Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1986. április 11., péntek A Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban Több hónapos zárva tartás után áj kiállításokkal nyitotta meg kapuit a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum. A kinai kerámia- és porcelántárgyakat, valamint az indiai iparművészet legszebb darabjait mintegy négyszáz tárgy reprezentálja. A képen: Az Üj-delhi Babamúzeum ajándéka a kiállításon. Borsodi szakmunkástanulók sikerei Ezekben a_ napokban rendezték meg a szakma kiváló tanulója versenyeket. Borsod megyében is több szakma országos döntőjére kerül sor. s bár a hazai pá- l.va nem jelentett előnyt, a megye fiataljai szép eredményeket érlek el. Ter mészetesen nemcsak idehaza versengtek harmadéveseink legjobbjai. Az építőipari szakmák közül például ötben rendezték meg idén az országos versenyt, s keltőben dobogós helyezést értek el a miskolci 114-es Szakmunkásképző Intézel növendékei. A legnagyobb sikert Ma-lyi- kánics Péter tudhatja magáénak, ő a központifütés- és csőhálózat-szerelő szakmunkástanulók között a képletes dobogó legmagasabb helyére állhatott fel. A kőműves Gerőcs Attila pedig harmadikként térhetett haza. Az iskola diákjainak a szakmunkástanulók tantárgyi versenyében is sikerült eredményt elérniük. Egyik tanulójuk fizikából az előkelőnek mondható hatodik helyei szerezte meg. Pályázat A Hazafias Népfront Balesetvédelmi Társadalmi Bizottsága pályázatot hirdet az otthoni és szabadidős balesetek megelőzése témakörben A pályázaton fiatalok és felnőttek egyaránt részt vehetnek. Pályázni lehet az alábbi munkákkal, müvekkel. alkotásokkal: J. Képzőművészeti alkotások: amelyek egyes képekben. vagy sorozatban vázolják az emberi élet. a testi épség és egészség alapvető értékéi, amelyet semmi mással nem pótolhatunk. 2. Fotó-alkotás: olyan fel- világosító. meggyőző, agila- tiv fénykép (vagy sorozat), amely alkalmas a gyermekek. illetve a felnőttek magatartásának befolyásolására/. :t. Műszaki megoldás: amely az. otthoni és szabadidős balesetek megelőzését .szolgálja (például megvéd gyermekei, felnőttet áramütéstől. mérgezéstől, eséstől, elcsúszástól). A műszaki megoldási egyszerű (de működő) formában kell elkészíteni: lehel kicsinyítve is. rövid, egyoldalas műszaki leírással.-KÍ9C 0M4. Nevelési eljárás, vagy ntdiikaeszköze (óravázlat, vetélkedő forgatókönyve, klubfoglalkozás. dia-lorgatóA miniszterhelyettes látogatása Miskolcra látogatott tegnap, csütörtökön dr. Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes. A délelőtti órákban a zeneművészeti főiskolát kereste fel, délután 2 órától pedig részt vett a Nehézipari Műszaki Egyetem tanácsülésén. könyv, nyomkereső játék módszertani anyaga): az anyag alkalmas legyen gyermek- és ifjúsági közösségekben történő felhasználásra. 5. Kutató-elemző munka, amely az otthoni és szabadidős balesetek megelőzésének kérdéskörét taglalja: — fogalom-meghatározás, — népesség egy-egy csoportja baleseti magatartásának elemzése, — az. otthoni balesetek megelőzésével kapcsolatos ismeretek, beállítódás vizsgálata kisebb közösségekben. A pályamunkákat kategóriánként külön-külön szakmai bizottság bírálja el. A pályamunkák jeligések! Kérjük, hogy a beküldő nevét külön borítékban lezárva mellékelje pályamunkájához. A pályamunka terjedelme, mérete (nagysága) nem korlátozott! Beküldési határidő: 1986. szeptember 15. A pályamunkák az alábbi címre küldendők: Biztonságos otthont! Budapest. 1138 Váci út 174.'b. A pályázatok díjazása: kategóriánként külön-külön: I. díj: 10 000 Ft. II. díj: 5 000 Ft. III. díj: 2 000 Ft. Ezenfelül minden pályázó könyvjutalomban részesül. A pályázat eredményhirdetése: a Magyar Nemzet 1980. november 15-i számában. A vizek partjára csábította a tavasz a baranyaiakat is. Szabadidejükben tucatjával keresik fel a pécsiek a város környékén levő halastavakat a szerencsés horgászat reményében. Állati ügyeimből avagy Elefántok laposkúszásban A tninap egy estén egy órán át egy importált cirkuszműsorból összevágott látnivaló pergett a képernyőn. Az első műsorban, húsz óra után. Ennél frek- ventáltabb adásidői keresve sem lehetne találni. Ebben a műsorban sok egyéb között szerepelt egy elefántidom ítási produkció, amelynek végén néhány nagytestű ormányos lapos- kúszásban szántotta a porondot. Erről jutott eszembe, ha a főműsorba befért az elefántok laposkú- szása, az én állati ügyeim is megérnek néhány sort. A vadállatokkal ugyan elsősorban a cirkuszokban, meg olykor az állatkertben adódott kapcsolatom — én még ismertem Aidát, a híres borotváló elefántot a cirkuszból és Böbét, a nem kevésbé híres veszprémi csimpánzkisasszonyt az ottani vadaskertből, „akinek" festményei ma is megtekinthetők a dunántúli városban —, elmondok hát állati dolgaimból néhányat. o Cirkuszban dolgozó barátaim révén hajdan sokat csatangoltam a vándorcirkuszokban a manézs körül. Csaknem minden este ott voltam a miskolci Búza téren az ötvenes évek végén — még nem volt akkoriban televízióm! —, amikor a híres Trolle Rodin svéd cirkusz hosszú ideig itl vendégszerepeit. Estéről estére három és fél ezer néző figyelte az akkoriban sok újdonságot hozó műsort, amelyet az állatok felvonulása vezetett és zárt be minden alkalommal. Természetesen csak a felvezethető állatoké, a tevéké, elefántoké, hasonlóké; oroszlánok, tigriseit, krokodilok nem vettek részt ebben. Minden állatot külön manézslegény vezetett burnuszbán, turbánban, arabnak maszkírozva. Két barátommal — mindketten a cirkusz szervezői voltak — fogadtunk az előadások magyar intézőjével, hogy képesek vagyunk mi is felvezetni egy-egv állatot. Húsz forint volt a lét. Ezt előre odaadtuk azoknak a manézslegényeknek, akiknek dolga lelt volna az állatok vezetése. Felöltöttük a humuszt, a turbánt, arcunkat eltakartuk és besorakoztunk a felvonulók közé. Nekem egy vénséges elefánt jutott, két társam egy-egy tevét vezetett. Az állatok egyébként igen jól tudták a dolgukat, a felvezető inkább dekoráció volt mellettük. Tevés barátaim már bejutottuk a ponyva alá, amikor vélel- leniil arra járt a cirkusz svéd igazgatója, illetve gazdája. Szörnyű haragra gerjedt miattam. Nem is kellett megvárnom a tolmács fordítását, máris átadtam elegáns öltözékemet a ma- nézslegénynek, aki azj,án nagyon kikapott miattam, így hiúsult meg állati szereplésem egy nemzetközi hírű cirkusz porondján. Q Nagyjából ebben az időben történt, hogy Gyöngyösön a rendőrök feltartóztattak egy összetört ele- jű Skoda Felicia kocsit, mert olyan jelzést kaptak, hogy Budapest felől jövet karambolozott és megállás nélkül továbbhajtott. A vezető ezt tagadta, s elmondta mi történi vele. Ezt a rendőrök felette gyanúsnak találták, s nem hitték. Az autós ezt mesélte el: Budapest felől jött Gyöngyös, illetve Miskolc irányába. Aszód előtt a régi 3-as úton akkor még működött a sok áldozatot követelt halálsorompó, amely előtt — nem kis meglepetésére — néhány elefánt ácsorgóit kísérőivel. (Valamivel utánuk jöttünk mi is kocsival, találkoztunk az elefántokkal, amelyeket egy vándorcirkusz kísértetett át egyik fellépési helyről a másikra lábon, hogy legalább egy kicsit mozogjanak). A Skoda vezetője besorolt az elefántok mögé. A sorompót éppen kezdték leengedni. A kocsi előtt álló elefánt, amikor meghallotta a sorompó jelző- harangjának játékát, komótosan két lábra emelkedett. majd lassan ráült a Skoda elejére. Ugyanis a harangjáték azt a manézs- beli feladatot idézte fel benne, amikor le kell ülnie a mögé tolt acélzsámolyra. A riadt kísérők alig tudták szándékától eltéríteni, a motorház így is alaposan megrongálódot t.. . Hát a rendőrök ezt a mesét nem akarták Gyöngyösön elhinni .. . Pedig megtörtént. ® A most következő kis történőikében nem szerepel elefánt. Az egész nem is különösebben fontos, de talán érdekes.k— 1963 igen kemény telén Tiszadorog- mára szólított a dolgom. Hárman ültünk az egyik kolléga Skodájában, amely hősiesen küzdött a hatalmas hóval. Az út egy darabon a Tisza védőtöltésének kanyarjait követte. Sok volt rajta a kanyar. A szinte csak keréknyomnyi út két oldalán magasan áilt a hó. Egyik kanyar után mintha P. Howard valamelyik légiós regényéből való jelenet tűnt volna elénk. Nem láthattunk messzire előre a töltés miatt, így majdnem ösz- szeütköztünk egy békésen cammogó, lábait a hóban igen komikusán emelgető egypúpú tevével, egy öreg. igen sovány, szánalmas külsejű dromedárral. Nem akartuk hinni, amit láttunk. Tizenöt-tizenhat fokos hidegben, méteres hóban a Nagy Magyar Alföld északkeleti peremén egy dromedár baktat! Jó öt-hatszáz méterrel később találkoztunk egy ütött-ko- pott cirkuszkocsival. A leve ahhoz tartozott. Mint Mezőcsáton megtudtuk, hetek óta a környéken bóklásztak, szinte egyetlen produkciójuk a teve volt. Az se csinált semmit, csak volt.. . De téli zimankóban az Alföld peremén 1.. . * Nos, az én állati eseteim szereplői nem mutatlak be szépen koreografált lapos- kúszást, de az autóra csücsülő elefánt, meg a hóban bóklászó teve se kutya ... (benedek) A Napjaink áprilisi száma Használ-e a költészetnek az ünneplés? Közelebb hozza-e az évfordulós megemlékezés a költőt az olvasóhoz? A kérdés nem provokatív (éppen a költészet napja előtt), de érdemes elgondolkodni rajta. Vas István hisztérikusnak nevezte a közízlés változásait a minap (Stúdió '86), mert még mindig nem tudunk az értékeinkkel együtt élni anélkül, hogy indokolatlanul szembeállítanánk őket egymással. A költészet nem gátfutás, a Parnasszusra való feljutást nem lehel slopperral mérni. A teljesség igényét csak a legnagyobbak tudták kielégíteni. de minden költő megfogalmaz egy-egy életérzést, hangulatot. színt, amely csak rá jellemző, amely nélkül szegényebb lenne a világ. A hibát akkor szoktuk elkövetni, amikor szűkkeblűén csupán 1—2 szempont szerint rangsorolunk. Talán az lehet az oka annak is, hogy a most (14-én) 100 éves Tóth Árpád is háttérbe szorult, kikopott a köztudatból. Volt ő már divatos, sőt „sztárköltő” is, mondta Vas István, de akkor is igazságtalanul. mert más kortársai rovására. A Napjaink legfrissebb számában Szekér Endre lesz kísérletet a halk és bánatos szavú költő — úgymond — „rehabilitálására". Tanáros precizitással elemzi egyik halála előtt írott versét, a pors pro lato elvet gyakorolva, cseppben mutatva ki és fel Tóth Árpád formaművészetét, a francia századvégi lírán iskolázott költő értékeit. Az a gond ezekkel a dolgozatokkal, hogy alkalmiak. Ez nem minősítés. De — kérdem én — jövőre már nem lesz nagy költő Tóth Árpád? Vagy Sinka István, aki viszont jövőre lesz 90 éves. Medvigy Endre a méltatlanul elfeledett szegényparaszt költő hagyatékából válogatott egy csokornyil, illetve irt hozzá tanulmányt. Egyet kell értenünk a szerzővel: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy bárkiről, bármilyen értékünkről lemondhatnánk. Még akkor sem, hu költőnk egyes megnyilvánulásai, művei esetleg vitathatók. Miért éppen a költőtől vitatnánk el a tévedés jogát? Századunk történelme keservesen -tanít meg minket arra, hogy csak a nyílt, jó szándékú és demokratikus vita hozhat jó megoldást.. Mindenféle túlzás, a másikat kirekesztő türelmetlenség csak növeli a feszültséget, de magakadályozza a fájó gondok nyilvánosságra kerülését, feltárását. Erről (is) szól Fekete Gyula jegyzete (Alkalmi deviáns vagyok). Még egy cikkre hívnám fel a figyelmet. Bíró Zoltán írt (Megmarad-e az ének? címmel) magvas és elgondolkodtató recenziót a Hetek antológiájáról. A szerző eredeti látásmódja azért figyelemre méltó, mert a magyar irodalomtörténet folyamatába helyezi el a költőket. Igen gazdag a lap vers- rovata. A már említett Sinka István mellett Garai Gábor. Mezey Gábor, Oláh János, Konczek József, Takáts Gyula, Papp Lajos és Rózsa Endre verseit olvashatjuk. Jókai Anna, Barát-h Lajos és Raft'ai Sarolta elbeszélései kínálnak pihentető olvasnivalót. A lapot Braga Ferenc, Feledy Gyula, Pető János, Engel Tevan István, Mezey István, Lóránt János, Reich Károly, Czinke Ferenc, valamint Würtz A. László rajzai illusztrálják. horpácsi
