelle­mes élményt a néhány nap sorún. Monos Márta Fotók: Balogh Imre A körkedvelt patak a tábor szélén. Simon Mariann a táborlakók körében. ság lenne. Enélkül mi se tu­dunk előre haladni, nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy ne gondolkozzunk ra­cionálisan, gazdaságcentri- kusan. Mindez hozzátarto­zik ahhoz, hogy kimozdul­junk jelenlegi helyzetünk­ből és hogy gondjaink ne vezessenek társadalmi vív­mányaink feladásához. Befejezésül Havasi Ferenc tolmácsolta a közgyűlésnek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának üdvözletét és jókívánságait a Kamara to­vábbi sikeres munkájához. Marjai József felszólalása Marjai József miniszterel­nök-helyettes a kormány ne­vében üdvözölte a közgyűlés részvevőit. Többek között ki­jelentette: — A kormányzat elhatározott szándéka, hogy a gazdaságirányítási rend­szer fejlesztésével tovább növekedjen a Kamara szere­pe, lehetősége a gazdasági folyamatok formálásában. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban szólt azok­ról a kormányzati intézke­désekről, amelyeknek célja a szelektivitás erősítése, a szerkezetátalakítás gyorsítá­sa. Elmondotta, hogy az ex­portösztönző pályázati rend­szer része a kongresszusi ha­tározat, a VII. ötéves terv teljesítését szolgáló prog­ramnak. Az ennek kereté­ben létrejövő megállapodá­sok jelentős előnyöket, ked­vezményeket biztosítanak az export növelésére vállalkozó gazdálkodó szervezeteknek. A múlt hét végéig 237 pá­lyázat érkezett az elbíráló szervekhez, amelyekből 191 - et már elbíráltak az illeté­kesek. Az esetek többségé­ben két héten belül megtör­tént a pályázatok értékelése. A pályázatokat benyújtó vállalatok többsége új kapa­citások létrehozásával bőví­ti exportját. A munkaerő hatékony fog­lalkoztatásáról szólva, Mar­jai József megjegyezte: — Nem lehet elfogadni olyan véleményeket, hogy a jelen­legi gazdasági környezetben és eszközrendszer mellett ezen a területen nincs mód az előrelépésre. Minden vál­lalatnak nemcsak lehetősége, de kötelessége is, hogy ne kössön le felesleges munka­erőt. A vitában felszólalt Dró­tos László, a Lenin Kohá­szati Művek vezérigazgatója, a Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizott­ságának elnöke is. Elmond­ta, hogy az utóbbi években nőtt a tagvállalatok aktivi­tása, de az érdekegyeztetés területén vannak még tarta­lékok. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy egyik-másik észak-magyarországi válla­lat nagy nehézségek köze­pette dolgozik, a gazdálkodó szervezetek többsége kész a megújulásra, képesek a nép- gazdasági tervben előirány­zott növekedés elérésére, sőt annak túlszárnyalására. Dró­tos László ugyanakkor be­szélt arról, milyen nagy je­lentőséget tulajdonítanak a vállalaton belüli rend, fe­gyelem . erősítésének, amely elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának. A vita befejezése után a közgyűlés határozatot foga­dott el a Magyar Kereske­delmi Kamara következő öt esztendőre szóló feladatai­ról. munkájának továbbfej­lesztéséről. Ezután a köz­gyűlés megválasztotta a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnökségét és felügyelő bi­zottságát. A Kamara elnöke ismét Beck Tamás, a Buda- flax vezérigazgatója, főtitká­ra Lőrincze Péter lett. Egyik alelnökének Drótos Lászlót, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatóját választot­ták meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents