Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-20 / 117. szám
1986. május 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Akiknek jutott dinnyeffild.. A melegágybon magról kikelt palánták gondozása sok időt és türelmet követel... Földbe kerülnek a növények A tűző napon végzett nehéz munka után jólesik az ennivaló A 3. számú főúton • közlekedők kora tavasztól szorgos munkára lehetnek figyelmesek a Mezönyárád határában elterülő földeken. A napokban röpke időre mi is megálltunk a főút szomszédságában. s az olt dolgozóktól megtudtuk, hogy Csuka Ferenc és László egyéni gazdálkodók művelik a 15 hektáros területet: dinnyetermesztéssel foglalkoznak. A földet a Mezönyárádi Új Élet Termelőszövetkezet tagságától vették bérbe, s március 3-án láttak munkához. A dinnyével nem most kezdtek el foglalkozni, évekkel ezelőtt sajátították el a termesztés fortélyait. Négy évig Erdőteleken űzték ezt a foglalatosságot. A nyárádi határban az idén 70-80 ezer saját nevelésű palántát helyeznek ki. Csákó Gyula képösszeállítása végzett szakmunkás... De egyáltalán nem biztos, hogy azok a fiatalok, akik a következő tanévben elkezdik az iskolát, valamennyien hozzánk jönnek ... sőt, majdnem biztos, hogy a tervezettnek csak a kisebb hányadára számíthatunk. „A végzett tanulók munkavállalását vizsgálva továbbra is az a fő gond. hogy a kedvezmények ellenére a tanulók jelentős hányada nem vállalatunkat választja első munkahelyéül.” (Részlet a korábban idézett tájékoztatóból.) — Vagyis vakrepülésre vagyunk kényszerítve — folytatja az osztályvezető —, hiszen a terveinket áthúzzák a tanulók. — Mit tudnak tenni ebben a helyzetben? — Tanulmányi ösztöndíjakat kötünk. Ez ezer forintot jelent havonta egy-egy tanulóra, akik pályakezdéskor segélyben is részesülnek . .. Igyekszünk minél szélesebbre vonni az agitációs munkát. Kapcsolatokat tartunk az általános iskolákkal, és újabban kiemelt ösztöndíjat is adunk. Szeretnénk, ha idősebb dolgozóink minél jobban foglalkoznának a hozzájuk kerülő fiatalokkal. amit újabban külön honorálunk, de szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a régi szakmunkásokat hajtják a tervek, a követelmények, be kell látnunk, hogy napjainkban egyre kevesebb türelem, idő jut a kezdőkre. — önnek mi a véleménye a fiatal szakmunkások tudásáról. felkészültségéről? — Elismerem, hogy az iskolában igen nagy energiákat fektetnek az oktatók a tanításba, ám valóban látni kell, hogy évről évre csökken a minőség. Évekig dolgoztam a tanműhelyben. Sajnos, a mostani fiatalok nem tudnak annyit, mint a korábban végzettek. A 100-as Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben néhány éve szakközépiskolai oktatás is zajlik. így tehát nem meglepő, ha a végzős harmadikosok mellett végzős negyedikesek is ültek. Nagy István negyedikes diák éppen arra a párttag- gyűlésre készült, ahol szavaztak párttagsági kérelméről. Ugyanezzel az izgalommal várakozott Urszin Sándor is. Boltberendezések exportra Élelmiszer- és iparcikküzletek berendezésére egyaránt alkalmas modul rendszerű állványokat készít a Keripar 4. számú Celldömölki Gyára. Az állványrendszer megnyerte a hazai vásárlók tetszését, s az idén már jelentős exportmegrendeléseket is kaplak. Legfontosabb külföldi partnerük az NDK. amely az új, fa és fém kombinációjával készült termékből 40 millió forint értékben rendelt az idei első fél évre Ebben az évben hozzák forgalomba az iparcikküzletek berendezésére kialakított új pultrendszerüket, amely iránt a Szovjetunióból tapasztalható élénk érdeklődés. Takarmánykiegészítő-gyár Elkészültek az üzemi épületek, s megkezdték a technológiai szereléseket az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát és az Agrokomplex Zichyúj- faluban épülő komplett pre- mix-gyárában, ahol évi százezer tonna takarmánykiegészítő — különféle mikro- és makró-elemeket tartalmazó keverék — gyártására rendezkednek be. Az üzem várhatóan az év végére készül el. fél évvel a tervezett határidő után. Egyes építési, szerelési munkálatokat. ugyanis nem végeztek el idejében, s emiatt szerződést bontottak a korábbi fővállalkozóval. Feladatát az újabb késedelem megakadályozására az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát vette át, a beruházást tervező Uva tervet pedig fokozott helyszíni művezetéssel és koordinálásával bízták meg. A munkák gyorsítására nagy szükség van, mert az ugyanott működő régebbi. évente 55 ezer tonna pre- mixet előállító üzem már három műszakban dolgozik, s így is csak nagy erőfeszítéssel tudja kielégíteni az Agrokomplex partnergazdaságainak igényeit. A mostaninál csaknem kétszeresen nagyobb teljesítményű új üzem átadásával lehetőség lesz a termékszerkezet bővítésére is. — Én úgy érzem, hogy amit ez az iskola nyújt, az megfelel a követelményeknek — mondja Nagy István —, csak rajtunk múlik, hogy mennyire tanuljuk meg a szakmánkat. Én szeretnék továbbtanulni Dunaújvárosban. úgy gondolom, megkaptam hozzá az alapokat. — Való igaz, hogy ebbe az iskolába nemcsak olyan tanulók jönnek, akik vasasok akartak lenni, és eléggé alacsony eredménnyel léptünk ki az általános iskolákból — teszi hozzá Urszin Sándor —. de itt meg lehet tanulni a szakmát és a munkát. Megszólalt egy esztergályos, Nagy Gábor is, aki tisztában van azzal, hogy leendő munkahelyén, a DIGÉP-ben lesz kenyere. — Akad köztünk nem egy olyan fiatal, aki még nem járt üzemben, gyárban. Hogy ez mekkora hiányt jelent, akkor éreztem, amikor dolgoztam a DIGÉP-ben. hiszen ott minden más, egészen új élmények. körülmények, hatások közé kerültem. Azzal együtt, hogy nem éreztem magamat tehetetlennek, mégis tudom, hogy az igazi gyakorlatot az üzem adja meg. Szendrci Lőrinc Év végi „finis” májusban® Munka közben a KA-26 helikopter szolgálatában Hazánkban a mezőgazda- sági termelést jelentősen segíti a légi megmunkálás. A repülőgépek növényvédelmi, tápanyag-utánpótlási és egyéb közvetett feladatai éppúgy hozzátartoznak a termelés technológiájához, mint a szántás, vagy a vetés. A MÉM Repülőgépes Szolgálat évente 41 ezer légióra alatt 5 millió hektár területet művel meg, s ennek döntő többsége az év első részére jut. A szolgálat jelenlegi feladatairól, gondjairól, jövőbeni elképzeléseiről adott áttekintést dr. Bajcsy László, a MÉM RSZ termelési igazgatóhelyettese. — Honnan indult és hol tart ma a magyar mezőgazdasági repülés? — Az első hazai kísérletek 1953 nyarán kezdődtek, amikor PO—2 típusú repülőgépekkel burgonyakártevők ellen védekeztünk, porozás formájában. A kiváló eredményeken felbuzdulva, 1954- ben szovjet szakmai és technikai segítséggel üzemszerűen megindult a légi művelés, közel 3 ezer hektáros teljesítéssel. 1955-ben a MALÉV, majd 1956-ban a sportrepülés biztosította a nem mindennapi feladatok elvégzését. Szervezett formában a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt — négy repülőgéppel — új, önálló, „különleges” egység kezdte meg a munkát 1959 februárjában, Repülőgépes Növényvédő Állomás néven. Két évtized alatt a mező- gazdasági termelés szerves részévé vált. A légi .művelést napjai,rnk- ban a MÉM Repülőgépes Szolgálata biztosítja, amelynek tevékenységi köre azonban jogelődjeihez viszonyítva alaposan kibővült. Túl a légiúton végzett kemizálá- son, légifényképezésen, mezőgazdasági és egyéb célú megfigyelésen, a légi járművek hazai és KGST-n belüli műszaki karbantartásával és nagyjavításával, a szakszolgálatokat ellátók kiképzésével. s nem utolsósorban a légi járművek mezőgazdasági berendezéseinek alkalmazástechnológiai vizsgálatával, fejlesztésével is foglalkozunk. Ma 200 mezőgazdasági légi jármű végez folyamatos munkát hazánkban, zömében nagy teljesítményű, merev szárnyú AN—2, M— 18 típusú repülőgépekkel és 30 KA—26 típusú helikopterrel. A megművelt területek nagysága évente eléri az 5— 5,2 millió hektárt, s ez 41 ezer légiórát tartalmaz. — Hogyan változik a légi művelés termelékenysége, s mi befolyásolja alakulását? — A hetvenes évek közepén a légi úton megművelt területek nagysága 2,5 millió hektár volt hazánkban, s a nyolcvanas évekre már megközelítette az 5 milliót. Ha alapként elfogadjuk, hogy Magyarországon a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagysága 5,3 millió hektár, akkor azt is mondhatjuk, hogy minden mezőgazdasági művelés alatt álló terület évenként legalább egyszer légi „kezelést” kap. A teljes hazai kemizá- lási munka (15—16 millió hektár) mintegy 30 százaléka levegőből történik. Teljes egészében légi úton végzik a defoliálási és dessziká- lási munkákat, a levéltrágyázások döntő többségét, a gabonafélék, napraforgó, rizs, cukorrépa és burgonya növényvédelmét. A nagyüzemi szőlőterületek növényvédelmének egy része szintén légi úton történik, különösen az olyan borvidékeken, mint például megyéjükben Tokaj- Hegyalja. A mezőgazdasági művelés szinte teljes egészében szezonális jellegű, ami alapvetően befolyásolja a munka kezdetét és végét. Az időjárási viszonyok, a kémiai készítmények hatóanyagtartalma, a repülőgépek kiszolgálásának technikai feltételei mind-mind befolyásolják a munka idejét. A légi járművek és azok mezőgazdasági berendezései, egyaránt óriási fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évek alatt. Növekedett a teljesítmény. s ezzel párhuzamosan gazdaságosabbá vált az eszközök igénybevétele. Ugyanez mondható el a fel- használásra kerülő vegyi anyagokról is. Mindez lehetővé tette, hogy azonos nagyságrendű területek művelésére kevesebb vegyszert és kevesebb légiórát kell fordítani. Éves szinten az első három hónapra — az összes elvégzendő munka — mintegy 10 százaléka jut. A második negyedév a „legerősebb". Az április és június közötti időszakban a légi művelés nagysága 65—70 százalékos. A harmadik negyedévben közel 30, az év utolsó hónapjaira mindössze 3—5 százalék marad. 1980 óta 115—120 brigád segíti a mezőgazdasági termelést, s ez a következő években sem fog lényegében változni. A szakszolgálatokat ellátók száma és a géppark mennyiségi növekedése helyett inkább az alkalmazástechnika, a légi járművek termelékenyebb és gazdaságosabb üzemeltetését tartjuk fontosnak. — Mi a helyzet a légi műveléssel Borsod-Abaúj-Zemp- léii megyében? — Az elmúlt esztendőben — éves szinten — 19 megyében 115 brigád végzett repülőgépes munkát. Ebből 50 brigád helikopterrel dolgozott. Borsod-Abaúj-Zemp- lénben négy helikopteres brigád 182 ezer hektárt művelt meg, és erre 1723 légiórát használt fel, elsősorban Tokaj, Tibolddaróc. Sály és Bükkábrány térségében. Vannak azonban kisegítő, idényjellegű feladataink. Ilyen a tavaszi és az őszi műtrágyázás, rovarok, szúnyog ellepi védekezés. Ez esetben merev szárnyú gépeket irányítunk a megyébe. — Milyen gondok foglalkoztatják a szolgálatot a jövőt illetően? — Évek óta egyetlen valós gonddal küzdünk. Ez peóig a forgószárnyas géppark pótlása. A jól bevált KA- 26 típusú szovjet helikopter gyártását megszüntették, s helyette erre a speciális feladatra új típusú nem készült. így lassan két évtizede üzemeltetjük, s a mi feladatunk az is, hogy a KGST-n belül á helikoptetes nagyjavításokat és felújításokat elvégezzük. A hiányt nem csupán mi magyarok érezzük, de lépni kell! Verseny- tárgyalást kezdeményeztünk és a világ nagyobb helikop- tergyártcinak megküldtük a géppel szemben támasztott követelményeinket. A számos jelentkező vállalat ajánlatainak feldolgozása jelenleg is folyik, s az eredményt minden bizonynyal az dönti el, hogy igényeinkhez és anyagi lehetőségeinkhez melyik ország gyártó vállalata áll a legközelebb. — fekete — Tavaszi halasítás 200 mázsa ivadékkal Határidőre befejeződött a borsodi horgászóvizek tavaszi halasítása. Amíg ősszel 700, addig most tavasszal, mintegy 200 mázsányi különböző ivadékot helyeztek el a folyó-, valamint a tavi vizekben. Legnagyobb mennyiségben a horgászok által közkedvelt pontyivadék került a vizekbe. A Százhalombattáról beszerzett anyaggal halasítot- ták például a monoki tsz víztárolóját. Ponty került a szerencsi horgászegyesület vizeibe is. A Taktaközben pedig 2—3 nyaras pontyivadékot helyeztek ki. Ezeket már a hónap második felében horgászni is lehet. A Tokaji Halászati Tsz gondoskodott tenyészanyag- ról a csuka telepítéséhez. Ebből az ízletes húsú ragadozó halból mintegy 7 mázsányi 3—6 nyaras ivadékot helyeztek ki többek között a Sátoraljaújhelyi Horgász Egyesület vizeibe, így a ka- rosi, karcsai tóba. Évről évre jelentős meny- nyiségű sebes- és szivárvá- nyos pisztrángot helyeznek ki a megyében a kristály- tiszta. sebes folyású patakokba. Ezeket az egynyaras ivadékokat azonban számos veszély fenyegette, így például, hogy a ragadozók, a sügér és a domolykók felfalták. Az idén új módszerrel kísérleteztek. A korábbi évek gyakorlatától eltérően nem zsenge ivadékokat telepítettek, hanem a halasi- tást egynyaras ivadékokkal végezték. Az erőteljesebben fejlett pisztrángivadékok életben maradására nagyobb az esély, mert ezeket már nem kell attól félteni, hogy a sügérek vagy domolykók zsákmányául esnek. Pisztrángivadékok kerültek többek között a közismert pisztrángozó vizekbe, így a Ménes-, a Bózsva palákba, valamint a Kőkapui- tóba.
