Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-19 / 116. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. május 19., hétfő A tizedik Köznevelésünk évkönyve 1985 Nagy Miklós felvétele Rádió mellett Zöld telefon HŰSOROK A cím fölötti kerek számból már következtethet arra az olvasó, hogy az évkönyvnek — amiről néhány gondolatot el szeretnék mondani — vannak előzményei. Mindjárt az elején megjegyzem, hogy az évkönyvek nem a Köznevelés című szakmai folyóirat sűrítményei. Valami más, olyasmi, amit az első — 1974—75- ben megjelent — kötetben az akkori miniszter (Polinszky Károly) a következőkben fogalmazott meg: „Rendeltetése: átfogóan tájékoztasson intézetek, testületek végzett munkájáról, felsorolják egy 12 hónapos időszak lényeges eseményeit, értékeljék az eredményeket, átvezessenek a következő év teendőibe.” Az első néhány kötet felépítésében és tartalmában is szigorúan ragaszkodik a tömören megfogalmazott célhoz, s a szerkezeti felépítés is szinte azonos, hogy csak a legfontosabbakat említsem: különböző országos szintű intézmények tevékenysége; a KISZ és az Országos Pedagógiai Intézet; a Pedagógiai Kutató Központ munkavégzése; továbbá az MTA Elnökségi Közoktatási Bizottságának tevékenysége. Szerepelnek még a kötetekben a főbb statisztikai adatok; a kiadott oktatási vonatkozású jogszabályok jegyzéke; a magyar pedagógiai szakkönyvek; a kitüntetettek. Lényeges fordulat következik be az évkönyv szerkezeti felépítésében és tartalmában az 1981—82-ben megjelent szómtól, amikor a szerkesztést a nagy gyakorlattal rendelkező Petró András, a Tankönyvkiadó igazgatója vette át, aki a korábbi években a Köznevelés című folyóiratot szerkesztette. Ezekben a kötetekben vannak visszatérő rovatok, de újak is megjelennek, s a legtöbbhöz rövid megjegyzést is fűztek a szerzők. A tizedik kötet nem csupán azért nő fölé a többieknek, mert kerek évforduló idején jelent meg, hanem főként azért, mert a tartalma gazdagabb. sokakhoz szóló, olvasmányos. A kötetet indító szerkesztői levél röviden, tömören megfogalmazza : „ ..., hogy csak akkor számíthatunk a pedagógusok alkotó munkájára, ha ehhez rendszeres, megbízható tájékoztatást kapnak.” A hat rovatra tagolt, több mint 400 oldalas könyv megfelel a szerkesztői gondolat nak, mert a tájékoztatás mellett sokrétű ismeretet is nyújt. Erre garancia a 39 fős szerzői gárda, akik közül sokan nemcsak a pedagógusok között ismertek, hanem a más munkakörökben dolgozók táborában is. A visszatekintést Köpeczi Béla miniszter tanulmánya nyitja, amely az oktatás negyven évéről szól, de a többi szerző is az oktatással kapcsolatos jelentős eseményeket, állapotokat elemzi. Ebben a rovatban kapott helyet a Kossuth-, állami, Apáczai Csere János-díjas pedagógusok névsora 1948- tól, illetve 1943-tól, Ennek a rovatnak érdekessége, hogy megismerteti az olvasót a felszabadulás óta miniszteri tisztet betöltők rövid életrajzával és arcképével. Teleki Gézától (1944. december 22.—1945. nov. 13.) Köpeczi Béláig 16 miniszter irányította a magyar közoktatást. A közoktatás — közművelődési rovat hírt ad — többek között — a központi bérintézkedésekről, az új bérrendszerről. Hangsúlyozza a szerző, hogy az új rendszer bevezetése fokozottabb figyelmet, felkészültséget, körültekintőbb helyismeretet, felelősségteljesebb döntéshozatalt. a munka nyíltságának és demokratizmusának erősítését igényli az állami és szakszervezeti vezetőktől. Az országos iskolakísérletekről írottak közül Bakonyi Pál Visszapillantó tükörből című írása nemcsak érdekes olvasmány, hanem szenvedélyes agitáció az új mellett és tisztelgés azok előtt, akik a mai kísérletet megalapozták (például Gaál Gyula borsodi pedagógus). Nagy teret szentel a kötet a pedagógusképzésnek és a továbbképzésnek. Részletesen bemutatják a pedagógusképző intézetek közül Eger, Szombathely, Nyíregyháza főiskoláinak és az ELTE tanárképző karának jelenlegi munkásságát és a jövőre vonatkozó elgondolásaikat. Ezekkel az intézményi portrékkal a szerkesztő az évkönyv zártságát is feloldotta, szélesítette az emberek előtt a megismerés kapuit. Az évfordulók, emlékezések című fejezet hat tanulmánya a pedagógia történetének egy-egy neves képviselőjét mutatja be hitelesen, egyszerű nyelvezettel, s olyan példákkal, amelyekkel csak a legjobb nevelők gyakorlatában találkozhatunk. Csak példának említem Kontra Györgynek a Stol- már Lászlóról írott gondolatait. Stolmár, mint tanító — a Tanácsköztársaság idején — bemutató tanítást tartott 35 gyermek közreműködésével a mai Erkel Színházban 2000 néző előtt. A fejezet minden írása külön- külön is érdekes olvasmány, a Váci Mihállyal készített interjú pedig lírai vallomás. Hasonló hangnemű és hangulatú a Balázs Mihály által írt Gosztonyi Jánosra való emlékezés. A szerző így summázza mondanivalójának lényegét, Gosztonyi jellemét: „Szerette ezt a, hazát, büszke volt rá, s fájt neki, ha bántották.” Tájékoztatást nyújt a kötet a legfontosabb statisztikai adatokról olyanformán, hogy a tömör elemzés mellett részletesen rögzíti iskolatípusonként a legfontosabb adatokat, s összehasonlítja ellátottság szempontjából az ország megyéit és megyei városait. Ajánlással illenék befejezni ezt az ismertetést, de hiszen eddig is az történt. Inkább egy szerény javaslatomat rögzítem. Amellett, hogy a szerkesztő változtatna eredeti elképzelésén, és hosszú távon elhanyagolná a neves, országos hírű szerzői gárdát, hasznos lenne, ha olykorolykor megszólaltatná a működő pedagógusokat is, akik szintén részesei köznevelésünknek. Merényi József „Az embert nem kell elpusztítani, csak hagyni, s elpusztítja magát”. Sokszor szokták idézni ezt a szkeptikus mondást, s valóban cáfolhatatlannak tűnik. Szép bolygónkon egyik élőlény sem ennyire önveszélyes, mint az ember. A legnagyobb csapdát éppen az jelenti, amire a legbüszkébb: hogy át tudja alakítani a környezetét és a természetet. Az élethez szükséges javakat már nem egyszerűen elveszi a természettől, hanem megtermeli. A felismerés, hogy a természet érték (nemcsak szép), valamikor a 18. században, a felvilágosodás korában fogalmazódott meg, „divatba” pedig a romantika hozta. Maga a tudomány, s nyomában a közvélemény azonban csak századunk második felében emelte fel drámaian a szavát. Mozgalmak, sőt pártok alakultak szerte a világban, amelyek a fent említett folyamat megfordítását tűzték zászlójukra. A maga eszközeivel ezt teszi a Zöld telefon című rádióműsor is (csütörtök, Petőfi 17.30—18.30). Sajátosan keverednek benne az információs és a tudományos műsorok módszerei. Mit jelent ez? A műsort, ha úgy tetszik maguk a hallgatók szerkesztik telefonjaikkal, leveleikkel. Elárasztják a rádiót panaszaikkal, észrevételeikkel, amelyekre nem a rádiós újságírók válaszolnak, hanem az illetékesek. Megvan ezeknek is a maga haszna. Az esetek szintjén megismerkedhetünk embertársaink (önmagunk) felelőtlenségével, mintegy szembesítenek vele. Csütörtökön a zajártalom volt a téma, századunknak ez ha nem is a legveszélyesebb, de igen 'kellemetlen és makacs ártalma. Nagyon is meghatározzák a közérzetünket az érzékszerveink által közvetített, elviselt ingerek. Minél több a kellemetlen, sőt már veszélyes inger, annál durvábbak vagyunk a másik emberrel. A fülorvos szakember elmondta, hogy sokáig csupán a munkahelyek zajártalmait vizsgálták, holott ma már az egész életünk zajos. Sokszor már észre se vesszük, pedig a zajtól szenvedünk utazás közben (busz, vonat, repülő), sőt otthon, a lakásunkban is (lásd lakótelepek, panel). Meg lehet éppen szokni, de akkor is árt. Nemcsak a hangerejével, de a monotóniájával, állandóságával is. A fülnek is szüksége van ugyanis pihenésre. Meg lehet figyelni a gyerekeken, fiatalokon, hogy szinte nem ismerik a pianót, a halk beszédet. Kedvelt zenéjük meg éppen nem... A hangerősí- ■tőknek „hála” egy-egy koncert zajártalma felér egy repülőtérével. A műsor másik haszna az informálás és a tudatosítás mellett egyfajta jogsegély- szolgálat is. Más panaszműsorokhoz (pl. Mit üzen a Rádió?) hasonlóan eljár ügyekben, vagy éppen a riport eszközeivel hívja fel a figyelmet egy-egy visszás jelenségre. Ilyen volt csütörtökön a keszthelyi egyetemi kollégium esete. A leendő agrármérnökök kollégiumá- (ról)ból „kitiltották”, elűzték a fecskéket... Mert zajosak, mert piszkolnak . .. Hajdan a fecskét szent madárnak tekintették kevesebb tudo- mányú, de talán bölcsebb jobbágy őseink .. . Lám, a homo sapiens. Kiirtja a fecskét — elszaporodnak a szúnyogok —, vegyszerrel irtja a szúnyogot — pusztulnak a halak... az orvhorgászok agyon akarják verni a természetvédelmi szakembert. Itt zár a kör.(?) horpácsi rádió KOSSUTH: 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai kulturális programok. — 8.20: Hogy tetszik lenni? — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: A hét költője: Arany János. — 9.43: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Prokofjev: Keringő-szvit. — 11.05: ,.Vigyük haza asszonyunkat". — H.25: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese énekkarának felvételeiből. — 11.38: A tulajdonságok nélküli ember. Robert Musil regénye rádióra alkalmazva. — 12.45: Jogi arc- képcsarnok. — 13.05: Magyar előadóművészek albuma. —• 14.10: Schubert: d-moll vonósnégyes. — 1,4.44: Eső két peso- ért. Elbeszélés. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Világablak. — 15.30: Kóruspódium. — 15.49: Mazsaroff Mária énekel. — 10.05: Ugróiskola. —- 17.00: Eco-mix. — ,17.30: Az új zene szolgálatában. — 18.05: Filmzene. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 19.15: Hangfotó. — 20.15: Népdalest. — 20.58: Slawomir Mrozek színháza. — 21.30: Zenekari operarészletek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: XX. századi kórusművek. — 22.50: Beszélgetés a keresztény-zsidó viszony történetéről. — 23.20: Versenyművek. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.05: Nótacsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Fúvósindulók. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Verbunkosok, katonadalok. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.08: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Tip-top parádé.. — 19.05: Nóták. — 19.30: Sportvilág. — 20.05: Rockújság. — 21.05: Friderika. Operettrészletek. — 22.00: Férfi és nő. Ibsen drámáiból. — 22.49: Csárdásrapszódia. — 23.20: A mai dzsessz. — 23.40: Régi fúvósmuzsika. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Fúvósmuzsika. — 9.31: Beethoven-művek. — 10.35: Zengjen a muzsikai — 11.05: Három szonáta. — 12.02: Orff: Carmina Burana. — 13.05: Fiatalok stúdiója. — 13.35: Wit- tinger Róbert: Szinfonia funeb- re Op. 37. — 14.00: Népzene sztereóban. — 14.30: Stevie Nicks felvételeiből. — 15.00: A Pikk Dáma. Háromfelvonásos opera. Közben 17.00: Iskolarádió. Orosz nyelv. — 17.15: Szólesen. — 17.30: Az opera-közvetítés folytatása. — 18.16: Kamarazene. — 18.50: Egészségünkért! — 19.05: Fiataloknak — kortárs zenéről. — 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — 21.25: Rádiószínház. Ma nem lehet meghalni. — 21.46: Francia sanzonok. — 22.11: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új Vivaldi-lemezét. — 23.00: A hét zeneműve. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkeszt ő • G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsat Nagy Éva összeállítása.) — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Befejeződött az ,.Energianapok ’86” rendezvénysorozat az LKM-ben.) — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. televízió 1. MŰSOR: 17.25: Hírek. — 17.30: Írók vendégségben. — 18.05: Képújság. — 18.10: Fáy András: A külföldiek. Tévéjáték. — 19.10: Reklám. — 19.20: Tévétorna. — 19.25: Esti mese. — 19.35: Reklám. — 19.45: Tv-hír- adó. — 20.00: Reklám. — 20.05: V. nemzetközi karmesterverseny. Középdöntő I. — 21.45: Betűreklám. — 21.50: Hatvanhat. — 22.40: Hirek. — 22.45: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.20: Ballagás. Magyar film. — 20.00: Ballagás után. Riportmíűsor. — 21.00: Gyorsítás. — 21.30: Reklám. — 21.35: Képújság. mozi BÉKE: A smaragd románca. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt III. helyár! Kezdés: n6 és f8 órakor. — Utószó. Színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 3 órakor. — BEKE KAMARA: Edénkért a sikátorban. Amerikai film. 10 éven felülieknek! Kezdés: 4 órakor. — Sok pénznél jobb a több. Francia film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: Lady Chatterley szeretője. Mb. színes francia—angol film. 18 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 9 és 11 órakor. — Fehér törzsfőnök. Mb. színes amerikai kalandfilm. II. helyár! Kezdés: f3 és Í5 órakor. — Zor- ro. Szines olasz kalandfilm. III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — FILMMÜZEUMI ELŐADÁS: Frakkban és klakkban. Amerikai zenés film (1935). Kezdés: hn5 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Carmen. Színes spanyol film. Kezdés: Í5 és 17 órakor. — TÁNCSICS FILMSZÍNHÁZ: BÉKE-BARATSAG HÓNAP ’80: A part I—II. Mb. színes szovjet film. Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. — Bomba jó bokszoló. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Szép lány ajándékba. Mb. színes francia—olasz vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyér! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Jöjj és lásd. I—II. Színes szovjet film. 16 éven felülieknek! Dupla helyár! Kezdés: Í7 órakor. — A cápa. Színes amerikai katasztrófafilm. 16 éven felülieknek! Kiemelt III. helyár! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA: Váratlan fordulat. Színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5 és 17 órakor. — FAKLYA, KAMARA: Végelszámolás. Jugoszl , film. 16 éven felülieknek! K,'.lés: f5 órakor. — KRÚDY: A tenger zamata. Mb. szines olasz vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott:! II. helyár! Kezdés: 17 órakor. — MISKOLC, PETŐFI: Apacsok. Mb. színes NDK-bcli kalandfilm. Kezdés: f5 és f7 órakor. — TAPOLCA, ADY FILMSZÍNHÁZ: Gyilkos bolygó. Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — TOKAJ, DISCO: A lator. Mb. színes olasz—francia vígjáték. 16 éven felülieknek! — Kezdés: f8 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: A profi. Mb. színes francia krimi. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — NÉPKERT, SZABADTÉRI MOZI: Vaskos tréfa. Mb. színes olasz vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés : 8 órakor. — VASAS PARKMOZI: Szerelem első vérig. Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 8 órakor. — MIS- KOLC-HÁMOR: Egy maréknyi dollárért. Színes olasz western- film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt III. helyár! kezdés: f6 órakor. — MIS- KOLC-SZIRMA: Karatéző Kobra. Mb. színes japán film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-PERECES: A smaragd románca. Amerikai kaland- film. Kiemelt III. helyár! Kezdés: 6 órakor. KAZINCBARCIKA, BÉKE: Vad banda. Mb. színes amerikai westemfilm. 18 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés; 4 és 8 órakor. — Falfúró. Színes magyar film. 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor. — LENIN VÁROS. DER- KOVITS: Nincs kettő négy nélkül. Mb. színes olasz kalandfilm. Kiemelt III. helyár! Kezdés: f4, f6 és f8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: az elvarázsolt dollár. Színes magyar film. III. helyár! Kezdés: hn4, 6 és n9 órakor. — SÄTORAL- JAÜJHELY, BÉKE: Nyomás utána. Szines olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 4, G és 8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: A lótolvaj lánya. Színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. A legyőzhetetlen Vutang. Mb. színes kínai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 8 órakor. színház 19. hétfő A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Népszerű bérlet Kezdés- este fél 8 órakor FELHÍVÁS! Felhívjuk T. Fogyasztóink figyelmét, hogy 1986. május hó 21-én, az avasi lakótelep Engels u. 49. sz.-tól - a 77. sz.-ig vízhiány lesz. 8-tól — 16 óráig. MISKOLCI VÍZMŰVEK (
