Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. június 16., hétfő Tíz, meg egy költő Borsodból Régi házak ■Hr., Fotó: Pásztor Rádió mellett HŰSOROK SZLOVÁK TELEVÍZIÓ Az ünnepi könyvhétre adta közre az Akadémiai Kiadó A magyar irodalom története 1945—1975 című, a korábbi hatkötetes iroda­lomtörténetet folytató soro­zatának második, a költésze­tet bemutató kötetét. A több mint 1050 oldalas kötet két könyvben jelent meg. A so­rozat első kötetét 1981-ben, a negyediket 1982-ben ad­ták közre. A most megjelent kétkönyves kötet áttekinti az 1945 és 1975 közötti idő­szak líratörténeti folyamata­it.i bemutatja azoknak a köl­tőknek a pályáját, akik már a két világháború között is jelen voltak irodalmunkban, s azt jelentékeny alkotások­kal gazdagították a felszaba­dulás után is. Eszmei és nemzedéki szempontokat egyesítve megkísérli össze­foglalni azokat az új, im­már költészettörténetinek mondható jelenségeket, pá­lyákat, amelyek 1945 után bontakoztak ki. s az új lí­rai folyamatok megfelelő csoportosítására is vállalko­zik. A felszabadulás utáni magyar költészet történetét első ízben átfogóan tárgyaló fejezeteket életrajzi jegyze­tek, a művek s :a szakiroda- lom válogatott könyvészeti adatai egészítik ki. Ennyi lenne tulajdonkép­pen a figyelemfelhívó közlés az új irodalomtörténeti kö­tetről. De nem érdektelen ta­lán .annak feljegyzése sem, vajon a kortársi irodalomtu­domány szűkebb pátriánk költői — az itt élők, illetve itt hosszabb-rövidebb ideig itt éltek és dolgoztak — kö­zül kiket említ, méltat, ki­nek munkásságát, vagy már lezárt életművét miként, mi­lyen elemzéssel sorolják a tárgyalt három évtized iro­dalomtörténeti értékei közé. Szűkebb pátriánkat. Borsod megyét tíz, meg egy költő képviseli iaz .irodalomtörté­netben. Először erről a „meg egy’’- ről, aki tulajdonképpen min­denki mást megelőzött idő­rendben. Róla a századfor­duló hangját és a konzerva­tív költészet utóéletét bemu­tató fejezetben esik szó. Te- lekes Béla ő, a Felsőteleke- sen született, 1873 és I960 között élt költő, akit hajdan a Tanácsköztársaság leveré­se után mozdítottak el állá­sából, s szorítottak teljesen háttérbe, majd a felszaibadu­Vannak kiadványsorozatok, amelyek közforgalomba nem kerülnek, könyvesboltokban és más elárusítóhelyeken nem kapnak polcot. (Rosz- szul, vagy sehogy nincs meg­szervezve a terjesztés?) Az íróknak, szerkesztőknek, lek­toroknak, a kiadó(k)nak ar­ra futja tudásból, szellemiek­ből, lelkesedésből, hogy meg­írjanak, megszerkesszenek, kiadjanak egy-egy tartalmas tanulmánygyűjteményt, an­tológiát stb.; arra azonban már nincs idő, türelem, ki­tartás, hogy a nem kevésbé fontos dolgot megszervez­zék — eljuttassák az érdek­lődő olvasókhoz is. Remélem, nem ez lesz a Borsodi Föld­rajzi Évkönyv, 1985 sorsa; mert sokkal több figyelemre és megbecsülésre érdemes. A TIT Megyei Szervezete és a Magyar Földrajzi Társa­ság borsodi osztálya dicsé­retes szorgalommal és kivá­ló tartalommal adja ki im­már hosszú idő óta föld­rajzi évkönyvét. A földrajz­tudomány egyébként is (meghúzódva a humán-reál tudományok jelentőségéről folytatott heves viták szél- árnyékában) csöndesen és lás után, 1956-ban jelent meg Válogatott verseinek kötete, amely halála után ráirányí­totta a figyelmet. A további tíz költő neve és- munkássága már bizonyára ismerősebben hangzik. A Nyugat második nemzedékéhez tartozó költők között természetesen itt van a Miskolcon született Szabó Lőrinc, aki halála óta talán erősebb szálakkal kapcsolódik szülőföldjéhez, illetve szülő­városához, mint életében, s akinek költői rangját, az iro­dalomtörténetben elfoglalt helyét szükségtelen ismétel­getni. Ugyancsak ebből a Nyugat második nemzedéké­ből való Vihar Béla, akii haj­dan Miskolcon volt tanító, az egykori Erzsébet iskolában, s a Nyugat harmadik nemze­dékének képviselőjeként a fiatal korának jelentős részét Miskolcon töltő Zelk Zoltán. Az eddig említett költők — sajnos — már nincsenek kö­zöttünk. Az 53-as nemzedék soraiban találjuk a kisgyőri születésű, Miskolcon diákos- kodó és pályakezdő Bihari Sándort, a Tűz-táneosok kö­zött pedig Ladányi Mihályt, aki a hatvanas évek eleién megyénkben — Kazincbarci­kán — élt és dolgozott hosz- szabb ideig.- A hatvanas évek két időkategóriáját öt költő képviseli, illetve ebben a csoportban öten reprezen­tálják szűkebb pátriánkat. Á sajnálatosan elhunyt Niklai Ádám, aki szintén kazinc­barcikai lakos volt sokáig, majd Debrecenben munkál­kodott, valamint a lapunk­ban . isi gyakran publikáló Papp Lajos, a Napjaink fő- szerkesztője, és' Soós Zoltán, aki erős1 szálakkal kötődik Ózdhoz, korábban az ottani lap munkatársa is- volt. Ugyancsak a hatvanas évek­ben indult — élménylírás — generációhoz (tartozik két is­mert költőnk: Kalász László és Serfőző Simon, akikkel hasábjainkon is találkozhat az olvasó. A magyar irodalom, törté­nete 1945—1975 második kö­tete 198 költőt említ, tizen­egy kapcsolódik közülük megyénkhez. öten már örök­re eltávoztak közülünk, há­rom, a fővárosban, él és dol­gozik, további három — Ka­lász' László, Papp Lajos, Ser­főző Simon — közöttünk él, velünk munkálkodik. folyamatosan ' produkálja eredményeit, segítve a gya­korlatban is „a tudomány termelőerővé válását”. Pél­dát mutatva más tudomány­ágaknak is, hogyan lehet a gyakorlat és a mindennapok kérdésfelvetéseire gyorsan elemző válaszokat adni. A kiadók az 1958-ban meg­indított Borsodi Földrajzi Év­könyv sorozatban 1964-ig összesen öt .kötetet adtak ki. s ezekben a megyével fog­lalkozó természet- és gazda­ságföldrajzi dolgozatokat, il­letve tudomány- (tantárgy-) történeti írásokat közöltek. A megyénkben fellendülő föld­rajzi életet jelzi az, hogy az évkönyv 1980-ban és 1982- ben ismét megjelent. Mit tartalmaz ez a 175. ol­dalas tanulmánygyűjtemény? A bevezetőben dr. Frisnyák Sándor emlékezik! mev dr. Peja Győzőről (1907—1983). Aki volt már kórházban, s egyáltalán valamilyen kényszerű kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatásunk­kal, az jól értette szerda este Kolozsvári Grandpierre Emil csúfondáros hangjáté­kát (Kossuth, 19.25—20.03). Eddig is jól ismertük — és élveztük — regényeinek nyelvöltögető, csipkelődő hu­morát, esszéi, tanulmányai vitriolos szellemességét, de most még ezeken is túltett szarkazmusával. Első hal­lásra talán frivolnak és tiszteletlennek tűnik, hogy a szerző éppen „betegágy- gyal és a halállal” humorizál, de ha jól értjük, Kolozsvári itt egy általánosabb, tehát nemcsak az egészségügyre jellemző jelenséget akart ki­figurázni; az eldologiasodást, elszemélytelenedést, a csak mennyiségi szemléletet. Er­re éppen a beteg ember a legérzékenyebb, hiszen a tes­ti (lelki) szenvedéssel szem­ben, mindannyian védtele­nek és magányosak va­gyunk. Gyerekké válunk a kiszolgáltatottságban. Hinni, bízni szeretnénk valakiben, aki talán, ha meggyógyítani nem is tud, de enyhíti, esetleg meg is szünteti a szenvedésünket. Mitől ren­dül meg ez a bizalom? Ma­gától a mechanizmustól, at­tól a módtól, ahogyan a gyó­gyító apparátus rutinszerű­en úgymond „kezeli” a be­teget. Mindenekelőtt az ad­minisztrációt veszi célba az író, a procedúrát, amíg és ahogyan a beteg eljut az ágyig. Amelynek a mechani­kus szemlélet szerint „ha­tásfoka” van. Mit jelent ez? Minthogy kevés van belőle, az egészségügyi apparátus­nak érdeke, de rá is van kényszerülve, hogy „forgas­sa” a beteget, azaz minél hamarabb megszabaduljon egyik legnagyobb tekintélyű egyénisége volt. A kiváló geomorfológusi életműve, el­méleti és gyakorlati munkás- -sóga jelentős hozzájárulás volt a 20. századi miagyar geográfia és közoktatás fej­lődésihez; az évkönyv is az ő hatékony közreműködésé­vel indult annak idején. A kötet szerzői a megyei levéltár munkatársai (dr. Csorba Csaba: Borsod-Aba- új-Zemplén megye régi tér­képei, dr. Tóvári Judit: Epv történeti földrajzi forrás, a tagosítási és kataszteri tér­kép), a megyei TIT-szerve- zet gyakorló előadói (dr. Esztergomy Zoltán: A Bod­rogköz természeti földrajzi vázlata, különös tekintette) hidrogeográfiai viszonyaira, dr. Dankó József—Májer Já­nos : A taktak'özi holtágak hasznosításának lehetőségei) tőle. Ugyanez áll a táppénz­re, a betegállományra is. Mi tagadás, magam is talál­koztam már táppénzcsalók­kal, mint ahogyan engem is gyanúsított meg doktor úr ló­gással, táppénzcsalással. így alakult ki egy idő után az emberben a reflex (önvé­delmi), hogy csak a legszük­ségesebb esetben megy or­voshoz, pláne táppénzre, mert a vele járó procedúra: a várakozások a váróterem­ben, a felülvizsgálatokon, a sorbaállás a laborok előtt a leletekért stb., a maradék életkedvünket is kikezdi, el­veszi. „Űriember” tehát in­kább nem okoz gondot az egészségügynek és önmagá­nak. Miről is szól tehát ez a hangjáték? Kalendár Feren­cet (Sinkovits- Imre lubic­kolt a szerepben) ájultan viszik be a kórházba. Az adatok felvételénél ilyen mondatok hangzanak el: „Honnan tudják, hogy beteg, ha nem nyilatkozik?” „A nyavalya azzal kezdődött, hogy megszületett.” „Min­denki mindig halálveszély­ben van.” Legorombítják a beteget, mert azt nem a la­kókörzetének megfelelő kór­házba vitték stb. Végül is kiderül, hogy a szerencsétlen betegnek veseköve van (halljuk is, ahogy zörög­nek). Meg is operálják, s ráveszik, hogy nevezzen be a „gyors gyógyulás verseny­be”. Kalendár meg is nyeri a versenyt jó magaviseletével (a tét hatvanmillió forint), ám a főorvost, aki ezt meg­adta, leváltják, s az utódja visszaveszi a pénzt, mond­ván, hogy a „maga betegsé­ge trükk, csalás.” El ne fe­ledjem: a történet a jövő­ben játszódik ... (dr. Boros László: Adatok Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye keleti felének agrárföld­rajzához, dr. Süli-Zakar Ist­ván: Az agglomerálódás né- pességlöldrajzi vonatkozásai a borsodi iparvidéken, Do­hány Zoltán: Adatok,a Tak- taköz agrárföldrajzához). Az évkönyv szerzői a két észak­kelet-magyarországi megye földrajztudományát reprezen­tálják, Frisnyák Sándor tan­székvezető főiskolai tanár „összekötő híd” szerepe ré­vén. A tanulmányok szinte sor­ra veszik a megye mezőgaz­dasági jellegű, de egymástól eltérő természeti adottságú kiistájegységeit (Hernád- völgy, Cserehát, Bodrog- és Taktaköz, Hegyköz, Zemp­léni- [Tokaji-] hegység), s igen plasztikus képet rajzol­nak a kedvezőtlen adottságok e térségekben fokozott je­lentkezéséről is. A kötet a megyei tanács nyomdájában készült, s dr. Simon István szerkesztette egybe. (Miskolc 1985.) Fehér József múzeumvezető rádió KOSSUTH: 8.20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. — 9.00: A hét zenemüve. — 9.90: A hét költője: Weöres Sándor (is­métlés). — 9.42: Ki kopog? — J0.05: Nyitnikék. — 10.35: Zene­kari muzsika. — 11.05: ,,Én Deb­receni Marci vagyok” ... — 11.25: A Munkásőrség Központi Férfikara énekel. — 11.40: A tu­lajdonságok nélküli ember. 24. (befejező) rész. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Régen találkoztunk. — 13.05: Marton Éva énekel. — 14.10: Cimbalom- és furulyamu­zsika. — 14.30: Holnap közvetít­jük. . . — 14.43: Népszakértök. Tamási Áron novellája rádióra alkalmazva. — 14.55: Édes anya­nyelvűnk (ism.). — 15.00: Világ­ablak. Az olvasás gyönyörűsége. — 15.30: Nemzetközi kamarakó- rus-fesztivál. Pécs 1986. 3. rész. — 10.05: Neked szól! Zenéről gyerekeknek. — 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin. — 17.30: Az új zene szolgálatában. 8. rész. — 18.01: Népi zene. — 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.). — 19.15: Mundial ’86. Labdán innen — labdán túl. — 19.25: Amiről a világ vitatkozik. A környezetünk­ről. — 19.55: Népzenei feldolgo­zások. ■— 20.14: Opera-müvész- lemezek. — 21.00: Egy óra Kó­rod! Andrással. — 22.15: Tíz perc külpolitika. — 22.25: Mun­dial ’86. Labdán innen — labdán túl. — 22.40: Kattogó kabaré. IX. rész. — 23.48: Fali: Az el­vált asszony. II. felvonás finá­léja. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor haj­nalig. PETŐFI: 8.05- Nótacsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Nap­közben. Zenés délelőtt. — 12.10: Ifjúsági fúvósindulók. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Verbunkosok, katonadalok. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. A Rádió kívánság« műsora. — 17.08: Újdonságaink­ból. Magyar könnyűzenei felvé­telek. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Tip-top parádé. Jenni­fer Rush felvételeiből. — 19.05: Népdalok, Ferenc Éva és a Ka­láka-együttes előadásában. — 19.30: A Modern Jazz Quartet le­mezeiből. — 20.05: Színész va­gyok, énekelek. Zenés beszélge­tés Ruttkai Évával. — 21.05: So­merset Maugham meséli. I. rész. — 22.05: Rockújság. — 23.15: Sporthírek. — 23.20: Verbunko­sok, nóták. — 23.50: Könnyűzene Párizsból. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Barokk zene. — 10.00: Szerelmi kettősök Puc­cini operáiból. — 10.35: Zengjen a muzsika! (ism.). — 11.05: Két kvartett. — 12.02: Szimfonikus ze­ne. — 13.05: Fiatalok stúdiója. — 13.35: Régi magyar dalok és táncok. — 14.00: Muzsikáról vers­ben, prózában. 1. rész. — 14.30: Bruno Walter vezényli a Co­lumbia Szimfonikus Zenekart. — 15.40: Jászkun műhely. Riport- műsor. — 16.00: Operaáriák. — 16.33: A Del Fuegos együttes fel­vételeiből. — 17.03: A Tavaszi Fesztivál hangversenyeiből. — 18.00: Zsebrádiószínház: A hang. Lázár Ervin kishangjátéka. — 18.14: Mi újság a régi zene vilá­gában? — 18.50: Egészségünkért! (ism.). — 19.05: A hét zenemű­ve (ism.). — 19.35: Operaáriák. — 20.00: Hosszú út. Vilhelm Mo- berg családregénye rádióra al­kalmazva. 1. rész. — 20.46: Ver­senyművek. — 22.20: Nagv siker volt! Liana Iszakadze hegedű- estje. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URU-on) 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán (Közben: El szeretném mondani: Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszo­lunk hallgatóink leveleire. Kar­osai Nagy Éva összeállítása.) — Sport. — 18.00: Észak-magyar­országi krónika. (A Szakszer­vezetek Borsod Megyei Taná­csának elnökségi üléséről tudó­sítunk. — Az új vasúti menet­rend tapasztalatai.) — 18.25— .18.30: Szemle az Észak-Magyar- ország, a Déli Hírlap, a He­ves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. televízió 1. MŰSOR: 17.25: Hírek. — 17.30: Betűreklám. — 17.35: Ze­nés ajándékkosár. — 18.15: Képújság. — 18.20: Reklám. — 10.25: Mexikó ’86. — 18.55: Rek­lám. — 19.05: Tévétorna. — 19.10; Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 19.50: Labda­rúgó-világbajnokság. — A szü­netben: reklám. — 21.50: Hú­szas, harmincas évek. Lengyel film. — 23.30: Szép magyar tánc. — 23.40: Hírek. — 23.45: Betű­reklám. — 23.50: Labdarúgó-vi­lágbajnokság. A szünetben: reklám. — 1.50: Himnusz. — Amennyiben a 19.50 órakor kezdődő mérkőzésen hosszabbí­tás lesz, a műsor az alábbiak szerint változik: 19.50: Labdarú­gó-világbajnokság. — 22.40: Be­tűreklám. — 22.45: Sherlock Holmes kalandjai. Angol tévé­filmsorozat. — 23.40: Hírek. —* 23.45: Reklám. — 23.50: Labda­rúgó-világbajnokság. — 1.50: Himnusz. 1. MŰSOR: 16.00: Hírek. — IC.05: Tskolatévé. — -16.25: A művelődés jelentőségéről. — 10.55: Iránytű. — 17.45: Pionírok sportmagazinja. — 18.15: A rendőrség nyomoz. — 18.20: Es­ti mese. — 18.40: A szabadidő kihasználásáról. — 19.10: Gaz­dasági jegyezetek. — 19.20: Idő­járás-jelentés. — 19.30: Tv-hír- adó. — 20.00: Alom «a kovács­ról. Tévéjáték. — 20.55: Egy időszerű témáról. — 21.25: Ne félj, veled vagyok! Feliratos SZOVjet film. — 22.45: llíick. 2. MŰSOR: 16.00: Hírek. — 16.05: Francia nyelv. — 16.35: A vad Dél. Üj-zélandi természet- film-so'rozat. — 17.00: Labdarú­gó-döntő. —. 18.30: A hét ese­ményei magyar nyelven. — 19.00: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Labdarúgó-világbajnokság. — 21.50: időszerű események. — 22.01: Időjárás-jelentés. — 22.05: Ez történt 24 óra alatt. — 22.15: Nincs túl sok főiskolai hallga­tónk. Riportműsor. mozi BÉKE: A tenger zamata. Mb. színes olasz vígjáték. II. hely­ár! Kezdés: nlO órakor. — FILMMÜZEUMI ELŐADÁS: Love story. Színes amerikai film. (1970) Kiemelt III. helyár! Kezdés: fl2 és (este) f9 órakor. — BMX banditák. Mb. szí. ausztrál ifjúsági kalandfilm. II. helyár! Kezdés: f3, f5 és f7 órakor. — BÉKE KAMARA: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban. Mb. szovjet- olasz film. Kezdés: 4 órakor. — Nyomás utána. Olasz film. Kiemelt III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — TÁNCSÍÖS; Halálos tavasz. Magyar film. (14 év). Kezdés: f4 órakor. — Coca-Co­la kölyök. Mb. szí. ausztrál víg­játék. (14 év) III. helyár! Kez­dés: f8 órakor. — FILMMÜZE­UMI ELŐADÁS: Love story. Szí. amerikai film (1970). Kiemelt III. helyár! Kezdés; f6 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Eper és vér. Szí. amerikai film. (14 év) Kezdés: f5 órakor. — A nők városa I—II. Szí. olasz film. (18 év) Dupla helyár! Kezdés: 17 órakor. — SZIKRA: Vad banda. Mb. szí. amerikai wes- ternfilm. (18 év) III. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁKLYA: Kövek ura. Mb. szí. szovjet film. Kezdés: 4 órakor. — Piedone Afrikában. Szí. olasz kalandfilm. III. helyár! Kezdés: 6, 8 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Hamiskártyások fe­jedelme. Lengyel film. Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: Te ron­gyos élet. Szí. magyar film (14 év) Kezdés: f5 és Í7 órakor. — KRÚDY: Az elvarázsolt dollár. Szí. magyar film. — III. hely­ár! Kezdés; f7 órakor. — TA­POLCA, ADY: Földrengés To­kióban. Szí. japán katasztrófa­film. III. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — ADY MŰVELŐDÉ­SI HÁZ: Aranyeső Yuccában. Mb. szí. olasz kalandfilm. Ki­emelt, III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TOKAJ DISCO: öt láda aranyrög. Mb. szí. francia kalandfilm. Kezdés: fO órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: Nem kell mindig kaviár. NSZK vígjáték. (14 év) Kezdés: 5 és 7 órakor. — VASAS PARKMOZI: Életben maradni. Szí. amerikai film. III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — NÉPKERT, SZABADTÉRI MO­ZI: BMX banditák. Mb. szí. ausztrál film. II. helyár! Kez­dés: 9 órakor. — AVASI KERT­MOZI: Kék villám. Amerikai film. (14 év) Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: 9 órakor. — MIS­KOLC HÁMOR; Coca-Cola kö­lyök. Mb. ausztrál film. (14 év) III. helyár! Kezdés; f6 órakor. — MISKOLC-SZIRMA: Pucéron és szabadon. Mb. francia film. (14 év) II. helyár! Kezdés; fG órakor. — MISKOLC-PERECES: Hóbortos népség I. Botswanái vígjáték. III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: A mallorcai ember. Szí. svéd krimi. (14 év) II. helyár! Kezdés; 4, 6 és 8 órakor. — LENINVÁROS DERKOVITS: A lótolvaj lánya. Szí. szovjet film. (14 év) Kezdés: f4 és fG óra­kor. — Piszkos munka. Mb. szí. ausztrál westernfilm. (14 év) III. helyár! Kezdés: f8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: A fe­hér törzsfőnök. Mb. szí. ameri­kai kalandfilm. II. helyár! Kez­dés: 6 és 8 órakor. — ÖZD, BÉKE: Kék villám. Mb. szí. amerikai politikai krimi. (14 év) Kiemelt III. helyár! Kezdés; 5 órakor. — FILMMÜZEUMI ELŐ­ADÁS; Te és én. Szovjet film. (11-72) Kezdés: 7 órakor. — ÖZD, KOSSUTH FILMMÚZEUM: Te és én. Szovjet film. (1972) Kez­dés : f6 órakor. — SÁROSPA­TAK: Egy maréknyi dollárért. Szí. olasz westernfilm. (14 év) Kiemelt III. helyár! Kezdés: hn4, 6 és n9 órakor. — SÁ­TORALJAÚJHELY, BÉKE: Szen­vedély végszóra. Mb. szí. fran­cia vígjáték. (14 év) II. hely­ár! Kezdés; 4, 6 és 8 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Pastora­le Heroica. Szí. lengyel film (14 év) Kezdés: 5 és 7 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: A sma­ragd románca. Mb. szí. amerikai kalandfilm. (14 év) Kiemelt III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: A piszkos ügy. Mb. szí. amerikai film. (14 év) II. hely­ár! Kezdés; 6 órakor. A többi tanulmányt a n.yir- akii Misk;olc város szellemi, egyházi Bessenyei György tudományos és politikai éle- Tanárképző Főiskola földrajz tének évtizedeken keresztül tanszékének oktatói írták Borsodi Földrajzi Évkönyv, 15 (bm) horpácsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents