Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-06 / 105. szám
1986. május 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A fóliasátorban három • méter magasságig ágaskodnak a paradicsomfák. A földtől néhány centiméterre diónyi, zöld bogyók sűrűsödnek tömött fürtökben, imitt-amott már ök- lömnyi méretek is gömbölyűdnek. de azok színe is messze áll még a paradicsomi vágyaktól. Kint megered az eső, feltámad a szél és nyakunkba hull a fóliára tapadt milliónyi páracsepp zivatara. Lábunk alatt vastag műanyag cső leheli a friss levegőt. Az elejébe kapaszkodó kompresszor néhány napja még a meleget hajtotta a növényekre. Ezt a meleget egy kimustrált, átalakított mozdony katlanjában élesztette naponta többször is újjá Mikita István. — Mit szólt, amikor hírül vette a Skála paradicsomakcióját? — kérdeztem a Hernádnémetiben tizenegyedik esztendeje paradicsomtermesztéssel foglalkozó férfitól. — Először csak hűledeztem. Nem magamra gondoltam, hanem az alföldi kistermelőkre, akik ötször nagyobb területen gazdálkodnak, mint én ... Bár úgy látom, hogy nem ez az akció fonnyasztja le a termelői kedvet, pedig ettől is féltek sokan. Egy kisebb sátor alatt műanyag tejfölös, joghurtos poharakban sorakoznak a palánták. Erősek, egészségesek, akár lehetne ültetni őket a hideg fólia alá. — Tavaly már januárban tudtam, hogy melyik palántáért ki fog jönni, kinek ■adom majd el. Most meg, láthatja — mutat körbe a vevőkre váró növényekre —, nem tudom, mikorra fogy el a készlet. Tehát a termelői kedv már a Skála csatája. előtt visszaesett. Felbomlott a szakcsoportunk is, olyan ember is abbahagyta a paradicsomot, aki csak tavaly ölte bele a sok pénzt a földbe, a sátrakba, berendezésekbe. Sokan azt hitték, hogy ebből pillanatok alatt meggazdagodhatnak, milliomosokká válhatnak, aztán jöttek a hideg téli éjszakák, éjfél előtt kétszer, éjfél után, hajnalig háromszor kijönni a kazánhoz, a sátrakba, ellenőrizni a csöveket, a hőmérsékletet ... nem, ez nem a könnyű haszon lesőinek való. — Végül is nem mondta meg, mit szólt a 99 forintos paradicsomhoz. Miközben szemről-szemre vizsgálgatja a bogyókat, uj- jai között mórzsoIgát néhány levelet és úgy hárítja el a cigarettát, hogy abból érzem, szeretné, ha én sem gyújtanék rá a sátorban. Kis mérlegelés után kertelés nélkül kivágja: — Nem tartom igazságosnak. — A vásárlóknak más véleményük volt. — Nyilvánvaló. Csakhogy j a Skála csak Budapesten I terített a portugál paradicsomból. de nem vagyok biztos benne, hogy még a szigorú felügyelet ellenére sem került olyan ládába a Skálaparadicsom, amire már 200— 250 forintot írtak ki. Az biztos, hogy magyar paradicsom nem állt a piacokon ... de láthatott kétszázas árcédulákat. Tehát, ezt is kijátszották... és közben a vidékiek meg dühöngtek, mert oda már nem ér el a Skála keze. Tehát, megint csak néhány ezer pesti ember járt jól. Időközben elcsendesedik a tavaszi zápor, kibukkan a nap is a felhők mögül, félbeszakad a beszélgetésünk. Siet a sátrak végébe, kinyitni az ajtókat, kitárni minden nyílást, hogy minél több levegő ömölhessen a növényekre. Tudom róla, hogy tizenegy évvel ezelőtt néhány kapával, gereblyével, kannával és a sátrakba állított kályhákkal vágott neki a nagy kalandnak. Fiatal felesége gumicsizmásán szidta, hogy mire adta a fejét, a lassan csordogáló bevételekből csak ritkán jutott új ruhára. új cipőre, hamarabb búgott fel a motoros kapa a sátor alatt, mint a színes televízió a szobában, és nem sajnálta az időt az utazásra, ha egy új fajtáról hallott, vagy amikor az áfész tanfolyamra ajánlotta a Kertészeti Egyetemre. — Ha szólt, arról beszélt, hogy a motoros kapa után motoros permetezőt vásárol. aztán hozta a csöveket, végigásta az ágyásokat, a gyökerekhez vezette a fűtést, mérte az olajat, pakolta a szenet, a hajnaljöttét sem vette észre — emlékezik a felesége. — Nagyon nagy kitartásra volt szükségem nekem is ... ha ezt kibírtuk, bármi jöhet — mosolyog megbocsátóan férjére és elbúcsúzik. mert beteglátogatásra indul a legkisebb gyermekükkel együtt. A pedánsan tiszta, háromszobás ház nappalijában invitál asztalhoz. Hátam mögött a falon a színes plakátról is vérpiros paradicsomok reklámozzák magukat a Sluis & Groot holland cég színeiben. — Tudtam, hogy nem rabolhatom ki a fóliát, a földet. Nem sajnáltam a pénzt a gépekre, a jobb magokra, mert megbízható termelő akartam maradni. Közben meg mindennek rohamosan növekedett az ára. Valamikor még 98 forintért vehettem egy 6 méteres, 3/4-es csövet, ma legalább a háromszorosáért kapnám meg... és ugyanezt mondhatom el a termeléshez szükséges valamennyi beruházási költségről. Vagyis: nem tartom soknak áprilisban a 200 forintos paradicsomárat. Ebben az országban nem lehet olcsóbban előállítani. Egyébként meg eljön még a június vége július eleje, amikorra kifogynak a fóliák alól a paradicsomok, de a szántóföldiek még nem érnek be. Akkor indítson majd újra akciót a Skála, de ne néhány vagonnal, hanem hosz- szú-hosszú szerelvényekkel. Olyan hiány lesz itt, hogy megeszik majd a zöld paradicsomot is. — A drága paradicsomon nyilván a kereskedők is nyertek és nyernek. De mennyi a termelő haszna? — igyekszem megállítani jóslását. — Én egy átlagos szakmunkás bérének a dupláját keresem, ez a jövedelmem. de nekem ötszörös a rizikóm, és háromszoros az erőfeszítésem. Mindezeken túl, mint láthatja a jövedelmem jelentős részét fejlesztésre fordítom. Az egyik szomszédom a bocsi sörgyárban dolgozik. Belépett a gmk-ba is. azzal együtt megvan neki a havi 15 ezer forintja ... és nyugodtan alszik. Amikor elindul reggel, tudja, mit, miért, mennyiért dolgozik aznap. Velem sokszor megtörtént, hogy néhány láda paradicsommal jártam a boltokat, hogy vegyék át tőlem ... időnként még számla nélkül is... mert ilyen is előfordul, ha azt akarom, hogy piacon maradjak. A legfurcsább az, hogy itt, a falunkban egyetlen termelőtől sem vett át paradicsomot annak az áfész- nek a boltja, amivel szerződésünk volt... de ők is nézik a fővárosból sugárzott tévéműsort... Nem tudom eldönteti, hogy csupán a vihart kavart akcióval nem képes megbékélni, vagy alapjában véve félti a termelés lehetőségeit. Hajlok arra, hogy sokkal jobban aggódik a tizenegy év eredményeiért, a portáján rendben tartott felszereléseiért, a pénzben szinte meghatározhatatlan munkájáért. — A korrupciót, a nyerészkedést magam is elítélem. Én soha nem jártam a Bosnyák téri piacon, nem ismerem a sokat emlegetett maffiát. Azt sem mondom, hogy ne egyen paradicsomot márciusban, áprilisban, aki meg tudja fizetni. De nincs az a magyar termelő, akinek jövedelmezővé válik a munkája, ha ilyenkor 99 forintról indítja az árat. Tehát a Skála akcióját, egy időleges, ideiglenes hiánypótlásnak, és nem árháborúnak tekintem. Búcsúzáskor ismét végignézzük a sátrakat. Alkonyo- dik, hűvösödik a levegő, a nyílásokat ismét kisebbre zárja. Ellenőrzi a biztonsági riasztót, ami a hálószobájában cseng és villog, ha a rendszerben lecsökken a hőmérséklet és kikészíti másnapra a növényvédő szereket. — Tizenegy év után sem merem azt mondani, hogy mindent tudok a paradicsomról, pedig forogtam a legkülönbözőbb kutatók, ne- mesítők, termelők között és róttam a sorokat oda-vissza ezerszer, tízezerszer a sátraim alatt. Ha valóban nem érné meg termelni, majd ültetek krizantémot és halottak napján álmodozom a Paradicsomról. Szendrci Lőrinc A vásárló ezt látja ... Laczó J. felv. Az a bizonyos Mikor Zborai Gábor tanácselnök meghallja, miről kívánok vele beszélgetni, elmosolyodik. De mosolya mögött kényszeredettséget, elégedetlenséget vélek felfedezni. Később kitudódik: tényleg elégedetlenségről van szó. Miért? Kiderül az alábbiakból. — Mióta vezették be Tokajban a meghosszabbított ügyfélfogadást? — Az elmúlt év augusztusától. A három ügyfélfogadási napból a szerdáin — ezt a megyei tanács jelölte ki — 19 óráig állunk a lakosok rendelkezésére. A másik két napon, hétfőn és pénteken munkaidőben. — A tanács apparátusából hány dolgozót érint a szerdai plusz munkaidő? — Mindenkit. Vagyis a tizenöt dolgozónkból — ebben benne van a vb-titkár is és jómagam is — egyik héten heten, másik héten nyolcán fogadják az ügyfeleket. Illetve fogadnák ... — Hogyhogy? — ... ha lenne. Ugyanis nincs. Az eltelt időben — bár statisztikát nem vezetünk arról, hogy hányán keresnek fel minket — nagyon kevesen jöttek ügyeiket intézni hozzánk a munkaidő utáni órákban. Ügy is mondhatom: az érdeklődés nulla... , — Mikor jönnek? — Délelőtt, munkaidőben. Akkor maximális a kihasználtság. A munkahelyekről elkéredzkednek arra az egy-két órára. Ezek szerint el is engedik őket De nézze! Ez egy kisváros. Itt a személyes kapcsolatok mások, mint a nagyobb városokban. Itt szinte mindenki ismer mindenkit. Így aztán gyakorta előfordul, hogy például engem, de más tanácsi dolgozót is a lakásán keresnek meg. Persze ilyenkor is segítünk. Továbbá a kijelölt ügyfélfogadási napokon kívül más napon is kérik dolgaik elintézését. — Felvetődik itt az a probléma, hogy vajon nem szerepel-e az érdektelenség, a kihasználatlanság okaként a meghosszabbított félfogadásnál az. hogy ekkor érdemben nem tudják elintézni ügyes-bajos dolgaikat az emberek. Nem kell-e másnap ugyanabban az ügyben még egyszer felkeresni a tanácsot ... — Erről szó sincs. Ekkor ugyanúgy érdemben tudunk intézkedni, mint délelőtt. Hiszen — mint már említettem — dolgozóink össz- létszámának fele fogad ilyenkor. Ez azt is jelenti, hogy minden csoport képviselteti magát. — Akkor mégis, mi a véleménye: miért nem használják ki a lakosok ezt a lehetőséget? — Ez összetett probléma. Véleményem szerint itt első helyre kell tenni a szemléletváltozást. Ugye, ismeri a japán példát... — Ki ne ismerné Magyarországon ... — Szóval, ott a munkaidő, a munkahely szent. Ott biztos nem munkaidőben mennek az emberek egyéni problémáikat elintézni. Nálunk ez másként van. De számos egyéb kérdés is előkerül e probléma boncolgatásánál. Példának okáért a munkahelyeken a jó munka- szervezés, a folyamatos anyagellátás, stb., stb. Na, mármost. Ha a dolgozó a munkahelyén kényszerszünetet tart, akkor ugye, a főnöke elengedi... Vagy a személyes példamutatást is idesorolom: „ha neki lehet, nekem miért ne?” problémakört. — Ha már így belemelegedtünk a témába, hadd kérdezzem meg: a vállalat- vezetőktől bizonyára kapott valami olyasféle információt, ami jelzi esetleg azt, hogy az így kiesett munkaidő mit jelent, mennyi veszteséget ... — Nézze, a vállalatok vezetői nem nagyon érzékelik ezt a problémát. Városunkban többnyire jól prosperáló üzemek találhatók. Valahogy úgy tapasztalom: nem hiányzik náluk ez a kieső munkaidő. Jóllehet, azt hogy mennyi óra esik ki a dolgozók munkaidő alatti ügyintézése miatt — hozzák a statisztikákban, de csak úgy mellékesen... — Visszatérve a meghosz- szabbított ügyintézéshez, s még mindig az érdektelenség okait kutatva: az nem játszik itt szerepet, hogy nem volt megfelelő ennek a hirdetése, propagálása? — Aligha. Hangos híradón többször hirdettük, valamint az üzemekhez, vállalatokhoz felhívásokat, tájékoztatókat küldtünk ki. — Végül úgy tűnik, mintha ez a — tulajdonképpen jó — elképzelés kudarcot vallott volna itt Tokajban, ön hogyan látja: milyen gyakorlati lépésekkel lehetne az eredeti célt elérni? — Tokajban is — mint más helyen — csütörtökön van a bevásárlónap. Talán ha mi is áttennénk a meghosszabbított ügyfélfogadást erre a napra .. . Lehet, hogy akkor többen jönnének hozzánk is. Aztán nem ártana a koordinálás más intézményekkel. Gondolok itt például a szolgáltatásokra is. Mert őszintén szólva nem értük el azt, amit pedig ettől a plusz szolgáltatásunktól vártunk ... Mészáros István Az alkatrészellátás javításáért Wartburg-tanácskozás Sárospatakon Hazánkban jelenleg mintegy 1.4 millió személygépkocsi közlekedik. A járműállomány összetételét tekintve ennek 14 százaléka — csaknem 200 ezer autó — Wartburg típusú. E márka javításához szükséges alkatrészmennyiség beszerzése az Autótechnika Vállalat feladata. A vállalat vezetése május 5. és 9. között Wart- burg-alkatrész tanácskozást rendez Sárospatakon, éppen azért, hogy az elvár-ásóknak minél jobban megfelelhessen. Vannak már hagyományai az ilyen megbeszéléseknek, hiszen egy évvel ezelőtt jól sikerült összejövetelt rendeztek, akkor a Trabant gépkocsik üzemeltetéséről és alkatrészellátásáról. A tegnap kezdődött tanácskozáson részt vesznek az NDK kereskedelmi képviselet, a Wartburg autógyár, az együttműködő vállalatok és belföldi partnerek képviselői. A hivatalos megnyitóra ma délelőtt kerül sor, majd a magyar üzemeltetési, alkatrészellátási tapasztalatokról számolnak be a plenáris ülés résztvevőinek. A következő napok programjában az NDK partnerek, valamint a gyár szakembereinek előadásai, ismertetései, javaslatai szerepelnek. Találkoznak a Wart- burg-tulajdonosokkal is. A tanácskozáson szó esik majd a Wartburg gépkocsik típusváltásáról, valamint a négyütemű motorra történő átállás feladatairól. P. Zs.
