Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

Jelentés megyénk vérkeringéséről

Híd a Hernódon

Utak,

........

............; ................. ■

f

i MZ vágyak

A közlekedést, a sze9 mélyszállítás, a fuvarozás sokféle gondjá val, tennivalójával már régóta és okkal hasonlítják a vérkeringéshez. Milyen is jelenleg ennek a vérkeringésnek az állapota megyénkben? Az országnak abban a részében, amelyben az alföldi síkvidékek ólmosító egyeneseitől kezdve a meredély, kanyargós, ijesztő hegyi utókig minden megtalálható — a hiányzó autópályát kivéve — és működnie kell ennek a vérkeringésnek az ipartól túltelített városok . között ugyanúgy, mint a száznál alig több, vagy éppen jóval kevesebb lelket számláló, aprócska falvakban.

Néhány adat. Megyénkben 6000 kilométernél több az utak hossza, ezeknek egy részéről a Közúti Igazgatóság, más részéről a tanács gondoskodik. Az úgynevezett országos úthálózatnak 8,4 százaléka található a mi megyénkben, és ezen bonyolódik az ország közúti forgalmának több mint 9 százaléka. Az országos úthálózat szélessége átlagban 7,51 méter, a mi megyénkben pedig 6,95 méter. Az átlagos napi forgalom úgyannyira meghaladja az országos átlagot, hogy elsősorban a másodrendű utak „forgalmi kapacitása közel áll a kimerüléshez".

A hálózotnok mintegy 30 százalékán sürgősen kellene erősíteni a burkolatot, de erre - természetesen - nincs pénz.

Pénzt persze, költünk az utakra. Egy-egy tervidőszakban nemhogy milliókban, milliárdban is mérhető forintot, de az útépítés igen drága, a rendelkezésre álló pénz tulajdonképpen soha nem elég. A Közúti Igazgatóság is, a tanácsok is teszik, amit tehetnek, néha talán valamivel még többet is. A belterületi utak kiépítettségének aránya jobb az országos átlagnál, de azért még így is csak éppen túl vagyunk a 60 százalékon, továbbra is sok a gyenge minőségű út, a forgalom pedig egyre nagyobb. Hadd utaljunk rá, hogy csupán a személygépjárművek száma öl évvel ezelőtt 49 400 volt, ma pedig mintegy 73 ezer. „A közúti balesetek száma, ezen belül a súlyos kimenetelűe- ké az elmúlt években emelkedett."

Az idézőjelbe tett részek, az adatok a megyei tanács decemberi üléséről valók. Megyénk legmagasabb állami fóruma ekkor ismét foglalkozott a közlekedés helyzetével, mikéntjével, továbbra is kiemelt feladatként jelölve meg az utak, a közlekedés színvonalának javítását, jelezve azt is, hogy ehhez a mi erőnk kevés. Központi segítségre van szükségünk. A minket megillető segítségre, anyagi támogatásra. összéállításunk nagy részét ugyancsak a tanácsülésre alapoztuk.

Némely utunk úgy• annyira telítődött már. hogy nem is igen kell túlzásnak tartanunk a nem férünk el kifejezést. Mindenekelőtt utaljunk a Miskolcról Ózd felé tartó útra, mely különösen Kazincbarcikáig ma már szinte elviselhetetlen.

Erről az útróL az említett megyei tanács ülésén sok szó esett, de jó szinte semmi. A Sajó völgyében levő sok gyár, ennek kövei kézi ében személyszálli- tás. áruforgalom miatt az év bármely időszakában gyakorlatilag csupán lépésben lehet haladni. Az egyik teherkocsi gőzölgő, még meleg szilikátblokkok- kal terhes — jó lenne lemaradni tőle tisztes távolba. nehogy ránk zuhanjon — a kamion magasra tornyozott. hatalmas gépeket, berendezéseket, a beikor szállítója bútorokat — mert laknak is. építkeznek is errefelé — sietne a kenyérszállító, a hússzállító kocsi, hiszen valamely faKarbantartásra

A legkorszerűbb, legmodernebb technikával épített, kiválóan megalapozott út sem lehet örök életű. E gondolat cáfolataként sokan az ókori Róma útjait emlegetik, amelynek emlékei hazánkban is megtalálhatók. Nos, ezek a több ezer éves utak nem maradtak meg teljes épségükben. s minden csodálatunk mellett el kell mondanunk róluk, hogy pusztán maradványok, ha úgy tetszik romok.

A gondos karbantartást persze, az utak is meghálálják. A tanácsi kezelésű utakra — épségük megóvására — ebben az évben 219 millió forintot költhetnek megyénk tanácsai, s ebből az összegből kell fedezni a majdnem ezer tanácsi kezelésű híd fenntartását.

Ha most még nem is az igazi, a miskolciak már elbüszkélkedhetnek azzal, hogy a városukban van már sétálóutca. A Széchenyi út felújítását, korszerűsítését — mint többször írtunk róla — az elmúlt esztendőben kezdték meg az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat emberei. Most, a munka kilencedik hónapjában már fogalmat alkothatunk róla, milyen lesz a valódi sétálóutca, ha egyszer elkészül egészen a Tanácsház térig.

Az építők az elmúlt év őszén kedvező időjárásban reménykedtek, amikor a határidő betartásának feltételeiről kérdeztük őket. Nos, az idei tél valószínűleg az évszázad legenyhébb teleként kerül majd be a meteorológia történetébe, s ez biztos sokat segített a munka meggyorsításában. Az időjárás tehát nem veszélyeztette a március végi határidőt.

Vajon sétálunk-e majd a miskolci sétálóutcán?

Lesz-e időnk nézelődni, ráérősen végigbaktatni a különlegesen kiképzett macskaköveken? Erre a kérdésre ugyancsak nehéz dolog volna egyértelmű, határozott nemmel, vagy igennel felelni. A huszadik század második felét, a kort a „rohanó" melléknévvel ruháztuk fel. amely nemcsak a tudományos és a műszaki haladásra jellemző, hanem az emberek léptére is. Nekünk gyakran munkahelyünk Miskolc főutcája, s ekképp a legtöbb esetben sietős léptekkel rójuk végig. Úgy tapasztaljuk, mások sem lassúbbak tőlünk. Esetleg a villamos, mert mostanában tényleg csak lépésenként, meg-megállva teheti meg a belvárosban az alig kilométernyi útszakaszt.

Mindenesetre a gépkocsiforgalom kitiltásának időpontja történelmi dátum lesz majd Miskolc életében. Ettől kezdve ugyanis már senki sem beszélhet „egyutcás városról", hiszen a forgalom már három úton halad párhuzamosan.

Tokajnál...

A nagy forgalmú tokaji híd

lúban az asszonyok már sorakoznak, és nem éppen virággal várják a későn érkezőt, de igyekeznek a lázbérci víztárolóhoz, az ózdi kohászathoz, a térség bányáihoz, a bánrévei határátkelőhöz is.

Csupán Miskolc—Kazincbarcika között naponta Kit autóbusz közlekedik! Legalább 10 ezer utast kell itt elvinni, tíz megállóban

megállni. A menetidő a hivatalosan megjelöltnek természetesen a sokszorosa. És erről végképp nem a

pilóták teJietnek —. akik talán időnként erőszakosak is — hanem maga az út, a forgalom a felelős. Ezen a szakaszon állandó a

szemközti forgalom, előzni nincs mód, a vakmerőek. az idegesebbek mégis megpróbálják. a következmény legtöbbször tragikus.

Ideje lenne már bizony, a négy sávnak!

De Miskolctól tovább haladva, a Sajó völgyében másik ipari városunk, Le- ninváros felé, ugyanígy nem férünk el. A keskeny út mentén itt kavicsbányák termelnek, a kavicsot pedig szállítani kell. jókora kocsikon, amelyek persze, nincsenek letakarva, a kavics pereg. A biztosító eléggé ismerheti ezt az utat a kitört kocsiablákok miatt.

Sűrű bizony, ez az úl is, veszélyesen sűrű! Ila egyelőre tovább nem. legalább Nyékig elkelne itt is a több sáv. A továbbiakban persze, ugyancsak elkelne, hiszen ma már Debrecen felé és külország felé is. sokan túriadnak ezen az úton. többször meg-meg- nézve a térképet: vajon tényleg ez a keskeny sáv a megfelelő útvonal?

Vulkanikus képződ9 ményű csúcsos hegyek — úgyannyira fiatalok, hogy ha jól figyelünk, még mindig látjuk a füstöt — köveket görgető. gyors futású. hangos patakok, szívós, háromnégy puskagolyóval még tovaszaladő szarvasok, komor várromok, melyek fölött éjjelente még a nagyságos fejedelem dicső /.ász- j la ja lobog, tárogató hallik. a legmagasabb hegycsúcsok fölött pedig igazságos Mátyás címermadara (meg napjaink postása), a holló kereng. Meg mennyi minden csoda — valós csoda — még a Zemplénben! Hazánk valóban különleges szépségű részén! A Hegyközben! A Bodrogközben !

A messziről érkezett utasnak mindez így igaz. de az itt élőket az utazással kapcsolatosan egészen hétköznapi gondok keserítik. Hogy ne kerülgessük a kását: elsősorban a kisvasút megszüntetése után változott. lett silány a helyzet. A kisvasúi, ha fújt. ha esett, valahogy mégis elvitte a népeket. Ügyes-bajos dolgaik intézésére, munkahelyre. piacolásra. Miként ismeretes, a kisvasútól a Hegyközben is.

a Bodrogközben is felszámolták. Nehéz lenne magyarázatot találni a miértre. Hatalmas feladat zuhant ezzel a Volánra, meg is tette, teszi, amire képes. de a buszok sajnos, nem képesek ellátni megfelelően feladatukat. Az utak tönkremennek a nagy megterheléstől: a kocsik meg a rossz útiaktól. Igyekszenek persze, az útépítők is. a buszosok is, de az erő. a pénz persze itt is, ott is véges. A buszközlekedés felelőse ugyan a tanácsülésen elmondta, hogy szerinte a térségben a közlekedés jobb. mint korábban. de az ott élőknek más a véleményük. Ugyancsak az említett tanácsülésen a Bodrogköz egyik tanácstagja nagyon is egyértelműen mondta el véleményét a közlekedési helyzetCsomópont, lámpa, felüljáró

n—

Átkelők a szomszédba

A Miskolci Közúti Igazgatóság az országos közúthálózat Borsod és Heves megyei szakaszáért felel. Megyénk úthálózatának állapota rosszabb az országos átlagnál. Ez elsősorban a teherbírásra, és az átlagos szélességre vonatkozik. Területünkön van a legtöbb, 6 méternél keskenyebb úttest, ám ezt a domborzati viszonyok és terepadottságok is behatárolják.

Stoll Gáborral, a műszaki igazgatóval beszélgetünk a tudnivalókról. A beszélgetés során szóba kerülnek az elmúlt tervidőszak jelentős fejlesztései is, amelyekhez hasonló volumenű a közeli jövőben nem várható. A legnagyobb munka a 3. számú fő közlekedési út miskolci átkelési szakaszának megépítése volt, amely a városi tanáccsal közös beruházásban valósult meg. Ebben az időben szélesítették a 35- ös út Ieninvárosi szakaszát, a 37- es út sátoraljaújhelyi, valamint a 25-ös út ózdi átkelési szakaszát korszerűsítették. Felújítottak több hidat. is.

A VII. ötéves tervben nem várhatók ilyen látványos fejlesztések, hiszen csak a differenciált fenntartásra és a mérsékelt beruházásra ad lehetőséget a rendelkezésre álló anyagi fedezet. Csak az olyan kritikus helyeken, ahol a forgalom áteresztő képessége vagy a közlekedés biztonsága megkívánja, lehet lokális beavatkozással — csomópont, átkelési szakasz építése — javítani a körülményeken.

A következő évek konkrét fel Ha valaki a tavasztól őszig adatai csak az első negyedév véNó időszakban a nyíregyházi gére állnak össze az egy ez te tésem r fa Áruházban megszólítaná eredményeként- De már dolgoz vásárlókat, ugyan honnan jóinak. A legnagyobb munka a sá^t, meglepően sok cigándit, és toraijaújhelyi határátkelőhelí Bodrogköz más községeiből építése, melyet az idén adnak áWót találna köztük. Érthetően. Sokak örömére jó ütemű a mis'szen innen Nyíregyháza köny- kolc—dédestapolcsányi út építésibben elérhető, közelebb esik, amely elkészülte után Bánkújjbt , a saját megye székhelye, megközelítését könnyíti mají'skolc, és közelebb van Kis- meg. Itt egy 10 kilométeres üPrda is, mint Üjhely. Tavasztól szakasz épül, és az év végér^sö őszig, a hidegek beálltáig elkészül az út Farkasnyakig taifhcs is különösebb gond. mivel tó szakasza. ‘'Sánd és a szomszédos megyéMiskolcon, a Petőfi téri csc®9 levő Dombrád között össze- mópontban eddig a közművePttetést biztosít, a pontonhíd, kiváltása, és az előkészítés zajpár idegenforgalmi látván.vos- lott. Most megkezdődik a látválSnak is érdekes ez a találmány, nvosabb munka: a Madarász Vikiként Tiszalúc és Tiszadob kotor utcától nyomvonal-korrekcióéi is. A cigándi átkelőt tavaly val új szakasz épül, amely négiron is hosszan nézegette egy csomópontot foglal majd magójK-beli házaspár, tetszett ne- ba. Ekkor oldódik meg az itteni hogy tilos a hídon dohá- kritikus közlekedés. Jó hír, hogf°zni és csak lassan szabad át- a tapolcai és az eger—hollóstetíP'edni.

út kereszteződésében új csomó Horgonyőrük is vigyáznak ezek- pontot alakítanak ki 1986-bair a hidakra. A tiszadobi híd Minden irányban külön felállópgonyőre például itt tanyázik sáv létesül, és felszerelik a rég.hii megyénk partján, szép kis óta várt forgalomirányító jelző^ikóban, melynek aprócska lámpákat is. ,c|varán virágok, meg paradiA fenntartási munkák sonC01 Pj'Prika terem, az érkezö- ... . , , , J6' pedig a Rozi nevre hallgató,

az autósok sok helyen tálulk0fpta|mas^ (|e rendkívül jó számiénak majd bur kola t'-megerősítif-1 német vizsla köszönti. Hosszú kel a megye főútvonalai^en6sben jön itt a Tisza, a

gonvőr messziről észleli n

folt;

hbi

sekkel a megye Miskolcon ismét jelentős felúj lás lesz: a Vörösmarty, felüljáró^eledó hajót, dolgoznak, és ezen idő alatt f1*5' pontonhíd forgalom elterelésével is számod'veken belül niuk kell az ill küzlokodökneí,'l'l<ezetet. utal

nrcsazza u embereit, akik szét nyitják a engedve a nail

Mezőkövesdet illetően lassan már ott tartunk, hogy a város nevét meghallva nem elsősorban a matyó népviselet, Kis Jankó Bori jut eszünkbe, hanem a település áldatlan közlekedési viszonyai. Mert aligha van még eg.v olyan városunk a hazában, amelynek tengelyén annak teljes hosszúságában országos fő közlekedési útvonal haladna keresztül. A 3-as út „mellesleg" E 96-os jelzéssel európai jelentőségű, ennek megfelelően nagy forgalmú.

A kövesdiek. s a város tanácsa már hosszú évek óta, idestova egy évtizede szorgalmazzák a főútvonal elkerülő szakaszának megépítését.

— A történelmi belvárost majdnem három és fél kilométer hosz- szan szeli át a 3-as fő közlekedési útvonal — mondja H erkély

György, a városi tanács elnöklsz<Í'1yt‘sobb('k ,a. növényekre, a — Ezt a városrészt a követkorJ időnként elviselhetetlen, években és nagy távlatban És akkor meg nem beszel- fejleszteni akarjuk. Az általán? k a balesetveszélyről. rendezési terv készítésekor meáT' lla a, kocsisor vegre megvizsgálták az út forgalmát. Eft?“1- a járművezetők nem színek eredménye szerint a jármC, ea ,, , ,, me£ vek majdnem háromnegveó.i'nte lehetetlen az úttest egyik áthalad városunko^81^«1 a másikra átjutni, úgynevezett átmenő foCUnkban közismerten sok a ke- tjriparos. Szamukra meg a g.vnCsúcsidőben úttest

CSU Pa n 'íthnlort irii’ncnn imn v»* «-• >• ‘’j v* • • • * ^

azaz az

galmi kategóriába tartozik. Ebft„ ,

kapcsolódik a belső, városi fo$°8°k"al ls veszélyesebb a galom. így ezen a szakasz? lekedes.

már tíz esztendővel ezelőtt is L" Mit iett- tehet a varos toner jármű haladt ál naponta, Pc“ a közlekedés fettételeinek elképzelhető, hogv miiven adató lt^sara.

kát kapnánk, ha most megismCT. N‘ncs ol:van foru™' a.i]ol.,ne telnénk a forgalomszámlálási tunk volna a7A UJ utPalva Különösen nehéz helyzetben y/; «eges.segerol. A rendezés, gyünk, ha beköszönt az idegcfv szerint a varost annak esza- forgalmi szezon. Nyáron né®, kilométeres sorok álldogálni^ nie <'1 vagy araszolnak előre nagy? lassan. A kipufogógázok eg.v'

gyokat kürtölő hajónak, mely a horgonyőr által felvont fehér lobogó jelére bátran halad tova.

Szép ez. szép ez, csak hát a hidegek megérkeztével ezeket a hidakat elbontják, akkor pedig csak Tokajnál lehet átmenni a folyón, igencsak nagy kerülővel. Nyíregyháza helyett meg Miskolcra kell bejönni valami komolyabb cikkért vagy Üjhelyre, de mindenképpen sokkal többe kerül a mosógép, a lakodalmi ajándék, a ruha, vagy bármi, mint tavasztól a vizek beálltáig.

Jó lenne bizony itt egy állandó átkelőt kialakítani, sajnos ez szóba sem került a tanács ülésén.

Egy másik átkelő ellenben: igen. Domaházá határából át lehetne menni egyenesen Nógrád- ba, Heves kikerülésével, ha megépítenének vagy öt-hat kilométernyi utat. pontosabban a jelenlegi földutat alakítanák átjárhatóvá. Ezt az utat jobb időben néhány bátor ember eddig is használta, de időnként meg is bánta. Megépítése után a mi megyénk északi részeiből sokkal egyszerűbb lenne Salgótarjánt, illetve Nógrád megyét elérni, nem kellene sem Borsodnádasd, sem Gyöngyös felé kerülni. Már építgették, alakítgattak ezt az útszakaszt, mármint egy részét inkában, de prol ik társad a 1 m i nak kellene ezt elkészíteni. A megyei tanácsülésen erre vonatkozóan hangzott el biztatás.

Miit

■

. ::

oldalún elkerülő, körülbelül 7 hosszú út megépítésé- van szó. Ez lenne az egyetlen jó megoldás.

— Ha készen vannak n tervek. miért nem kezdtek bele az építkezésbe?

— Az új út megépítése nem a tanács, hanem a Közúti Igazgatóság. végső soron a Közlekedési Minisztérium feladata. A város pénzéből nem kelthetünk erre a célra. A Közlekedési Minisztériumban megértik a problémáinkat, de konkrét ígéretet sajnos még nem sikerült szerezni tőlük.

Beszélgetésünket követően tárgyalta meg a megyei tanács Borsod -Abaúj-Zemplén közúti

közlekedésének feltételeit. A tanácskozáson természetszerűen sok szó volt a mezőkövesdi gondokról.

Nem egészen délibáb már tehát az a hét kilométernyi „elkerülő" szakasz...