Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
1986. április 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Előretekintés kétezerig Mii várhatunk megyénk fejlődésében ? Beszélgetés dr. Ladányi Józseffel, a megyei tanács elnökével Ismeretes, hogy elkészüli megyénk hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciója. A megyénkben várható változásokat kétezerig felrajzoló tervkoncepcióiéi számos fórum mondta el véleményét, alakította, formálta egészen addig, amíg a megyei tanács legutóbbi ülése elfogadta. A pár nappal ezelőtt lezajlott tanácsülésen — a középtávú tervjavaslattal együtt — éppen ennek a távlati tervnek ismertetése, vitája szerepelt izgalmas napirendi pontként, melyről most dr. Ladányi Józseffel, a megyei tanács elnökével beszélgetünk. Figyelembe véve természetesen, hogy hosz- szú távról van szó, tehát konkrétumokról, pontosan behatárolt elképzelésekről nem lehet képet adni, bizonyos folyamatokról, mozgásokról viszont, melyek meghatározhatják egész közérzetünket — mai közérzetünket is — igenis lehet. — Nyilvánvaló, hogy alapos mérlegelés, megfelelő merészség, fantázia is szükséges egy ilyen hosszú távú terv felvázolásához, a megye majdani képének felvillantásához. Hogyan, miképpen készült a tervkoncepció? — Valóban szükség van aprólékos, meggondolt mérlegelésre. és merészségre is. A tervei különböző szakemberek sokasága, majd számos bizottság, fórum formálta, alakította ki. Egyébként ez a munka sem előzmények nélkül való. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1971-ben határozta meg a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait. Annak idején mi is erre a határozatra alapozva készítettük el Borsod- Abaúj-Zemplén hosszú távú fejlesztési tervét. Mindenki tapasztalhatja, hogy az elmúlt 15 év szép eredményeket hozott; számos gondunk, nehézségünk ellenére is gyarapodott megyénk, szépültek, gazdagodtak községeink, városaink, ha nem is mindig a •kivánalmaknak megfelelően. Tény. hogy az akkor kitűzött célok jó részét elértük. Az is tény viszont, hogy időközben számos ellentmondás került felszínre, és ezeket az ellentmondásokat az akkor elfogadott koncepció nem tudta feloldani. Az igazság az. hogy ezek hátrányos következményei ma is érződnek. — Milyen ellentmondásokra gondol elnök elvtárs? — Például: a különböző típusú településeken élők között nem csökkent a táisa- dalmi esélyegyenlőtlenség. A jövedelemben, a fogyasztásiján. egyáltalán az életkörülményekben meglévő különbségek nagyjából meg is maradtak vagy alig csökkentek. A gondokat növelte, hogy az elmúlt tervidőszakban a fejlesztésre kevesebb jutott, mint kellett volna. Mindezek ellenére az elmúlt tervidőszakban elért eredmények is hathatósan gyarapították. fejlesztették megyénket, lakásokat építettünk, bővítettük a vízvezeték-hálózatot. fejlesztettük az egészségügyet. intézményeink működéséi nem akadályozta pénzhiány, fejlesztéseink révén valamelyest javultak megyénk lakóinak életkörülményei. Az országos felmérés is ezt igazolja. Éppen az országos tapasztalatok alapján hozott határozatot 1985. tavaszán az Országgyűlés újabb tervkoncepció elkészítésére. Ennek értelmében készítettük el a mi megyénkben is az ezredfordulóig szóló tervkoncepciót. Ezen belül természetesen részletesebben munkáltuk ki a hetedik ötéves tei vet, mig a kilencvenes évekre inkább a legfőbb tendenciákat, a döntő fontosságú folyamatokat fogalmaztuk meg. — Hallhatnánk ezekről részletesebben? — Tudnunk kell, hogy az ipar korszerűsítése, szerkezetének oldása, összetételének javítása nélkül a megye nem tud felzárkózni az országos szinthez. Ugyanígy elengedhetetlen a mezőgazda- sági nagyüzemek talpraálli- tása. Azzal számolunk, hogy hosszú távon a kohászat helyzete stabilizálódik és ismét kiegyensúlyozottan l'ejugyancsak erősödik újabb bányák megnyitásával, a jelenlegiek korszerűsítésével. Várható, hogy az iparban foglalkoztatottak száma csökken, a hatékonyság viszont növekszik. A mezőgazdaságban a megfelelő teimelési szerkezet kialakításával központi támogatásban is reménykedve törekszünk a jövedelmezőség megfelelő alakítására. Most is szeretném hangsúlyozni az alapvető ellátás fejlesztésének szükségességét. Ügy tűnik, hogy hosszú távon is a legfontosabb tennivalók közé tartozik a lakáshiány csökkentése, a jó ivóvíz megteremtése. a csatornahálózat bővítése. az oktatási feltételek javítása, az idős emberekről való fokozott gondoskodás. A távközlés fejlesztése, a víz minőségének védelme, ugyancsak a fontos tennivalók közé tartozik, akárcsak a közlekedés neuralgikus gócainak feloldása. Gondolok például Miskolc tömegközlekedésére — egyáltalán közlekedési helyzeté- re —, a Kazincbarcika felé vezető út hosszú ideig már nem elviselhető zsúfoltságára, a kövesdiek nagy gondjára. a városon áthaladó 3-as fő közlekedési út elterelésére. melyet ha másként nem megy, akár átmeneti megoldásokkal is szorgalmaznunk kell. Meg kell építeni a leninvárosi új Tiszaiadat. akárcsak a Sajón Sa- jóecségnél is. A feladatok közé tartozik még számos más út korszerűsítése, megépítése. miként ezekről a tennivalókról az Észak-Ma- gyarország is tudósított a közlekedési minisztériumi államtitkárral folytatott tervegyeztető tárgyalás kapcsán. — A hosszú távú terv egyik, nagy figyelmet keltő része megyénk gazdaságilag elmaradott térségeinek felzárkóztatására vonatkozik. Várható, hogy ezzel a kérdéssel külön is sokat foglalkozunk majd az elkövetkező években. — Bizony sokat, méghozzá megkülönböztetett figyelemmel Megyénk 148 települése tartozik ebbe a kategóriába. megközelítően 90 ezer emberrel! Ezeken a településeken — nagyobb részük apró falu — az emberek rosszabb körülmények között élnek, mint élhetnének egyebütt. Alacsonyabb színvonalú áz ellátás, a közlekedés. a szolgáltatás stb. Sokan emiatt elvándoroltak, elvándorolnak ezekről a részekről, elsősorban éppen a munkaképes emberek. a képzett szakmunkások. Régóta ismerlek ezek a gondok föltehetően megyénk minden lakója előtt. A l'elzái- kóztatási program révén megvan a remény a gondok enyhítésére, ha teljes megszüntetésére nincs is. Ezzel kapcsolatosan az első helyre sorolom a vezetők politikai felelősségét. Semmiképpen sem szabad megengednünk. hogy ezeken a területeken az egészségügy, a kereskedelem. a közlekedés, a szolgáltatás színvonala bántóan csökkenjen. Másrészt: tudomásul kell vennünk, hogy nem szabad mindig csupán gazdasági számitga- tásoktól függővé tenni: vajon bemenjen-e a busz egy bizonyos kis faluba, legyen-e ott bolt, kézi gyógyszertár, érdemes-e ott vetíteni ■ a moziüzemi vállalatnak stb. Léteznek más számítások is, és úgy tűnik, a jövőben ezekre jobban kell ügyelnünk . — A felzárkóztatás programja nagyon is időszerű. i i- szont eléggé köztudott, hogy ezeknek a területeknek a korábbi években igen kevéske pénz jutott, fejleszteni, gyarapodni nem tudlak, talán éppen emiatt is váltak elmaradott területekké. Egyik lehetséges okként említhető persze ez is. _ Valóban az egyik lehetséges okként, hiszen összetett. sokrétű problémáról van szó. belemélyedni hosszú ideig tartana, nem is biztos, hogy a végére érnénk. Tény viszont, hogy a korábbi években, évtizedekben kevéske jutott a kistelepülésekre. Egyáltalán: kevés jutott a községeknek. Jó másfél évtizeden át a települések fejlesztését szolgáló összegek 65 százalékát Miskolc kapta. Ennek ellenére minden Miskolcon élő, vagy akár ide látogató is tapasztalja, hogy továbbra is sok a gond, nagyok a feszültségek megyénk székhelyén. A fejlesztésre szánt pénz 28 százalékát kapta a többi város. Bizony a községeknek, amelyekben megyénk lakóinak 63 százaléka él, nem jutott csak úgv 7 százaléknyi az összegből. Föltehető, hogy ennek nagyobb részét, az akkor járási székhelyek, vagy a nagyközségek kapták — ezekben szintén helye volt és lenne ma is a pénznek — a kicsiknek pedig nem maradt semmi. Az elmúlt tervidőszakban változtattunk ezeken az arányokon. A községek részesedése már elérte a 22 százalékot, az eredmény, ha nem is látványos, mégis érződik. — Ennyivel ker’escbb jut majd másüvé, mégis igy a célszerű. Pénz kellene viszont, lehetőleg minél több . .. — És egy kicsivel még annál is több... De a pénz annyi amennyi, és mostanában különösen az utóbbi néhány évben nem dicsekedhetünk túlzott összegekkel, megpróbálunk ellenben szerezni innen is, onnan is. Segítenek a lakók is. hogyne segítenének, adják erejüket, amíg bírják. Társadalmi munkát végeznek, megyénkben évente több százmillió forint értékben: meghallanak minden felhívást, segítenek, nem csupán a maguk lakóhelyének gyarapításában, szépítésében, hanem jégpálya építésétől kezdve, a véradó állomásig mindenütt. Határa van azonban az önkéntes vállalásnak, teherviselésnek is. Nem szabad ezzel a jó szándékkal, tenni akarással visszaélni, erőn leiül követelni. Ahol valóban a köz érdekét szolgálja egy- egv feladat végrehajtása, ott igenis jut rá erő. Ezzel kapcsolatosan hadd mondjam el, hogy megyénkben eddig 8 városban, 162 településen szavazták meg a településfejlesztési hozzájárulást. — Végezetül a népesség alakulásáról. A hosszú távú terv kétezerig vázolja fel a megye várható, lehetséges képét. Ebben a tervben figyelembe vették a népesség várható alakulását is, nevezetesen azt a lényt, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén lakossága az utóbbi években folyamatosan csökken. Az el vándorlási többlet ma már meghaladja az évi ötezret. — A tényekkel szembe kell nézni. Megyénk lélek- száma fogyatkozik, ennek ugyancsak sokféle oka lehet, Elsősorban persze, a már említett elmaradott térségekből vándorolnak el. de más területekről is. Hosszú távú tervünk, közte az elmaradott területek felzárkóztatásának programja egyértelműen megyénk gyarapodását. a lehetőségek növelését szolgálja. Valóra váltásuk esetén miért ,ne állhatna meg az elvándorlás? Miért ne válnának inkább megtartóvá, vonzóvá a mi életfeltételeink? Hosszú távú tervünk is, hetedik ötéves tervünk is gazdagítja megyénket. Még akkor is. ha közben mindig szerénységre intünk mindenkit, ha közben talán többet is panaszkodunk. mint kellene. Nem tudom megállni, hogy a hetedik ötéves tervvel kapcsolatosan ne utaljak most is néhány mutatóra. Ismeretes, hogy több mint huszonhétezer lakás felépítése a célunk. melyekből háromezernél több az állami lakás. Ezenkívül hétezernél több állami lakást felújítunk, korszerűsítünk. Úgy véljük, hogy mindezzel együtt a tervidőszak végére megyénkben mintegy harminchétezer családnak javulnak a lakás- körülményei. Igaz, hogy a lakásra továbbra is éveket kell várni — miként mindenütt az országban —, de a várakozási idő csökken... Nagy ütemben folytatjuk az ivóvízprogram végrehajtását. Tennivalónk itt is bőséges, hiszen eredményeink ellenére az ellátottságot illetően mintegy tizenhárom százalékkal alatta vagyunk az országos átlagnak. Szép eredmények várhatók viszont ebben a tervidőszakban. Vízgazdálkodásra több mint hatmilliárd forintot tudunk biztosítani! Várhatóan újabb hetvenhat községben épül meg a közműves vízellátás, a fejlesztések eredményeképpen újabb kilencvenezer emberhez jut el az egészséges, jó ivóvíz. Növekszik majd a szennyvíztisztító kapacitás is .. . Folytatjuk az egészségügy fejlesztését a kórházak rekonstrukciójával, a hálózat korszerűsítésével. Különösen ügyelünk az alapellátás minőségi fejlesztésére. A tervidőszakban harmincöt körzeti orvosi munkahely új rendelőben kap majd helyet, megfelelő összegeket fordítunk a műszerezettségre. Bővítjük az öregek napközi otthoni hálózatát, Elsősorban az ellátatlan részeken mintegy ezerötszáz idős embernek lesz módja napközit igénybe venni. A szociális otthoni hálózat hétszáz hellyel bővül. Megépítünk csaknem háromszáz általános iskolai tantermet. 81 tornatermet, tizenöt konyhát... És még sorolhatnám. Szép tervek ezek, érdemes dolgozni megvalósításukért. És ne vegyék közhelynek, amit mondok: mindahánvunk erejére, eszére, türelmére szükség van a megvalósításhoz. Mindahány ónkéra. lődik. A szénbányászát Városi általános iskoláinkban a mennyiségi feszültség csökkentése, községeinkben inkább az ellátottság személyi-tárgyi feltételeinek javítása új tervünk feladata. Csaknem 300 általános iskolai tanterem, 81 tornaterem megépítése a cél. Képünkön: az elmúlt tervidőszak egyik létesítménye, a tibolddaróci új iskola. Az egészségügyben az alapellátás minőségi fejlesztése új tervidőszakunk egyik célja. Folytatjuk a megyei, a Semmelweis, a vasgyári, az újhelyi kórházak rekonstrukcióját, az ózdi, a kövesdi, a szikszói beruházások befejeztével csaknem 400 ággyal gyarapszik a fekvőbeteg-intézményekben levő helyek száma. Képünkön: a Semmelweis rekonstrukciójából az új szemészeti pavilon. Priska Tibor Üj tervidőszakunkban 1500 hellyel gyarapszik az öregek napközi otthoni hálózata, 700 idős emberrel többen vehetik igénybe a szociális otthonokat. A házi szociális gondozást az egész megye | lerületére kívánják kiterjeszteni. Képünkön: öregek otthona Sátoraljaújhelyen. Gazdaságilag elmaradott térségeinkhez tartozik a Bodrogköz egy része is. Ezeknek a térségeknek felzárkóztatására program készült. A Bodrogközben már évek óta munkálkodnak a nagyarányú meliorációs program végrehajtásán, mely a belvizeket, árvizeket, talajvizeket hivatott megszüntetni, visszaadva a föld ko- • ábbi termőképességét. Képünkön: csatornaépítés a Bodrogközben.
