Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

1986. június 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hurrá ........Ó! E gy héttel az utolsó la-- n i tás i nap elölt minden osztályban felírják a táb­lára a bűvös szót: VAKÁ­CIÓ, hogy mindennap le­töröljenek egy b'etüt, míg üresen nem marad a táb­la. (Van más módszer is.) Boldog, de nem feszült­ségmentes hetek a tanár­nak, diáknak egyaránt, mert elvkor történnek az utolsó simítások az osz­tályzatokon, amelyeket a héten beírnak a bizonyít­ványokba. Ejtsünk előbb erről néhány szót! A kis- és nagydiákok (sokan már az érettségin is túlesve) már rég elutaztak nagy­mamához, vidáman lubic­kolnak a strandon, vagy rúgják a bőrt — neveket választva a világbajnokság sztárjai közül —. mig a ta­nító nénik, tanárnők a bi­zonyítványokat olvassák össze az osztálykönyvekkel (hogy egyezik-e minden adat), a kötelező (és saj­nálatosan fogyni nem aka­ró) statisztikákat, admi­nisztrációs feladatokat vég­zik, szertárakat rendeznek és leltároznak — ez eset­ben nem túlzás — a vég­ső tartalékok bevetésével. Akinek mászkáltak már hangyák a fejében, látott csillagokat a sok számtól, adatoktól, nevektől. az tudja, miről beszélek. Még-X is örömteli munka ez — az idei termésbetakarítás — s nemcsak a közeli sza­badság miatt. A jól vég­zett munkát is be kell fe­jezni, szünetet tartani ben­ne, hogy erőt gyűjtsümk a következő évhez, feladat­hoz. Sokszor hallottam a megjegyzést (még értelmi­ségiektől is), hogy „jó a pedagógusoknak, mert ott a hosszú nyári szünet". Nos, erre csak azt válaszolha­tom, hogy aki ezt irigyli, az mit sem tud és ért er­ről a munkáról, amely bi­zony, erősen kizsigereli az embert júniusra. A peda­gógusok néhány napig még becsengetéssel álmodnak, eltelik néhány hét, míg megszokják, hogy nem fúj riadót reggelenként a vek­ker. Igazából csak augusz­tusra jönnek bele a nya­ralásba, amikor már ké­szülni kell a következő tanévre. Egészen másként visel­kednek a gyerekek! Az el­ső napok a felhőtlen örö­mé, az aranyszabadságé. Megérdemlik ők is, füg­getlenül a bizonyítvány minőségétől —, mert a ta­nulás (ha már elfelejtettük volna...) az. egyik,v.a gye­rekeknek mindenképpen a legkomolyabb szellemi munka. Testi, lelki készen­létet jelent, állandó stressz­hatást, hiszen napi 5—7—9 órán át „viselkedni kell", ami még akkor is fárasz­tó lenne, ha közben nem kellene csinálni semmit. Valljuk be, hogy mi: fel­nőttek bizony, sokkal ki­sebb terhelésért, ellenér­zésért. számonkérésért is fellázadunk. A gyerek nem kávézhat, cigarettázhat munkája közben, nem „ugorhat ki" magánügyeit intézni, nem hagyhatja el munkahelyét. Helyes tehál. ha az első napon hagyjuk reggelente tovább szundi­kálni őket, kedvük szerint alakítani a programot. Csakhogy a nyár igen hosszú, ha semmittevéssel telik el. Az unalom az ör­dög cimborája, mert azt igen nehezen viseli el minden gyerek. A szabad­ság tehát nem lehet part­talan, és semmiképp se je­lentsen szabadosságot. Két­ségtelen, hogy a gyerek­nek a legjobb élmény a másik gyerek, a kortárs csoport, s egyben a legna­gyobb csapda is, ha telje­sen ellenőrzés nélkül, fel­ügyelet . nélkül vannak. Célszerű tehát tartalommal is megtölteni ezt a két hónapot. Nem árt a mun­ka sem, s nemcsak a meg­kereshető zsebpénz miatt. Lássák, tapasztalják csak meg, hogy szüleiknek sem adnak ingyen semmit. Szo­morú tapasztalat, hogy eze­ken a nyári gyakorlatokon gyerekeink bizony negatív jelenségekkel is találkoz­nak. Ne hurrogjuk le őket., ha ezekről is beszámol­nak ... A gyerek mozgásigénye sakkal nagyobb, mint a miénk. Adjunk teret nekik ehhez — életkori sajátos­ságuknak megfelelően, de legyen olt azért a kezük ügyében a könyv is. A jó ügy érdekében (tudniillik, hogy olvassanak többet) nem árt olykor egy kis szülői rábeszélés sem. A legjobb pihenés ugyanis aktív, kreatív, s ez nem­csak a játék lehet. De miért szaporítanám még a szót? Kellemes va­kációt minden pedagógus­nak, kis és nagy nebuló­nak ! horpácsi Újabb telefonkötvények Üjabb körzeti telefonköt­vények kibocsátásáról tar­tott sajtótájékoztatót a Te­réz Távbeszélő Központban Schneider József,, a Buda­pesti Távbeszélő Igazgatóság vezetője. Elmondta, hogy a Magyar Posta 1100 millió forint ér­tékben további körzeti tele­fonkötvényeket hirdet meg a távközlés gyorsabb ütemű fejlesztésére. Ennek mintegy a leiét — 410 millió forint értékű kötvényt — a fővá­rosban hirdetik meg. A lakosság a korábbiak­hoz hasonlóan 25 ezer, a közületek pedig 100 ezer fo­rint névértékű kötvényeket jegyezhetnek. Budapesten a Lágymányos Távbeszélő Központ területén: a Sas­hegy és a Gellérthegy kör­zetében. valamint a Latinka és a Bikszádi úti lakótelep egy részén; Újpest Távbe­szélő Központ területén: a teljes IV. kerületben, vala­mint a XV. kerülethez tar­tozó Landler közlekedési la­kótelepen, továbbá a régi és az új Énekes úti lakótele­pen; a Teréz Távbeszélő Központ területén: az V. és a VI. kerület egy részén hirdetik meg a kötvényeket. Sikeres jegyzés esetén eze­ken a területeken 12 350 közületi és lakástelefon fel­szerelésére lesz lehetőség. Egyébként az érintett körze­tekben 18 400-an várakoznak telefonra. A 410 millió fo­rintból az újpesti központ területén 100 millió, a Teréz központ területén 200 millió, a lágymányosi területén pe­dig 110 millió forintos fej­lesztést terveznek. Ebből 3250, 5000, illetve 4.100 tele­font fognak felszerelni. Ha­sonlóan a korábbi kötvény- jegyzési akciókhoz, a köt­vény vásárlásánál elsőbbsé­get élveznek a már előjegy­zett telefonra várakozók. A kötvényes fejlesztésre kijelölt területeken a fejlesz­tés időszakában, vagyis 1989. június 30-ig, csak tele­fonkötvény vásárlásával le­het telefonhoz jutni. Ez vo­natkozik azokra is, akik meglévő telefonállomásuk áthelyezését igénylik, ugyan­is ennek teljesítéséhez ugyanazokat a feltételeket kell a postának megterem­tenie, mint az új állomás szerelése esetében. Az úgy­nevezett szociális keretből — amely a fejlesztési összeg maximum' 5 százaléka — azok kapnak telefont, akik­nek a külön erre a célra létrehozott társadalmi bi­zottság megállapítása szerint nincs anyagi lehetőségük te­lefonkötvény jegyzésére. A kötvényjegyzés 1986. június 16-án kezdődik és 1986. szeptember 15-én feje­ződik be. A posta vállalja, hogy a jegyzési íven meg­jelölt címen 1989. június 30- ig üzembe helyezi a távbe­szélő-állomást. A kötvény névértékét évi 7 százalékos kamattal a posta 1996-ig visszafizeti. Tehát a köt­vénytulajdonos amellett, hogy telefont kap, 8750 fo­rint — illetve közület ese­tén 45 500 forint — kamat­hoz is jut. Amennyiben a jegyzés sikeres lesz, úgy a kötvény értékét 1986. októ­ber 16. és december 31. kö­zött kell befizetni. Idegenforgalmi koordinációs bizottság alakult Siófokon Két város — Siófok és Boglártelle — továbbá Ba­la t on to ld v á r, Balatonszárszó, Balatonkeresztúr, Balul on- szentgyörgy, Fonyód és Za- márdi község tanácselnöké­nek részvételével, pénteken Siófokon megalakult a So­mogyi Balaton-part Tanácsi Idegenforgalmi Koordinációs Bizottsága. A testület felku­tatja, megvizsgálja az ide­genforgalommal kapcsolatos sajátosan tanácsi feladato­kat, keresi és szervezi a kö­zös, vagy 'legalább egységes megoldás lehetőségeit, mód­szereit. Napirendre tűzik többek között az üdülési di­jak egységesítésének feltéte­leit, néhány szabálysértés el b í rá lásának egységesítését, kísérletet tesznek arra, hogy azonos gyakorlatot kövesse­nek a vadkempingezés, to­vábbá a vendéglőkben, üz­letekben. boltokban történt árellenőrzések során tapasz­talt rendellenességek felszá­molásával kapcsolatban. Tervezik, hogy azonos értel­mű rendelkezésekkel szabá­lyozzák, a mutatványosok és a kisebb magáncirkuszok ma még sok gondol okozó nyári működését, és a szó­ra ko zóh e ly ek zen e ka ra i n a k „hangerejét” is. Az eddigi­eknél jobban összehangolják az egyéb tanácsi feladatokat, köztük a településfejlesz­tést. A testület kéthavonta tart ülést, és tagjainak sorából kétéves időtartamra elnököt választ. Ezekre a megbeszé­lésekre a napirendekben érintett intézmények, szer­vezetek, gazdálkodók képvi­selőit. meghívják. Állandó jelleggel vesz részt a ta­nácskozásokon a Balatoni Intéző Bizottság képviselője. A miskolci, belvárosi postabövitéshez speciális lépcsöházelemeket gyártanak a BVM-ben Egyszerű a kérdés: milyen termékek előállításával foglal­koznak a Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárá­ban? A kislakásépítők a födémpanelek, áthidaló gerendák és a falazóblokkok gyártása mellett voksolnak. Természete­sen igazuk van, de ez ma már csak részben fedi a valósá­got. Az egyre szigorúbb piaci feltételek közepette ugyanis csak azok a cégek élnek meg, melyek képesek a rugalmas­ságra. Gazdaságos, a piac által is igényelt és elfogadott ter­mékekkel jelentkeznek. S ha kell, az eddigi alaptevékeny­ségnek számító gyártmányaikat újakkal váltják fel. Az utóbbi évek visszafogott beruházásai, a lakásépítés csök­kenő üteme a BVM Miskolci Gyárának kollektíváját is arra ösztönözte, hogy új lehetőségek után nézzen. A fordulópon­tot 1985 jelentette. Irány Líbia! hatják megrendelőink. Első­sorban mégis arra törek­szünk, hogy a nagyobb be­ruházások megvalósításában vegyünk részt — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Nagy Árpád igazgató. — Erre két friss példát is említhetek; termékeinkkel jelen va­gyunk a Chinoin-üzem am­pullagyártó csarnokának ki­vitelezésén és a belvárosi postabővítésnél. A két üzlet ebben az évben több mint 20 milliós bevételt eredmé­nyez. A speciális igényeket kielég ítő előváz-szerkezete- ket és lépcsőházi elemeket augusztus végéig kell elké­szítenünk, folyamatos szállí­tással. A már említett építőanya­gok iránti keresletcsökkenés miatt a gyárban számolgat­ni kezdtek. A számolásnál pedig kiderült: az ered­ményterv csak akkor tartha­tó, ha jövedelmező pénzfor­rás után néznek. Ebből az ötlet: a felszabadult, jól képzett műszaki gárda mi­ért ne próbálkozhatna meg a termékgyártó gépsorok ki­vitelezésével. Az elképzelés megvalósítása nem sokat vá­ratott magára. Erről Brin­dza József, a gépészeti osz­tály vezetője a következőket mondja: — Első feladatként egy lí­biai megrendelésnek kellett megfelelnünk. A külföldi partner részére — 122 ezer dollár értékben —, úgyneve­zett U'FMV-gyártósorhoz, amely födémpanel előállítá­sára alkalmas, vibrációs be­dolgozórendszert, a vezérlés­hez szükséges elektromos berendezéseket és egy be­tonterítő kocsit készítettünk el. A rendszer azóta sikere­sen vizsgázott. Az eredmé­nyes bemutatkozáson fel­buzdulva újabb üzletek után néztünk. A Nikex közve­títésével jutottunk ela cseh­szlovákiai prepa-presticei építőipari vállalathoz. A versenytárgyaláson a cég képviselői a mi ajánlatunk­nak szavazlak bizalmat. A szerződés értelmében egy, már meglevő technológiához új gyártósor tervezésére, ki­vitelezésére és beüzemelésé­re kaptunk megbízást. A be­rendezés a kislakás-építke­zéseknél használatos födém- béléstestek és falazati anya­gok gyártására alkalmas, mellyel több mint kétezer lakáshoz elegendő terméket állíthatnak elő. Az üzembe állítás határideje 1986. de­cember 31. Posta és ampulla Egy év távlatát tekintve elmondható: az újítás-a gyá­riakat igazolta, s az előze­tes felmérések szerint a jö­vőben sem fenyegeti veszély a gépgyártást, Az új profil megteremtése utat nyitott a segédüzemek termelésbe ál­lítása előtt is. Ennek kézzel­fogható haszna kimutatható majd. Mindez nem jelenti azt, hogy a miskolciak hátat for­dítanak az épületszerkezeti elemek gyártásának. Sőt, új törekvések és elképzelések is szerepelnek a tervekben. — Hagyományos terméke­inket a jövőben is vásárol­Utcabútorok A vasbetongyártók a be- tonbányatámok készítéséről sem mondtak még le. A Ta­tabányai Szénbányáknál fo­lyamatosan végzik a vizsgá­latokat, s az eddigi kísérle­tek biztatóak. A gyáriak ré­széről érthető a bányatámok iránti ragaszkodás, hiszen a sorozatgyártással egy hosszú távú és biztos üzletre tehet­nének szert. Mindezek mel­lett felkészültek az úgyne­vezett köztéri bútorok és díszítőelemek előállítására is, jelenleg a Miskolci Ker­tészeti Vállalattal folytatnak tervegyeztető tárgyalásokat, de a BNV-n is több érdek­lődő kereste meg a BVM képviselőit. Kép és szöveg: Csákó Gyula Készülnek az elemek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents