Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A szocialista brigádok kezdeményezték Rendkívüli segély DIGÉP-ayugdíjaseknak Február 5-én, már a kora reggeli órákban, a meghatottságtól elérzékenyült, idős emberekkel telt meg a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Ház előcsarnoka. A gyülekezés oka: a volt gépgyári dolgozók — valamennyi alacsony jövedelmű nyugdíjas —, rendkívüli pénzsegélyben részesedtek, melyet ez alkalomból vehettek át. Megtudtuk azt is, hogy nem először kerül sor ilyen eseményre, a vállalat dolgozói három évvel ezelőtt határozták el, hogy az egykori dolgozótársakat évente egy alkalommal rendkívüli segélyben részesítik. Erre, egy kommunista műszak bérét ajánlották fel. Tavaly november 23-án tettek eleget vállalásuknak, több, mint egymillió forint volt az elvégzett munka értéke. Ennek 50 százalékát fizették most ki 520 alacsony összegű nyugdíjasnak, akik személyenként 800—1000 forintot vehettek fel az alkalmi pénztárosoktól. A Diósgyőri Gépgyárnak összesen 2051 nyugdíjasa van, akik közül 400-an 3 forint, 600-an pedig 5 forint tagdíjat fizetnek havonta; közülük kerülnek ki azok, akik a dolgozók által kezdeményezett rendkívüli anyagi támogatásban részesülnek. Természetesen a gépgyár nyugdíjas alapszervezete egyéb módon is gondoskodik a munkában elfáradt, s megérdemelt pihenőjét töltő volt dolgozóiról. Évente 10 alkalommal ingyenes autóbusz-kirándulásra invitálja őket, s mintegy 130 ezer forintot fordítanak szociális segélyezési célokra. Cs. Gy. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 31. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. február 6. Gimnázium - vidéken (4. oldal) nyilatkozata Rendhagyóan, műholdas összeköttetés segítségével nyilatkozott a davosi tanácskozáson részt vevő 52 ország több száz vezető gazdasági és pénzügyi szakembere előtt szerdán Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Szovjetunió gazdasági terveiről, majd válaszolt kérdéseikre. A svájci üdülőhelyen évente tanácskozó nyugati vezető gazdasági személyiségek az idén első kézből tájékozódhattak az új szovjet miniszterelnök elgondolásairól. Rizskov negyedórás áttekintést adott a szovjet gazdaság reformterveiről és az új ötéves terviről. A következő években — mondta — tovább mélyül az együttműködés a KGST-országok között nemcsak az árucserében, hanem a tudományos-műszaki fejlesztés területén is. Egyúttal a Szovjetunió kész — a kölcsönös előnyök alapján — a széles körű együttműködésre nyugati cégekkel. A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva élesen elítélte a vezető tőkés országok által alkalmazott kereskedelmi megkülönböztetést, az úgynevezett COCOM-lis- tát, amelynek alapján — mint mondotta — csak elavult gépek és technológia szállítható a szocialista országoknak. Ez a fajta, politikai meggondolásokon alapuló önkényes nemzetközi „munkamegosztás” elfogadhatatlan — hangoztatta — emlékeztetve arra, hogy a Szovjetunió lényegében önellátó szinte minden alapvető nyersanyagban, műszakilag pedig egy sor területen vezet a világban. A műszaki-tudományos együttműködés szovjet és nyugati vállalatok között úttörő eredményeket hozhatna a korszerű technikák és technológiák alkalmazásában. Arra a kérdésre, a Szovjetunió belső erőforrásokból finanszírozza-e új, nagyszabású gazdaságkorszerűsítési terveit vagy külföldi kölcsönökre is kíván támaszkodni, Nyikolaj Rizskov kijelentette: jóllehet a beruházások 20 százalékkal magasabbak lesznek, mint az előző ötéves tervben, elegendőek a belső erőforrások. Sok vagy kevés Mint azt a Központi Statisztikai Hivatal jelentése közreadta, az elmúlt ötéves tervidőszakban tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre mintegy 125 milliárd forintot fordítottak hazánkban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a belföldön telhasznált nemzeti jövedelemnek átlagosan, 3,5 százaléka jutott ilyen célokra. A kutatási, fejlesztési ráfordítások kétharmadát a termelő ágazatokban, ezen belül a fenti összegnek több, mint a felét az iparban kamatoztatták. Kérdezhetné valaki, sok ez, vagy kevés. Önmagában a 125 milliárd tekintélyes ösz- szeg, ésszerű, a legégetőbb feladatok megoldása érdekében történő felhasználása sokat lendíthet a népgazdaság szekerén, de bizonyára az egyes vállalatok is érezték a gyártmánykorszerűsítésből, a gyártástechnológia fejlesztéséből, valamint a licencvásárlásból származó előnyöket. Ugyanis a műszaki fejlesztési ráfordítások döntő része éppen az említett tennivalók, célok valóra váltását segítette. Ezek természetesen országos adatok. Am néhány kivételtől eltekintve a fejlesztési források eléggé szűkösek, nem elegendő a műszaki fejlesztésre fordítható pénz sem megyénkben. Ez kétségtelenül korlátjává vált a nagyobb méretű, látványosabb megújulásnak. Az is vitathatatlan, hogy a termékstruktúránk kissé elöregedett, a termelőüzemek legtöbbje lassú ütemben tud változtatást elérni az új termékek kifejlesztésében és a piacokon történő értékesítésben. Tavaly például vállalataink mindössze 4—5 új termékkel jelentek meg, s ezek eladásából származó bevétel is elenyésző volt, az egész árbevételnek még a 2—3 százalékát is alig érte el. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vállalati, üzemi kollektívák érdekei legtöbbször rövid távra, cgy-két évre szorítkoznak, viszont a műszaki fejlesztés eredménye, a műszaki fejlesztési folyamatok tekintélyes hányada hosszabb távon, sokszor tíz év múltán érezteti kedvező hatását, amely a dolgozók keresetében is érzékelhető. Ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb szerepe lesz a központi szervek állásfoglalásainak a műszaki fejlesztés stratégiája és a főbb prioritások kidolgozásában, nem utolsósorban a hatékonyság növelését szolgáló fejlesztések megfelelő kereteinek biztosításában. L. L. Fidel Castro beszéde a KKP kongresszusán Cél: az ország iparosításának felgyorsítása Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a párt III. kongresszusának első napján előterjesztett hatórás beszámolójában részletesen foglalkozott az 1981—85 közötti ötéves terv teljesítésében elért sikerekkel, kitért a még nagyobb eredmények elérését akadályozó objektív nehézségekre és az elkövetett szubjektív hibákra, ismertette az ország gazdasági és politikai helyzetét, vázolta a kommunisták előtt álló legfontosabb feladatokat, végül a nemzetközi helyzetet elemezte. Bevezetőül Fidel Castro statisztikai adatokkal érzékeltette az utóbbi öt évben végbement gazdasági és társadalmi változásokat. Castro ezután részletesen beszélt az ország legfontosabb termékéről, a cukorról, amelynek termelése az elmúlt öt évben 12,2 százalékkal nőtt, és tartósan nyolcmillió tonna körül mozog. Ugyanakkor rámutatott: az elmúlt évben a hosszan tartó szárazság és más természeti csapások következtében a termelés elmarad a tervezettől. Az eredményekről szólva hangsúlyozta, hogy tovább növelték a gépi betakarítás arányát, amely immár 62 százalékot tesz ki. A lakosságot közvetlenül érintő élelmiszer-termelés az elmúlt 5 év alatt évi 6,5 százalékkal, a könnyűipari termelés pedig 8,8 százalékkal nőtt. Jelentősen csökkent a csak jegyre kapható termékek száma. Míg 1980-ban a tartós fogyasztási cikkek közül I50-et kizárólag jegyre lehetett kapni, addig számuk tavaly 68-ra csökkent. Az ország ötéves külkereskedelmi mérlegéről szólva Fidel Castro elmondta: az export 58, az import 71 százalékkal nőtt a tervidőszak során. Kuba kivitelének 85,4 százalékát és behozatalának 84 százalékát a szocialista közösség országaival bonyolítja le. A tőkés országokból származó behozatal az előző tervidőszakhoz képest 26-ról 16 százalékra csökkent. Erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy bővítsék a kubai exporttermékek körét. Ennek nyomán az ország nem hagyományos exporttermékeinek mennyisége 1985-ben 30 százalékkal emelkedett. A gazdasági és társadalmi eredmények ismertetése után a szónok megállapította: az erőforrások jobb kihasználásával, fokozott erőfeszítésekkel a Központi Bizottság most még kedvezőbb eredményekről adhatna számot. „Léteznek nyilvánvaló hiányosságok, amelyekre név szerint rá kell mutatnunk, és teljes erővel harcolnunk kell ellenük” — hangsúlyozta Castro a beszámoló rendkívül kritikus hangvételű részében. önkritikus megjegyzések hangzottak el az első párt- kongresszuson jóváhagyott gazdaságirányítási és tervezési rendszerrel kapcsolatban. — E rendszer lehetőségeit nem használtuk ki, és nem tökéletesítettük megfelelő mértékben az elmúlt években — mutatott rá Fidel Castro. Az állami és pártvezetés teljes mértékben tisztában van a meglevő problémákkal — folytatta a szónok, majd részletesen felvázolta, milyen intézkedések születtek 1984 novembere óta a problémák leküzdésére. A Kubai KP első titkára emlékeztetett arra, hogy 1984 decemberében felhívást intéztek az ország lakosságához a gazdasági célkitűzések hiánytalan teljesítése érdekében. Ennek nyomán tavaly minőségileg új szakasz (Folytatás a 2. oldalon) A hideg nem okozott fennakadást a közlekedésben Mínuszrekord — Jégbordás utak — Befagyott váltók Tegnap reggel az idei rekordhideget mérték Miskolcon. Az Országos Meteorológiai Intézet miskolci központi főállomásán 7 és 8 óra között mínusz 17,7 fokot mutattak a hőmérők. Érdeklődésünkre az itt dolgozók elmondták, hogy a talaj közelében a kisugárzási hőmérséklet még ettől is alacsonyabb volt: —21,9 fok. Mégsem Miskolc volt az ország leghidegebb városa: Kecskeméten ugyanis —18 fokot mértek. Az Ütinform tájékoztatása szerint a néhány napja tartó hideg nem okozott különösebb fennakadást a közlekedésben. A főutak és a sóval kezelt őrjáratos utak burkolata száraz, hiszen a korábban leesett havat a kiszórt só még a hideg beállta előtt elolvasztotta. Az alsóbbrendű utakon előfordult, hogy a latyak ráfagyott az úttestre, így itt jégbordák alakultak ki. Kellemetlenül érintheti az autósokat, hogy a napárnyékos részeken lefagyások keletkezhetnek, ami átmenet nélkül okoz csúszás- veszélyt.. Mivel a só —7 fok alatt hatástalan, így ezeket a helyeket érdesítő anyaggal szórták meg, ám szükség van a figyelmes vezetésre. A hegyi utak a letaposott hó ellenére járhatók. A Közúti Igazgatóság hómarói, gréde- rei, hóekéi tegnap ezen utak szélesítésén dolgoztak. Bánkúira is fel lehet jutni, bár ez a szakasz csak egy nyomon járható. Miskolc és külterületének útjain már a kora reggeli órákban végigmentek a szórókocsik, mintegy 180 kilométeres hosszon. Elsősorban a tömegközlekedési járművek vonalait tisztították meg, és a meredekebb szakaszokat — Komlóstető, Lillafüred, Bükk- szentlászló — szórták. így a tömegközlekedés zavartalan volt. Tegnap napközben a mellékutak tisztításán dolgoztak a Közterület-fenntartó Vállalat dolgozói. Az utak szélén összegyűlt hó elszállítását még az éjszakai órákban is folyamatosan végezték alkalmi hómunkások és bérelt teherautók segítségével. A rendkívüli hideg a miskolci Tiszai pályaudvaron váltóállítási nehézségeket okozott. Emiatt az Ede- lényből reggel 6 órakor érkező személyvonat 15 perces várakozásra kényszerült. A lefagyott váltók ilyenkor folyamatos szabályozást, állandó, rendszeres felügyeletet igényelnek. Előfordult vonatkésés is. elsősorban az ózdi és sátoraljaújhelyi vonalon, ám ezek sem haladták meg a 15 percet. Emiatt néhány csatlakozó szerelvény később indulhatott a Tiszai pálya- udvarról. A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóián Kicsinek bizonyult tegnap a szikszói művelődési ház nagyterme, ahol ünnepélyes keretek között került sor a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitójára. Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház színművészének szavalata után Tirpák Ferenc, a szikszói Béke Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője tartotta a rendezvénysorozat első előadását A magyar mezőgazdaság dilemmái címmel. Többek között elmondotta, a világ legtöbb országa megkülönböztetett érdeklődéssel tekint a magyar mezőgazdaság fejlődésére. A szakemberek elismeréssel szólnak elért eredményeinkről, amelyeket a nemzetközi statisztikában is figyelemre méltónak tartanak. Az ágazat azonban, a sikerek mellett, gondokkal is szembe kell hogy nézzen. Ezek részben összefüggnek a kedvezőtlen nemzetközi helyzettel, a világpiac negatív hatásaival. Az előrelépéshez sok feladat megoldása vár a magyar mezőgazdaságra. Javítani kell az ágazat jövedelemtermelő képességét, s az elkövetkező években elsősorban a hatékonyság fokozására kell törekedni. A nap második programjaként az érdeklődök filmvetítés keretében ismerkedhettek meg a csereháti mezőgazdaság sikereivel, gondjaival. A mezőgazdasági könyvhónap keretében került sor még a művelődési házban E. Kovács László Gömöri tájak című képkiállításának megnyitására, valamint a könyvhónap keretében megjelentetett új mezőgazdasági szakkönyvek kiállítására, illetve vásárlására. (bea)
