Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

1986. június 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Legfőbb értékünk az egészség A korszerű táplálkozás elvei A táplálkozás mindennapi tevékenységeink egyik leg- fontosa'bbja, életünk elenged­hetetlen feltétele. A táplálék­ból épül fel testünk, illetve az életműködésekhez szüksé­ges energiát belőle nyerjük. Az étkezés azonban ezen túl­menően élvezet is. Az ízek. zamatok tudatos összehango­lása. az étkezés körülmé­nyeinek, a tálalásnak a meg­választása, a kultúrának is részét képezik. Az étkezési kultúra együtt változott, fej­lődött az emberiséggel. Míg korábban a tapasztalaton, népi hagyományokon alapuló étkezési szokások voltak egyeduralkodók, az orvostu­domány utóbbi 100 éves fej­lődése tudatosan igyekszik befolyásolni a táplálkozást. A beteg ember testre szabott speciális étkezése, a diéta, a gyógykezelés részét képezi, az egészséges ember korsze­rű táplálkozása pedig számos betegség megelőzésének, a prevenciónak fontos része. Közismert, hogy a táp­anyagok három fő csoportját különítjük el: a fehérjéket, a szénhidrátokat, és a zsíro­kat. A fehérjék a testfelépí­tést, illetve az elhalt sejtek pótlását biztosítják, a szén­hidrátok és zsíróik az élet­működéshez szükséges ener­giát szolgáltatják. A fehérjék nitrogéntartalmú bonyolult szerves vegyületek, amelyek az emésztés során építőkö­vekre, arrnnosavakra bomla­Az Észak-Magyarország fo­lyó évi április hó 12—i szá­mában Egy elfelejtett iskola címmel rövid ismertetés je­lent meg az egykori miskolci evangélikus algimnáziumról. A cikk az iskola jeles tanárai között első helyen említi Du­nay Imre nevét. A követke­zőkben erről, a maga ide­jén messze földön ismert ne­vű, kitűnő tanárról lesz szó. Az algimnázium tanárait az egyház általában a Felvi­dék különböző helyeiről vá­lasztotta ki és hí Vita meg. Így került Miskolcra Dunay Imre is. Nagy János rektor­professzor (az iskola vezető­jének ez a titulus járt), az algimnázium első vezetője 1799 novemberében váratla­nul meghalt. Az ő helyére hívta meg az egyház Dunay Imre korábban kassai, utá­na pedig 'tállyai tanítót. (Ab­ban az időben a hazai egv- házi felsőfokú tanintézetek­ben szerzett képesítés a je­löltek számára egyaránt biz­tosított lehetőséget a taní­tói, tanári vagy lelkészi ál­lás megpályázására és betöl­tésére.) Dunay Imre, a meghívott új rektor-professzor előző munkahelyeiről jó hírnevet hozott magával és ezt a jó hírnevet az algimnáziumban tovább gyarapította. Kortár- sai erős akaratú, ernyedet- len szorgalmú, szigorú, fe­gyelmet tartó, jelentős sike­reket felmutató tanárként ismerték. Tanártársa, Pse- nyecki Nagy Mihály szerint Dunay Imre legfényesebb tulajdonsága az önzetlen fe­lebaráti szeretet volt. Dunay Imre szolgálatba ál­lásával az iskola életében je­lentős változás állott be. Ta­nítványai még késő öregko­rukban is a visszaemlékezés jóleső örömével beszéltek ar­ról, hogy a rektor-professzor a tanulóifjúságból játékos katonacsapatot szervezett és egy kiszolgált káplár segítsé­gével katonai kiképzésben ré­szesítette őket. És még mást is tett a rektor-professzor! Ügy gondolta, hogy a kis- katonák nem lehetnek zene­kar nélkül, ezért az iskola részére fúvós hangszereket szerzett be, s a fogékonyabb fiúkat megtanította a kur­nák és a szervezet ezekből az aminosavakiból építi fel az emberi fajra jellemző fehér­jéket. Fehérjét mind az álla­ti, mind a növényi eredetű táplálék tartalmaz, az állati eredetűből kevesebb kell. értékesebb, ilyenek a hús, tej, tojás. A növényi fehérje kiegészítő jellegű. A szénhid­rátoknak több fajtája van, a szervezet valamennyit átala­kítja szőlőcukorrá, mert csak így tudja felhasználni. A fö­lös mennyiségű szőlőcukrot a májban, izomban tárolja ke­ményítő formájában, illetve zsírrá alakítja át. Gabonafé­lék, hüvelyesék, gyümölcsök, a tej tartalmaznak szénhid­rátokat a natív cukron kí­vül. A növényi rostok is szénhidrát tartalmúak, de ezt az emberi szervezet nem tudja lebontani; a rostok előnyös szerepe az, hogy bél­kitöltő. bélmozgató és éhség- csillapító hatásúak. A zsírok lebontása és felhasználása bonyolult folyamat, a sertés­zsírral, faggyúval, vajjal szemben a növényi zsiradé­kok, az olajok könnyebben emészthetőek. A túlzott szén­hidrát- és zsírfogyasztás el­hízáshoz, cukorbetegséghez, érelmeszesedéshez vezet. Az említett három alapve­tő tápanyagon kívül szüksé­günk van vitaminokra, ás­ványi anyagokra, így kony­hasóra, kalciumra, foszfor­ra, vasra és vízre. Változa­tok, dobok, trombiták hasz­nálatára. A tamburmajor szerepét ő látta el. Dunay Imre halála után senki sem vezette a kis re­zesbandát. A szabadságharc idején a katonai térparancs­nok tudomást szerzett a hangszerekről, lefoglalta azo­kat és a Schwechat alá in­duló honvédseregnek kiadat­ta. A vesztett csatáhan a hangszerek megsemmisülitek Az egyház nagyra becsül­te a kitűnő tanár személvét, munkáját és nem csekély ál­dozatot hozott azért, hogy Miskolcon maradjon. Amikor Dunayt más egyházközségbe hívták lelkészi állásra, a mis­kolci hívek 50 forinttal emel­ték addigi 120 forint fizeté­séit és természetbeni járan­dóságait is növelték. A sze­mélye iránti megbecsülés in­dította arra a főhatóságot, az egyházkerületet, hogy „cla- rissimus” (igen kiváló) cí­met adományozzon neki az­zal a meghagyással, hogy ezt a címet minden egyháztag és minden tanuló köteles a ki­tüntetett tanár megszólításé­ban és megnevezésében hasz­nálni. Dunay Imre 1839. júliusá­ban, 71. életévében bekövet­kezett1 haláláig látta el fel­adatát. öregségében sokat betegeskedett, ezért jóelőre megírta végrendeletét, mely szinte páratlan a maga ne­mében, érdemes megismer­ni. Az 1, pont szövege a kö­vetkező : „Hűlt totemeim eltakarítta- tása egyszerű, s oly módon menjen véghez, hogy testem az én általam előre elkészít­tetett koporsóba tétetvén, s a sírba szállíttatván, ott az úgy alkalmaztatott koporsó nyílásán a földre bocsáttas­son és így testem minden ko­porsó nélkül a föld gyomrá­ba takaríttasson. Azon sírból felhúzott koporsót azután a Nemes Ecclesia a szegényebb sorsú halottaknak eltakarítá­sakor használja. Hogyha pe­dig oly forma eltakar!itatá­som meg nem* történne, azon esetre halálom után testem­nek felboncoltatása következ­zen a Tek. Vármegye chirur- gusa által, minekelőtte az a sírba temettetnék. Mely alá­tos. húst, tejet, tojást, de fő­leg főzeléket, gyümölcsöt, zöldségféléket tartalmazó ét­rend bőven biztosítja ezeket, külön vitamintartalmú tab­letták szedésére semmi szük­ség nincs. Figyelembe véve a magyar étkezési szokásokat, melyek­ben egyoldalúság mutatkozik a túlzott disznóhús, fehér kenyér, natív cukor, sertés­zsír vonatkozásában, a kö­vetkező irányokban -lenne cél­szerű módosítani. Az őrlemé­nyek közül a barna liszted kellene előtérbe helyezni, korpatartalma révén ez ked­vezően hat a belekre. Tejet, tejterméket, így aludtejet, joghurtot, túrót, sajtokat, marhahúst, szárnyast, halat kellene előnyben részesíteni. Több zöldség, burgonya, gyü­mölcs fogyasztása, zsiradék vonatkozásában a növényi étolajok, margarin, folyadék­bevitelre a természetes gyü­mölcslevek és az ásványvíz ajánlhatók. Az étkezések napszaki megoszlása is fontos, bő reg­geli, átlagos ebéd, könnyebb, korai vacsora az egészséges. Könnyű tízórai és uzsonna beiktatása szintén előnyös, vigyázva arra, hogy ne lép­jük túl a megengedett napi 2500 körüli kalóriamennyisé­get. Dr. Juhász László megyei diétás szalkfőorvos zatos kérésem pontos teljesí­tése kedvéért, nemcsak az említett koporsót, hanem ezenkívül felmaradt vagyo- nomból 50 váltóforintokat Ne­mes Sz. Ecelesiánkra ha­gyom és szerelmes hitvesem által kifizettetni rendelem. Ezen végintézetem végrehaj­tó Urát nemcsak, hanem Ecclesiánk minden kegyes elöljáróit alázatosan arra ké­rem, hogy ezen első pont­ban feljegyzett kérésemet pontosan teljesítsék és min­den' ellenmondásnak, mely vagy szerelmeseimtől vagy mástól valakitől származna, állhatatosan ellentálljanak. Átok, még pedig a legna­gyobb átok szálljon arra, ki ezen nyomorult testem eltal karíttatásáról való itteni ren­delésemet megmásolandja.” A végrendelet eme pont­jának további része az özve­gyen maradó hitvesről való gondoskodást tartalmazza. Az egyház híven teljesítet­te a végrendelkező akaratát özvegyét haláláig gyámolítot­ta, a koporsót megtartotta és azt a Mindszenti temető te­rületén saját szegényeinek az elhelyezésére épített ápoldá- ban raktározta el. Arról nincs semmi adat hogy az egyház ezt a kopor­sót máskor is használta-e, vagy sem. Azt tudjuk azon­ban, hogy amikor a szegé­nyek gondozását az egyhá­zaktól a város vette át, meg­építvén erre a célra a mai Győri kapu és Thököly utca sarkán levő, azóta lebontott épületet, akkor az egyház szegényeivel együtt a kopor­sót is oda szállították. A koporsó további sorsá­ról csak annyit .tudunk, hogy a városi ápoldában száz év­vel ezelőtt végzett egyik lel­tározásnál épségben, használ­ható állapotban találtatott Nincs kizárva tehát annak a lehetősége, hogy a 150 évvel ezelőtt készült extrakoporsó nemcsak Dunay Imre sírha- tételénél „működött közre”, hanem több nincstelen sze­gény ember temetésénél is igénybe vették. Ha ez így tör­tént, akkor a végrendeletbe foglalt célkitűzés megvaló­sult. Dr. Várhegyi Miklós Egykiválí tanár a 18-19. században Nem fantaszta, csak álmodozó... Kobayashi vezényel — Ügy tartjuk, a jó kar­mester keveset beszél. Aki sokat, beszéd, annak nem biztos, hogy sok a mondani­valója. Kobayashi mindent el tud dirigálni, s ha még­sem, elég egy-egy szó: nap­sütés, köd, Duna... Amikor pedig azt mondta: „Harag­szom, és úgy fájdalma­san ...!”, azonnal megszó­lalt a keze alatt a bartóki gondolat Kobayashi olyan karmesteri tulajdonságok­kal rendelkezik, amelyeket nem lehet megszerezni. Pon­tosan tudja mi az, amivel foglalkozik. Nem fantaszta, csak álmodozó, azt valósít­ja meg, amit Debussy olyan találóan fejezett ki: a zene ott kezdődik, ahol véget ér a szó... A Magyar Állami Hang­versenyzenekar egyik mu­zsikusának szavait idéztük abból a beszélgetésből, amely Kobayashi Kenichiro japán karmester, a zenekar újon­nan kinevezett művészeti vezetője és újságírók között zajlott le, s amelyen jelen voltak néhányan az együttes­ből is. — Nem titok, hogy azÁHZ tagjai különösen szorgalmaz­ták, hogy ön legyen az együt­tes vezető karmestere. Mit gondol, mi lehetett ennek oka? — kérdeztük a. fiatal művésztől, a Magyar Tele­vízió első, 1974-es karmester- versenyének győztesétől. — Talán a régmúlt, ősi időkben találkoztunk már, s az együttmuzsikálás során új­ra felfedeztük egymást. Na­gyon örültem, hogy a zene­kar engem választott veze­tőjéül, hogy ennyire megbí­zik bennem. Igen nagy meg­tiszteltetés ez számomra. — Vannak-e már a zene­karral való együttműködésé­re vonatkozó határozott el­képzelései ? — Sokféle elképzelésiem van, de ezek egy részéről még korai beszélni. A mű­sorpolitikával egyelőre nem kívánok foglalkozni, inkább s zenekari munka színvonalá­nak emelésével. Például az egyes hangszercsoportokkal a fa- és rézfúvósok számá­nak növelésével. Jó lenne, ha tudnánk élőbb-utóbb ön­álló épületet, hangverseny- termet is biztosítani a ze­nekarnak, amilyen jó né­hány külföldi nagy együttes­nek van. (Ilyen egyebek közt a lipcsei Gewandhaus.) Ez is segítene a színvonala­sabb muzsikálásban, a mű­vek jobb technikai kidolgo­zásában. — Ügy hírlik, szeretne a zenekar számára megnyerni néhány nagy hírű japán cé­get, amelyek támogatnák va­lamiképp együttesünket. — Ez is távolabbi terv csak, de ha sikerül, biztosan sokat segítene az együttes utaztatásában, hangszerek beszerzésében stb. — Néhány hete több vidé­ki városban hangversenye- zeit az ÁHZ-val, Miskolcon is például. Szándékában ál) a jövőben rendszeresen kon­certezni az együttessel vidé­ki városainkban? — Természetesen, ezt na­gyon fontosnak tartom. Ügy gondolom, hogy valamiféle missziót teljesítünk azzal, hogyha a Magyar Állami Hangversenyzenekar művé­szetét a fővároson kívül minél több helyen megismerik. Tu­dom, hogy vidéken működik nem egy kitűnő magyar zene­kar, de amennyire fontos, hogy ők is megszólaljanak időnként Budapesten, annyira fontos szerintem az is, hogy az ő közönségük is hallja al­kalmanként a fővárosiakat. Mint ahogy az is fontos, hogy a magyar zenekarokai külföldön egyre jobban megismerjék. Terveimben szerepel tehát, hogy minél gyakrabban fellépjünk a vi­lág városaiban. Jövő év ja­nuárjában máris tervezünk egy turnét az NSZK-ba, ahol Lukács Ervinnel felváltva vezényeljük a zenekart, több koncerten. — Ha jól emlékszem, ma­gyarországi fellépései során minden koncertjén kotta nél­kül dirigált. Híz azt jelenti, hogy igen könnyen megta­nulja a műveket, vagy in­kább tudatos tendencia? — Szerintem a karmester­nek a hangversenyen a ze­nekar minden tagjával köz­vetlenül szemtől szembe kell kapcsolatot tartania, ezzel ösztönzőm őket arra, hogy rám figyeljenek. Ott. nincs idő arra. hogy a karmester a kottába merüljön. És a zenekar minden tagját meg­becsülöm azzal — úgy vé­lem —, ha a művet kotta nélkül vezénylem ... A Kobayashi Kenichiróval való találkozás után ismét a zenekar egyik tagja mon­dotta: — Hogy miért választot­tuk egyöntetűen Kobayashi 1 az együttes vezető karna­gyául? Nos, talán úgy fo­galmazhatnám meg: Koba­yashi nem csupán nagy mű­vész, de végtelenül meg­nyerő egyéniség is; türelmes, jóindulatú, aki nagyszerűen tud bánni az emberekkel, végtelenül tud örülni, ha valamit jól megcsinálunk, A zenében megtalált öröme olyan mértékben kisugárzik az együttes minden tagjára, a sikeres megoldásért oly hálás tud lenni, hogy a ze­nekar megszállottan követi őt. Szinte szégyellnénk nem átvenni a lelkesedését, Any- nyira, hogy például az idén nyugdíjba menő kollégáink azt sajnálják legjobban, hogy ezután nem fognak ve­le muzsikálni. Sz. Gy. A Forma—1 pálya építése kapcsán sokan teszik fel a kérdést: vajon az itt rende­zendő autóversenyek nem okoznak-e károkat a környe­zetben, a zaj. a kipufogógá­zok nem zavarják-e túlságo­san a környék lakóinak éle­tét. Szterényiné Herczegh Ale­xandra, a Közúti Igazgatósá­gok Koordinációs Központjá­nak főtechnológusa — akiit a közlekedési miniszter bízott meg a versenypályával kap­csolatos környezetvédelmi feladatok összehangolásával — az MTI munkatársának elmondta: a tervezők és az építők egyaránt igen nagy gondot fordítanak a Forrna —1 pályán belüli és kívüli környezet védelmére. Már a helyszín kiválasztásakor is fontos szempont volt, hogy a pálya ne rontsa a vidék esz­tétikai képét, szinte észrevét­lenül simuljon bele a tájba. A pálya nyomvonalának megtervezésekor figyelembe vették, hogy az építkezés te­rületén értékes régészeti le­lőhelyek vannak: itt zajlott le a mogyoródi csata, s erre húzódik a Csörsz-árok római védvonala. A vizek védelmét is szem előtt tartották, oly­annyira, hogy az építés köz­ben feltöri forrás kikerülése érdekében módosították az eredeti tervet. (Ennek követ­kezménye a verseny nehéz­ségét és izgalmát fokozó két terven felüli kanyar.) Mint más beruházások ese­tében, erre az építkezésre is érvényes a rendelet, hogy komplex környezeti hatás- vizsgálatot kell végezni, s annak alapján kell végre­hajtani a kivitelezést és ki­dolgozni a környezetvédel­mi intézkedéseket. Egyéb­ként ezt a gyakorlatot köve­tik a „normális” autópályák, autóutak építése, fenntartása során is. A versenyen részt vevő Forma—1-es autók mo­torjában szinte tökéletes az égés, így a szennyezőanyag- ki'bocsátás is jóval kisebb az átlagosnál. Azt is figyelembe kell venni, hogy — mivel a pálya nincs állandóan hasz­nálva — csak esetenkénti és rövid ideig tartó terhelés éri a környezetet. Jelenleg a legsürgetőbb tennivaló a pályán belüli nö­vénytelepítés és környezet­rendezés. összesen 400 ezer négyzetméternyi földfelü letet gyepesítenek: a pálya mellett és a bukótereken különlege­sen jó minőségű füvet tele­pítenek. a rézsűket speciális erózióvédő fűvel látják el, a nézőtérre pedig olyan gyep kerül, amely jól bírja a nagy igénybevételt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents