Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. május 6., kedd A képernyő előtt : A Farkascsapda, meg a nézők kívánságai Némi csalódással néztem kedden este a Vercors regénye nyomán készült Farkascsapda című tévéíilmet. Már az adás előtt elgondolkoztatott, vajon hol volt ez a mű, hol vára­kozott a bemutatásra ilyen sokáig és miért. A szereplők között ott volt ugyanis a sajnos már régóta elhunyt Öze Lajos neve is, tehát legalább másfél esztendős filmről van szó, amelyet még tavaly júniusban sem mutattak be a veszprémi tévétalálkozón az elkészült, bemutatásra váró művek sorában. A film milyensége adott választ a bemu­tatás halogatására: valahogy erőtlenre sikerült, túlságosan visszafogottra, nem engedett közel magához, kívülállóként néztem. Pedig a szerző neve, munkássága már garanciának kínálkozott. A magyar származású író — eredeti neve Jean Draller — a francia ellenállás harcosa, könyvkiadó, első harcos, antifasiszta írásai is ebben az időben jelentek meg, a felszabadulás utáni művei is a francia ellenállás jegyében fogantak, annak mozzanatait elemzi, sokoldalúan dolgozza fel annak témakörét. A most látott Farkascsapda ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a francia ellenálláshoz, maga a történet későbben játszódik, gyökerei azonban mégis há­ború alatti cselekményhez tapadnak. A világtól elvonultan, szinte bástyák mögé húzódva élő erdész tanyájára sérülten beszállított fiatal férfiról hamar kitudódik, hogy valami nagyon komoly titok felderítésén fáradozik, vállalva a tanya körül elhelyezett farkascsapdák veszélyét, s a néző is érzi, hogy a gazda körül valami sötét titok lappang, múltjában sötét folt adódik. Tulajdonképpen súlyos bűncselekménnyel terhes bűnügyi történet körvonalai bontakoznak ki, ame­lyet csak súlyosbít az elkövetés időpontja, a háborús kö­rülmények és feszültebbé tesz két testvér egymásra találása. A fegzültség viszont nagyrészt hiányzott a filmből. A cse­lekményt Bohák György rendező olyan ráérősen-tempósan bonyolította, mintha nem is ilyen súlyos társadalmi-bűnügyi dráma állna a vendég nyomozásának hátterében, hanem valami lényegtelen kis kaland. Hiába voltak olyan nagy­szerű szereplők, mint Ruttkai Éva, Lukács Sándor, Götz Anna, Módi Szabó Gábor, Öze Lajos. Kényelmes, kiegyen­súlyozott beszélgetéseik mögött feloldódott a dráma komor­sága, még egy kis érzelgősség is belopódzott a végső kifej- lésbe. Ez pedig alighanem Vercors szándéka ellen való. A május elsejei műsoroktól lassan elválaszthatatlan — egyébként is a Magyar Televízió talán leggyakrabban „be­dobott” műsora — a nézők kívánságai alapján összeállított tarkaság, amely önök kérték, az Iksz vállalat dolgozói kér­ték, ilyenkor meg Felvonulók leérték címmel tölti ki a mű­soridőt. Most két és fél órát, amikor a másik műsoron fran­cia nyelvű színházi előadás feliratos közvetítésének ismét­lését sugározták, ugyancsak fő műsoridőben. Jó, hogy a fel­vonulókkal beszélő riporterek nem akartak most minden­áron „termelési miniriportokat’' készíteni, de azért annyira nem kellett volna sietni, hogy nem egy esetben meg sem várták kérdéseikre a választ, s az sem jó, ha a riporter beszél a jóleső kajálásról, mert nem lehel feladata a nyelvrontás, ennek a sajnálatosan elterjedt, idegen eredetű, a kevésbé művelt beszédre jellemző, pongyola szóhasználatnak a nép­szerűsítése. Még akkor sem, ha ezzel fiatalos akar lenni. Ez egyébként nem kizárólag ennek a beszélgetésnek hibája, markánsan van jelen az ilyenfajta fiataloskodó pongyola­ság sok riporternél. Tetszett viszont a műsorban az örökös szereplő, Gálvölgyi János Felkínálom-paródiája, s nem tet­szett, hogy ha a felvonuló Kellér Dezsőt akarta látni — a kis Kellért, ahogy mondta —, akkor miért nem került elő az archívumból egy korábbi Kellér-felvétel, amin a neves humorista-író-konferanszié szerepel, miért egy általa írt, egyébként jó, de a naphoz kevéssé illő kabaréjelenetet vet­tek elő. Viszont nagyon jó és frappáns volt Árkus József friss anyaggal gazdag reagálása a legújabb eseményekre. A három munkaszüneti nap műsora egyébként nem ter­helte túl a nézőt május elsejét idéző műsorokkal. Sőt. A felvonulások közvetítésén kívül szinte csak az említett kí­vánságműsor emlékeztetett. Pénteken főműsorban futball­mérkőzés volt, amit bizonyára sokan vártak. A másik csa­tornán ugyanakkor a Zenebutikol ismételték. A meccs után meg a nyugati élelmiszertermelési válságról szóló angol do­kumentumfilm, s utána az ugyancsak angol Meghökkentő mesék sorozat újabb hátborzongató darabkája „biztosította a szórakozást". Nem kell a napi műsor minden percéből az ünnepnek csepegni, de a. műsorfolyam egésze mégis több ünnepiességet és ehhez illő szórakoztatást sugározhatna, mint ezen a három napon történt. Benedek Miklós Ki ismer magára? Az IGE 1936-os találkozója Az 1936. augusztusá- # ban megrendezett mis­kolci IGE (írók Gaz­dasági Egyesülete) íróhét elő­adásai a mostani zenepalo­tában hangzottak el. Ezek egyikének közönségéről ké­szült e fénykép, amelyet Leleszy Bélánétól kaptunk, aki író és IGE-titkár férjé­vel vett részt az íróhéten. A fényképet azzál a szándékkal tesszük közzé, hogy a rajta szereplőkről, illetve az 1936- os íróhét rendezvényeiről hírt kapjunk. Az idei ünne­pi könyvhét programjában több olyan rendezvény is helyet kapott, amely az öt­ven évvel ezelőtti eseménye­ket eleveníti fel, de termé­szetesen lehetnek olyan szem- és fültanúk (előkerül­hetnek esetleg különböző do­kumentumok is), akik kiegé­szíthetik ismereteinket. A miskolci hét akkori köz­ponti irodáját egyébként Sassy Csaba író és újságíró vezette. Munkájának segítői közül — a megyei levéltár­ban fekvő iratok tanúsága szerint — ifj. Halász József, Szendy Lajos, Szabó Imre, Kovács András és Fodor Éva, a városi idegenforgalmi hivatal munkatársai, vala­mint Fehér Rózsa és Kopá- csy Margit gyors- és gép­írók, továbbá Kliegl Rudolf városi alkalmazottak kaptak anyagi elismerést a polgár- mestertől. A zeneiskola ak­kori altisztjét, Giesz Istvánt szintén megjutalmazták. Em­lékező soraikat — ha még élnek — szintén várnák a rendezők, a Miskolci Városi Könyvtár munkatársai. Bár ötven esztendő nagy idő, talán még vannak olya­nok, akik visszaemlékeznek az IGE íróhetének eseménye- ] ire, amely akkoriban a vá­ros kulturális életében rend­kívül fontos jelentőséggel bírt. S volt már rá példa, hogy hasonló felhívás ered­ményre vezetett, elveszett­nek hitt dokumentumok is előkerültek. Az archív fel­vételt talán most sem hiá­ba tesszük közzé. Az érte­sítést, mint írtuk, a Miskolc Városi Könyvtár igazgatónő­jének, Hernádi Istvánnénak a címére küldhetik el, de természetesen a lap kulturá­lis rovata is vállalja a pos­tás szerepét. Kaposvári siker García Lorca darabjának színre viteléért a sitgesi fesz­tivál nagydíját kapta a ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház együttese. A Barcelona melletti Sitges üdülőhelyen az idén a 18. alkalommal rendezték meg a nemzetkö­zi színházi élet rangos fesz­tiválját. A seregszemlén ez­úttal két magyar együttes is jelen volt. A kaposváriak Federico García Lorca drá­máját, a Bemard a házát mutatták be. A budapesti Katona József Színház Ray­mond Queneau Stílusgya­korlatok című darabjával lé­pett fel. A nagydíjat a nemzetközi fesztiválzsűri egyhangú sza­vazással ítélte oda a ,magyar együttesnek. Az ünnepélyes eredményhirdetés hétfőn a kora hajnali órákban volt Sitgesben, a Teatro Prado színpadán. Érdek és érdekeltség a művelődésben Mennyi szavunkat és ki­fejezésünket csűrtük-csa vár­tuk addig, amíg megfosztva csengésüktől, értéküket vesztve már csak szólam­ként hangzanak. Manapság gyakorta hasz­náljuk a címben szereplő két fogalmat is. mert évtizedek óta nem voltak annyira ak­tuálisak. mint napjainkban. Hovatovább kulcsszavakká patinásodnak, s nemcsak a gazdasági életben — ahol pontosan körvonalazható tartalmat hordoznak —. ha­nem a társadalmi élet más területén is, például a mű­velődésben. A társadalom fejlődésével, a szemléletmód változásával e kél: fogalom értéke napról napra nő; egy­re szélesebb körben lehet és kell hivatkoznunk tartal­mukra. Amióta a gazdasági élet­ben kikényszerített jó irá­nyú változások éreztetik ha­tásukat a művelődés terü­letén is. egyre-másra szület­nek — elfogadott és vitatott — példák arra, hogy a mű­velődési szférában is csak az érdekek összehangolásá­val és az érdekeltség megte­remtésével lehet megvalósí­tani a társadalmilag fontos célkitűzéseket. Érdek. A legfontosabb mo­tivációs tényezők közé tar­tozik. Helyesen megfogal­mazva, mozgatója lehet az emberi cselekvésnek, serken­tője a tartalmasabbra törek­vő. jobbító szándéknak. Év­tizedek óta emlegetjük a társadalmi, a népgazdasági érdeket, amely művelt em­berfőket. jól képzett szakem­bereket kíván a fejlett szo­cializmus felépítéséhez, bo­káig az egyéni érdeknek csak erkölcsi oldalát hangsúlyoz­tuk, amely vitathatatlanul fontos. De nem mozgatta meg azokat az agyakat, amelyek­ben az anyagi boldogulás is motiváló szerepet játszott. Amíg a népművelőknek a statisztikák sminkelésén kel­lett gondolkodniuk, addig sem idejük, sem erejük nem maradt az ötletes, tartalmas programok szervezésére. Ha az önbecsülés, a bizonyítás vágya nem hajtotta volna többségüket, még annyi szín­vonalasan működő művelő­dési intézményünk sem len­ne. mint amennyi ma még szerencsére van. Hiányzik ugyanis a nép­művelők érdekeltsége. Az anyagi ösztönzésük nem olyan, hogy színvonalas, ötle­tes. olcsó programok kitalá­lására sarkallná őket. mivel a mai pénzszűke világban csak így lehet valamelyest kompenzálni a meredeken emelkedő előadói jogdíjakat. Arról lehet vitatkozni, hogy a kultúra áru-e. vagy sem, az viszont vitathatatlan, hogy egyre többe kerül. Márpedig ha ez igaz. akkor a kultúrát eladó és vevő között lévő népművelőt is érdemes ér­dekeltté tenni abban, hogy lehetőleg a színvonalas prog­ramok kerüljenek az egyre igényesebbé váló közönség elé. Igényesebbé, válogatósabbá vált a közönség, s ez így jó. hiszen ez a cél. Társadalmi érdek, hogy minél többen érdeklődjenek az értékes irodalom, zene és művésze­tek iránt, hogy egyre többen keressék a szórakozásban is a tartalmas formákat. Okos, művelt emberek kerüljenek ki az iskolapadokból, akik később is szükségét érzik az önképzésnek, az önművelés­nek, akik napról napra fi­gyelemmel kísérik a kultu­rális élet eseményeit, szak­májuk újdonságait, fejlődé­sét. De vajon érdekeltek-e ab­ban, hogy tudásuk, felké­szültségük magas szintű és naprakész legyen? Akkor igen, ha éz a tudás — le­gyen bármennyire is elha­nyagolható a társadalmi haszna — azonnal megjele­nik a fizetési borítékban Az azonnal beváltható tudás ma népszerű, mert konvertálha­tó. Az egyén számára kifize­tődő. a társadalomnak viszont — a munkából kiesett idő miatt — talán több kárt okoz. mint hasznot. A társadalom gyarapodá­sát. fejlődését elősegítő tu­HŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.05: Műsorismer­tetés. — 8.15: Mai kulturális programok. — 8.20: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelők­nek. — ü.44: Szerenád a vizen. Fellegi Adám Ibert-műveket zongorázik. — 10.05: Iskolará­dió. — 10.35: Éneklő Ifjúság. — 10.49: Tphigenia Taurisban. Rész­letek Gluck operájából. — 11.34: A tulajdonságok nélküli em­ber. Robert Musil regénye rá­dióra alkalmazva. (7. rész) — 12.45: Vizsgálatok nyomában. — 13.05: Operaáriák. — L3.10: Rá­diós hangmérnökök portréja. 5. rész. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. Dr. Buga László — a hagymáról. — 14.30’: Dzsesszmelódiák — szaxo­fonosok felvételeiből. — 15.00: Arcképek a német irodalomból. — 15.18: Népdalok, néptáncok. — 16.05: Kérhetek valamit? A Gyermekrádió kívánságműsora. — 17.00: Üj ráolvasva. — 17.30: Komoly zene. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt. hol nem volt. — 18.25: Mai könyv- ajánlatunk. (ism.) — 19.15: Ta­vasz az Oderán. — 20.05: „Az énekké vált ember . . .” Részle­tek Benjamino Gigli emlékira­taiból, válogatás lemezeiből. 4. rész. — 21.02: Népdalfeldolgo­zások. — 21.30: Tudomány és gyakorlat. A mézről. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Goldmark: Sakuntala. Nyitány. — 22.50: A hercegnő története. Riport. — 23.00: Évszázadok mesterművei. — 23.41: Madri­gálok. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) — 9.05: Napközben. Ze­nés délelőtt. — 12.10: Fúvós­esztrád. — 12.30: Népi zene. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Az én rádióm. — 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Gál Márta csembalózik. — 15.20: Könyvről könyvért. Irodalmi rejt- vénymüsor. — i5.30: Csúcsfor­galom. — 17.30: Válasz. Ifjú­sági kulturális körkép. — 18.30: Gramofonalbum. Régi slágerek a korongon. — 19.05: Csak fia­taloknak! Komjáthy György műsora. — 20.00: Nóták. — 20.40: Nagy László: Búcsúzik a lovacska. Legkedvesebb versei­ből válogat: Hegedűs D. Géza. — 21.05: A kölcsönkért gyufa. Maiju Lassila regénye rádióra alkalmazva. (2. rész) — 21.33: A Rádió Dalszínháza. Gésák. Sidney Jones és Lionel Monk- ton operettjének rádióváltozata. — 22.50: Az élő népdal, (ism.) — 23.20: Táncos est Gigliola Cin- quettivel. — 24.00: Esti álmodo­zás. — fúvószenei válogatás. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: A Magyar Posta szimfonikus zenekarának Bach-hangversenye. — 10.44: Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora. — 11.39: Brahms: Klarinétötös. — Jereb Ervin: Incidens az Ingeborg hangversenyen. Egyfelvonásos vígopera. — 13.05: Világhírlap. — 13.20: A Nyírbátori Ifjúsági Zenei Tábor zenekarának hang­versenye. — 14.53; Pomádé ki­rály új ruhája. Részletek Rán- ki György zenés komédiájából. — 15.08: Labirintus. Zenei rejt­vények fiataloknak. — 15.23: Kamarazene. — 16.00: Opera­müvészlemezek. — 17.00: Isko­larádió. Képek és jelképek. — 17.30: Pozsonyi találkozások. — 17.56: Legendák. — 18.30: Na maternjem jeziku. Nemzetiségi műsor. — 19.05: In der Mutter­sprache. Nemzetiségi műsor. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Bcethoven- hangverseny. — 21.45: Kilátó. — 22.30: Cliff Richard összes felvé­telei. 13. rész. — 23.10: Operett­dalok. dás azonban, amely tulajdon­ságánál fogva nem váltható azonnal pénzre, nincs any- nyira megfizetve, hogy érde­keltté tenné az egyéni álta­lános és szakmai műveltsé­gének gyarapításában, kar­bantartásában. A társadalom — anyagiakban is megnyil­vánuló — értékítélete ma nem nagyon csábítja a fia­talokat az értelmiségi pá­lyákra, így sem a humán, sem pedig a műszaki szak­mákban nem alakulhat ki olyan verseny, amely a pén­zen kívül egyéb ösztönzőerőt is jelentene. Sokkal nagyobb kínálatra lenne szükség a „tudás piacán” ahhoz, hogy valóban az értékek között le­hessen válogatni. A vállala­tok és> intézmények rendel­kezésére álló pénz viszont még ahhoz is kevés, hogy a meglévő szellemi potenciált működtessék. Egyre világosabban kell megmutatkoznia a társadal­mi érdeknek az egyéni ér­dekeltségben. Nehezen el­képzelhető teljes érdekazo­nosság a művelődés terüle­tén, de a szándékok közelí­tésére még bőséges a tér. Fónagy István MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 8G,8, a 72,11, valamint a 72,77 uRH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: A mezőkövesdi városi könyvtár­ban. — Az „Elysium" című ma­gyar film ősbemutatója Mis­kolcon. — Oktatási eszközök.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (A Nehézipari Műszaki Egyetem környezet- és termé­szetvédelmi kutatásainak be­mutatása című ankét.) — 18.25 —18.30: Lap- és műsorelözetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna. — 9.00- Iskolatévé. Magyar nyelv. — 9.15: Környezetismeret. —9.35: Fizika. — ' 10.00: Nem mind arany, ami fényük. Szovjet té­véfilm. — 11.20: Péterv ártól Le- ningrádig. Rövidfilm. — 15.25: Iskolatévé. — 15.45; Allatmesék. — 16.00: Éneklő ifjúság. — 1G.15: Hírek. — 16.20- Három na.D tévéműsora. — 16.25: 20 a csúcson. — 16.55: Nemcsak nők­nek! —■ 17.10: »Képújság. — 17.15: Tegez ód ö. — 18.05: Reklám- — 18.10- Diagnózis. — 18.30: Agrár­világ. — 18.50: Mini-Stúdió. — 18.55: Reklám. — 19.05; Tévé­torna. — 19.10; Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00- Reklám. — 20.05: Nők a pult mögött. Csehszlovák té- vófilmsorozat. — 20.55- Betűrek­lám. — 21.00: stúdió ’86. — 22.00; Viselték sorsuk terhét. — 22.30: Híradó 3. — 22.40: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.05- Képújság. — 18.10: Autó-motorsport. — 18.30: Körzeti adások. — 19.35: A tánc világában. — 20.00: Panamerica- na. NSZK film. — 21.00: Híradó 2. — 21.20- Reklám. — 21.25: Fivérek. Finn film. — 22.50: Képújság. mozi BÉKE: Az elvarázsolt dollár. Színes magyar kalandfilm. 111. helyár! Kezdés: fl2 órakor. 3. nG és f8 órakor. — BÉKE 'KA­MARA: Zugügyvéd Zavarban. Mb. olasz film. 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! H. helvár! Kezdés: 4 órakor. — Végelszá­molás. Jugoszláv film. 16 éven felülieknek! Kezdés; 6 órakor. — KOSSUTH ; Szexmisszió. Mb. szí­nes lengyel tudományos-fantasz­tikus film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! 'Kez­dés- 9 és 11 órakor. — Nyomás, utána! Színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kiemelt III. helyári Kez­dés: f3. hn5 és 7 órakor. — HE- VESY IVAN FILMKLUB: Éden boldog, boldogtalannak. Mb. szí­nes francia film. 18 éven felü­lieknek! III. hel.vár! Kezdés; f5 órakor. — Flashdance. Színes amerikai zenés film. Kiemeit III. helyár! Kezdés; f7 órakor — TÁNCSICS; Falfúró. Színes ma­gyar film. 16 éven felülieknek! Kezdés: 15 órakor. — Életben maradni. Színes amerikai zenés film. III. helyár! Kezdés- f7 óra­kor. — TÁNCSICS. KAMARA: Amit tudni akarsz a szexről. Mb. szí. amerikai vígjáték. 18 éven felülieknek! UI. helyár! Kez­dés : 6 órakor. — SZIKRA: Csil­laghullás. Színes szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — A kicsi kocsi újra száguld. Mb. színes amerikai vígjáték. III. helvár! Kezdés; Í7 órakor. — FÁKLYA: Szerelem első vérig. Színes ma­gyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kez­dés- Í5 és f7 órakor. — FÄKLYA KAMARA: Break. Amerikai film. III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — PETŐFI: Te már nagykisfiú vagy. Mb. színes amerikai vígjá­ték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. -— TOKAJ. DISCO: Jörgensen, a zsaru. Mb. színes dán krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés- f8 óra­kor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM- Zorró. Színes olasz —francia kalandfilm. III. hely- ár! Kezdés: 5 órakor. — MIS- KOLC-SZIRMA: . Androidok lá­zadása. Mb. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. hel.vár! Kezdés: fG órakor. — KAZINCBARCIKA. BÉKE: Aladdin és a csodalámpa. Mb. színes japán rajz-mesefilm. Ti. heiiyár! Kezdés: 4 órakor. — Ti­tokban Hongkongban. Mb. szí­nes- francia bohózat II. hclvár! 'Kezdés: 6 órakor. — SÁROS­PATAK. RÁKÓCZI; Nincs ket­tő négy nélkül. Mb. színes olasz fiLm. Kiemelt ILI. helyári Kez­dés: hn4. 6 és n.9 órakor. — SÁ­TOR ALJA ÚJIIELY, B.ÉKE. Jöjj és lásd r—II. Színes szovjet film. 16 éven felülieknek! Dupla hely­ár! Kezd.; 5-kor. — M.-'KÖVESD PETŐFI: a borotvás gyilkos. Mb. színes csehszlovák krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. — Aranyesö Yuccában. Mb. szí. olasz kaJand- film. Kiemelt III. helyár! Kez­dés: 8 órakor. — ÓZD. BÉKE: FiLmmúzcumi előadás: Ez a vil­la eladó. Magyar film (1935). Kezdés- 7 órakor. színház 6. kedd Cseresznyéskert Kossuth ifi. bérlet Kezdés: du. 3 ura kor JÁTÉKSZÍN Lcvcllctvck Kezdés: este 7 órakor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents