Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
1986. február 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 O LG MACS K ÄKÖ V EK Ha jól számoltam a reklámfüzetben, napjainkban nem kevesebb, mint tizenkilenc mozi kínálja a filmeket Miskolcon. Persze, ezek között nem egy olyan is van, amely alig egy-két napon át működik hetente, de a folyamatosan nyitva tartók száma sem kevés. Furcsa az emberi természet, — ennyi mozi mellett is mindig eszembe jutnak azok, amelyek az utóbbi évtizedekben megszűntek, eltűntek. Mint az Erkel mozi az egykori Bunkóban, a nagy vasgyári Művelődési Ház, a lovarda, a diósgyőri Diadal, meg Ságvári, nem utolsósorban a népkerti szabadtéri, a maga kétezernégyszáz férőhelyével. Mondhatni, hogy vannak helyettük mások, nem is fontos itt felsorolnom, aki kíváncsi rá, akár lapunk hirdetései között is megtalálja. Most azokról a. mozikról szeretnék szólni, ahol ifjúkorom egy részét töltöttem, ahol már fél évszázaddal korábban is jártam, meg az elmúlt és visz- szahozhatatlanul tovatűnt évtizedekben moziról mozira menve kerestem és kerestük a szórakozást. Elsőként a mai Táncsics mozit említem, amely egykor Fészek névre hallgatott es tulajdonképpen legényegyleti székház volt. Viszonylag kevésszer fordultam meg ebben a moziban még a legutóbbi évtizedekben is, de tudom, hogy ennek a felsővárosi mozinak réges-régen kialakult a törzs- közönsége a környező utcákból, aztán vagy húsz esztendeje alaposan megváltozott a környék. Eltűntek a kis, falusias házakkal teli utcák a mozi környékéről, dózerrel „rendezték át” a környéket, a betonházak sorának egyike viszont őrzi egy régi, eltűnt utca nevét: Vúszonfehérítő utca. A Táncsics mozi pedig van. Lassan a környék új lakói is megbarátkoznak vele. Hasonlóan eltűnt a környezete az elmúlt évtizedben a Fáklya mozinak, az egykori Corsónak. Ezt alapításától ismerhettem, azaz több mint ötven éve. Nem is egyszer írtam már róla, miként szervezte meg hajdan Viola István lakatos- és szerelőmester, miként alakította át egyik autóbuszgarázsát mozivá a Hadirokkantak utcáján, a Szinva partján és sok ügyes üzleti fogással. csalogató szervezéssel, vonzó reklámmal és ió műsorkínálattal miként tette azt az alsóváros lakóinak kedvenc szórakozóhelyévé. Aztán Viola úr már nem igazgatta a Fáklyává lett Corsót, a mozi közönsége lassan átalakult, majd itt is jöttek a dózerek, megkezdődött a városrendezés, a Szinva déli partjáról eltűnt egy városnegyed és felépült egy új. A Melinda utca sarkán viszont — nem kis nehézségek árán — megmaradt az akkor már ütött-kopott, kicsit lerobbant, ma is nagyon árvának tűnő mozi és így valósult meg — talán egyedül itt az országban —, hogy nem az új telep lakóinak kellett instanciázni moziért, 'hanem az készen várta őket. Más kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel viszonylag kevesen éltek és élnek. Sokáig rossz híre volt ennek a kismozinak, de „azok a látogatók” már eltűntek a környékről (most főleg a két nagymozit látogatják!); akik miattuk maradtak távol, még ma is előítélettel viseltetnek iránta. Pedig ez a mozi Miskolc művelődéstörténetének egy érdekes darabkája és egy hatalmas új lakótelep mai művelődési életének fontos tényezője lehetne. A ma meglehetősen siralmas állapotban levő Béke moziról már sok szó esett hasábjainkon, magam is többször írtam a város egyetlen erre a célra épült filmszínházáról. A Széchenyi utca végéről, ahol ma a Sajó cipőbolt található, költözött ide valamikor a húszas évek végén. Elegáns, szép mozi volt; sokan ma már ezt nem is hiszik. Kerthelyisége területén ma a terelőút húzódik, de én még most is magam előtt látom a betonpadokkal kiképzett nézőteret, amit a gimnázium ablakából mindig láthattam. Ha valamit érdemes a miskolci mozik közül megújítani, úgy az a Béke mozi lehetne. Mert ez valóban mozi, szemben a többivel. De ez részben pénzkérdés, részben nem tartozik az én emlékeim közé. Legfeljebb annyiban, hogy sokan szeretnénk, ha a városnak újra lenne egy igazi, egy jó mozija. A Kossuth mozihoz igen sok emlék fűz. Emlékszem rá, amikor még Apolló néven beköltözött a Korona Szálló emeleti tánctermébe — ideiglenesen, odahagyva a Weidlich-udvahbeli pincehelyiséget. Ahol most a Heve- sy Iván Filmklub van, s ahol hivatásomból adódóan igen sok időt töltök, kiállítási terem volt és kisgimna- zistaként itt kezdtem ismerkedni a képzőművészettel, a tárlatokkal, ahová rajztanárunk, Imreh Zsig'mond festőművész mindig elhozott minket. És emlékszem a később Kossuth nevét viselő mozira, amely még mindig vízszintes nézőtérrel élt, deszkakerítéses páholyokkal, meg küszködve a terem akusztikai bajaival, a hatalmas oszlopokkal, gipszdíszekkel, egyéb hangzásrontó és leküzdhetetlen adottságokkal. Emlékszem, amikor a rendőrhatóság, vagy tűzoltóság tiltakozott az ellen, hogy az érkező és a távozó nézők tömege összeütközzön és megpróbálták egy időben a mozinak a Patak utca felé ürítését, azaz a nézőknek egy hátsó lépcsőn való kiterelését. így előbb a szálló hátsó gazdasági udvarába jutottak, raktárak, meg az akkor éjjel-nappal nyitva tartó, Vadkacsának csúfolt söntés tántorgó részegei közé, majd a Patak utcán botorkálhattak tovább, ahová tudtak. Sose lesz ebből a táncteremből mozi, ha a csillagot is lehozzák az égből érte, akkor sem. Csak mutatós, reprezentatív teremmé lehet varázsolni drága pénzen, de igazi mozivá soha... Moziról mozira mászkáltunk hajdan, ifjúkoromban. Most is moziibarát, vagy inkább mozi bolond vagyok. És aligha én vagyok az egyetlen, aki szeretné, ha Miskolc mozijai méltók lennének a városhoz. De legalább egy! Az egyetlen a tizenkilencből, amelyet hajdan ezért építettek, s amelyből még lehet mozi... (bencdck) Legfőbb értékünk az egészség Mit tegyünk, hogy a „várva várt” egészséges legyen? Csövek Fotó: Laczó József / A Német Demokratikus Köztársaság világhírű üzemében, a drezdai Pentacon gyárban tirisztorvezérlésű forrasztópákát készített egy újítócsoport. A tirisztoros vezérlés révén 150—300 fokos hőmérséklet-tartományban plusz és mínusz két százalékos pontossággal szabályozható a forrasztócsúcs hőmérséklete, és így pontosan hozzáigazítható az adott forrasztási feladathoz. Tirisztoros vezérléssel lehet ellátni a kereskedelmi forgalomban kapható 6—24 voltos forrasztópákákat is — a szükséges hőérzékelő gyorsan és egyszerűen felszerelhető rájuk. Az elhasznált forrasztócsúcsok kicserélése is gyorsan elvégezhető. A terhesség, a szülés és a gyermekágy élettani folyamatok. Zavartalanul és szövődmények nélkül zajlanak is le, ha az élettani állapotot biztosítani tudjuk. Ez a feladat nagy figyelmet és hozzáértést kíván az egészségügyi szolgálattól (orvos és védőnő), megértést és a tanácsok betartását a terhestől és az egész családtól. A régi magyar szóhasználat a terhességet „másál- Iopot”-nak nevezte. Ez ma is érvényes és nem áll ellentmondásban az első mondatban foglaltakkal, a terhességi történések élettani folyamatok. Magyarázza viszont a rendszeres orvosi vizsgálatok, az orvos és a védőnő által adott tanácsok betartásának szükségességét. A megannyi fontos és a terhességgel megváltozott — „más”, de élettani történés közül a probléma megértése céljából ragadjunk ki egyet, a táplálkozás kérdését. A köztudatban sajnos az terjedt el, hogy a terhes nőnek „kettő” helyett kell enni! Ezt ha valaki így szó szerint megfogadja, sokszor a terhesség alatt létrejövő legsúlyosabb szövődményt idézheti elő magán, a terhességi toxikózist, vagy közismertebb nevén terhességi mérgezést, amely a legnagyobb igyekezet ellenére is kétségessé teheti a magzat megmentését, néha még az anyáét is. Mindez az ismerősök, a család egyébként jóhiszemű, de szakszerűtlen, sőt egyenesen káros részvételével. Ha viszont a terhes és körnve- zete megfogadja az orvos és a védőnő tanácsát: a terhességben a nem terhes állapothoz képest maximum 10—20%-kai nő meg a táplálékigény és itt sem a mennyiség, hanem speciális tápanyagok bevitele, bizonyos fehérjék és vitaminok a fontosak, a szövődmény kialakulása elkerülhető. A terhesség alatt ajánlott maximum 9—10 kg súlygyarapodás még azzal a kellemes utóhatással is jár, hogy megelőzhetjük ezáltal a nők körében ma már szinte népbetegségnek számító elhízást is! Ma már világszerte, így Magyarországon is egyre szélesebb körben elfogadott a családtervezés gondolata. Ez azt jelenti, hogy a házaspárok előre eldöntik, hány gyermeket szeretnének és mikor. Ideális a legalább háromgyermekes család. Jogos igény ezért, hogy a tervezett gyermekek egészségesek legyenek, majd hasznos tagjai a társadalomnak. E cél eléréséhez aktív részvétel szükséges a szülő nő, a férj és a tágabb családi kör részéről is! Tanácsaink: 1. Már a terhesség korai időszakában jelentkezni kell (10—12 hét között) a terhesgondozáson. Az ilyen időpontban megtörténő vizsgálatok, beszélgetések lehetővé teszik az úgynevezett veszélyeztetettségi tényezők korai felismerését, lehetővé teszik az egyedileg megtervezett gondozási program felállítását. 2. A terhesgondozáson a továbbiakban is ahányszor az orvos azt rendeli, meg kell jelenni (a normális terhességben is indokolt a legalább 12—15 megjelenés). 3. A tanácsokat meg kell tartani (jó az, ha esetenként a férj is megjelenik, ő is meghallgatja a védőnői és orvosi tanácsokat!). Az orvostudományban, de különösen a szülészetben ma a megelőzés elvének biztosítása a leglényegesebb. Nem a már kialakult szövődményt — megbetegedést kell elhárítani, meg- gyógyitani. Ez nehéz és sokszor a legnagyobb igyekezet ellenére sem sikerül a terhes, a férj és a család egyetértő, támogató részvétele nélkül. Megfelelő életmóddal, életvitellel meg lehet akadályozni a szövődmények kialakulását! Ez elsősorban orvosi feladat, de sikeres csak akkor lehet, ha ebben a terhes nő, a férj és a család is aktívan közreműködik. Dr. Gaál József az orvostudományok kandidátusa megyei szülész- szakfőorvos A vadászok már tettek egy jókora vargabetűt a deres decemberi reggelen, de a nyulak — meglehet, tudják, hogy ekkortájt veszélyhelyzetben vannak —, nagy ívben elkerülték őket. A korcs pulinak jobb lehet a szimata a tenyésztett, azaz fajtiszta ebeknél, mert a bejárt területen riasztott fel egy tapsifülest. Nyomába szegődve, elkeseredett vakkantásokkal űzte. Az elkeseredés érthető, mert a puli sebessége — enyhén szólva — mélyen alatta van a nyálénak, ráadásul ennek a kutyának „be volt húzva a lábféke”, azaz kölönc fityegett a nyakában. A vadászok, felpattanva a tűz mellől, leadtak egy sorozatot — a nyúl szaladt tovább, a puli szitává lőve felbukfencezett. Nemsokára előkerült a néhaivá lön korcs gazdája, a juhász. Nála csak „mestersége címere”, a kampós bot. Férfiember egykönnyen nem sír — a pásztort nagy csapás érhette, „jobb kezét” veszthette el. Mert egy betanított, a gazdi gondolatait. is „értő” puli felér egy szófogadatlan bojtárral, aki feleselhet, visszabeszélhet, viszont a tereléshez szoktatott puli ellentmondásra nem vetemedik, ráadásul egy darab kenyértől is naphosszat „üzemel”. Mitsem ért a vigasztaló szó, beígért „fájdalomdíj” — ha csak egy puskással áll szemben, kétség nem férhet hozzá, hogy a juhász amúgy istenigazából ellátja a vadász baját, talán „hirtelen felindultságból elkövetett emberölés” vádjával állítják bíróság elé. De vessünk véget ennek a történetnek, lássunk a következőhöz. Január 17., péntek. Gépkocsi áll meg egy „hétvégi ház” kapujában. Csomagterében — „saroglya” — öt napon át gyűjtött ételmaradék, valamint olcsó belsőség, lép, marhatüdő, szóval kutyaeledel. Az „úrvezető” nem érti, hogy az „egyszemélyes fogadóbizottság”, a termetes, kb. 40—50 kilós, koromfekete — neve is innen — Bogár nem „üdvözli” önfeledt csaholással. boldog nyüszítéssel. Többször megnyomja a, dudát, felbrű- geti a motort. Hiába. Egyelőre semmi rosszra nem gondol. Az ő házőrzője a környék legellátottabb kutyája; hétvégén annyit eszik, hogy öt napig csak innia kell rá. Bár megélt már három esztendőt, harapásának rettentő erejét emberen még nem próbálta, fajtájabélieken sem kell, hiszen az elsőség sorrendjét régen kiverekedte magának. Hosszú a porta, aminek őrzésére rendeltetett. A ház fent a parton. Istállójában 9 tyúk, egy kakas. A szomszédok megfigyelték: ha lent a kapuban „tátja a szájút” és meghallja a kakas vagy egy tyúk veszélykiáltását, a 100 méteres távot néhány másodperc alatt megteszi, vad vágtával a helyszínen terem — nézni is gyönyörűség, ahogy támadásra kész felajzottság- gal, körülhordozza tekintetét „terrénumán”. A közeli erdőt fürkészni. Sehol semmi? Biztos, ami biztos. Földre üti orrát. Róka, kóbor kutya nyomát keresi — az erdő jó lcődobásnyira (a vaddisznó is megakad benne). Tartása büszke, mondhatnánk : rátarti, hiszen nincs kitől-mitől tartania. Gazdájának időtlenek gyerekkora emlékei. A január a kutyák párzási ideje. Elsődleges ösztöne kielégítve, tehát felléphetett nála a fajfenntartásé — ilyen derék kani nem lehet meg utód nélkül, különben is van rá esélye az erőseDb kutya jogán ... Ám az oltást végző állatorvosoktól tudja: ha így megy tovább a „mesterséges kiválasztódás”, egy szép napon azon kapjuk magunkat, hogy az ember tízezer éves barátja a kiveszett állatfajok sorsára jut, mert szukát nem tartanak. A pulykányi kendermagos kakas örvendező hangot hallatva szalad a gazda elé, nyomában „háremhölgyeivel”. (Az istálló rácsán csak akkora nyílás, amelyen a baromfi kifér.) Nekik áztatott kenyér lesz hétvégi csemegéjük. Rögvest ott terem a süldő cirmos — micsoda dorombolást csap! Amíg a kenyér ázik, a macska véres hurkát majszol. A csendet hallgatni, jó levegőt szívni megjött városi ember befűt szobájába (olajkályha), majd tüzet rak a konyhában a teatűzhelybe, rá a nagyfazekat, s bele a lépet, tüdőt — Bogár még azt is elvárja, hogy sóval, delikáttal ízesítse. Mivel jószágait már ellátta, gondolhat magára is — ezt a sorrendet mindig betartja — felönt egyszerre 3 deci tokaji hárslevelűt (nem kortyolgatja, egyszerre le kell hajtania), és csakhamar feloldódnak feszültségei, kóborlásba fog a kertben, gyönyörködik a tájban. Baromfi, macska jól tartva, egyedül Bogár . .. Mily nagy hatalom a szerelem! Gazdinak már van a fejében, megértőén kuncog. Sebaj, az éhség nagy úr, majd hazahajtja. Nehezen jön álom a szemére. Bár olvas, szüntelenül kifelé fülel, várja, hogy Bogár belebődüljön a kutyakórusba. Aranyos jószág. Eltűri, hogy gazdi lábánál fogva próbálja felemelni. Biz’ isten, valósággal röhög, hogy nem bír vele! Felugrik, nagy kört ugrabugrál, majd gazdája elé hasalva, játékra invitálja: „Fogj meg, ha tudsz!” Reggel. Cseperészik az eső. A macska már evett, a tyúkok is. De hol van az a „büdös”? Csak kerüljön elő, kap egy nyaklevest! Nincs más választása, nyomozásba fog. Első kérdés: van a szomszédban szuka? Van, a falu legszélső házában. Elsétál arra. Semmi. Beállít egyik jó ismerőséhez, hátha tud valamit. És az asszony tud. Tizenegy körül dolga akadt abban a legszélső házban. Egyszer csak hatalmas dörrenés robbant bele a csöndbe. „Űristen!” — rémült meg az asszony — „Az a bitang kutya nem tágított mellőlem, biztos lelőtték!” A konyhaablakhoz ugorva, látta, hogy egy farkaskutya iramodik a falu felé. Hál’ istennek, arra lőhettek, nem az ő vakarcsára. Nemsokára két vadász haladt el a járdán. Csak a hátukat látta. Betértek a szomszéd házba, amit a környék vadásztársulatának egyik városi tagja megvásárolt. Egy biztos, ő nem lőhetett — már annyira ismeri, hátulról „beazonosítaná”. Gazdi benyitott egy másik szomszédhoz, hallott-e lövést? Igen, éppen főzte az ebédet, ijedtében majd elejtette az edényt. Ki is nézett, a kutyáját kereste — megvolt. Emberünk elindult a mutatott irányba. A falu uh 1- só háza mögött volt egy „legutolsó” is. Már rom. Ä tanács itt jelölte ki a falu szeméttelepét, a legelő szálén. És ott feküdt Bogár, sával észak felé. A lövés nyakszirten találta, csigolyái szétforgácsolva. Expanziós lövedék végezhetett vele. Nyaka alatt jókora vértócsa, orra vére is eleredt. Biztos célpont lehetett. Mivel sose bántott senkit, az idegen emberektől se félt. Jámbor hiszékenysége okozta vesztét, valamint, szóval a „szerelem” és egy ismeretlen vadász törvényszegő viselkedése: lakott területtől 300 méterre kutyára lőni tilos! Bogár kb. 40 méterre vesztette jobb sorsra érdemes életét Garadnán, 1986. január 17- én, tizenegy óra körül. A végtisztesség egy te- metetlen kutyának is kijár/ Mivel kezes jószág volt, aranyos jószág, a hantot, mely alatt fekszik, a tavasz beveti virággal... De ne szépelegjünk. Mire megjön a szép kikelet, nem virág, szemétdomb lesz Bogár földi maradványai fölött. Gulyás Mihály Bogár halála
