Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 6 1986. június 14., szombat A s Aranyosi völgy egy résilete Az idegen forog - és elmegy A/. idegen forog. jön, megy .... ám — sajnos — sokszor inkább hamarabb megy, mint szeretnénk. Legalábbis itt megyénkben (ezen belül is a zempléni, hegyaljai részeken). Ennek egyszerű magyarázata van: nincs elég és megtelelő szálláshely. étterem, gyengécskék a közlekedési feltételek — hogy csak a legfontosabbakat említsük, A szándék viszont már megvan. Egyebek mellett ezek is elhangzottak a Szerencs és városkörnyék megyei tanácstagi csoportjának legutóbbi ülésén, melyet Erdő- bényón tartottak meg. Idegenforgalomról lóvén szó. köztudott, hogy nem csak (szállás) helyszűke, de pénzszűke is létezik. Márpedig igencsak meg kell gondolni, hogy azt a kicsike pénzt mire fordítják. Ezért kell a sokféle vélemény. Zborai Gábor, Tokaj város tanácselnöke azt mondotta: a siránkozás nem használ, be kell vetni a saját erőket. Ismertette az ezzel kapcsolatos. immáron tényeken alapuló tokaji dolgokat: a társadalmi munka értéke a városban elérte az évi 68 millió forintot. Erre lehet alapozni, innen lehet továbblépni. Hiszen a kapott forintokat ily módon megkétszerezhetik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy most már nincs is további és több pénzre szükség. Dehogynem. Más. Adott a vízi sporthoz, a sétahajózáshoz a Tisza, a Bodrog. (A közelmúltban irtunk róla.) Remény van ró, hogy próbajáratot indítanak az oly régóta várt Sárospatak—Tokaj közötti vízi úton. Itt a HungarHotels, mint közreműködő is segít. Nem véletlen, hogy a körzet megyei tanácstagjai Er- dőbényén jöttek össze. Ez a falu ugyanis — természeti, földrajzi adottságai miatt — szeretne üdülőfaluvá előlépni. A környező szépséges táj, az Aranyosi-völgy közelsége. látogatottsága ezt indokolttá is teszi. Igaz, — mondotta a tanácselnök, Hanti Ede —. jelenleg a községben a magasabb szintű követelményeket nem tudják biztosítani. Az alapellátással, annak megfelelő színvonalúvá tételével kell foglalkozniuk. Már 60—80 igénylés futott be a tanácshoz üdülőtelkekre. A leendő halastó mellettiekre, amely tónak kialakítását már el is kezdték. Továbbá rengeteg alföldi ember jön Erdőbényére. Ahol már nemsokára vezetékes ivóvízrendszer is lesz. Ezt most kivitelezik — 70 millióba kerül. Van itt még egy súlyos gond, ami nemcsak az ide érkező idegeneket riasztja el, de a helybélieket is irritálja Nemrégiben volt a környezetvédelmi világnap. A bé- nyeiek bizonnyal keserű szájízzel .,ünnepeltek”. Lehet, hogy pontosan ezen a napon is éppen perli tét belélegezve gondoltak a világnap eseményeire. Amiből van itt bőven, s nemcsak a faluhoz közeli üzemben, de a levegőben, a fákon, a mezőn is . . . Száll, mint Holle anyó, pár- napihéi, mikor megpaskolta azokat. . , Magyarán : szeny- nyez, veszélyes hatásokat okoz az emberi szervezetben leülepedve. Aggódnak az itt élők, aminek sokszorosan aláhúzottan hangot is adtak ezen az ülésen a házigazdák. Sürgetve és kérve innen is valamilyen megoldást a környezetszennyezés megszüntetésére, legalábbis mérséklésére. Jó példák is vannak az üdüléssel, turizmussal kapcsolatban e tájékon. így a két aprócska falu. Baskó és Sima ügy-e „sínen van”. Azaz, e két település minden régi háza elfogyott. Felújították, megőrizve a hagyományokat. Az érdeklődésre példa: további 40 telket adnak itt el — melyekre már szintén nem kell keresni a vevőket. Mészáros István Fíítöház és irodalom Első látásra bizonyára furcsának tűnik a két szó és a bennük rejlő fogalom ösz- szekapcsolása. Ez általánosságban így igaz. Ha azonban a sátoraljaújhelyi fűlőház történetére utalunk, akkor kiderül. hogy különleges esetről van szó. A nagy időket látott, viharvert, öreg újhelyi vasútállomással átellenben épült ez a fűtőház a múlt század kilencvenes éveinek a közepén. És itt következik az irodalommal való kapcsolata. A tetőzetét ugyanis századunk nagy regényírójának, Móricz Zsigmondnak az édesapja: Móricz Bólint ácsmester építette. aki reggelenként Patakról járt Üjhelybe munkába, és este vissza Patakra, a Héce nevű városrész elején ma is meglevő, saját maga építette családi házába. A früstököl és a vacsorát népes családja körében fogyasztotta el, de az ebédet valamelyik1 fia, legtöbbször — ahogyan az író erre visszaemlékezik írásaiban — az akkor 15—16 éves Zsigmond hordta neki az újhelyi fűtőházba. Mindennek a felemlítésére az ad időszerűséget, hogy a fűtőház „kiöregedett”, s hamarosan megkezdik a felújítását, korszerűsítését. De többé nem fütőház lesz, -mint valamikor, amikor egyszerre 6 —8 mozdony is pöfékelt benne. Hiszen hol vannak már a hajdani füstös „vas- paripák”? Járműjavítóvá, szerelőcsarnokká alakítják ót. Sic transit gloria mundi ... Az emberekéhez hasonlóan — így múlik el egy „irodalmi" vonatkozású, híres fűlőház dicsősége is.. . <h. j.) Kazettakalózok Meglepetést keltettek a nemrégen Olaszországban nyilvánosságra hozott adatok: 1984-ben a világ különböző részein összesen 540 millió törvénytelenül előállított filmkazettól adtak el, amelyek értéke majdnem másfél milliárd dollár. Ugyanebben az évben a szervezett bandák 800 millió zenés kazettát hoztak forgalomba. Négyszáz éve f-ört-énf- Szikszón Ez idén van a háromszázadik esztendeje, hogy Buda visszafoglalásával megkezdődött a török fokozatos kiszorítása hazánkból a Balkánra, s ezzel az ország felszabadítása a 150 éves oszmán uralom alól. Történészeink tudományos üléseken, nemzetközi konferenciákon elemzik. újraértékelik a magyarság politikai, gazdasági, társadalmi. kulturális állapotát a török hódoltság korában. Mai megyénk területe a 16—17. században nem került „tartósan" török megszállás alá. hiszen afféle ütközőpont szerepét töltötte be a Felvidékre kiterjedő Habsburg-ki- rályság. az erdélyi fejedelemség és az Alföld ifelől ék alakban felnyúló török hódoltság között. A törökök azonban „alkalomszerűen” be-betörtek — főképp a borsodi és az abaú'ji területekre. Zemplénbe már ritkábban. Különösen a Hernád menti falvak, mezővárosok szenvedtek sokat a törököktől, akik a rablás, felperzselés mellett a férfiakat, sőt a janicsár- sógra szánt gyermekeket is elhurcolták. A török „áfium” leggyakrabban Szikszót és lakosait sújtotta, akik a veszedelem idején többnyire ősi templomukban kerestek és találtak védelmet. A szakemberek az abaúji tájon 36 műemléki templomot tartanak számon, s közülük a legszebb. kálvinista puritánságában is a legimpozánsabb a szikszói református templom. Ez érthető, íhiszen Szikszó gazdag történelmi múlttal bíró város volt évszázadokon át, a Hernád-völgy. Szárazvölgy és a Cserehát gazdasági. kereskedelmi központja. Egy 1280-ban keltezett királyi oklevél olyan kiváltságokkal ruházta fel, amelyék Szikszót, mezővárosi rangra emelték. Nagy Lajos királyunk leánya, Mária királynő 1393 tavaszán „Diósgyőrben lakozván meglátogatta az ö jóvoltából újra épülő Szikszót”. Református temploma a hazai gótikus építészet gyönyörű remeke. A 14. században háromhajós csarnoktemplomnak épült: nagyméretű. csúcsíves ábtaknyílásök- kal, gazdagon tagolt kerete- zésű kapuzattal, kél oldalán támpilléres, gótikus toldalékkal. A történelem viharaiban gyakran megrongálódott, tűzvész is pusztította. így többször is újraépítették, átalakították. A mohácsi vész után, amikor a török rárátört Szikszóra is, 1585-ben a templomot lőréses kőfallal. 8 méter széles és 8 méter mély vizesárokkal is körülvették. Létszükség volt a templom „hadi” jellegű megerősítése — akárcsak az ugyancsak Hernád-völgyi Vizsoly! templomé —, hogy a török portyázások idején erődtemp- lothként védelmezhesse a város lakosait. Hiszen a 16. század második felében mind gyakrabban volt kitéve Szikszó a törökök rablásainak. fosztogatásainak: 1558-ban Velizán fülek1! bég, 1567-ben Hasszán basa ugyancsak Fülekről rátört Szikszóra, kifosztotta és mintegy kétezer embert rabszíjra fűzve magával hurcolta. De Rákóczi Zsigmond szendrői kapitány, a Rákóczi-család politikai szerepének megalapozója, idejében érkezett. Alsóvadásznál utolérte a basát, és 600 törököt levágva, a szikszói foglyokat kiszabadította. A legnagyobb török veszedelem — kis híján — négyszáz évvel" ezelőtt, 1588-lban zúdult Szikszóra. Szinán budai basa ugyanis ezer aranytallér adót vetett ki a városra, aminek a megfizetését a szikszóiak megtagadták. A basa dühében hatalmas sereget vont össze, és Kara Ali bég vezérletével Szikszó ellen küldte. A törökök útközben kirabolták Putnokot, Sajó- szentpétert. majd megtámadták Szikszót. A gyermekek, nők, öregek elmenekültek a városból, a fegyverfogható férfiak bevették magukat az erődtemplomba, és a lőréses kőfalak mögül védelmezték a várost, igyekezvén feltartani a törököt, amíg Rákóczi Zsigmond felmentő csapatával meg nem érkezik. Szikszót kirabolva, felgyújtva a 16 ezer főnyi török sereg a városon kívül vette fel a harcot Rákóczi Zsigmond 2000 magyar és 300 német katonából álló csapatával. Az elszánt, félelmetes ütközetben súlyos csapást mértek a magyarok a törökökre, akik megzavarod- vá hanyatt-homlok menekültek. Maga Kara Ali is megsebesült, majd a vezérletet átvevő Musztafa szécsétiyj bég, sőt a harmadik parancs! nők, Bajazid basa is elesett a szikszói csatában. A magyarok a temérdek hadizsákmányon kívül 400 foglyot is ejtették, s a csatateret 1700 török holtteste borította. A törököket hatalmas tömegsírban temették el, s a határnak ezt a részét ma is Törökhalomnak nevezik. Érdekes látvány fogadta a régészeket, akik 1927 júniusában a Törökhalmon ásatást végeztek. Temérdek kar- és lábszárcsont került elő, de koponyát csak egyetlenegyet találtak. A régészek feltevése szerint, ennek az a magyarázata, hogy a csata után a szikszóiak a török fejeket valószínűleg a kőfalakra kitűzték az esetleg újra próbálkozó török csapatok megfélemlítésére. Amikor aztán a veszedelem elmúlt, nem a Törökhalomban, hanem másutt földelték el. A régi. fakult írások pedig a Szikszóra tört törökök kegyetlenkedéseit ekképpen örökítették meg az utókor számára: „A basák, bégek a szikszai sokadalomra reá ütőnek, sok népet és marihát vő- nek el, de az Úristen békével el nem bocsájtá őket, hanem erősen megverték őket a mieink minden hadaikkal együtt". Hegyi József E. KOVÁCS KÁLMÁN Ki mit mond a temetésemen? Zöldséges: Salátát, hagymát, retket és babot tőlem vásárolt. Amikor kapott. Sakkmester: Változatosság volt a fegyvere, ha jó kedve volt, nem bírtunk vele. Ultimester: Buszmátának vélték a partnerek, a gyengébbeket nem kontrázta meg. Pletykamester: Mondják, egy nénikéje Sveicban élt, hová tette - mit kaphatott — a pénzt? Nagymenő: Kértem, gründoljunk közös üzletet. Ahhoz nem értek — szólt —, és nevetett. Menesztett tisztségviselő: Rang nélkül is minden lében kanál, míg detekon ragadta a halál. Könyvtárosnö: Tucatjával vitte a könyveket. Egyszer megcsókolt. Mit érezhetett? Tanitvány: Elbűvölően tanított, mesélt, élesztette bennünk a szenvedélyt. „A szenvedély legdrágább földi kincs, kiből hiányzik, abbam semmi sincs.” Barát: Az élet célját másként fogta fel, a barátságot mégse mondta fel. Ellenség: Amit mondott, azt hitte is. Kinevettük: én is, te is. Gyermekem: Az életében hány pofont kapott! És sírt, mikor nekem egyet adott. Unoka: Nagyapa mindig törődött velem, miért nem súgtam meg, hogy szeretem? Özvegy: Kezembe akadt ez a költemény, de most se tudom, kivel éltem én. Riassz jegyet kaptat ? Féltékeny vagy a kistestvéredre? Szüleid civakodása szorongást: okoz? Tárcsázd fel a megadott számot, s a vonal másik végén — egy majna- frankfurti szerény kis irodában — bizalmat ébresztő fiatal hang jelzi: aki a hívásra válaszol, teljes odaadással figyel. Azok a nyugatnémet gyerekek, akik a felszólításnak eleget tesznek, nem bánják meg: idősebb és főkénl belesebb barátra lelnek, akinek névtelensége ráadásul külön megkönnyíti a kitárulkozást. Néha elég eev jóízű beszélgetés, mert bizony — ki hinné? — a legfiala- labbaknak is gyakorta fő gondjuk a magány. A telefonos lelki klinika nem újdonság, de kétségkívül ritkaságszámba megy a kizárólag gyermekeknek, serdülőknek szánt nyugatnémet szolgálat. Ilyenkor, a tanév végén különösen sok a dolog: ha a szülők vagy akár a pedagógusok sejtenék, milyen traumát okoz a gyerekeknek a rossz bizonyítványtól, vagy még inkább a szülői megtorlástól való félelem ... Sokakat kell ilyenkor lebeszélni arról, hogy „világgá menjenek” — és akik a tanácsokat adják, pontosan tudják, mennyire nem szabad ezeket a fenyegetéseket félvállról venni. „A legrosszabb az egészben az, hogy nem tudjuk, valójában sikerült-e segítenünk” — mondja a szolgálat egyik munkatársa az újságíró „felnőtt-érdeklődésére”. Ök, a tanácsadók egyébként alig harmincán vannak, s gyermekeknek minden eUons/olgaiuilas Ilinkül, puszta lelkesedésből és segíteni akarásból vállalták a feladatot, ami tekintettel a 24 órás szolgálatra, nem is könnyű. Többnyire egyetemi hallgatók, pszichológiát, pedagógiát tanuló diákok, akiknek az indítékai között szerepel a majdani hivatásukat segítő tapasztalatok «vűjlése is. De vannak közöttük földrajz szakos hallgatók, sőt háziasszonyok is. A költségeket Majna-Frankfurt városi tanácsa fedezi — évi 9 ezer márkát biztosít a helyiségre, a telefonok fenntartásával kapcsolatos költségekre. Ez persze nem elég, a hiányzó összeget adományokból fedezik. A bűvös szám hívása egyébként ingyenes — ez a posta hozzájárulása —, hogy a kiadás senkit se riasszon el. Évente mintegy hatezerszer csöng a telefon. Viszont a hívóknak csak mintegy egyharmada jut el a „vallomásig”, és néha ők se köny- nyen. Igaz, kilétük mindvégig ismeretlen marad, s a szolgálat munkatársai nem tesznek fel tapintatlannak tűnő, sürgető kérdéseket, és nem is készítenek feljegyzéseket. Elképzelhető az is, hogy azok a hívók, akik mégsem szánják el magukat lelkűk kiteregetésére, később megint jelentkeznek. Ezért olyan fontos, mennyire rokonszenves és megnyugtató mindjárt elsőre a hang. mennyire talál bele a megfelelő hangulatba — kelt reményt, anélkül, hogy tolakodó lenne.
