Észak-Magyarország, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
1986. május 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Az MHSZ különböző szakágainak munkájában részi vevők számára nincs felső korhatár, mégsem véletlen, hogy a szervezetek, klubok tagjainak többsége az ifjúság soraiból kerül ki. Nem véletlen, hiszen az MHSZ egyik legfontosabb feladata a honvédelmi nevelés, az ifjúság felkészítése a katonai szolgálatra, arra, hogy amikor elérkezik a bevonulás ideje, már bizonyos alapképzés birtokában könnyebben tudjanak beilleszkedni a honvédség szabta keretek közé. «Erről a nevelőmunkáról, az ebből adódó feladatokról Fehérvári István őrnagy, az MHSZ megyei titkárhelyette- se így beszél: — Célunk a fiatalok megnyerése; az, hogy megismerjék és megszeressék a klubokban és a szakágakon belül folyó munkát. Ezért már az általános iskolákban is szervezünk klubokat. Jó példa erre a miskolci 37-es és 39-es számú iskola, ez utóbbiban a tanulók több mint 50 százaléka klubtag, fel is vehették a közelmúltban az MHSZ általános iskola nevet. A komolyabb munka természetesen a középiskolákban kezdődik. Ma már ott tartunk, hogy a megyében, 4—5 kivételtől eltekintve, mindegyik középiskolában működik MHSZ-klub. A tárgyi feltételeket mi biztosítjuk, a klubok többsége technikai eszközökkel, fegyverekkel, szemléltetőeszközökkel jól fel vannak szerelve. Az iskolai nevelőmunkát nagyban segíti, hogy MHSZ-mérleg Beszélgetések a szakágak munkájáról nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok, s itt-ott a szülők is tagjai ezeknek a kluboknak. örülünk annak, hogy az országban elsőként Miskolcon alakult meg az oktatási intézmények társadalmi MHSZ-vezetősége. De a Nehézipari Műszaki Egyetemen is megalakult egy ilyen társadalmi vezetőség, amely ösz- széfogja az egyetemen működő klubok munkáját. — Az MHSZ a honvédségi szolgálatra előkészíti azokat a fiatalokat is, akik a középiskolában nem kaptak előképzést. Az elmúlt öt évben több ezer sorköteles gépjárművezetői, könnyűbúvár, általános híradós, gép- távírász, rep.-gépvezető, ejtőernyős, propagandagépkocsi -kezelő képzését oldottuk meg. Sok fiatal leszerelése után a civil életben is olyan munkahelyet keres, ahol a nálunk szerzett szakmai ismereteit kamatoztathatja. Ezek a fiatalok általában megállják a helyüket a hadseregben, erről a laktanyáktól rendszeresen kapunk tájékoztatást. — Másik jelentős feladatunk a minőségi verseny- sport fejlődésének segítése. Aki jó eredményeket akar elérni, élversenyző szeretne lenni, annak a mi sportágainkban is korán kell kezdenie a tanulást, a versenyzést. A fiatalok tízéves kortól jelentkezhetnek a megyében abba a 35 klubba, amelyeknek feladata a versenysport utánpótlásának biztosítása. A többi, körülbelül 440 MHSZ-klub f eladata viszont a honvédelmi tömegsport gondozása. Több tízezerre tehető azoknak a száma, akik az összetett honvédelmi versenyeken és lövészversenyeken évente részt vesznek. — Természetesen a klub- foglalkozásokon a politikai képzést is biztosítjuk. Felkeltjük az érdeklődést a honvédelemmel kapcsolatos kérdések iránt, igyekszünk úgy hatni a fiatalokra, hogy érzelmileg is kötődjenek hazájukhoz. Sommázva: az MHSZ az elmúlt öt évben is kivette részét azokból a feladatokból, amelyek a honvédelmi nevelésből ráhárulnak. Nem vitás, hogy ehhez a munkához gyakran kell egy kis megszállottság, soksok munka, s néha anyagi Az elmúlt öt év értékelése A Magyar Honvédelmi Szövetség klubjainak 15 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működik. Megyénk valamennyi ezer lakost meghaladó településén van MHSZ-klub, (Az elmúlt öt évben 49 új klub alakult.) A fiatalok között népszerű az MHSZ, ezt igazolja az is, hogy a klubok tagságának mintegy 50 százaléka 18 éven aluli. Persze az elismerésre méltó számok, a mennyiségi arányok mellett sokféle országos versenyen elért eredmény is igazolja: az elmúlt években a honvédelmi szövetség helyi szervei, klubjai eredményesen dolgoztak. Ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek ma, május 17-én, Miskolcon tartandó tanácskozásukat, amelyen az MHSZ megyei szervezeteinek, klubjainak vezetői, társadalmi aktívái megvitatják az elmúlt öt év eredményeit és az elkövetkezendő időszak feladatait. Teszik mindezt a Magyar Honvédelmi Szövetség 1988-ban esedékes 40 éves jubileumára, valamint az ezt megelőző, az idén szeptemberben tartandó országos tanácskozásra készülve. A mai aktívaértekezleten Éles Gábor alezredes, a szövetség megyei titkárának beszámolója képezi majd a vita fontos alapját: — írásban is kiadott összegezésünkben természetesen felhasználtuk azoknak a helyi városi, területi, nagyüzemi tanácskozásoknak a tapasztalatait, amelyek a közelmúltban fejeződtek be — mondotta a megyei titkár. — Ezeken a tartalmas eszmecseréken szóba kerültek mindazok az eredmények és tennivalók, amelyek a szövetség megyei vezetősége beszámolójának alapját képezik. Az elmúlt időszakban nemcsak többet, hanem jobban akartunk dolgozni: a minőségi követelmények előtérbe állítása fegyelmezett munkát igényelt, sőt követelt a szövetség minden munkatársától, aktívájától. — Sikerült elérni a kitűzött célokat? — összességében igen. A legtöbb területen nincs miért szégyenkeznünk, de néhány szakágunkban további erőfeszítésekre van szükség. Csak egy-két példát említve: a gépjárművezetőképzés eredményei országosan is kiemelkedőek, az általános honvédelmi oktatásban, a lövésztömegsportban és a rádiótechnikai szakágban is jó eredményeket értünk el. A tartalékosok utóképzése is megfelelő színvonalon folyik, de előbbre kell lépnünk a modellezőknél, a köny- nyűbúvároknál és a repülő szakágban. — Milyenek a honvédelmi nevelő munka tárgyi-technikai feltételei? — Nem panaszkodhatunk, hiszen az elmúlt időszakban sokat fejlődtünk ezen a téren. De hangsúlyozom: a társ fegyveres erők és testületek, a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a Munkásőrség segítsége nélkül nem tudtunk volna ilyen eredményesen dolgozni. Természetesen a pártszervek elvi, politikai irányító munkája is nélkülözhetetlen számunkra. Az elmúlt években az eredményesebb hazafias és honvédelmi nevelés érdekében több figyelmet fordítunk az oktatási intézményekre, és egyre erőteljesebben működünk együtt a KlSZ-szel és az Üttörőszövetséggel. Az MHSZ megyei titkára elmondta: megyénkben 63 szocialista brigád viseli az MHSZ-bri- gád megtisztelő címet, a szövetség klubvezetőinek átlagos életkora 40 év: az elmúlt években több tízezren vettek részt az MHSZ rendezvényein: a különböző vetélkedőkön, a népszerű repülőnapokon, és mintegy kétmillióan a több fordulós lövészversenyeken. Széles körű társadalmi összefogással jó néhány lőtér épült a megyében, ez is elősegítette, hogy a takarékos gazdálkodás mellett beruházási programjuk kedvezően alakult. — Tanácskozásunk célja, hogy a végzett munka értékelése, a számvetés mellett megbeszéljük, miként tudnánk a jövőben még eredményesebben dolgozni - mondta Éles Gábor. - Naponta érzékeljük, hogy megyénk lakossága ismeri, igényli és becsüli a honvédelmi szövetség tevékenységét. A jövőben még eredményesebben dolgozva szeretnénk továbbra is megfelelni ennek a megtisztelő bizalomnak. P. J. áldozatvállalás is, hiszen például a modellezők, sárkány- repülők maguk készítik gépeiket, s ez bizony költséges hobbi. Fehérvári István befejezésül arról a munkáról beszélt, amelyet az MHSZ a niagán-gépjórművezetőkép- zésben vállalt. A megyében a jogosítványt szerzettek több mint 50 százaléka — az elmúlt öt évben 20—25 ezer ember — az MHSZ tanfolyamain vett részt, s tett sikeres vizsgát. Ezután a különböző szakágak vezetőivel beszélgettünk a náluk folyó munkáról, az elért eredményekről. O Az általános honvédelmi elő- és tartalékos utóképzési szakterület vezetője Egyed Zsolt: — A honvédelmi törvény rendelkezése érteimében azok a fiatalok, akik az általános iskola elvégzése, illetve a tanköteles kor betöltése után nem tanulnak tovább, honvédelmi előképzésre kötelezettek. A képzés után vizsgát tesznek, erről igazolványt kapnak, s ennek alapján a bevonulás után a hadseregben képességeiknek megfelelő helyre osztják be őket. — A tartalékosok utóképzésében részt vevők tájékoztatón és szakmai tanfolyamokon vesznek részt, Olyanok, akik már leszereltek. A cél, a hadseregben szerzett tudásuk szinten tartása, illetve továbbfejlesztése. Ez népgazdasági érdek is, hiszen azokat, akik részt vesznek ezeken a tanfolyamokon, ritkábban hívják be tartalékos szolgálatra, így ritkábban esnek ki a termelő- munkából. A megyében nagy hagyománya és tömegbázisa van az utóképzésnek. Az oktatásban és a tanfolyamok után rendezett tartalékosok honvédelmi versenyén évente több mint ötezren vesznek részt. A legkiválóbbakat érdemes név szerint is megemlíteni: Szabó Miklós a DIGÉP-ből és Páricsi Lajos a drótgyárból évről évre szép eredményeket érnek el. — A tartalékosok lövészversenyén is sokan, évente legalább 4 ezren vesznek részt. A pisztoly- és géppisztoly- lövőversenyeken az országos bajnokságokon jó eredményeket érünk el. © A lövésztömegsport szakág vezetője Juhász Zoltán: — A megyében működő 430 honvédelmi klub és négy minőségi lövészklub munkáját irányítjuk. A két versenyformában — összetett honvédelmi verseny és honvédelmi kupa lövészverseny — több mint félmillió indulót számlálhatunk évente, (Ez a szám úgy jön ki, hogy többen mindkét formában és több fordulóban is versenyeznek.) Működik 42 mesterlövész szakcsoportunk is, ezek a fiatalok és tartalékosok lőkészségének fejlesztését tűzték célul. 1982 óta létezik ez a versenyforma, egy bizonyos szint, elérése után mesterlövész emléklapot kapnak a versenyzők. — A szakágban az összetett honvédelmi versenyeken szereplők értek el jobb eredményeket, munkánk elismeréseként idén június 13. és 15. között Miskolcon rendezik a sportág országos bajnokságát. Több válogatott kerettagunk van, a legjobbak a sátoraljaújhelyi Dakos Zsuzsa és a szerencsi Piricz József. A honvédelmi kupa lövészversenyen a hatfordulós sorozaton kívül a szocialista brigádok és a szakszervezetek által kezdeményezett versenyek a legfontosabbak. — Minőségi lövészsportunkban a puska- és pisztolyfegyver ágban tehetséges versenyzőink vannak. A legjobbak: Nemesi Balázsné és Nagy Richárd (Prieszol József Épitők lövészklubja) és Monostori Judit (diósgyőri Vasas lövészklub). Futóvad- ilövő- és skeet-ágazatban sok a tehetséges fiatal, a skee- tesek az ország élmezőnyében szerepelnek, itt a legjobbak közé tartozik Rdcz László és Rózsa Sándor. © A rádiótechnikai szakág vezetője Pokker János: — A szakág évente két- háromszáz ember előképzését biztosítja. A sorkötelesek 120—170 órás tanfolyamokon távírász, géptávírász, gépíró, általános híradós és propaganda-gépkocsikezelői ismereteket szereznek. A képzés a városi vezetőségek klubjaiban — 12 klub van ilyen a megyében — történik. Valamennyi klub a legmodernebb technikával, korszerű tantermekkel rendelkezik. — A szakágon belül kü- lön-külön sportág a rádió- iránymérés, a rádiótöbbtusa, a rádiótávírész és az étersport. Ezekben a megye sportolói minden évben több válogatottat neveltek, közülük a legjobbak rádióirány- mérésben Vass Ágnes és Nagymáté Zsuzsa, rádiótöbb- tusában Cseh Rudolf és Jenéi Zsolt, étersportban Laki Lajos és Bielek Elemér. — A megyében 220 egyéni adóengedélyes, illetve kollektív rádióállomás működik, ezek évente 150—200 ezer összeköttetést létesítenek a világ különböző országaival. Korszerű objektumunkban, a Pingyomon olyan felszereltséggel, ami nemzetközi szintű eredményeket tesz lehetővé. O A modellező szakág vezetője Pap Gazsi József: — Három nagy területen munkálkodunk. Feladatunk az általános iskolások képzése, a klubmunkában a sporttevékenységet szervezzük, míg a propagandamunkát bemutató csoportunk végzi. Modellezésben 130 sarkkörben 2400—2500 gyerekkel foglalkozunk egy évben, a szakköröket általában pedagógusok vezetik. Három kategóriában modelleznek a gyerekek: repülő-, hajó- és autómodellekkel. A felsőtagozatos szakköri tagok minden évben összevont versenyen vizsgáznak az idén, most hétfőn, május 19-én a miskolci repülőtéren lesz a verseny. — A sportmunkánk a klubokra épül, a megyében 11 modellezőklub működik. A legjobbak Miskolcon az LKM és az Avas-klub, Ózdon az ÖKÜ modellezőklubjai. Tavaly egy országos bajnokságot és két harmadik helyet szereztek versenyzőink, akik közül a legjobbak: Árvái Emil (Avas), Palguta József (LKM) és a válogatott Knapp István (ÖKÜ). O A többi szakág munkájáról Váradi Imre mérnök-főhadnagy, a megyei vezetőség ágit.-prop. főelőadója számolt be: — A repülő- és ejtőernyős szakág öt szakágazatra oszlik, mégpedig motorosrepülői, vitorlázórepülői, eitő- ernyős, sárkányrepülő és hőlégballon ágazatra. Miskolcon egy repülőklub működik a fenti szakágakkal, Bor- sodnádasdon pedig sárkánv- repülők dolgoznak. A szakág fő feladata, ejtőernyősöknél a sorkötelesek előképzése, míg a repülősöknél a kiválasztás és felkészítés katonai főiskolára. Itt a magas követelmények miatt elég nagy a lemorzsolódás. Az ejtőernyősök sporteredményei a jobbak, közülük is kiemelhető Maczkó Éva és Tóth József teljesítménye. — A könnyűbúvár szakágban a sorkötelesek képzését és a versenysport feladatait Miskolcon a Neptun. Kazincbarcikán a városi könnyűbúvár klub látja el. Mindkét helyen versenysportképzés is folyik, mindkét nem számára, a serdülőktől a felnőtt korosztályig. Eredményeik az országos átlagnak felelnek meg. A miskolciak bázisa Mályiban van, itt rendezik meg minden évben a Neptun Kupát. A szakágvezetők igy számoltak be területük ötéves munkájáról. A szombati tanácskozás után tovább végzik feladataikat, munkával készülnek az MHSZ 40 éves jubileumának megünneplésére. Szatmári Lajos Repülomodellezés a mezőkövesdi repülönapon Laczó József felvételei Motoros sárkányrepülök A HCM löterén A rádiós szobában
