Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

1986. május 19., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Dr. Takács Sándor, az orvostudományok doktora A Magyar Higiénikusok Társasága — amely 1931-ben alakult — az idén először vá­lasztott vidéken élő orvost főtitkárnak, dr. Takács Sán­dort, a megyei Köjál igaz­gatóját, akinek személyében az orvostudományok dokto­rát üdvözölhetjük. Dr. Ta­kács Sándor április 29-én Budapesten az Akadémián védte meg a tudományok doktora értekezését. — Mi volt kutatómunká­jának és az abból születő értekezésének témája? — A mikroelemek jelen­létét vizsgáltam a környezet­ben, pontosabban a levegő­ben, talajban, ivóvízben és élelmiszerekben, valamint az emberi szervekben, májban, tüdőben, vesében. Alkalman­ként vizsgáltuk bélben, szív­ben és mellékvesében a kon­centrációt. — Melyek voltak ezek a mikroelemek? — A réz, cink, ólom, kad- mium, ezek közül kettő olyan, amely az ember számára nél­külözhetetlen elem; a réz és a cink. A másik kettő, az ólom és a kadmium az em­ber számára nem szükséges, sőt bizonyos értelemben ve­szélyes, toxikus elem. Ezek­nek az elemeknek mennyi­ségét hasonlítottam össze bizonyos tájegységekben az olyan különböző jellemzők­kel, mint például az életkor, nem, lakóhely, különböző betegség. Számítógépes ma­tematikai analízissel az ösz- szefüggéseket és a változá­sokat bizonyítottam. — Mit mutattak ezek az összehasonlító vizsgálatok? —■ Az derült ki. hogy itt Északkelet-Magyarországon általában a táplálékokban kevesebb a cink és a réz — de ez országos sajátosság is — mint amennyi kívánatos volna, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet is optimálisnak tart. Így ke­vesebb jut az emberi szer­vezetbe is, s lehetséges, ez is oka a hiánybetegségeknek. Vizsgálat tárgya volt az is, hogy a csökkent bekerülés okozhat-e valamilyen szer­vezeti elváltozást. Több mint háromezer élelmiszermintát elemeztünk, azonkívül 1072 emberi szervezetből szárma­zó szövetmintát. — Volt-e már korábban ilyen témában hasonlóan szé­les körű vizsgálat? — Sem hazánkban, sem külföldön nem kutatták még eddig ezt a témát ilyen nagy­ságrendben. A hetvenes évek­ben volt hasonló kutatás, ahol 42 balesetben elhalt ember szövetmintáit vizsgálták ha­sonló szempontból. Ugyan­ezeket az elemeket határoz­ták meg. Külföldön a legtöbb mintavétel 300—500 volt. — Köztudott, hogy egy ilyen magas rangú értekezés­nek elsődleges kritériuma, hogy új ismeretekkel gazda­gítsa az orvostudományt. Ha jól értelmezem, egyik dolog volt ebben az esetben, hogy egy feltételezést véglegesen pontosítson, amire az ön háromezres, illetve 1072 — mintavétele elégséges bizo­nyíték volt. A másik nagyon fontos kérdés: — Kutatási eredménye hol és hogyan hasznosul a gyakorlatban? — Minden értekezés fel­tétele: mi az ami új az anyagban, mi az ami hasz­nosítható. Az egyik ismeret az értekezésben, hogy tisztá­zódott, nálunk kevesebb a táplálékkal felvett réz és cink és szerencsére kevesebb a másik két elem, az ólom és a kadmium is. Ebből azt a következtetést lehet levon­ni. hogy olyan táplálkozási irányokat kell választani, amelyek növelik a cink és réz bevitelét. A cink első­sorban a terhességnél, a magzat méhen belüli fejlő­désénél is egyik szükséges elem, ezért a terhességnél még nagyobb a cinkigény. A mikroelemeket is figyelembe vevő helyes irányú táplál­kozással lehet növelni a mik­roelemek bevitelét. A másik konkrét megállapítás volt, hogy ha kevesebb a bevitel, annak tükröződnie kell az emberi szervekben. — Kutatásának eredmé­nye hasznosulhat-e a beteg­ségeknél, a gyógyító mun­kában? — Van-e megfelelő, széle­sebb körű érdeklődés kiitá- tásai eredménye iránt? — Ügy érzem igen. hiszen egy pécsi professzor elkérte már a disszertációt, mert ha­sonló témában végeznek ku­tatásokat a pécsi egyetem belgyógyászati klinikáján és további együttműködést ajánlott fel. — Az igazi kutatómunka természetesen nem állhat meg egy tény megállapításá­nál. A fontos kérdésekre megtalált válasz természet­szerűleg újabb, további kér­déseket hoz felszínre. — Vizsgálataink igazol­ták, hogy egyes betegségek­nél, például a máj / króni­kus megbetegedéseinél ke­vesebb a szervezetben a cink, és több a réz. Ez érthető, hi­szen e két elem egymásnak antagonistája. Egyensúlyfel­bomlás áll fenn. Ebben az esetben is célszerűnek lát­szik a cink alkalmazása ah­hoz, hogy az egyensúly helyreálljon. Ez elérhető gyógyszerrel és a táplálkozás megváltoztatásával. — Mi az a természetes táp­lálék, amely ezt pótolja? — Tulajdonképpen min­den táplálékban benne van a cink és a réz is, de főleg az állati belsőségekben. Van­nak bizonyos állatfajták, amelyeknek húsukban is, belső szervükben is nagyobb értékben jelen vannak, pél­dául a lóhúsban, ahol egé­szen magas értékek mutat­hatók ki. A kadmium a ve­sében található legnagyobb mennyiségben, különösen a kéregállományban. Sikerült bizonyítani a nemek közti különbségeket, például a női vesében kevesebb a kadmi­um, a férfiakéban több. So­kan a kadmiumot teszik fe­lelőssé, a veseeredetű ma­gas vérnyomásért. Mások már bizonyították, hogy a ciga­rettával több károsító kad­mium kerül a szervezetbe. Ezért a dohányosoknál a ma­gas vérnyomásos megbetege­dés is gyakoribb. A kad- miumszint az életkorral is változik. Az öregedéssel csök­ken a szervezet kadmium- tartalma a vesében, 55—56 éves korig emelkedik, s ezt követően kezd csökkenni. Sok olyan dolog van a fel­tárt anyagban, amely továb­bi vizsgálatokat igényel, s ez elsősorban a klinikai szakmákkal való együttmű­ködés során nyilvánulna meg. — Mi ennek az útja-mód- ja? A tanulmány hozzáfér­hető-e a klinikusok számá­ra? — A belgyógyászokkal együttműködünk, nevezete­sen dr. Prónay Gábor fő­orvossal, ezenkívül az onko­lógusokkal és a szülészekkel. Ez már évek óta tartó kap­csolat. — Nevezhetjük ezt team­munkának? — Természetesen! Amikor a Miskolci Akadémiai Bizott­ság létrejött, az egészségügyi szakbizottságon belül meg­alakult a környezetegészség­ügyi munkabizottság is, ame­lyen belül együtt dolgoztúhk klinikusokkal, pathológusok- kal. Ügy érzem nagyon jó együttműködést sikerült meg­teremtenünk az előzetes vizs­gálatok során és nagyon re­mélem, hogy a hasznosítás­ban is partnerek leszünk. Elsősorban az jelent jó lehe­tőséget, ha megpróbálják a cink adagolását, hiszen ezek mint gyógyszerek nem újak. Azt mondhatom, hogy újra felismertük jelentőségét, de most már pontosítva, hogy hol célszerű alkalmazni. — A tudomány, így az or­vostudomány fejlődésében nincs és nem is lehet meg­állás. Már a disszertáció is kitér rá, hogy például műtét során, bizonyos daganatok eltávolításánál a daganatok­ban és a mellette lévő ép szövetben meghatároztuk a mikroelemek mennyiségét, s így lehetett arra is adatokat szerezni, hogy a daganatos és az ép szövetben milyen változások következnek be. Ez utal a daganatok és a mikroelemek összefüggésére. Még a disszertáció védése előtt kiterjesztett formában folytattam vizsgálatokat, — most már az élő embernél — a vérből, szérumból, a liquorból, a magzatvízből 26 mikroelemet lehetett kimu­tatni. ami szintén új, és to­vább szélesíti a látókörét az embernek, mikroelemek vo­natkozásában. Több száz vizsgálati anyag van birto­komban, amelyek továbbér­tékelhető változásokra utal­nák a mikroelemek kon­centrációjában, a betegsé­gekkel és a nemmel össze­függésben. A vizsgálódás te­hát folytatódik. További cél, a koncentrációs viszonyok élő szövetben való megisme­rése. — Napjainkban az egészsé­get és a betegséget igyek­szünk életmód, életvitel ösz- szefüggéseiben mérni, mint például alkoholizmus, do­hányzás, helytelen táplálko­zás és mozgáshiány okozta elhízás. Az ön kutatása szin­tén összefügg valahol a pre­vencióval, de annál mélyebb régiókban vizsgálja a gyó­gyítás lehetőségeit. Hol látja a kapcsolódási pontokat? — Az alkoholos cirózisnál, a májkárosodásnál, kifejezett cinkhiány van. Ezt nemcsak a szervvizsgálatok mutatják, a betegeknél is bizonyítható, hogy a vérükben kevesebb a cink, s a vizelettel több cinket ürítenek, mint a nor­mális érték. Kézenfekvő te­hát, hogy cinket kell bejut­tatni a szervezetbe, leg­alábbis meg kell próbálni ezt a lehetőséget. Viszony­lag veszélytelen szer, alkal­mazására • van lehetőség. Rendhagyó, hogy a köz­egészségben működő orvos., lényegében olyan témakör­ben szerzi meg az orvostu­dományok doktora címet, amely közelebb áll a gyógyí­tó munkához, mint a köz­egészségügyi és járványügyi szakterülethez. Ennek az a magyarázata, hogy körzeti orvosként indult el a pályán, s már eleve a gyógyító mun­kának kötelezte el magát. Élete fő célja ma is a meg­előzés és a gyógyítás. Erről így nyilatkozik: — Szívesen csinálom mind­azt, amit a közegészség és járványügy elvár tőlem. Na­gyon szeretem a szakmá­mat. A Köjál sokat tett a járványos betegségek vissza­szorításában. Jól összeszo­kott, fegyelmezetten dolgozó társaság a miénk, mondhat­nám azt is, hogy a köz- egészségügy egy nagy család. Ugyanakkor az ide kerülő új munkatársaimtól elsősor­ban azt kérem, hogy marad­janak orvosok. Nekünk itt is az emberrel kell foglalkoz­nunk. Adamovics Ilona Ujj híd a Szinván A diósgyőri kohászat felé menő Herczeg Ferenc utca keresztezi a Szinvát. Itt ket­tős hidon bonyolódik a for­galom; az egyiken a villa­mosok húznak a Marx tér irányába, a másikon pedig a gépjárművek hajtanak át. A régi híd a folyamatos, nagy megterhelés következ­tében elavult, szerkezete meggyengült, további üzem­ben tartása veszélyessé vál­hatott volna. Az ÉAÉV szak­emberei három hónap alatt lebontották, majd újjáépítet­ték a Szinva fölötti hidat. Az új híd teherbírása többszö­röse a korábbinak és némi­képp szélesebb is lett, amit elsősorban a gyalogosok ér­zékelhetnek majd. A Varga József vezette brigád az utol­só simításokat végzi már a hidon és ígéretük szerint má­jus végén megindulhat a for­galom a Szinva fölött. Fotó: Balogh Imre Üdülők, utak, vidámpark Tapolca jövője Miskolc-Tapolca részletes rendezési terve szerepelt a napokban a városi tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén. Az 1979-ben jóváhagyott terv felülvizsgálatát ugyanis — az időközben bekövetke­zett változások, a terület fej­lődésének gyors üteme — in­dokolttá tették. A vizsgála­tokkal és információkkal ki­egészült koncepció érthetően nagy érdeklődést váltott ki, ezért összeállításakor a la­kossági és hatósági észrevé­teleket is figyelembe vették. A vb-ülés által jóváhagyott anyag tematikus taglalással foglalkozik a településrész területfelhasználásával, lakó- és üdülőterületeivel, az in­tézményi ellátással, a zöld­terület fejlesztésével, a köz­lekedéssel és a közművesí­téssel, illetőleg a karsztvéde- lemmel. Mint ismeretes, az általá­nos rendezési terv nagy te­rületeket kíván a belterület­be vonni. A településszerke­zet domináns eleme a Hejő völgyében kialakult ligetes zöldterület. A terv ezt meg­hagyja, sőt, bővíti és kiegé­szíti az elhagyott kőbánya területével. A korábbiakkal megegyező javaslat a keleti oldalon, a zártkerti terüle­teket feltáró új forgalmi út megépítése, és a Komlóstető felőli kapcsolat megteremté­se is. A felülvizsgálati terv javaslatot tesz a régi kőbá­nya területének szabadidő­központtá történő átalakítá­sára, a Termálfürdő körüli díszpark, játszótér és strand környékének az összehango­lására, megteremtvén a bar­langfürdő bővítésének a le­hetőségét. A zártkerti terü­letek továbbfejlesztése szük­séges, s az Űttörőpark foly­tatásaként távlatban elkép­zelhető egy vidámpark ki­alakítása is. Ami a lakó- és üdülőte­rületeket illeti: bár a lakó- jellegű épületállomány 1978- tól csaknem 15 százalékkal növekedett, Tapolca, kiemelt szerepkörénél fogva elsősor­ban üdülőövezet, ezért a la­kóterület további fejlesztését nem javasolják. Az Űttörő­park befejezéseképpen, a Próbatétel utcánál még mint­egy ötven családi ház építé­sére alkalmas telek alakít­ható ki. A városrész legfon­tosabb célja azonban válto­zatlanul az üdülés, fürdőzés, pihenés biztosítása. Koráb­ban a tömbtelkes társas üdü­lési forma nem valósult meg, ezért ezt a formát csak egé­szen kis területen, a Brassói út végén javasolják megva­lósítani. A Martos Flóra út nyugati oldalán nagyobb vál­lalati üdülők, panziók, szál­lodák épülhetnek, és a régi kőbányai út mentén is für­dőszálló építésére van lehe­tőség. Tapolca északi részei­nek a bővítése és az újabb területek belterületbe vonó­sa megoldható, s az általá­nos rendezési terv alapján elsősorban üdülési célt kell szolgálnia. Tapolcán az intézményi te­rületek korszerűsítése is rég­óta várat magára. A Zója úti élelmiszerboltot például teraszos vendéglátó egysé­gekkel szeretnék kiegészíte­ni, az alapfokú gyermekin­tézmények részére pedig a Gyermekvárossal szemközti területet jelölték ki. Ilyen­formán a távlati tervek 'kö­zött szerepel az Űttörőpark lakóterület felőli oldalánál egy nyolcvanszemélyes böl­csőde, százszemélyes óvo­da és tizenkét tantermes ál­talános iskola építése. A zöldterület gyarapításá­ra javasolja a terv az arbo­rétum fejlesztését, a meg­szüntetett kőbánya helyén szabadidőpark létesítését, az északi részen pedig egy vi­dámpark megvalósítását. A tömegközlekedés javítá­sa érdekében Tapolcát Gö- römböllyel és Komlóstetővel célszerű összekötni, vagyis városi forgalmi utakká ki­alakítani a Martos Flóra— Győri út—komlóstetői sza­kaszt, s ugyanígy a Költői Anna út—Camping—Kőbá­nya, valamint a Tapolca— görömbölyi utakat. Nem kevésbé fontos Ta­polcán a karsztvizek védel­me, mielőbbi feladat hát a teljes tapolcai belterület csa­tornázása, a kiskertek szenny­vízelvezetése, és az állattar­tás teljes megszüntetése. —k—g A miskolciak kedvelt kirándulóhelye a csónakázótó is. B. I. felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents