Észak-Magyarország, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

1986. április 24., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fiatalok! Nagyobb tudással, jobb munkával a szocialista Magyarországért! 1986—90 között Mit tervez a mezőgazdaság? tnmU'^v 7 .s/.ílZii k'kns ilo'vV­A Mályi Téglagyárban „hegyként" tornyosulnak a falazó anyagok. Hogy könnyebb legyen a lakásépítés: A n<) vény termesztés már óvok ót:i — a magyal mezőgazdaság egyik iegsike- ro.se bb ágazatának szánul. Ezért is nőtt tovább a hato­dik ötéves terv időszakában a kalászos gabonák ós az ipari növények — különö­sen a napraforgó — vetés­területe. Nyugtalanító vi­szont. hogy visszaesett a ku­korica iránti érdeklődés; a nagyüzemek kevesebbet ter­melnek belőle, mint ameny- nvi kellene. A burgonya vetésterülete csökkent, de ez nem okozott gondol az el­látásban. sőt volt olyan év. amikor plusz, mennyiség ter­mett. s ezért bajosabb volt az értékesítés. Örvendetes tény ellenben, hogy megállt a különféle zöldségek évek óta tartó területcsökkenése: a kismértékű növekedés for­dulatot jelez. Egyes zöldsé­gek hiánya elsősorban a tar­tósítóipar számára okozott gondot. A hetedik ötéves terv ké­szítői a gabonatermelés szer­kezetén belül elsősorban a kukorica részarányát kíván­ják növelni. A gabonater­melés előirányzott növelésé­nek biztonságos teljesítése indokolttá teszi, hogy'mint­egy :í()() ezer hektáron be­vezessék ti gyep-gabona vál­tógazdái kodást. amelynek pénzügyi feltételeit már megteremtették tíz illetéke­sek. A gabona leemelés terve­zett növelése lehetőségei nyújt arra. hogy az Hitűi­ben elért export mennyise­ge 1990-ig mintegy 11,5 szá­zalékkal több legyen. Az. 1988-ra előirányzott összes gabonatermés a terület nö­velése és a kalászosok át­lagtermésének emelkedése révén — 1 millió tonnával haladja meg az. 1985. évii. A ciikorrépa-lbrmelésben a hazai igények biztonságos kielégítéséhez. szükséges alapanyag megtermelése a eél. A VII. ötéves terv az olaj- növények vetésterületének iparunkat, jelentős előrelé­pést értünk el a mikro­elektronika alkalmazási kul­túrájában. A professzionális hírközlés területén a többi között kitejleszletliik a di­gitális alközpontot, elkészült a többcsatornás rotál rádió­telefon-rendszer. Új mérő- érzékelő gyártmá n.vcsa Indok­kal gazdagodott műszeripa­runk. jelentősen fejlődött az i rá ny í tás techn i ka i rendszer. A VI. ötéves terv időszaká­ban 6 új. originális gyógy­szerkészítmény került forga­lomba. s további ti originá­lis gyógyszer törzskönyvezé­se várható. További konkrét példákat említhetnék a textilipar te­rületéről és még több más iparágból. De — és ez. ter­mészetes — nem vagyunk elégedettek a termékszerke­zet-váltás, a műszaki fejlesz­tés eredményeivel és gyorsa­ságával. Ezért a VII. ötéves terv során, a korlátozott erő­források koncentrált felhasz­nálásával, a termékszerkezei korszerűsítésének gyorsítá­sára törekszünk. Az iparfej­lesztésnek hat kiemelt. fö iránya lesz, amelyek több­nyire egybeesnek a KGST komplex programjában fog­laltakkal. Ezek: természeti kincseink gazdaságos hasz­nosítása; az agrárgazdaság ipari hátterének biotechno­lógiájának fejlesztése; a lését irányozza elő. ezen be­lül a szója területe :t tava­lyinak a kétszeresére bővül. Ezt a döntést a szója ma­gas fehérjetartalma indokol­ja. emberi táplálkozásra is jo. tie főként a takarmány­gazdálkodást segíti elő. Az oia.i növények 198(S-ra terve­zett vetésterülete mintegy -0 ezer hektárral több-az 1985. ééincl. Burgonyából a hazai szük­séglet — a kertben lermelt- tel együtt — 50—54 ezer hektárról kielégíthető. Am a termelési kedvet csak úgy lehet fenntartani, ha meg­szűnnek a forgalmazási ne­hézségek. A minőség továb­bi javítása érdekében szük­ség van a fajták cseréjére és a nagyüzemi technológia fo­lyamatos fejlesztésére. A zöldségtermelésben az igé­nyekhez való jobb alkalmaz­kodás a eél. A szükséges mennyiség — a kertben léi ­méit zöldségeket és a ter­melési színvonal emelését is számításba véve — a jelen­legi 95 ezer hektáros terüle­ten megtermelhető. A terv azzal számol, hogy a tartó­sítóipar alapanyagigényét a nagyüzemek állítják elő. míg a kézimunkaigényes, kisebb területet igénylő, de fo­gyasztói szempontból nélkü­lözhetetlen zöldségeket a kisgazdaságok termelik meg. Talán sokak számára meg­lepő az alábbi megállapítás: az állattenyésztés — min­dent egybevetve — lényege­sen meghaladta a kitűzött tervcélokat az. elmúlt öt esztendőben. A vágóul lat- termelés eredménye megkö­zelíti a 11.5 millió tonnát és mintegy ti százalékkal több az. előirányzottnál. Sajnos, a fejlődés üteme 1985-ben megtorpant, a tavalyi ter­melés nagysága nem érte el a tervezettet. A költségek növekedése folytán — mind a nagyüzemi gazdaságokban, mind tt háztáji kisegítő gaz­daságokban — csökkeni a jövedelmezőség, ami bizony visszavetette a termelői ked­mikmeleklronika, az elekt­ron i ka i berendezésgyárt ás technológiai hátterének fej­lesztése; az energetika to­vábbfejlesztése; az. anyag- kultúrához kapcsolódó fej­lesztések: a feldolgozol (sági fokot növelő fejlesztő mun­ka. A legmarkánsabb szerke­zeti változás a gépiparban várható. A vegyiparon belül különösen a gyógyszer-, il­letve műanyag-feldolgozó ipar. valamint a gumiipar, a■ könnyűiparon belül pedig a konfekcióipar fejlődési üteme lesz gyorsabb az át­lagnál. — A VII. ötéves terv fo­lyamán néhány új hányától, illetve a Paksi Atomerőmű bővítésétől eltekintve nem épül nagyobb, uj ipari üzem a megyék területén. Mit je­lent ez konkrétabban, hi­szen az ország kevésbé fej­lett körzeteiben igencsak ér­dekli ez a közvéleményt. — Nem a nulla pontról indulunk, hiszen 1988—88 közölt 248 ipari telephely került ki a fővárosból, csu­pán a felső szintű határo­zatok alapján, összességében még ennél is több volt a vállalati elhatározásból kez­deményezett kitelepítések száma. Mintegy 180—170 milliárd Ft-ot költhet beruházásokra a feldolgozóipar, a VII. öl­A tejtermelés a tervidő­szak alatt megközelítette a 18.5 milliard literi, ami 2,2 millióiddal több a tervezett­nél. 1985-Oen e területen is visszaesés következett be, mintegy 90 millió literrel lett kevesebb a vártnál. Az altat tenyésztésben továbbra is fontos szerepet töltenek be a kisgazdaságok. A kis­termelői szektorból szárma­zik az összes sertés-, n.vúl- és tojástermelés több mint ötven százaléka, de a ba­romfitermelésben is megha­ladta a 40 százalékot ennek a szféra Iliik az aránya. A szarvasmarha-.'igazat fejlődése lényegében a terv­célokat követte. A tejelő ál­lomány a tervidőszak végén 80 ezer darabbal kevesebb volt az előirányzottnál. A sertéshús termelése — ösz- szességében — a vártnál kedvezőbben alakult. 17,8 százalékkal szárnyalta túl az előirányzottal. Ugyanakkor nem javult kellő mértékben a vágósertések minősége, ami nehezítette a hazai és az exportpiaci követelmények teljesítését. A serlésállomám 19115-ben — főként jövedel­mezőségi okok miatt — je­lentősen csökkent. A visz- szaesés a nagyüzemekben és a kistermelőknél közel azo­nos arányban következett be. A VII. ötéves terv idősza­kúban továbbra is a sértés és a baromfi adja a hús­termelés gerincéi. A sertés­termelésben a szinten tar­tus. illetve kisebb mértékű növelés a cél. A baromfiter­melésben a növelés látszik indokoltnak. A mostani terv­időszakban a tejelő tehén- állomány lovábbi — körül­belül 10 ezer darabos — csökkenése várható. Az 1990- re előirányzott mintegy 2.8 milliárd liter tejel — ami 1985-höz viszonyítva 200 millió literes emelkedést je­lent — a tej hozam növelésé­vel lehet biztosítani. A lakossági fogyasztás né­mi emelkedése, az export- árbevételek megtartása in­dokolja a húsmarhatermelés jelenlegi szintjének megőr­zését. A sertéstartásban — az. élénkítő lépések ellené­re — további csökkenést prognosztizálnak az illetéke­sek 1988-ban. A későbbi években viszont — összesen — ötszázalékos fejlődés vár­ható. A baromfitermelésben 10 százalékos bővülést irá­nyoz elő a terv 1988-ban. de a tervidőszak átlagában ennél is dinamikusabb fej­lődés látszik megvalósítha­tónak. éves terv időszakában. E beruházások vállalati dönté­si körbe tartoznak. Mint­hogy a fővárosi ipát sze- lektiv-inlenz.iv fejlesztését, szerkezetének racionalizálá­sát továbbra is folytatni kell. feltehető, hogy a fej­lesztések tetemes részét Bu­dapesten kívül, a kevésbé iparosodott területeken rea­lizálják. Erre készteti, kény­szeríti őket ia sok gondot okozó fővárosi munkaerőhi­ány is. Magától értetődik,a megyei, helyi szervek kez­deményező készségére, áldo­zatvállalására is szükség lesz. hiszen gondoskodniuk kell az ipartelepítés infra­strukturális feltételeiről, megfelelő munkaerőről stb". Az Ipari Minisztérium a jövőben is szervező, koordi­náló tevékenységet fog ki­fejteni a megyék iparosítá­sában. — Sok szó esett az utób­bi időben a vártnál alacso­nyabb népgazdasági telje­sítményekről, illetve arról, hogy az év első hónapjaiban is folytatódtak az 1985-re jel­lemző kedvezőtlen gazdasá­gi folyamatok. Mire számít­hatunk az év hátralevő idő­szakában? — Köztudott, hogy a kül­gazdasági egyensúly megszi­lárdítása. az antiinflációs po­litika következetes végre­hajtása áll a párt és a knr­A magánerőből építkezők, a saját otthont teremteni szándékozók megmondhatói: a megvalósításhoz szükséges számtalan építőanyag be­szerzése. a tervek és egyéb hivatalos dokumentumok in­tézése — ha önmagukra ha­gyatkoznak —. milyen, sok időt. energiát, s olykor-oly­kor nem kis bosszúságot je­lent. Ezen, a még ma is égető gondon igyekszik segíteni ügyfeleinek — nemcsak a miskolciaknak — a megye- székhelyen működő Komp­lex Magónépítési Tanácsadó Iroda, amely két évvel ez­előtt kezdte meg ténykedé­sét. Akik már igénybe vet­ték szolgáltatásait, tanúsít­hatják. érdemes felkeresni az irodát, hiszen egy helyen sokféle tanáccsal látják cl, s emellett számtalan szol­gáltatást is igénybe vehet. A teleklehetőségek, a tulaj­má n y gazdaságpolitikájának homlokterében, s ennek leg­főbb biztosítéka a gazdasági növekedés meggyorsítása. Számos kormányzati döntés, intézkedés születeti már a kedvező folyamatok kibon­takozásának ösztönzésére, s ezek előnyös hatása az ipari értékesítések márciusi élén­külésében már kezd meg­mutatkozni. Az egész VII. ötéves terv­re kihat, hogyan zárjuk majd az idei ével. Minthogy csak a teljes cselekvési egy­ség garantálhatja a sikert, több lépcsőben folytattunk eszmecserét a vállalatveze­tőkkel. Április ll-én került sor az ipari tárca nagy aktíva­értekezletére. a Budapest Kongresszusi Központban, ahol a vállalati igazgatók, a vállalati tanácsok elnökei, párt- és tömegszervezeti ve­zetői egyaránt jelen vol­tak. Ismeretes, hogy c ta­nácskozáson Marót hy László, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes egy­értelmű útmutatást adott arrpl, mit vár a párt és a kormány az ipartól. Én bí­zom abban, hogy az ipar tisztességgel kiveszi a ré­szét a tervcélok megvalósí­tásából — mondotta befe­jezésül Kapolyi László ipari miniszter. Vasvári Ferenc donszerzési módok, a taná­csi támogatás mértéke, az építőanyag-beszerzés lehető­ségei. az OTP-hitelfeltételek — mind-mind olyan terület, melyről információval szol­gálhatnak az iroda alkalma­zottai. A tapasztalatok sze­rint a lakosság igényli is a segítséget. A legnagyobb for­galmat a TÜZÉP informáci­ós részlege bonyolítja le: az eltelt 24 hónap alatt meg­nőtt azoknak a száma, akik az energiatakarékos nyílás­zárók és falazóanyagok fe­löl érdeklődtek. Megelége­déssel fogadták, hogy a kü­lönböző telepek széles vá­lasztékkal rendelkeznek. A látogatók többségének véleménye szerint megyénk­ben lényegesen javult az anyagellátás, a kiszolgálás figyelmesebb, előzékenyebb és gyorsabb lett. Az épít­kezni szándékozók széles ré­tege örömmel tapasztalta az időközi engedményes akció­kat. Bár megjegyzendő: az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat e téren még elma­rad a hasonló cégektől. So­kan szóvá tették, kevés az engedmény mértéke, szűk körű áruféleséget érint, s az akciók időtartama is elég rö­vid. Célszerű lenne, ha a jövő­ben a TÜZÉP-akciókról a ta­nácsadó iroda korábban sze­A legfrissebb jelentések szerint márciusban a mis­kolci vasútigazgatóság ösz- szes árutonna-tervét. 100,4 százalékra teljesítette, mi­közben több mint 2,2 millió tonna árut szállított el. A területi szállítási igények kielégítése az úgynevezett kocsiigényes árutonna terv- teljesítésen mérhető le. amely 2 millió 33 ezer ton­nának, azaz 106,5 százalék­nak felel meg. Ezen belül a 190 ezer tonnában megha­tározott export-szállítási fel­adatot a vasút több mint hatezer tonnával túlszárnyal­ta. Ebből arra lehet követ­keztetni, hogy a vállalatok export-termelése tovább nö­vekedett. rezne tudomást, s így hatéko­nyabb propagandái fejthetné­nek ki a lakosság körében. Annál is inkább, mert az iro­da dolgozóinak általános ta­pasztalata: ma már az épít­kezni szándékozók mind na­gyobb köre szeretne időben felkészülni a tényleges mun­kára — s ez az információn kívül csak akkor lehetséges, ha az építőanyagok is ren­delkezésre állnak. Kalkulá­ciókat készítenek, illetve ké­szíttetnek, összehasonlítanak szerkezeteket, fűtési rend­szereket. üzemeltetési költ­ségeket ... Ehhez szeretne minél nagyobb segítséget nyújtani az iroda. Kellő és időben történő információ nélkül viszont ez csak terv maradhat. A szakemberek azzal is tisztában vannak, hogy ez a kibontakozóban levő folya­mat csak kezdet, a munkát tovább kell folytatni, fej­leszteni. Üjabb előrelépést jelentett a közelmúltban ki­adott „A magánépítés A— 3-ig” című összefoglaló kö­tet. Az eredményesebb mun­ka érdekében az iroda dol­gozói a jövőben hatéko­nyabb propagandamunkára törekszenek. Új ismeret­anyagokkal bővítik az állan­dó és vándorkiállításokat, is­meretterjesztő előadásokat. Szorosabb kapcsolat ki­építését kívánják megvaló­sítani a helyi tanácsokkal, kirendeltségekkel, hiszen az említett intézmények sokat tehetnek azért, hogy a la­kosság minél szélesebb kö­re ismerje meg az iroda te­vékenységét, segítő szándé­kát. Ha áruféleségenként vizs­gáljuk a szállítási produktu­mot, kiderül, hogy például szénből, ásványolajból, vas­áruból. műtrágyából, koksz­ból. cementből, gabonából többet fuvaroztak a terve­zettnél. Elmaradás csupán vasércből, kavicsból és szer- fa-áruféleségekből fordult elő. A miskolci vasutasok első negyedévi eredményei ha­sonlóan biztatóak. A munka neheze azonban még csak ezután következik, hiszen a gazdálkodó szervezetek tel­jesítményei a korábbi évek gyakorlata alapján a máso­dik negyedévtől növekednek, s ez a MÁV-ra is nagyobb feladatokat tó. L. L. vet. Cs. J. Csákó Gyula Javult a MÁV teljesítménye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents