Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1986. május 19., hétfő 11 hét vége megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) alaptevékenység mellett ho­gyan sikerült az elmúlt évi figyelemre méltó eredményt elérniük? Erről Matlák Zol­tán ünnepi beszédében így szólt: — A vállalati eredmény alakulásában döntő szerepet játszott a racionális költség- gazdálkodás, a tervszerű létszám- és bérgazdálkodás, és sikerült továbblépnünk a belső érdekeltségi és ösztön­zési rendszerek egységesebb és célirányosabb fejlesztésé­ben is. Azokat a tevékenysé­geinket, amelyeket többszöri erőfeszítésre sem tudtunk rentábilissá tenni, felszá­moltuk. Végezetül az igazgató el­mondotta: a vállalati ered­mény kedvező alakulását az elmúlt esztendőben elősegí­tette a szocialista munkaver­seny. A versenymozgalom keretében szocialista brigád­jaink teljesített vállalásaik­kal hozzájárultak célkitűzé­seink megvalósításához, a kereskedelmi munka színvo­nalának emeléséhez. A megyei Zöldért Vállalat az 1985. évi gazdasági és tár­sadalmi tevékenysége alap­ján, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a SZÖVOSZ, és a KPVDSZ által adományo­zott dicsérő oklevélben ré­szesült. Az oklevelet dr. Ko­vács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese adta át Mat­lák Zoltánnak. Az ünnepi tanácskozáson szót kért Alföldi László, a Miskolci Városi Pártbizottság osztályvezetője. Elmondotta, ismervén az elmúlt gazdál­kodási év eredményeit, az a tapasztalat, hogy egyre több azon vállalatok száma, ame­lyek nehezen tudnak alkal­mazkodni a szigorúbb köz- gazdasági környezethez. Min­dig öröm tehát olyan me­gyei vállalatot ünnepelni, amely eredményei alapján kivívta az országos elismerést is. Az ünnepi tanácskozáson végezetül több vállalati dol­gozó, szocialista brigád, il­letve bolti kollektíva része­sült kitüntetésben. (bea) Tej és kenyér vasárnap... Miskolcon kilenc helyen árulnak vasárnap délelőttön­ként bolti áron tejet, kenye­ret, néhány helyen tejfölt, zsömlét, vajat. Hat helyen érdeklődtünk, lehet-e való­ban kapni, milyen volt a kereslet pünkösd vasárnap­ján? Nos, az ügyeletes üz­letvezetők mindenütt arra panaszkodtak, hogy a forga­lom kiszámíthatatlan, van, amikor már reggel 8 órára elfogy a rendelt mennyiség, de olyan is előfordult, hogy a készlet nagy része megma­rad. A Gyöngy cukrászda 300 liter tejet, 72 tejfölt, 200 zsömlét és 140 kg kenyeret kapott. Kilenc órára mind­össze 10—15 kg kenyér ma­radt, minden más elfogyott. Mint mondták, hétről hétre többet rendelnek, s az emelt mennyiség is rendre kevés­nek bizonyul. A Gyors étteremben már reggel 8 órára elfogyott 340 liter tej, 200 kg kenyér és 168 pohár tejföl. A Búza té­ri autóbusz-pályaudvar for­galmától függ a kereslet. Ha jó az idő — mondta a bolt­vezető — a telkes járatok utasai már kora reggel el­visznek mindent. Egyébként sejtették, hogy kevés lesz a kenyér, mert szombaton dél­után már tőlük kért kölcsön az étterem alatt levő élelmi­szerbolt ... Az Aranycsillag eszpresszó­ban háromnegyed 10-re el­fogyott 200 liter tej, és 120 —130 kg kenyér. Itt is a for­galom kiszámíthatatlanságá­ra panaszkodtak, A múlt va­sárnap 60 liter tej és 46 ke­nyér megmaradt, most vi­szont várhatóan elfogy a tel­jes készletük. A Hunyadi utcai tejivóban sem volt 10 órakor már tej, 255 liter fogyott el. A 100 kenyérből zárás előtt körül­belül 30 volt még. Itt árul­nak tejfölt, túrót is, de ko­rán elfogyott az összes meny- nyiség, csakúgy, mint a 200 darab zsömle. A Katowice és a Diófa ét­teremtől telefonon érdeklőd­tünk. mit lehet még kapni? Nos, a Katowicében 10 óra után volt még minden, a Diófában pedig arról panasz­kodtak, hogy a 65 kg kenyér­ből 49 kg megmaradt... Egyértelműnek látszik, hogy a belvárosban a na­gyobb mennyiség is kevés, a város más pontjain viszont a kevesebb is megmarad. Ta­lán az elosztáson kellene ja­vítani, hogy ne mondhassuk: van tej is, kenyér is vasár­naponként, mégsem lehet kapni. (szatmári) Strandoltunk (is) Egy órával a nyitás után — a kisebbik medencében. ötven fürdőző és majdnem négyezerötszáz vendég. A miskolci Augusztus 20 stran­don az idén február 7-én voltak a legkevesebben és e hónap elején, május 3-án, szombaton voltak a legtöb­ben. A fürdő maximális fo­gadóképessége nyolc—tízezer strandolóban határozható meg, de akkor már nagyon nagy a zsúfoltság. A tegna­pi adatokat nem ismerjük; délelőtt jártunk az egykor rendkívül népszerű, miskolci strandon, amely napjainkra már kissé veszített vonzere­jéből. Az úszómester, a 26 éves Tóth József előbbi meg­állapításunkat kissé kelletle­nül ismerte el. egyébként na­gyon szívesen beszélt az in­tézményről. (Csak melléke­sen jegyezzük meg: kifeje­zetten örömünkre szolgál, hogy a Miskolci Vízművek vezetői nem kötik előzetes igazgatói engedélyhez, hogy a strandok vezetői nyilat­kozzanak.) A már elsorolt adatokon kívül sok újdonságot most nem mondhatunk el az egy­kor „villanytelepi” strand­nak nevezett fürdőről. A helyén építendő új strand csodálatos tervei már létez­nek, hogy az építkezéshez mikor kezdenek hozzá, az most még nem tudható pon­tosan. így továbbra is a két, melegvizű medencében fü­rödhetnek a vendégek, a hát­só 37 fokos, az első 28—32 fokos vizű. Még az idény elején já­runk: igazán barnára sült strandolót keveset láthat­tunk. A törzsvendégek bőre természetesen a legsötétebb, no és azoké a lurkóké, akik belépőjegy nélkül slisszol- nak be a kerítésen ... Az úszómester foglalkozá­sának jelképe, a nikkelezett fémsíp igazán élesen és han­gosan szól. Botorság volna egyszer megszámlálni, hogy naponta hányszor fúj bele, mindenesetre ahogy megyünk előre a nyárba, egyre több­ször. — 1977-ben helyezkedtem el vízműnél — mondja. — Több munkaterületen dol­goztam, itt az elmúlt év szeptemberétől vagyok. A fürdőzők felügyeletét 3—4 se­gítőtársammal látjuk el. A legfontosabb, hogy ne tör­ténjék baleset, különösen fulladás. Lekopogom: „ná­lam” még nem fordult elő. Lopás viszont annál gyak­rabban történik a strandon. Néha csak egy-egy törülkö­ző kel lábra, máskor eltűnik a pénztárca, s loptak már el tízezer forint értékű magnót is ... A strandolok sajnos nem vigyáznak eléggé gon­dosan az értékeikre, s ne­künk nem lehet ezer sze­münk. .. U. J. Válasz az npoÉoilátozó intézkedésekre (Folytatás az 1. oldalról) egy nagy hústermelő és hús­exportőr. A francia mező- gazdasági érdekekről pedig — azt hiszem — nem is ér­demes külön beszélni. — Tény az is, hogy a kö­zös piaci termelők közül elég sokan szenvedtek el veszteségeket. — Ezeknek a veszteségek­nek az egyik oka az. hogy a tömegtájékoztató eszközök egyrészt felkorbácsolták a közvélemény hangulatát. Elég erős tartózkodás tapasztalha­tó ma a nyugat-európai or­szágokban a zöldségfogyasz­tással szemben. Ugyanakkor a szükségesnél talán szigo­rúbb követelmények is sze­repet játszhatnak, mert pél­dául Kanadában elkoboztak szennyezett olasz zöldségfé­leségeket. — Ha már Kanadánál tar­tunk — hogyan reagált az embargóra az Európán kívü­li világ? — Európán (kívül a fejlett országokban sehol sem ve­zettek be importtilalmat, azonban mindenhonnan je­lezték. hogy az Európából —• és nemcsak Kelet-Európá- ból — származó élelmiszer­féleségeket a határon szigo­rú vizsgálatnak fogják alá­vetni. A fejlődő országokban a Közös Piac példája elő­ször hatott: néhány fejlődő ország bevezetett importkor­látozásokat. Pénteken este azonban már az összesített információink szerint, egyet­lenegy fejlődő országban sem volt érvényben globá­lis importtilalom — ezek az országok is berendezkedtek az áruféleségek mérésére. — Ezek szerint azok a fej­lődő országok például, ame­lyek a magyar élelmiszer- ipari termékek fontos vásár­lói, azok semmilyen korláto­zással nem élnek most már? — Most már semmilyen globális, abszolút korlátozás­sal nem élnek. És az is na­gyon lényeges, hogy ezek felé az országok felé a tran­zit útvonalaink is szabadok. — Amikor mi megtudtuk, értesültünk a Közös Piac mi­niszteri tanácsának a dönté­séről: hogyan reagáltunk er­re? — Elhatároztuk, hogy írás­beli tiltakozást nyújtunk be az Európai Gazdasági Közös­ség tagországainak a kormá­nyaihoz, valamint az Euró­pai Gazdasági Közösséghez. Ez az írásbeli tiltakozás meg­történt. — Ez milyen erős diplo­máciai lépés? — A diplomácia nyelvén, ez egy erős tiltakozás. Vá­laszintézkedést még nem je­lent, ez megfontolás tárgyát képezi. Jelenti viszont azt, hogy ebben a jegyzékben mi felsoroljuk azokat az indoka­inkat, amiért ezt az intéz­kedést — és most majdnem hogy idézem — önkényesnek, megalapozatlannak és indo­kolatlanul diszkriminatívnak tartjuk. — Mit jelentenek ezek a kitételek? — önkényes lépés ez azért, mert bár látszólag objektív­nak tűnik az az indoklás, hogy a Csernobiltől 1000 ki­lométeres körzetet tekinti az Európai Gazdasági Közösség szennyezett területnek, ez a látszólag objektív mérce azonban tudományosan nem megalapozott, és a mérések nem támasztják alá. Ezen a körön belül vannak terüle­tek, amelyek egyes idősza­kokban csak részben és sok­kal kevésbé voltak szennye­zettek, mint a körön kívül. Nem kerülheti el az ember figyelmét az, hogy az 1000 kilométer az pont Csernobil­től a csehszlovák—osztrák— magyar határ találkozásáig terjed. Azonos helyzetben le­vő országokat azonos módon kellene kezelni. Márpedig például Ausztriára — ahol időnként és most már hosz- szabb ideje, miként ezt az osztrák újságok is publikál­ták — sokkal magasabb volt a szennyezettség szintje, mint Magyarországon — ezek az intézkedések nem vo­natkoznak. — Mi lehet a válasz egy ilyen tiltakozásra? Tehát a diplomáciai csatornákon ho­gyan folytatódhat tovább ez a „mérkőzés”? — Mi nagyon reméljük, hogy ez a mérkőzés nem a diplomáciai csatornákon fog tovább folytatódni. A bizott­ság javaslatában szerepel, hogy május 20-án felülvizs­gálják az intézkedéseket. A május 20-i felülvizsgálat eredményezheti azt, hogy az általunk kifogásolt intézke­déseken lazítanak, vagy el­törlik, és egyébként is má­jus 31-e pillanatnyilag a kor­látozások határideje. Való­színűnek tartom, hogy má­jus 31-e után ki tudunk ala­kítani egy olyan együttmű­ködést az Európai Gazdasá­gi Közösség tagországaival, amelynek a segítségével az exportunk újra megindulhat. A Közös Piac országain kívül tettünk-e máshol hiva­talos lépéseket? — Minden ország irányá­ban hivatalosan eljártunk olyan módon és annak mér­tékében, ami megfelelt a ve­lünk szemben bejelentett, és a gyakorlatban alkalmazott intézkedéseknek. Természe­tesen mi az együttműködést kezdettől fogva minden part­nerünknek felajánlottuk: nem kifogásoljuk az ellenőr­ző méréseket, kívánság sze­rint szállítmányainkat ellát­juk az illetékes magyar ha­tóságok által végzett ellen­őrzést és annak adatait tar­talmazó hivatalos tanúsít­vánnyal — fejeződik be a nyilatkozat. Eredményeit, tanulságok és feladatok az ISZ-tien (Folytatás az 1. oldalról) A szóbeli kiegészítő rész­letesen elemezte a honvé­delmi oktatás, a tartalékos utóképzés, a szövetség szak­ágai. valamint a sportmoz­galom eredményeit. Tovább­ra is fontos célkitűzése a szö­vetség megyei szervezetei­nek, hogy a lakosság minél szélesebb rétegét vonják be a különböző honvédelmi ver­senyekbe. bajnokságokba. A jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a katonai pályára irányítás segítésére, de fon­tos feladatuknak tartják a gépjárművezetés oktatási igényeinek kielégítését is. A gazdálkodás kérdéseiről szól­va elmondta; a jövőben még hatékonyabb munka- szervezéssel. takarékosan kell gazdálkodni. A beruházások, felújítások területén az utób­bi évek legsikeresebb szaka­szát zárhattuk le — hang­súlyozta az előadó —, de ter­veink megvalósításához to­vábbra is széles körű tár­sadalmi összefogásra van szükség. Az MHSZ megyei titkárá­nak szóbeli kiegészítője után a tanácskozás hozzászólások­kal folytatta munkáját. Pe­tő Sándor Leninvárosból a szocialista versenymozgalom kérdéseiről beszélt, Tusay Dénes Mezőkövesdről a szö­vetség agitációs és propa­gandatevékenységével foglal­kozott. Orosz Pál alezredes elismeréssel szólt az MHSZ honvédelmi előképző mun­kájáról; Rétlaki László no- vajidrányi klubtitkár, nyug­díjas pedagógus. községe, valamint Encs és környéke klubjainak munkájáról szólt. Russz Ottóné, a miskolci 39- es Számú Általános Iskola igazgatója az intézményük­ben folyó honvédelmi neve­lőmunkáról számolt be. Ta­más János, a szerencsi 118- as Számú Szakmunkásképző Intézet tanára is az iskolai honvédelmi nevelés kérdéseit feszegette. Palotai István, az ózdi MHSZ gépjármű-kiren­deltség vezetőjének hozzá­szólása után Benk-e Anikó, a sárospataki Tanítóképző Fő­iskola hallgatója, a pedagó­gusjelöltek honvédelmi ne­veléséről beszélt. Bodnár Jó­zsef, a miskolci repülőklub vitorlázó szakosztályának ve­zetője a klub társadalmi munkásainak áldozatos te­vékenységét hangsúlyozta. Válcán László alezredes, a szövetség országos központja vezetői tanácsa nevében el­ismeréssel szólt megyénk MHSZ-szerveinek, klubjai­nak, vezetőinek és társadal­mi aktíváinak eredményes munkájáról. Az MHSZ-veze- tők V. országos tanácskozá­sára készülve nagy jelentő­sége van a területi, megyei számvetéseknek — mondotta hiszen ezeknek a tanácsko­zásoknak tapasztalatait, így a Borsod megyében elhang­zottakat is — felhasználják az országos értékelés elké­szítésében. Macsek Antal mérnök ez­redes. a megyei Hadkiegé­szítési és Területvédelmi Pa­rancsnokság vezetője köszö­nettel szólt a szövetség me­gyei szerveinek a honvédel­mi előképzésben végzett jó munkájáról és hangsúlyoz­ta, hogy a jövőben több te­rületen fejleszteni kell az együ ttműködést. Vidó Endre, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem docense az egyetemi klubok munkájáról beszélt. Major János, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára az ifjúsági szövetség és az MHSZ eredményes együttműködését méltatta. Edmund Wolynski ezredes, lengyelországi test­vérmegyénk, a katowicei vaj­daság honvédelmi szerveze­tének baráti üdvözletét tol­mácsolta és átnyújtotta az MHSZ megyei titkárának lengyel 'barátaink ajándékát; egy szénből készült, művé­szi kivitelű serleget. Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese fel­szólalásában elismeréssel szólt a tanácsok és az MHSZ együttműködéséről és a szö­vetségnek az iskolai honvé­delmi nevelésben végzett eredményes munkájáról. Köpfner Lajos, az MHSZ Miskolci Városi Vezetőségé­nek titkára felszólalásában javasolta, hogy az aktívaér­tekezlet küldjön táviratot az Országos Béketanácsnak, amelyben tiltakoznak a bé­ke elleni imperialista törek­vések ellen. A tanácskozás a javaslatot elfogadta. Lábas József, a megyei pártbizottság osztályvezető­je a pártszervek és a szak- szervezetek nevében köszön­tötte a tanácskozást. A fon­tosabb kül- és belpolitikai kérdések rövid áttekintése után a szövetség megyei szerveinek munkáját értékel­te. Elismeréssel szólt az ered­ményes. jó irányú munká­ról és hangsúlyozta, me­gyénk pártszervei nagy fi­gyelmet fordítanak a honvé­delmi szövetség tevékenysé­gére. A hozzászólásokra Éles Gábor válaszolt, s köszöne­tét mondott mindazoknak, akik az elmúlt időszakban segítették a szövetség mun­káját. Az MHSZ megyei ak­tívaértekezlete kitüntetések átadásával fejeződött be: az elmúlt években végzett ki­emelkedő munkájuk elisme­réseként számosán vették át az MHSZ Kiváló Munkáért érem különböző fokozatait és Elismerő Oklevelet. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents