Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

ÉSZAK-MAG YARORSÄAG 2 1986. április 10., csütörtök és idegenforgalom? A monopóliumok sicrveiete, rendszere töredezik. Nop- jóink egyik nyomon kísérhető jelensége ez. Szót igazán őzért érdemel itt, mert ahol es ahogyan, amilyen szituá­cióban elhangzóit a megállapitós, nem a nagy kívül­állás, nem a partvonal melletti beszólás jegyében fo­gant. Ha szabad őzt mondom: az úgynevezett „elagdus" monopóliumának a megtöredezésél is megélhettük tegnap Miskolcon A megyei kozmuvelodesí módszertani köz­pont szervezéseden az idegenforgolom es a közművelődés együttes lehetőségeiről váltott szót a meghívottakkal 3randstátter György, a Baranya Megyei Tanács művelő­dési osztályának a vezetője. Gondolom, keresve sem ta­lálhattok volna jobb pailnert a téma megvitatásához, kérdések ., összehordásához” mint a meghívott vendé­get, hiszen jó ismerője megyénknek és megyeszékhe­lyünknek, az itt dolgozó népművelőknek, közművelődési szakembereknek. Talán a messziről jött, de mégis hazai (közülünk való) előadó és az itt maradtak jó összetalálkozása hoztarez- üttal, a sokszor hallott udvarias bevezetés - „megtisztel­nek, ha közbeszólnak" - megtalálta a táptalajt. Közbe­szóltak nemegyszer a hallgatóság soraiban ülök A tegnapi tanácskozás nem vállalt magára megoldó, repletéket „levezető" feladatot Ha szabadna a kérdések es gondolatok esetében ti „lobdadobalást” használni, jfckor ez lenne o legsajatabbja az eszmecserének. Jól von-e (gy? Értelme mi ennek? A lényeg a téma js tárgy tekintetében bizonyoson az, amiről meggyőzött a tegnapi összejövetel. Beszelni és gondolatot cserélni teli arról, hogy a közművelődés o mai helyzetében meg­ölelő partnere lehet-e - egy gazdog „testvérnek” - az idegenforgalomnak?, valamint az idegenforgalom von-e nlyan igényes, hogy a kultúraközvetítő intézményeket port­óéiként tudja és ismerje el? Újra hangsúlyozni kell: nem a kérdések megválaszolá­sára vállalkoztak a tegnap gondolatot cserélő - dön­tően közművelődési - szakemberek, hanem arra, hogy bevett szokásokat, pénzügyi megmerevedéseket „mégtöre- dezzenek". Módunk lesz még e témáról bővebben is szóim. Ezúttal o tudósítás csak arról szólt: volt ilyen, s • emelhető, hagy nem haszon nélkül. <t. n. j.) Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Dr. Hetényi István pénz­ügyminiszter, a Magyar— Jugoszláv Gazdasági Együtt­működési Bizottság magyar tagozatának elnöke 1986. április (i—9. küy.ütt Jugoszlá­viában tárgyalásokat folyta­tott dr. Nedeljko Mandics- csal, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kor­mány) tagjával, a bizottság jugoszláv társelnökével. Meg- vizsgállák a kormányfők 1985. decemberi találkozójá­ból adódó, valamint a bizott­ság legutóbbi ülésszakán rögzített feladatok teljesíté­sét, és meghatározták a gaz­dasági együttműködés fej­lesztését szolgáló időszerű teendőiket. A magyar pénzügyminisz­ter látogatást telt Crna Go­ra Szocialista Köztársaság­ban, a Köztársasági Végre­hajtó Tanács meghívására. Szívélyes, baráti megbeszé­lést folytatott Radivoje Bra- joviccsal, a köztársasági kormány elnökével, amelyen áttekintették a Crna Gora-i és a magyar vállalatok köz­vetlen együttműködésének fejlesztési lehetőségeit. Talál­kozott Milenko Szlefano- viccsal, a köztársaság kül- kapcsolalaiért felelős mi­niszterrel, valamint Velimir Sljivanesanin köztársasági pénzügyminiszterrel. Hetényi István szerda es­te hazaérkezett Budapestre. Konferencia Bernben A svájci fővárosban szer­dán folytatódnak az emberi kapcsolatokkal foglalkozó európai tanácskozás előké­születei. Ez lesz az utolsó a szakértői tanácskozások soraiban, mielőtt — novem­berben — Bécsben összeül a következő össz-európai biztonsági és együttműködé­si utókonferencia. Az április 15—május 29. között összeülő berni tanács­kozás napirendjén az érintett országok (az európai álla­mok. valamint az Egyesült Államok és Kanada) lakos­sága és szervezetei közötti emberi kapcsolatok, az uta­zás, az idegenforgalom fej­lesztése szerepel. A svájci hatóságok — kü­lönös tekintettel a sokasodó terrorista merényletekre — a legszigorúbb biztonsági in­tézkedéseket léptették életbe a tanácskozás színhelyén, a Bellevue-Palace szállóban és környékén. A szálloda Bern központjában, a ikormányhi- vatalok és a parlament köz­vetlen szomszédságában van. Klánok háborúja -14 halott Ülést tartott a Miskolc városi párt-vb Új növekedési pályán Szokatlanul vaskos (több mint negyvenoldalas) jelen­tésről tárgyaltak tegnap a Miskolc városi párl-végre- hajtóbizottság tagjai. A lé­ma fontossága — Miskolc és környéke gazdasága és inf­rastruktúrája fejlesztésének 1986 és 2000 közötti hosszú távú koncepciója — indo­kolta a nagy terjedelmet. A tartalmas jelentés összegezi az 1971 és 1985 közötti évek társadalmi-gazdasági folya­matainak alakulását, és fel­vázolja az ezredfordulóig terjedő időszak fejlődésének főbb irányait. A tanácskozás gondolatcseréjében többen i mond iák el észrevételeiket, kifogásaikat, javaslataikat, és néhány kérdést pontosító vé­leményüket. Köztük Jurás IJiszló. a megyéi tanács osz­tályvezetője, aki egyebek kö­zött hangsúlyozta: a megye- székhely új növekedési pá­lyát kezdve, az arányos és minőségi városfejlesztés sza­kaszát kezdi meg. Elmondta véleményét Básti János, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára, aki arról szólt, ,hogv megyénk szervezett dolgozói nemcsak a koncepció vitájának, ha­nem megvalósításának is ak­tív részesei lesznek. A hoz­zászólások nagy részére dr. Kovács László, a városi ta­nács elnöke válaszolt, majd a tanácskozás eszmecseréjét Dwdla József, a városi párt­bizottság első titkára foglal­ta össze. Többek között el­mondotta: a végrehajtó bi­zottság ülésén elhangzottakat természetesen felhasználják a fejlesztési elgondolások to­vábbi pontosításában. A koncepciót a közeljövőben megvitatja a városi pártbi­zottság, a tanács, majd szé­les körű társadalmi vitára bocsátják. A testület javaslatot foga­dott el a városért végzett társadalmi munka főbb irá­nyaira, majd értékelte a vá­rosi KlSZ-bizottságnak a vá­lasztások alatt végzett tevé­kenységét. Elfogadták a vá­ros és környéke mezőgaz­dasági termelőszövetkezetei zárszámadó közgyűlésének tapasztalatairól készült ösz- szegezést. Végezetül a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége Miskolcon és vonzáskörzetében élő tagjai­nak tevékenységéről és szo­ciális helyzetéről tájékozód­lak. P. J. Véres dráma zajlott le keddre virradóra egy Bejrút melletti szunnita falucská­ban. a Suf-hegységben levő Bszabábun. Az öldöklésben 14 ember meghall, 15 ház leégett, a szunnita lakosság pedig tömegesen menekül — tartván a drúzok bosszújá­tól. Az incidens azzal a koc­kázattal jár, hogy a szun­niták és a drúzok közötti háborúskodássá fajul. Az ügy úgy robbant ki. hogy a (zömmel) drúzokból álló Haladó Szocialista Párt egyik tagja megjelent a fa­luban. behajtani a „milíciák adóját”. Az illegális ..adó­zás” tipikus jelenség Liba­nonban — a lakosságnak ezt a védelemért kell fizetnie. A Haladó Szocialista Párt helyi képviselője — a falu ugyanis Dzsumblatl milíciái­Kapolyi László ipari mi­niszter hazaérkezett a jugo­szláviai Sibenikből, ahol részt vett a KGST rádió­technikai és elektronikai ipa­ri állandó bizottságának 51. ülésén. A tanácskozáson a nak védelme alatt áll — megtagadta az összeg kifize­tését: lövöldözés robbant ki, amelyben a két vitázó fél életét vesztette. Ezután lép­tek akcióba a két halott családjának tagjai és szin­te kiirtották egymást — a szunnita lakosság pedig me­nekült, rejtőzött, közben azonban fel is készült a harcra. Dzsumblatt, de maga Ka­rami kormányfő is most igyekszik elsimítani a nézet- eltérést: mindketten azt hangoztatják, hogy elszige­telt, önkényes akcióról van szó, amelyet semmiképpen nem lehet a szunniták és a drúzok közötti ellenségeske­désként értelmezni. Az öldöklés politikai kö­vetkezményei azonban még korántsem világosok. többi között megtárgyaltuk a KGST 2000-ig szóló komp­lex programjából a bizott­ságra háruló feladatokat, mindenekelőtt az elektroni­zálás meggyorsításának ten­nivalóit. Nápolyi László hazaérkezel! Jugoszláviába Borsodból jelentkezett a Kék fény A műsor alkalmi stúdiója a megyei rendőr-főkapitányságon az adás szereplőivel (Fotó: Laczó) A több'mint két évtizedes műsor jól ismert szignálja után tegnap este. miskolci helyszín jelentkezeti, a szer­dai adás idejére a Borsod Megyei Rendőr-főkapitány­ság adott helyet a Kék lény alkalmi stúdiójának. A tele­víziónézők dr. Túrós András rendőr ezt edes, Borsod me­gyei rendőrfőkapitány tájé­koztatója alapján részletes, elemző képet kaplak me­gyénk bűnügyi helyzetéről, ártól, hogy Budapest és Pest megye után Borsod az or­szág bűnügyileg legfertőzöt­tebb területe. A műsorban olyan kérdé­sek ről is szó esett, mint a már nem tanuló, de még nem dolgozó fiatalok foglal­koztatása. A stúdió vendége Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese, a Me­gyei Bűnmegelőzési Tanács elnöke, az elhelyezkedni nem akaró, sodródó fiatalok helyzetéről szólva a mielőb­bi megoldás szükségességét hangsúlyozta. Szó volt a cigánylakosság társadalmi beilleszkedéséről, illetve annak hátráltató té­nyezőiről, az előítéletekről, lévén megyénkben a legma­gasabb az általuk elkövetett bűncselekmények száma. Puhát Mihály rendőr őr­nagy, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság társa­dalmi tulajdonvédelmi osz­tályának vezetője a regio­nális hatáskörű gazdasági rendészet munkájáról adott képet: egy esztendő alatt tizenhat nagyobb bűnügyet tártak fel. Ennek kapcsán több, a megye közvélemé­nyét élénken foglalkoztató korrupciós ügybe is részle­tesebb bepillantást kaphatott a néző. A filmbejátszások most is több súlyos bűnügy fősze­replőit mutatták be, veszé­lyes bűnözők módszereit tárták elénk. A leforgatott filmek a miskolci adáshely­szín ellenére nem mind Borsodban készültek, mint ahogy azt a műsortól nem is igen várták a Kék fény né­zői. Elhalasztották az amerikai atomrobbantást Az amerikai hivatalos szervek semmiféle közlést nem adlak arról, miért ha­lasztották el a keddre ter­vezett nukleáris kísérleti robbantást. Mint jelentettük, a nevadai kísérleti telepen tervezett robbantás célja az, hogy kipróbálják, hogyan állnak ellen egyes új ame­rikai támadó fegyverek. így az MX, illetve a Trident tí­pusú interkontinentális bal­lisztikus rakéták robbanófe­jei nukleáris hatásoknak, például egy esetleges nukle­áris rakétaelhárító fegyver­nek. Washingtonban nem hiva­talosan tagadják, hogy a ha­lasztás mögött politikai dön­tés húzódna meg. A fegy­verkísérletre aznap, sül ab­ban az időpontban került volna sor, amikor Reagan elnök a távozó szovjet nagy­követtel, Anatolij Dobt’i- nyinnel találkozott. Egyes közlések szerint — közelebb­ről meg nem jelölt — „idő­járási tényezők" okozták a halasztást, másak viszont azt mondták, hogy egyes tüntetők változatlanul a kí­sérleti terepen, a föld alatti robbantás színhelyének kö­zelében voltak. Azt azonban a hatóságok közölték, hogy a kísérletre rövid időn belül sor kerül. Szovjet részről korábban a legmagasabb szinten erő­sítették meg: amennyiben az Egyesült Államok folytat­ja a föld alatti nukleáris robbantásokat, a Szovjet­unió is kénytelen lesz fel­újítani hél hónapja önként szüneteltetett kísérleteit. Sátortábor és sziklakért Kazincbarcikán tavaly több mint 75 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek el a városlakók. A társadalmi munkaprogra­mok megszervezésében pedig minden eddiginél többet vállaltak a tánácsi szervek és a tömegszervezetek ak­tivistái. A kitűzött feladatok zöme ezúttal is az új létesítmé­nyek építéséhez, a meglevők bővítéséhez, fenntartásához és az állagmegóváshoz kap­csolódott. Emellett egyre in­kább „divat" — szerencsére más városokban is — a zöldterületek, parkok, ját­szóterek. sétányok ilyenfor­mán való rendben tartása, gondozása, ápolása. Az ak­ciók már ismertek: „Város- szépítési napok. A tiszta, vi­rágos városért, Egy újszülött, egy fa ... Szülők, nevelők, tanulók az iskoláért" stb. Érdemes szót ejteni a tár­sadalmi erőfeszítések néhány konkrét eredményéről. Így például a „minivadonról”. ahol sziklakertet létesítettek, közelbefnulatól tartottak, növénvritkaságokat telepítet­tek. utat építettek, és hoz­zákezdtek eg.v sátortábor felállításához is. Ez utóbbi­ra egyébként a városi KISZ- bizottság építőtábort is szer­vezeti. Aztán itt van az annyit emlegetett új műjégpálya, amelyre a leninvárosi példa után régóta vágytak már a helybeliek. És tettek is érte, nem is keveset. Ha az anya­gi részt nézzük; a vállala­tok, intézmények — közöt­tük is elsőként a BVK szo­cialista brigádjai — mintegy 18 millió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek a jégpálya építésénél. Társadalmi összefogás nél­kül valószínűleg jóval ké­sőbb épültek volna meg is­kolatermek (tizenkét, illet­ve négvtantermes iskoláról van szó), nem beszélve a Kun Béla Általános Iskola sportudvarának a kialakítá­sáról. A Tárna út, Vájár út ká­tyúinak az eltüntetése, a járdák építése, vízhálózat bővítése is mind-mind a la­kosság szorgalmát dicséri. Pénzbeli hozzájárulás nélkül pedig — 2 és fél millió fo­rint az érték — aligha va­lósult volna meg jó néhány zártkert, így a Vöröspatak- dűlő, Bondor-dűlö, Várme­gye-dűlő villamosítása. A közelmúltban egyébként a hazánk felszabadulásának tiszteletére rendezett ünnep­ségen adták át a „Közössé­gért" elismerő plaketteket azoknak a kollektíváknak és személyeknek, akik a társa­dalmi munkavégzésben ki­magasló eredményeket értek el tavaly Kazincbarcikán. K. O. A BORSOD VOLÁN VÁLLALAT járműbeszerzés finanszírozása céljából 50 millió forint összértékben 7 éves lejáratra évi 11 százalékos kamatozással 10, 50, 100 ezer forintos címletekben magánszemélyek által vásárolható jármű kötvényt bocsát ki A kamatfizetés minden év április 30-tól, törlesztés 1990-93. között négy egyenlő részletben. Megvásárolható 1986. április 15-től a Magyar Nemzeti Bank valamennyi igazgatóságán és fiókjainál, - a megyében Miskolcon, Ózdon, Leninváros- ban, Sátoraljaújhelyen, Mezőkövesden és Encsen, — a budapesti főpénztár­nál, valamint a BORSOD VOLÁN autóbusz-pályaudvarain.

Next

/
Thumbnails
Contents