Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

1986. február 8., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Fűtik, de még nem lakják

Mindenki előtt ismertek a lakáshelyzet körüli gondok. Hogy sokan állnak sorba, éppen ezért hosszú ideig kell várni egy-egy új otthon átadására, hogy nem is olyan olcsó „mulatság” ez. Érthető hát az öröm, mikor végre megkapja az igénylő az értesítést: ebben az évben, vagy jövőre kulcsátadás. Probléma akkor van, ha ez az ünnepélyes pillanat valamilyen ok miatt eltolódik.

Sátoraljaújhelyből kapott levelet szerkesztőségünk, melyben a levélíró taglalja leendő lakásuk átadási, pontosabban beköltözési időpontjának elhúzódását, mellette felpanaszolva egy sor egyéb, ebből adódó problémát, gondot. A több mint két oldalnyi gépelt levél végén a következő aláírás szerepel: a Vasvári, Munkácsy utca bátor és leendő lakói. (Azt csak úgy mellékesen kérdezzük: a „bátor” — jelző vajon mire vonatkozik itt? A névtelenségre?).. .

Nos, az említett utcákban található bérházakat a BÁ- ÉV és a Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalat építette. Tegyük hozzá, meglehetősen gyorsan, hisz az első lépésektől elkészültéig alig egy esztendő telt el. Úgyhogy a lakások műszaki átadása az elmúlt év végén megtörtént. A lakók azonban (két lépcsőház kivételével) még a mai napig sem költözhettek be. Miért? Ennek néztünk utána az újhelyi tanácson, ahol a levél egyéb, ezzel kapcsolatosan felvetett kérdéseire is választ kértünk.

Idézet a levélből: „1985 őszén behívattak a tanácsra mindnyájunkat, akik az az évi névjegyzéken szerepeltünk ... Mi, OTP-s igénylők választhattunk, ki hány szobás lakást óhajt. A dolog szépséghibája az volt, hogy véletlenül sem pontszám szerinti sorrendben hivattak be a lakásosztályra ..

Dr. Szigethy Balázsné, vb- titkár:

— Valóban két napot jelöltünk meg az igénylőknek, akik akkor elmondhatták kérésüket, ki milyen nagyságú lakást kíván venni. Ez esetben egyébként szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen minden igénylőt ki tudtunk elégíteni. Ebből következik, hogy a pontszámoknak csak akkor volt jelentősége, ha azonos méretű lakást többen kértek, mint amennyi rendelkezésre állt. Itt természetesen figyelembe vettük a pontokat.

— Azt is írták a levélben, hogy a korábban közölt irányárak ' eltérnek az .OTP által később mondottaktól.

— Kétségtelenül drágák a lakások. A háromszobások ára 1 millió forint körül van. Az összegben történt változás pedig abból adódott, hogy a kivitelező vállalatok egyike olcsóbban, a másik pedig drágábban dolgozott. Ezért nem voltak biztosak az árak, és az összeütközések elkerülése végett az OTP központja árkiegyenlítést végzett. Hiszen akkor mindenki az olcsóbb lakást akarta volna, ami természetes is. A feszültség legfőbb forrása az volt, hogy azok, akik háromszobás lakást igényeltek korábban, utóbb visszaléptek, azaz ők is kisebbet kértek.

Tulajdonképpen itt a legnagyobb gond a levél szerint az, hogy a lakók annak ellenére, hogy a műszaki átadás már megtörtént — még mindig albérletben, itt-ott laknak. Pedig ők úgy tudták, év végén költözhetnek ...

— Ebben több tényező játszik szerepet. Mint ismeretes, ez évtől új hitel- és szociálpolitikai rendelkezések léptek életbe. Tegyük hozzá: a lakásvásárlók javára. A vállalati hozzájárulásokat sem mindenki kapta meg egy időben, így az OTP ennek hiányában nem kötheti meg a szerződést. Márpedig szerződések hiányában nem lehet átvenni egy lakást. Itt jegyzem meg, nem kétt-há- rom lakásról van szó, hanem összesen 190-ről. Nyilvánvaló, hogy a szerződések adminisztrációs munkái hosszabb időt vesznek igénybe.

Ami a beköltözést illeti: részünkről konkrét időpont

nem hangzott el, csak körülbelül jelölhettük meg azt. A műszaki átadás terv szerint történt, lehet, hogy ezt értelmezték úgy, ekkor már lehet is költözni.

— Mivel a lakások már elkészültek, tél lévén azokat fűteni kell, nehogy szétfagyjon a rendszer. Ezt a fűtési költséget ki fizeti majd?

Szekszárdi József fejlesztési főmérnök:

— A fűtési költség a kulcsátadásig a kivitelezőt terheli. Eddig az időpontig minden egyéb költség is őket illet.

— A levélben leírták, hogy más is késlelteti a költözést. Nevezetesen: még nem készült el a bérházak körül az út, a járda mindenütt. S azt az információt kapták valahonnan — ez nem derül ki a levélből, hogy honnan —, hogy ezért csak márciusban lesz költözés ...

— Az útnál valóban csúszás van, mert a vízműveknek műszaki problémája adódott. A bérházak hátsó bejáratainál azonban zúzott követ szórtak le, tehát a beköltözés biztosított.

— Mégis, mikorra várható a költözés?

— A mi ismereteink szerint a költözés feltételei adottak. Ennek akadálya csak az lehet, hogy a lakók többségével még nem kötötték meg a szerződéseket. így hát erről pontosabbat csak az OTP illetékese mondhat.

Az újhelyi OTP-fiók vezetője, Galambos Mátyásné:

— Konkrét időpontot nem tudok mondani, de februárban várható. Nagyon sok munkával jár ennyi szerződés megkötése, azokat is át kellett dolgoznunk — az új hitelfeltételek és szociálpolitikai változások miatt —, amelyeket még decemberben megkötöttünk. Ezt egyébként a leendő lakók véleményének kikérésével tettük. Továbbá van egy olyan rendelkezés is, mely szerint a lakókkal kötött szerződések száma el kell, hogy érje az 51 százalékot, csak akkor lehet költözni.

Mészáros István

A személyzeti munka alapvető

Az emberi tényezők fontossága

Mostanában egyre többet beszélünk a lehetséges új fejlődési pályára történő átállás feltételeiről, amelyek közül első helyen az emberi tényezők szerepelnek. Ez a feltétel valamennyi közül talán a legnehezebben körvonalazható, a kiválasztás, az érdekeltség és a valódi teljesítmény igen nehezen tervezhető, ha a kiválasztásnál döntő fontosságú személyzeti munka nem újul meg.

Az utóbbi időben számos intézkedés, változtatás történt a személyzeti munkában is. Több vállalatnál a vezető munkaköröket pályázat alapján töltik be, gyakorlattá vált a meghatározott időre szóló vezetői megbízatás, vagy a vezetőkkel szemben a konkrét követelmények meghatározása és a körültekintőbb számonkérés. A vállalatirányítási rendszer korszerűsítése mellett, szinte rejtve, mindezek jelzik a személyzeti munka megújulási folyamatát. Hogyan néz ki ez a folyamat a gyakorlatban, milyen tényezők segítik, vagy gátolják, illetve felmérhető, kimutatható-e valamilyen eredmény abból, ha a személyzeti munka

elemzésével kívánjuk nyomon követni egy megújulási folyamat lehetséges emberi mozgatórugóit? Erről érdeklődtünk az Északmagyarországi Vegyiművek személyzeti osztályán Nagy Lajos osztályvezetőtől.

— Vállalatunknál is jelentősebb fejlődést eredményezett a Központi Bizottság 1973-as határozata, amely ennek a feladatkörnek a presztízsét emelve, kellő nyíltsággal és őszinteséggel emberközelbe hozta, ember- léptékűvé tette ezt a munkát és így a személyzeti munka egyre több területén decentralizáltabb lett, azaz az üzemekben közvetlen feladattá tettük az utánpótlás- ímeveűésit, a vezetőiéi választást, a minősítést, miközben ma már a személyzeti munka is demokratikusabb, közvetlenebb.

Az ÉMV-ben a korszerűsítési folyamat egyes elemeit már a központi döntés előtt alkalmaztuk, így például meghatározott időtartamú megbízásokat adtunk ki. Természetesen a központi intézkedések hatására minden területen előbbre léptünk és 1980-tól kezdődően új rendszert vezettünk be a vezetői utánpótlás kiválasztási módszereiben, magában a vezetésben, a fiatal szakemberek fejlődésének rendszeres értékelésében és a pályakezdőkkel való tudatosabb foglalkozásban is.

Jelentősen fejlődött a személyzeti munka tervszerűsége, a vezetők minősítésének és a szakember-utánpótlás tudatos tervezésével, a dolgozók képzésének tervszerű irányításával. Éppen e tervek gyakorlati megvalósításánál szereztünk olyan tapasztalatokat, hogy a jövőben tudatosabban kell figyelni a tehetséges szakemberek életútját és elő kell segíteni azok speciális képzését, a tehetségük kibontakoztatását. A jövőben még nagyobb körültekintéssel kívánunk foglalkozni azzal, hogy a személyzeti munka milyen módon szolgálhatja a munka és a vezetés színvonalának emelését, valamint általában a nagyobb tudás hasznosítását, érvényesülését és ezzel arányban a végzett munka elismerését is.

— A személyzeti munkában tehát fontos és újszerű

Ipari szabógépek

A Csepel Művek sárospataki gyáregységében ai ipari vasalógépek mellett nagy számban állítanak elő szabászati berendezéseket is, melyek jelentős része exportra kerül. A felvételen az úgynevezett kézi szabászgép szerelését, örökítettük meg.

Fotó: Cs. Gy.

Borsodi növényvédő szerek a világpiacon

Valutában |isj mérhető partnerkapcsolat

Az ipar termelése a VI. ötéves terv időszakában ^százalékkal emelkedett, s ezen belül a vegyipar részesedése 11,8 százalékos volt. A kemikáliák elmúlt évi forgalmazásáról Dobrovics Péter, a Che- molimpex vezérigazgatója elmondotta: növekedett a szocialista és a tőkés export, változatlan szinten maradt a rubelelszámolású, illetve 10 százalékkal csökkent a tőkés behozatal. A gyártmányok külpiaci értékesítésében elismerő szerepet vállal megyénk két vegyipari vállalata, a Borsodi Vegyi Kombinát és az Észak- magyarországi Vegyiművek. Milyen fogadtatásban részesítik a borsodi növényvédő szereket a nemzetközi piacokon? Megfelelő-e az együttműködés a gyártók és a külkereskedők között? - tettük fel a kérdést Szemere Gábor főosztályvezető-helyettesnek, Várszegi Gyöngyinek és Konkoly Istvánnak, a Chemolimpex munkatársainak.

— Milyen évet zártak a hazai növényvédő szerek külkereskedelmi értékesítésében?

— A magyar növényvédő szerek éves termelési értéke megközelíti a tízmilliárd forintot. Ennek fele külpiacokon kerül értékesítésre, s ezen belül 30 százaléka tőkés országokban talál föl- használókra, 5 milliárd forint feletti értékben. Mindez érzékelteti fontosságát a népgazdaság céljainak elérésében. 1985-ben jó évet zártunk. Az év első hónapjaielemek kerültek előtérbe. Szólna bővebben erről?

— A vezetés színvonalának emelése, valamint az emberekben felhalmozódott tudás fokozottabb hasznosítása ma egyre fontosabb és aktuális kérdéskör. Mindkettőre egy-egy válaszban utalok. Kellően tisztáztuk-e már, hogy milyen objektív és szubjektív tényezők alapján minősíthetjük a vállalatainkat és az ott dolgozó vezetői állomány vezetési színvonalát? Vagy a másik terület: megtettünk-e mindent, hogy a továbbfejlődés szempontjából meghatározó műszaki értelmiség helye és szerepe úgy növekedjen egy- egy vállalatnál, hogy természetes legyen azoknak a jelenleginél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülése? Mindkét kérdéssel komolyan foglalkoztunk, már több év telt el azóta, hogy az általunk kidolgozott elvek alapján elvégeztük a vezetés színvonalának elemzését és a közelmúltban elkészítettük a konkrét programot a VII. ötéves tervre vonatkozóan, amelyben a szellemi munka hatékonyságának növelését tűztük ki célul.

— Milyen szerepe lehet a hatékonyabb gazdálkodásban a személyzeti munkának?

— A vállalat belső irányítási és érdekeltségi rendszerében a személyzeti munka szerepét és lehetőségeit több éve figyelemmel kísérjük. Az eddigi tapasztalataink alapján elmondható, hogy ezen a téren is sok

nak gondjai megoldódtak, s egyaránt teljesítettük a magyar—szovjet agrokémiai

együttműködésből adódó kötelezettségeinket, valamint a tőkés szerződések feltételeit. Az ÉMV szezonális jellegű növényvédő szereinek értékesítése évszakhoz kötött, ami befolyásolja munkánkat. Ez egyfajta tehertételt jelent a külkereskedőnek. Olyan földrészeket és országokat kellett megnyerni az áru fogadására, amely mérsékelni tudj;? .ezeket a gondokat. Vj

— A teljes hazai termelésből milyen nagyságrendben részesülnek a belföldi fogyasztók?

— A szóban forgó kémiai készítmények három csoportját: a gyomirtó, a gombaölő és a rovarirtó szereket kell figyelembe venni. A magyar mezőgazdaság szinte kizárólagosan az ÉMV Herbicid termelésére épül, így meghatározó szerepet vállal a növényvédelemben. Ugyanakkor a Borsodi Vegyi Kombinát finomkémiai fejlesztési programjával, speciális készítmények gyártásával megkezdte a „beépülést” a növényvédő szerek értékesítésébe. A hazai fungicid termékek előállítása ez idáig szinte fehér foltnak számított. A kazincbarcikai gyár tevékenysége túl azon, hogy gyárt és értékesít, jelentős importkiváltást is eredményezett. Saját kutatásaira alapozva, korszerű licencvásárlással és nemzetközi együttműködéssel hívta

még a tartalék. Természetesen itt nemcsak a személyzeti munka adminisztratív oldalára gondolok, hanem arra a területre, amit az emberi tényezők jelenthetnek. Mert azt valameny- nyien ismerjük, hogy bőven van még tennivaló és lehetőség a készségek és képességek kibontakoztatásában, a vezetői tudás magasabb szintre történő emelésében, mint ahogyan az igényesebb és fegyelmezettebb munka megkövetelésének területén is.

— Megítélésem sfcaenitnt az emberi tényezőknek lényegesen nagyobb hatása van a hatékonyabb gazdálkodásra, a megújulásra, a műszaki fejlődésre, mint amennyit erről a hétköznapi életben beszélünk. Természetesen az nem baj, ha ezt nem hangsúlyozzuk gyakran. A lényeges az, hogy tisztában legyünk ezzel és a tevékenységek fejlesztésére kellő figyelmet fordítsunk. Ami a személyzeti munka tartalmát illeti, én személy szerint két területen számítok további fejlődésre. Egyfelől a vezetéselméleti kutatásoknak és a kutatás eredményeinek a személyzeti munkába történő beépítésére gondolok, másfelől a nagyobb tudásnak és műveltségnek, a munkamegosztásba, az eredményesebb munkavégzésbe való bekapcsolására. Ehhez természetesen meg kell teremteni az érdekeltségi mechanizmusokat is.

Hajdú Gábor

fel magára a figyelmet. Háttériparával szélesíteni tudja a termékpalettát, olyan kémiai alapanyagok nagyüzemi gyártására rendezkedett be, amely biztosítja a kemikáliák sokoldalú felhasználását a hazai vállalatok számára.

— Hogyan fejlődött az utóbbi években az ÉMV termelése, s ez hogyan oszlik meg az értékesítésben?

— Ipari méretekben az ÉMV a „legfiatalabb” a növényvédő szerek gyártóinak sorában. Az elmúlt hét év alatt viharos fejlődésen ment keresztül. Az általa kifejlesztett és gyártott tiolkar- bamát családdal világviszonylatban a második (!) helyet foglalja el. Átgondolt és tudatos tervezésének köszönhető, hogy túl a hazai igények kielégítésén, nagy mennyiségben exportál, s alapjául szolgál a Szovjetunióval kötött agrokémiái egyezménynek. Sikereiben a legdöntőbb, hogy kizárólag hazai alapanyagokra építve gyárt. A növényvédő szereinek termelése öt év alatt ugrásszerűen megnőtt. 1980- ban közel 500 tonnát értékesített, ebből exportrészesedése szinte alig volt. 1986- ban viszont ennek a meny- nyiségnek hússzorosát tudja szállítani! Az elmúlt évben 200 millió forint volt tőkés exportjának piaci részesedése. A KGST-n belüli szakosodás biztosítja, hogy a kukorica növényvédő szerek kizárólagos gyártója lett. A Chemolimpex-szel kialakított tudatos piacpolitika eredménye, hogy a sajóbá- bonyi növényvédő szerek tért hódítottak az amerikai földrészen is. Együttműködési, kooperációs szerződéseinek alapját, a gyártási és a műszaki segítségnyújtás képezi.

— Milyen gondjai vannak a külkereskedőnek a növényvédő szerek értékesítésében?

— Nehézségeink mindig adódnak. Elsősorban a termékek csomagolását kell említeni. A hazai háttéripar még nem tudott „felnőni” az elvárásokhoz. Lévén a termék méreg, nagyobb biztonságot, óvatosságot és körültekintést igényel. Egyre szigorodnak a környezetvédelmi előírások, különösen az indiai katasztrófát követően. Gondot okoz, hogy kis kiszerelésű termékekkel nem rendelkezünk, pedig erre is van jelentős igény.

— IA külkereskedő milyen mértékben érdekelt az értékesítésben?

— Teljes mértékben. A Chemolimpex, mint külkereskedelmi vállalat, különböző részlegei és dolgozói egyaránt érdekeltek abban, hogy erősödjön az exportgazdaságosság, megfelelő piaci árakkal dolgozzon, bővítse a vevők körét, szerezzen új értékesítési területeket. Törekedjen a jó személyes kapcsolatokra, ösztönözze a gyártókat a gazdaságosabb termelésre, szorosabb emberi kontaktust teremtsen. Ezek birtokában válik munkája mérhetővé, s ezzel együtt bizalmat teremt a külföldi vevő és a hazai gyártó között — fekete —