Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
1986. április 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A munkaidő becsülete A megszokás mindig is erős szálakkal fűződőit munkához, életvitelhez és magatartásformához. Emberileg talán érthető is. hogy a kitaposott csapáson, a jól bevált utakon, akár behunyt szemmel is haladhatunk. Az új ösvények bizonytalansági tényezőkkel tarkítottak és kockázatosak. Egyetlen témánál időznék; a fegyelemnél. Üzemvezető barátom mondta fanyar humorral. hogy amikor az iskolából oda kerülnek a fiatalok. kevés kivétellel a többségnél nem a szakmaszeretettel kezdődik a beilleszkedés segítése, és nem is a bérekkel, hanem az. állampolgári és munkafegyelemmel. Nem megy mindig könnyen a váltás, a dolog természeténél fogva kissé lazább diákévekből a szigorúbb. feszesebb munkás hétköznapokba. Frissebb és konkrétabb példa: Nőnapon a nők megünneplése, férfitársak körében, munkaidőben köszöntgeléssel kezdődött — és éjszakába nyúló italozással fejeződött be. És amikor a hivatal vezetése úgy határoz, hogy munkaidő után egy szál virággal — holnaptól pedig udvariassággal. munkatársunknak, és egyáltalán nőnek kijáró tisztelettel. becsüléssel viseltessünk a másik nem iránt —. akkor kéznél van a tegnapra hagyatkozó kiszólás: nem ez volt a szokás. Való igaz. hogy mostanság gyakorta kell átváltani a tegnap volt szokásokat, a ma terheire, és a holnap követelményeire. Ez nem az önös változtatás szellemességének a végterméke, hanem létünket befolyásoló viselkedési norma szükségszerűsége. A napokban mondta a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, hogy a hitelek és kamatok mérséklése mellell változtatni kell. méghozzá igen sürgősen a termékösszetételben is. hiszen ez természetes igénye a ,.tal- ponmaradásnak”. A változtatás viszont embereket, technikai folyamatokat, és ezen - keresztül, jól bejáratott mechanizmusokat érint. A Diósgyőri Gépgyárban évtizedeken át. az volt a szokás, hogy a hó végén, éjjel-nappal dolgozlak, s így szüntették meg a hó eleji lemaradást. Gondokkal járt az úgynevezeti ütemes termelés megvalósítása. Ma elfogadott elv és megvalósított gyakorlat, hogy a hó első napjai éppen olyan értékesek. mint az utolsó hét. Hasonlóan polgárjogot nyert az is. hogy a rend és a fegyelem nem vezetői és nem hajánál fogva előrángatott okoskodás, hanem a munkaidő becsületének, rangjához méltó kezelése. Emberileg érthető az. amikor ogy-egy munkahelyi átcsoportosításnál nem örülnek az érintettek, hiszen megszokott környezetet és munkatársakat kell holnaptól újakra átváltani. De az. már kevésbé szolgálja az. ügyet, ha ez a fenntartás mindenáron való akadékoskodásba, alap nélküli gánesoskodásba és hangulatkeltésbe csap ál. Magam részéről nagyon is becsülöm a konstruktőrt, akit érzelmi és értelmi szálak is kötnek ahhoz a termékhez. amelyet sok kísérletezés és álmatlan éjszakák nyomán ötlött ki. De kevésbé azonosulok vele. ha a tegnap még korszerűnek tartott, és minden piacon haszonnal értékesíthető portékán nincs szive változtatni, mert annyira hozzánőtl. Megint csak diósgyőri példa: amikor nem volt vevő a kábelgépekre. új termékkel kellett megjelenni a piucon — és voltak, akik nosztalgiával beszélgetlek a gyors- sodrókról —. de volt erejük és felkészültségük. hogy váltsanak, előbb gondolkodásban. azután termékösszetételben. Ma hétköznapi egyszerűséggel vallják. hogy nem azért kell termékszerkezetet váltani, mert érvényes határozatok vannak rá. hanem azért, mert a régi portékára nincs vevő. Mint ahogy nem azért tiltják el a bányászt a beszállás előtt az alkoholtól, a gépkocsivezetőt a pohár sörtől, mert antialkoholista a főnök, hanem azért, mert példák figyelmeztetnek, hogy az ital- fogyasztás jóvátehetetlen következményekkel járhat önmagára és másokra is. A művezető, vagy a hivatali ügyintéző sem azért van munkahelyén a munkakezdés előtt néhány perccel, mert nem tud aludni, hanem azért, mell a tisztesség úgy kívánja, hogy a munkaidő munkával leljék el. Ha a munkaidőalap védelmére nem kell figyelmeztetni a mellékfoglalkozásnál — jó volna ezt a szokást átmenteni a fömunkaidöre is. Ironikus hangon mondta ismerősöm minap, hogy az NSZK-ban tüntetnek a .35 órás munkahétért, nálunk statisztikák és felmérések bizonyítják, hogy 30 órát dolgozunk ... Hiába tart ügyfélfogadást a tanács, és hiába tart nyitva az üzlet késő délután is — megszoktuk, és nehezen váltunk —, munkaidőben intézzük legszemélyesebb ügyeinket. Persze, van a munkaidőalap védelmének olyan oldala is. amikor rákénysze- rítünk a fegyelem megszegésére másokat. Amikor saját hibáján kívül, anyagra, szerszámra, rajzra várva telnek jobb sorsra érdemes szakemberek és nagy értékű gépek órái. Ilyenkor nem az követ el fegyelmezetlenséget. aki csípőre tett kézzel áll a gép mellett, hanem aki nem szervezi meg a munkál. Bátorkodom kimondani ezt azért is. mert egy legutóbbi felmérés alapján egymillió embernek, tehát az összlétszám egyötödének nincs kihasználva a munkaideje. Olyan időket élünk, amikor a változtatás igénye nem vezetői hobbi, hanem létünket nagyon is érintő téma. Ezért tisztelve szokásokat, őrizve hagyományokat, ma már aligha futja idővel, hogy szép lassan „kihordjuk” a változtatásra érett dolgokat. A startpisztoly el- dördülése után azonnal lépni kell. máskülönben már az indulásnál behozhatatlan hátrányba kerülünk, nemcsak másokhoz, hanem önmagunkhoz képest is. Lehet, hogy kissé szokatlan a fülnek. de a becsülettel elvégzett. újat akaró és újat teremtő munkának ne a határozatok ismételgetése legyen a mércéje, hanem a jobbat akaró alkotókészség és cselekedet. Paulovits Ágoston A Miskolci Pamutfonodában Pallos Józsefné, a Komarov brigád szerűbb üzemrészében, az Autoconer gépsoron dolgozik. vezetője, a gyár legkor- Fotó: Szabados György utón loo jármű | fl könnyűipar Az Ikarus mátyásföldi és ” Az Ikarus mátyásföldi es székesfehérvári gyárában az év elejétől március végéig több mint 3200 jármű gördült le a futószalagokról, s ezzel a vállalat teljesítette negyedéves tervprogramját. Hazai partnereiknek, a BKV-nak és a Volánnak 144 autóbuszt szállítottak. A főváros tömegközlekedését javító buszokra újfajta sebességváltókat szereltek. A járműgyár január óta több mint 2500 autóbuszt adott át szocialista megrendelőinek, elsősorban a szovjet, NDK-beli, lengyel és a bolgár közlekedési vállalatoknak, amelyek az Ikarus hagyományosan legnagyobb yásárlói. A Kubában és Irakban létesített összeszerelő üzemekbe folytatták a buszegységek szállítását. Fel futóban levő, ígéretes piacuk Kína, ahová az év végéig 500—fiOO buszt szállítanak, jórészt az IK—256 távolsági típusból. Az első 100 jármű már úton van a távoli ország felé most nem könnyű ipar A Bükkaljai Bányaüzem hivatalházában ezen a napon csupán az „ügyeleteseket" találtuk, Az ajtó csengetésre nyílott. Fent. az emeleten már várt ben- bünket az igazgató. Tuskán József, akit kitüntetése alkalmából kerestünk fel. Eredményes társadalmi munkája, sokrétű, közösséget szolgáló feladata elismeréseként április 4-e alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. — Ilyenkor tudok igazán nyugodtan dolgozni — mulat az íróasztalán tornyosuló papirhalmaxra. az aláirandók feliratú dossziékra. — Most, nem csörögnek a telefonok, nem nyitják rám halaszthatatlan ügyekkel az ajtót. Az igazgató tehát mint rendszerint, most sem a családja körében tölti pihenőnapját. noha ezt gyakran teszi szóvá felesége és két felnőtt gyermeke. Merthogy a közös programokat „apu miatt” mindig el kell tologatni. Egyébként otthon jól tudják, a felelősségteljes munka és a sok-sok társadalmi megbízatás teljesítése időigényes, s ezekhez nélkülözhetetlen a harmonikus családi háttér, ami Tuskánék otthonában természetes. — Különféle tisztségeit felsorolni is nehéz; tagja a Borsod Megyei, a Kazincbarcika Városi Tanácsnak, elnöke a Hazafias Népfront városi bizottságának. beválasztották az üzemi és vállalati pártbizottságba, és tagja a Borsodi Bányász Sportkör elnökségének is. Hogy sikerül mindennek eleget tenni? — Nagy-nagy igyekezettel. Igyekszem minden vállalásomnak megfelelni. — Milyen gondok foglalkoztatják leginkább körzete lakóit? — A víz- és szennyvízelvezető rendszer kiépítése, a halottasházak építése. Ez utóbbit Alacsikán és Tardonán már megépítettük, Mályinkán pedig most készül a ravatalozó. Sokkal nehezebb, helyzetünk van a vízelvezetőkkel. Jószerivel valamennyi hozzám tartozó községben, Alacskán. Bánhorvátiban, Nagybarcán, Dédestapolcsányban. Mályinkán és Tardonán jellemző ez. Ráadásul a kutak vize nitrátos. A szennyvízelvezetők hiánya pedig veszélyezteti a lázbérci tározó vizének minőségét, különösen Dédestapolcsány térségében. Felszólaltam ez ügyben már a megyei tanács ülésén, de jól tudom, nem csekély összegű támogatásról van szó. Márpedig központi segítség nélkül a vezetékes víz- és szennyvízhálózat kiépítésé nem megy. A felsoroltakon kívül egyébként gyakorta megkeresnek az óvodák, iskolák igazgatói, a művelődési házak vezetői, hogy segítsünk a felújítási, tatarozás! munkákban. Kérésüknek legtöbbször bányász szocia lista brigádjaink segítségével sikerül eleget tenni. A bányászok maguk is érdekeltek ezekben a társadalmi munkákban. lakóhelyük révén. Sokan ugyanis a környező településekről járnak üzemünkbe dolgozni, igv egy-egy akció so- tán a maguk portáját csinosítják, gyér mekeik iskoláit, óvodáit korszerűsítik. Most például a tardonai kultúrhúz rendbehozatalának munkálatait szer vezzük. Tuskán Józsel hatvani születésű. Egyetemi tanulmányait Sopronban végezte. Első ízben 1953-ban dolgozott borsodi bányában, egyetemistaként. Nyári gyakorlati idejét töltötte. Azóta sok év telt el. Az egyetemi diploma megszerzése után először Lyukóbányán. majd aknavezető főmérnökként Anna-bányún dolgozott. Csaknem huszonnégy esztendővel ezelőtt nevezték ki a Bükkaljai Bányaüzem főmérnökének, néhány év vei ezelőtt pedig igazgatójának. Amikor jövője; tervei felől érdeklődöm, a közéleti emberből először u bányász válaszol: — Igyekszem az üzemi feladatokat úgy koordinálni, hogy a jövőben is „je les” eredményt érjünk el. Remélem sikerül az edelényi és a szelesi bányabeli munkálatokat úgy összehangolni, hogy termelési szintünk ne változzon Szeretnénk a tervtárói akna bezárását tervszerűen végrehajtani és bízunk benne, hogy eredményesen „nyitha tunk” majd a vadnai külfejtésen. Mint tanácstag, változatlanul igyekszem választóim bizalmának megfelelni, a velem szemben támasztott elvárásoknak eleget tenni, akár a városi, akár a megyei tisztségem felhasználásával... Fotó Monos Márta Laczó József A Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezel legutóbb az 19(12. évi munkája alapján nyerte el az Ipari Minisztérium és az OKISZ elnöksége által adományozott Kiváló Szövetkezet címet. Az akkorihoz fogható kimagasló termelési eredményeket azóta a szövetkezetnek nem sikerült elérnie. Ez tulajdonképpen objektív körülményekre vezethető vissza, ugyanis a kapacitást. a létszámot és a világpiac állandó ingadozását, bizonytalansági tényezőit alapul véve a szövetkezet termelése úgymond a csúcsra érkezett. Annál inkább figyelemre méltó, hogy a VI. ötéves terv során egyenletessé, kiegyensúlyozottá váll a gazdálkodásuk annak ellenére, hogy időközben a piaci viszonyok a termelők oldaláról nézve kedvezőt lenebbü | alakullak, s a gazdálkodás belső feltételei is szigorodtak. Feltétlenül említést érdemel a Ruhaipari Szövetkezet az irányú törekvése, hogy az állata gyártott termékeknek piacot biztosítson, hogy nagyobb nehézségek nélkül értékesítse az elkészült árut. amelynek értéke tavaly meghaladta a 4íl millió forintot. Nagy sikerként könyvelhetik el a szövetkezetben a nem rubelelszámolású export szüntelen növelései. hiszen az utóbbi négy esztendőben évről évre egyre löbbel tettek le a népgazdaság asztalára. A nyolcvanas évek elején ugyanis a szövetkezet távlati tervében azt a célt fogalmazták meg. hogy a nem rubelelszámolású export volumenét tekintve elérik a 60 százalékos értéket, míg a belföldi termelés nagysága az összáru- termelésen belül 40 százalék körül alakul. — A szövetkezet gazdálkodásában maradéktalanul érvényesítettük a fentebb említett koncepciót és évről évre növeltük tőkés kivitelünket — mondja Jacsó András elnök. — Az értékesítésen belül tavaly a nem rubelelszámolású kivitel aránya megközelítette a 63 százalékot, és a termékek mintegy harminchét százaléka került belföldi eladásra. Ez az. arány úgy gondolom elfogadható, főként ha tekintetbe vesszük, hogy az export fokozása fontos népgazdasági érdek. Jelentős eredményként tartjuk számon a mai nem könnyű gazdasági helyzetben, hogy kél legnagyobb külföldi megrendelőnket, az amerikai Jaguár és a nyugatnémet Otto Versand cégeket sikerült megtartanunk vevőink sorában. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy dolgozóink kifogástalan minőségű árut adtak ki a kezükből, ugyanakkor határidőre elkészültek a megrendelt szállítmányok. Sokatmondó adat exportcéljaink valóra váltásáról, hogy az elmúlt esztendőben 1984-hez képest kereken nyolc százalékkal növeltük tőkés ^kivitelünket: a 29 millió 974 ezer forint exportból csaknem 24 és fél ezer forintot bérmunka-konstrukcióban értünk el. Vajon hogyan alakult a nyereség? A szövetkezet múlt évi eredménye meghaladta a 7,3 millió forintot, az árbevétel arányos nyeresége pedig 15.4 százalékot tett ki. — Amikor ebből levontuk az adóterheket, a nálunk maradt „szabad” alap összege mindössze 131 ezer forintot lett ki, vagyis ennyivel „gazdálkodhatunk” — jegyzi meg az elnök. — Mondanom sem kell, hogy fejlesztésre. beruházásra az idén sem tudunk megfelelő pénzt biztosítani. Hogy lépést tarthassunk a technika rohamos fejlődésével, lízing formában szándékozunk hozzájutni a legszükségesebb külföldi gépekhez. A már aláirt szerződés értelmében januárban öt gép érkezett hozzánk, további négy berendezés leszállítására pedig április végén* kerül sor. Üzembe helyezésükkel egyrészről a megfelelő minőséget szeretnénk biztosítani, de fontos szempontnak tekintjük a termelékenység fokozását is. Mit várnak a szövetkezetben a jövőtől? A szövetkezet gazdasági feladatait a XIII. pártkongresszus határozatában és a VII. ötéves népgazdasági tervben megfogalmazott célok, tennivalók szabják meg. így fő feladatnak az idén is és az. egész tervidőszakban a nem rubelelszámolású exportból származó árbevétel eddigi arányának megtartását. éves szinten mintegy 4 —5 százalékos növelését tekintik. Nagy súlyt fektetnek továbbra is arra, hogy kifogástalan minőségű árut kapjon a vásárló. S mert a hatékonyság fokozásában a VII. ötéves tervidőszakban sem számíthatnak külső segítségre. a szövetkezetben rejlő belső tartalékok feltárásával igyekeznek megteremteni a megújuláshoz szükséges feltételeket. I„ L. I
