Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
1986. február 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 ******************************************************** *-********************************************** * * * K^SSS^mWSSSSSSmMSTOm'TO--------.................................................................................................... , , , ,,, , ................ ....... * t sp ^jr^a P"® Ä i' -* —lswljkw< M—m^já—1-..M Sl. a" A ,i ^ ..JKIk ~""lf I |§ * ír. ; : * * gfeteá ‘ I * * * *********************************************** ******************************************************** A megújulás útján az LKM-ben Eredményes évkezdés Termékszerkezet-váltás Gazdag fejlesztési program A VILÁGGAZDASÁGBAN az 1980-as években kibontakozó általános válság a hazai vaskohászatot is súlyosan érintette. Az „acélkrízis” negatív hatásait, az alapanyag és energiahordozók árának többszörösére történő növekedését és az egyéb költségeik állandó emelkedését a Lenin Kohászati Művek sem tudta kivédeni. Súlyosbította a helyzetet az a körülmény, hogy a kombinált acélmű építésének befejezésével az adósságszolgálati kötelezettségek olyan mértéket értek el, hogy a vállalat tartósan veszteségessé vált. A gyár vezetése, felismerve a külső környezet kényszerítő körülményeit, valamint a hazai mozgásteret, 1982-ben megkezdte a közép- és hosszú távú vállalati stratégia kidolgozását. Ez voltaképpen arra a reális felismerésre épül, hogy a hazai vaskohászatot nemcsak az általános világgazdasági válság sújtja, hanem az átfogó fejlesztések hiánya miatt strukturális gondokkal is küzd. A vállalat- vezetés véleménye az volt, hogy a hazai vaskohászat, ezen belül az LKM folyamatos működőképességét csak alapvető struktúraváltással, jelentős termékszerkezetkorszerűsítéssel lehet biztosítani. A válság tehát a hazai vaskohászat szempontjából nem időszakos jellegű volt, • hanem állandósult és egyre mélyülő folyamattá vált, amit csak a sokoldalú megújulással lehet „kivédeni”. Ennek a jövőt teremtő megújulási stratégiának két alappillérét építi a nagy gyár kollektívája. Az egyik a műszaki-technológiai feltételek rendszere, a másik az emberi tényezőkben rejlő lehetőségek és a vállalat társadalmi életének pezsdü- lése. A közelmúltban végrehajtott nagyarányú fejlesztések eredményeképpen — a kombinált acélmű és a nemesacél-hengermű létesítése — rendelkezik a gyár azokkal az alapvető technológiai berendezésekkel, amelyek a feldolgozó bázis kisebb kiegészítő fejlesztésével alkalmassá tehetők a jövedelmezőbb ötvözött és minőségi acéltermékek arányának 2— 3-szoros növelésére, vagyis a meglevő potenciális lehetőségek teljes értékű kihasználására. A műszaki és technológiai feltételek sorában a feldolgozottsági szint növelése, a jövedelmezőbb termékstruktúra kialakítása szempontjából meghatározóak azok a termelőegységek, amelyek a másod- és harmadtermék — tehát a gépipari előgyárt- mányok — gyártásával rendelkezésre állnak. Ezeknek az üzemeknek döntő része — öntödék, kovácsüzemek vagy a csavargyár — a spontán leépülés fázisában van, de rekonstrukciós fejlesztéssel termékszerkezetük, gyártási körülményeik korszerűsíthetek, így jelentősen hozzájárulhatnak nemcsak az LKM, hanem a teljes hazai feldolgozóipar jövedelemtermelő képességének dinamikus javításához. E feltételek sorában külön szót érdemel az infrastrukturális létesítmények jó színvonala, az ötvözött és minőségi acélok gyártásában elért nagy technológiai tapasztalat. UGYANAKKOR az emberi tényezők és a vállalati társadalmi élet területén kiaknázható lehetőségeknek tűnik a tulajdonosi szemlélet erősítése. Ez segítheti az egyének és kollektívák vállalkozását, biztosítva az alkotóképesség széles körű kibontakoztatását, a szellemi tőke felszabadítását, a kreativitás ösztönzését. Stratégiai cél az egyének és kollektívák eredményérdekeltségének fokozottabb érvényesítése, az önelszámoló egységek működtetésével. A munkakörülmények javítása, a szociális ellátás bővítése, a demokratizmus erősítése, a partnerkapcsolatok javítása, a vállalat jó hírnevének erősítése, mind-mind a stratégia súlyponti célkitűzéseit jelentik. A nagy gyár a megújulási stratégiában az elmúlt két évben több területen kiemelkedő eredményt ért el. Így például a saját erőforrások jobb kihasználásával három év alatt több mint egymilliárd forint többleteredményt ért el. Csupán kereskedelmi és technológiai intézkedésekkel megharminc- szorozta a jövedelmezőbb ötvözött acélok exportját. Javult a szállítási fegyelem. A termékek minősége és megbízhatósága, kedvező irányba változtatta a vállalat jó hírnevét. Bővültek a hazai és nemzetközi kapcsolatok, az együttműködés a gyár valamennyi tevékenységi területére kiterjedt. Megállt a nagyfokú létszámelvándorlás, erősödött a dolgozók kötődése a vállalathoz, javult a kollektívák azonosulása a gyár sorsa iránt. Nőtt az alkotókedv és a gazdasági eredmény. A több mint 2 évi tervezőmunka és a megújulási folyamat tapasztalatai alapján ma olyan reálisan megvalósítható stratégiával rendelkezik a gyár, amelyet a hazai irányító szervek, tudományos intézmények, partner feldolgozó vállalatok és a vezető külföldi vállalatok és intézmények is támogatnak. A megújulási program konkrét eredményének kell tekinteni azt, hogy 671 millió forintos eredményjavulással 1984-ben önerőből sikerült elérni a veszteség felszámolását. A pénzügyi terhek további növekedése azonban 1985-ben megakadályozta a veszteségmentes gazdálkodást. A folyamatban levő ÁTB-döntéssel és a helyi lehetőségek kibontakoztatásával az idei évet szeretné jobb eredményekkel zárni az LKM. A hosszú távú stratégiához kapcsolódóan kidolgozott középtávú VII. ötéves tervi dinamizálási program erre garanciának tűnik. Cél, hogy a termelési folyamatok in- tenzifikálásával és a termékszerkezet korszerűsítésével a vállalat dinamizálja tevékenységét és már á VII. ötéves terv befejezése után, korszerű, nemzetközi mércével is hatékonyan működtetett folyamatos megújulásra is alkalmas nagyvállalattá váljon. A VII. ötéves terv dinamizálási programját a vállalat két szakaszban kívánja megvalósítani. Elsősorban kereskedelmi intézkedésekkel, a meglevő lehetőségek és tartalékok jobb kihasználásával kutatási, fejlesztési intézkedésekkel, kisebb és közepes minőségjavító fejlesztésekkel, az alkotói tevékenység és vállalkozások széles körű kibontakoztatásával, a nemzetközi együttműködési lehetőségek kihasználásával akarja a gazdálkodás eredményességét javítani. Majd ezt követően a második szakaszban az imént említettek pénzügyi megalapozó tevékenységére építve, külső és saját források felhasználásával a gyár megkezdi a termék- struktúra intenzív átalakítását, a korszerű, a folyamatos megújulásra alkalmas nagyvállalati struktúra kialakítását. MINDEZ olyan elképzelés, amely feltételezi azt a fajta összefogást, amely az elmúlt nehéz években is oly sokat, jelentett a mindennapi munka során. Feltételez egyfelől megújulást a jelenlegi szakmai állomány összetételében, másfelől pedig a beruházások, a technológia és a technika alkalmazásában. A Lenin Kohászati Művekben az adósság és a kamatterhek csökkentésével megkezdődött a 2H5 éves diósgyőri gyárban nemcsak a .legközélebbi fejlesztésű elképzelések megvalósítása, hanem egy olyan kibontakozás, ha úgy tetszik — megújulás, amely egybeesik a vállalat stratégiájával. A kollektíva munkájának az Állami Tervbdzottság határozata egyfelől biztonságot adott, másfelől, mint a januári csúcseredmények bizonyítják —, hiszen a hengereiében korábban nem tapasztalt nagyszerű munkasikereket értek el a szocialista brigádok —, átmentette az új esztendőre azt a példás munkalendületet, amely a vállalat tevékenységét már decemberben is jellemezte. Ekkor ugyanis, az LKM- ből 100 ezer tonnán felüli készterméket szállítottak ki, egyetlen hónap alatt. * Most elsősorban a középhengermű és a lassan évszázados gerendasor szocialista brigádjai érték el kiemelkedő munkasikereket, mennyiségben és minőségben egyaránt. De jó hír az is, hogy tíz év után, végre megáll a korábban Oly sokat emlegetett elvándorlási hullám az LKM-ben, így januárban jobb munkaerő- szerkezettel, és négyszáz főnyi létszámtöbblettel az előző év azonos időszakához viszonyítva kezdhették az évet. A gyár legmodernebb üzemében, a számítógépekkel programozott új kombinált acélműben, az ötvözött és különleges minőségi acélok határidőre történő gyártásával, és néhány tonna többlettel járulták hozzá a vállalati eredménylista gazdagításához. * Ezeknek a részeredményeknek a rangját növelte, hogy a Lenin Kohászati Művek a hazai gépiipar hengerelt rúdacél-igényének 46,4 százalékát, a nagy súlyú öntvények 100 százalékát, az ötvözött és .minőségi acélok 76 százalékát, a MÁV acéltermékigényének 87 százalékát, a bányák szükségletének 85 százalékát elégíti ki. A gyár adja a vaskohászati ágazat bruttó termelési értékének 21,3 százalékát, belföldi értékesítésének 21,2 százalékát, a nem rubelelszámolású exportjának 24,1 rubelexportjának pedig 35,8 százalékát. És itt dolgozik a vaskohászatban foglalkoztatottak 28,2 százaléka. Ilyen mértékű részesedés .mellett a népgazdasági ágazatok vaskohászati termékekkel való biztosításában a vállalatnak megkülönböztetett felelőssége van. Ezért a VI. ötéves tervben prioritást Folyamatos öntőmű a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművében. kapott az új kombinált acélmű megépítése. A sikeresen végrehajtott beruházással lehetővé vált 500 ezer tonna minőségi és ötvözött acél gyártása. Ez a nagy kapacitás azonban a tervidőszakban csak részben hasznosulhatott, mivel a tervezett korábbi fejlesztések — kovács- üzemek, öntödék, hengerdék és a húzott, hántolt áruk gyártásának fejlesztése nem valósulhatott meg. Ezért mintegy 300 ezer tonna/év teljesítőképességet, alacsonyabb használati értékű termékek gyártására kellett fordítani. A nemzetközi piacon erősödő acélválság ellenére javították ugyan a termékszerkezetet — az ötvözött hen- gereltaru-tenmelést 1980-hoz képest 127,7 százalékkal, a másod- és harmad termékek ötvözött mennyiségét 27,2 százalékkal növelve — az ossz termékkibocsátó képesség azonban nem érte el a VI. ötéves tervben megfogalmazott célokat. Súlyosbította a helyzetet, hogy a VI. ötéves terv éveiben a korábbi esztendők nyereségét meghatározó tőkés export világpiaci átlagára 30 százalékkal esett visz- sza, miközben az importból beszerzett nyersanyag és energia ára 40—60 százalék között emelkedett. * Eme nehéz körülmények között a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a vállalati tartalékok feltárása és azok gyors hasznosítása volt a cél. Anyag- és energiamegtakarítással, valamint a már említett ötvözött termelés növelésével csupán 1984. évben közel 1,2 millió forint eredménytöbbletet ért el a gyár, de ez az eredmény is egy évben, csak a veszteség- mentes gazdálkodáshoz volt elég. Jelentősen fokozódott a belső megújulási készség és számos fejlesztési javaslat készült el önerőből a helyzet kedvező változtatására. A VII. ötéves terv legfontosabb feladata Diósgyőrött az új kombinált acélmű ötvözött gyártási kapacitásfölöslegének kihasználása. Ehhez azonban szükséges a piaci lehetőségek feltárása, és a fejlesztési elképzelések kidolgozása. A programban jelentős szerepet szánnak a tárgyalás alatt álló magyar—szovjet termelési együttműködésnek, továbbá a magyar ipar versenyképességét növelő háttéripari fejlesztéseknek. A technológiai korszerűsítések fő iránya az ötvözött és minőségi acélok gyártásában rejlik. Fontos kérdésnek tartják az imént említett fejlesztési elképzelésekhez és megújulási folyamatokhoz a kvalifikált szakmunkás- és vezető gárda kialakítását. Ezért már most a pályaválasztás idején, nemcsak általános és középiskolákkal, hanem egyetemekkel is szoros kapcsolatot épített ki a kohászat személyzeti és oktatási osztálya, segítve a pályaválasztást, orientálva a fiatalokat a biztos jövőt és jó megélhetést garantáló kohászszakmára. Mindez csak része annak a sokoldalú intézkedési sorozatnák, amelynek nagyjából az volna a lényege, hogy nem nagyobb létszámmal, hanem jobb létszámszerkezettel teljesítsék a megnövekedett feladatot. Fontos ez azért is, mert a fokozódó méréskultúra, az elektronika, a robotok és automaták munkába állítása, a munkakörülmények és a munka termelékenységének folyamatos javítása, a gyártási biztonság növelése, a leggazdaságosabb technológiai utak kijelölése, valamint a magas fokú minőség biztosítása előtérbe kerül. És mindez nem képzelhető el megfelelő szakmai intelligencia nélkül. * Az LKM 16 ezres kollektívája ilyen gondolatok jegyében készült a szakszervezetek XXV. kongresszusára, melynek tiszteletére kommunista műszakokat tartottak. Az a több mint 3 ezer ember, aki szombaton és vasárnap dolgozott, sokat segített a gyár helyzetén, elsősorban a karbantartásokat és a különféle javításokat meggyorsítva. A Lenin Kohászati Műveknek tehát, igen nagy jelentősége van a magyar vaskohászatban. A vállalat 1,1 millió tonnás acéltermelésével a Dunai Vasmű és az ózdi kohászat mellett, az ország egyik legnagyobb kohászati vállalata, sajátos gyártási profillal. A technológiai felépítéséből adódóan, ötvözött és minőségi ötvözetlen, hengerelt árukat, öntött, kovácsolt, húzott; hántolt, csiszolt termékeket és csavarárukat gyárt a hazai feldolgozóipar részére, valamint a szocialista és tőkés piacra. * A vállalat egész kollektívája ma ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításán dolgozik. Bíznak benne, hogy a megújulási program valóra váltása hozzájárul ahhoz, hogy az LKM Európa egyik legnagyobb, nemzetközi mércével mérve is, korszerű nemesacélgyártó bázisává fejlődik. Acélöntés a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművében.
