Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. február 18., kedd Zárszámadások megyénk szövetkezeteiben (Folytatás; az 1. oldalról) A hangonyiak ezzel nem újabb tevékenységek meg­szervezésére gondoltak, ha­nem elsősorban a meglevők fejlesztésére. Miről is van szó? A helyi foglalkoztatás gondjain segít a szövetkezet saját építőibrigádja, valamint a mind fontosabbá váló sa- mottüzem. Ez utóbbi hozza ugyanis az évi árbevétel je­lentős hányadát. A megren­delő partnerek a samottüzem termékeivel elégedettek, s a kereslet miatt a szövetkezet új csarnok építését, valamint a gépesítettség növelését ha­tározta el. Az elmúlt hét végén meg­tartott zárszámadáson hét és fél millió forint nyereségről adhatott számot a szövetke­zet vezetősége. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a Han- gonyi Hangonyvölgye Ter­melőszövetkezet évről évre meg tudja ismételni eredmé­nyeit. Ebben pedig — mint Bolyki István hangsúlyozta —, elsődleges szerepe van a fegyelmezett munkának. bea Kun Béta-ülésszak Moszkvában Kun Béla születésének 100, évfordulója alkalmából tudo­mányos ülésszakot tartottak hétfőn Moszkvában. A rendezvényt az SZKP KB mellett működő Marxiz­mus—Leninizmus Intézet, az SZKP KB mellett működő Társadalomtudományi Aka­démia és a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia közösen szer­vezte. A Marxizmus—Le­ninizmus Intézetben megtar­tott ülésszakon Huszár Ist­vánnak, az MSZMP KB Párt­történeti Intézete igazgatójá­nak vezetésével magyar kül­döttség is részt vett. Az ünnepi tanácskozást A. G. Jegorov, a Marxizmus— Leninizmus Intézet igazgató­ja nyitotta meg, majd; K. V. Guszev, az intézet igazgató­helyettese tartott előadást Kun Béla életéről, munkássá­gáról. Magyar részről Miiéi György, a Párttörténeti In­tézet főmunkatársa és Var­ga Lajos, az intézet munka­társa mondott beszédet. Gazdaságpolitikai pártnap Sátoraljaújhelyen Hétfőn délután Sátoralja­újhelyen, a városi pártbi­zottság székházában sorra került gazdaságpolitikai párt­napon — amelyen az üze­mek és intézmények dolgo­zói vettek részt — Fejti György, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott előadást. Fej­ti György egyebek között értékelte a tavaly befejező­dött hatodik ötéves tervidő­szak eredményeit, munkánk negatív vonásait, s részlete­sen szólt az idei tennivalók­ról, majd a VII. ötéves terv fő koncepciójáról tájékoztat­ta a hallgatóságot. Borsodnádasdon Tegnap délután Borsodná­dasdon, a Petőfi Művelődési Ház nagytermében megren­dezett pártnapon mintegy 350 résztvevő előtt Mada­rast Attila, pénzügyminisz­tériumi államtitkár tartott előadást Gazdaságpolitikánk ma és a VII. ötéves terv­ben címmel. A hetvenperces előadást követően élénk eszmecsere alakult ki, mely­nek során az egybegyűltek számos kérdésre kaptak vá­laszt az előadótól. Ülésezett a Leninvárosi Pártbizottság A múlt hét végén a Le­ninvárosi Pártbizottság ülést tartott. A testület Végh Jó­zsef titkár előterjesztésében jelentést hallgatott meg Le- ninváros és vonzáskörzete üzemeinek, vállalatainak és szövetkezeteinek elmúlt évi gazdálkodásáról és az idei főbb feladatokról. A pártbi­zottság megnyugvással vet­te tudomásul, hogy a térség gazdasági egységei megáll­ják helyüket, eredményesen munkálkodnak a népgazda­sági és a vállalati célok va­lóra váltásáért. Vizsgálat Kohl ellen Hamis tanúskodás vádjával a koblenzi államügyészség még e héten vizsgálatot in­dít Kohl nyugatnémet kancel­lár ellen. Ezt a koblenzi ügyészi hivatal szóvivője hétfőn jelentette be. Egyben közölte, hogy a vizsgálatot — amely az NSZK-ban pél­da nélküli egy hivatalban le­vő kancellár ellen — Otto Schily, a zöldek képviselő­jének panasza alapján in­dítják el. A képviselő arra hivatkozott, hogy Kohl ta­valyi tanúvallomásában fél­revezette a rajna-pfalzi tar­tományi parlament vizsgáló- bizottságát. Hatezer négyzetméter tavasz (Folytatás az 1. oldalról) északi országrész honos fa­fajtáinak kertészeti változa­tai, amelyek jól díszítik Mis­kolc parkjait, közterületeit, új lakótelepeit. A földlabdás ültetés ter­mészetesen jóval drágább a hagyományosnál, ám ezeknél nagyobb eredési százalékra lehet számítani és az erő­sebb törzsű fák védettebbek is a kisebb és nagyobb kár­tevők ellen. Faiskolai előké­szítésük ezekben a napok­ban 30—40 embernek ad munkát. A Miskolci Kertészeti Vál­lalat központi telepén hat­ezer négyzetméteren már ta­vasz van, ekkora üvegfelület védi, oltalmazza a növénye­ket. a hidegtől, a fagytól. Most is, mint ahogy az év minden napján, virágoznak a szegfűk. Az üvegházakban már a nőnapi készülődés fo­lyik, hogy március elején le­gyen a virágboltokban tu­lipán, krókusz és többféle cserepes virág. Február végén vetik az egynyári virágokat, ame­lyekből jut majd a város sok-sok parkjába, ha nem is lesz elegendő, mert a szí­nes petúniákra, szalviákra, verbénákra szánt pénz keve­sebb, mint tavaly volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a város szürkébb, dísz­telenebb lesz. Tapolcán pél­dául szecessziós hangulatú díszkertet „építenek” sző- nyegnövények kiültetésével. Ezek a! csupán levéldíszű nö­vények különféle klasszikus alakzatokban kerülnek ki a parkba. Kecses formájú, nosztalgi­kus hangulatot árasztó ön­töttvas padokat keresnek je­lenleg a város „bútorozói”, akik, ha rábukkannak a leg­szebbnek vélt darabokra, a hasonmások leöntetéséről, gyártásáról nyomban gondos­kodnak, hogy például a Sza­badság téren elhelyezhessék az első régi-új padokat, Per­sze nemcsak a régies külső, a kecses vonalvezetés miatt keresik ezeket a padokat, ha­nem azért is, mert valahogy ezeken elengedettebb pihenés esik, mint a mai egyenes de­rekat követelő vaskos pa­dokon. A kertészek jól megmun­kált, puha talajba vetik az egynyári virágok magvait, de gondolnak azokra is, akik maguk kívánnak gondoskod­ni szobanövényeik átülteté­séről, a régi virágok földjé­nek felfrissítéséről. A szük­Felmérhetetlenül nagy jelentősége volt számunkra az 1948. február 18-án aláírt magyar—szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezménynek. A há­ború utáni kusza, velünk szemben alapjában véve ellensé­ges, kialakulóban lévő világban ez volt az az alapzat, mely­re nemzetközi kapcsolataink egész építményét felhúzhattuk. Az egyik győztes nagyhatalom, melynek nem is olyan régen még ellenségei voltunk, mellénk állt, segítségünkre sietett. Az első kereskedelmi megállapodás még 1945 augusztusá­ban született, ám az 1948-as szerződés minőségileg mást je­lentett. Nem csupán a pillanatnyi érdekek által diktált gaz­dasági egyezményt, hanem tartós szövetséget, mely a célok és elvek azonosságán alapult. Így vált lehetővé a szocialista társadalom építéséhez szükséges külső feltételek biztosítása, hazánk megfogyatkozott nemzetközi tekintélyének fokozatos helyreállítása. Hiszen a Szovjetunió példája nyomán a többi szocialista országgal hamarosan hasonló szerződések szület­tek, s ezzel Magyarország egy szövetségi rendszer tagja lett. Ezt szentesítette később a maga szervezeteivel a KGST, majd pedig a Varsói Szerződés. 1947-ben mindössze 25 millió rubel volt a folyóáron szám­lált magyar—szovjet kereskedelmi forgalom értéke. A kö­vetkező időszak nagyberuházásai azonban hamarosan ugrás­szerű bővülést hoztak, s egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a politikai kapcsolatokon túlmenően gazdasági téren is a Szov­jetunió az első számú partnerünk. És mi a helyzet napjaink­ban? Az előző ötéves terv időszakában a folyóárakon szá­molt kereskedelmi forgalom meghaladta a 41 milliárd ru­belt. 1985-ben az előzetes számítások szerinti 8,4 milliárd rubelt is felülmúlta a magyar—szovjet áruforgalom. Az utóbbi években ráadásul minőségileg is magasabb szintre emelkedett a két gazdaság együttműködése. Jelenleg 36 gyártmányszakosítási és kooperációs egyezmény van ér­vényben, bővültek a vállalatok közvetlen kapcsolatai, s négy szovjet köztársasággal külön program keretében zajlik a gazdasági szálak kiépítése. A következő ötéves tervidőszak­ban a cél az eddigi kedvező jelenségek megerősítése, a még meglévő nehézségek, szűk keresztmetszetek feloldása. Már maga az 51 milliárdos elképzelés is jelentős fejlődést bizo­nyít, de talán még fontosabb az, hogy maradéktalanul valóra váljanak a Kádár János és Mihail Gorbacsov 1985 szeptem­beri moszkvai találkozóján felvázolt tervek. A KGST-n belül az intenzív gazdálkodásra való áttérés érdekében elsődleges feladat a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása, az együttműködés új, a régitől minőségileg különböző formáinak kialakítása. Nagy jelentősége van a két ország területén a nagyberuházásokban való részvétel­nek, hiszen hazánk nem nélkülözheti a szovjet segítséget a Paksi Atomerőmű további bővítésében, s a magyar építők is hasznos munkát végezhetnek a jamburgi gázvezeték fekte­tése során. Amikor felkattintjuk a lámpa kapcsolóját, ritkán jut eszünkbe, hogy hazánk teljes energiafelhasználásának csak­nem a felét változatlanul a szovjet szállítások fedezik. Enél- kül nemcsak a lakásokban nem lenne villany és gáz, de ipari üzemeink, sőt a mezőgazdasági egységek sem működ­hetnének teljes kapacitással. Vásárlásaink háromnegyed ré­szét egyébként éppen az energiahordozók, nyers- és alap­anyagok adják. A jelenlegi meglehetősen zilált világpiaci viszonyok között nagyon fontos, hogy hazánk nagyobb inga­dozásoktól mentes, szerződésekben jó előre lefektetett ára­kon jut hozzá a stratégiai jelentőségű anyagokhoz. Nem ke­vésbé jótékony hatással van gazdaságunkra az a tény, hogy mezőgazdasági, élelmiszer- és gépipari kivitelünk jelentős része biztos piacra talál a Szovjetunióban. Szállításaink csak­nem 60 százalékát gépipari termékeink teszik ki, s ez szi­lárd alapot ad iparunk további műszaki fejlődésének is. Természetesen nem titok, hogy az utóbbi években mindkét fél fokozott hangsúlyt helyez az árucsere-forgalom kereté­ben szállított termékek minőségére. A szovjet piac is egyre igényesebbé válik, s a magyar vállalatoknak igyekezniük I * J 1 C3Í érnmmmCtM !■ I 1 I 1 II HŰM A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Tanács, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Tanács V. B. Alkoholizmus Elleni Bizottságával, valamint a Vöröskereszt Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Szervezetével egészséges ifjúságot 2000-RE címmel pályázatot hirdet. Várjuk mindazok pályamun­káit, akik ötleteikkel, javasla­taikkal hozzá kívánnak járul­ni a káros szenvedélyek, kü­lönösen az alkoholizmus elleni küzdelemhez, az ifjúság egész­séges életmódra neveléséhez. Pályázatokat az alábbi téma­körökben javasoljuk készíteni: — A fiatalkori alkoholizmus megelőzésének lehetőségei, módszerei; — a család felelőssége, szere­pe az egészséges életmód­ra nevelésben; — szenvedélybetegségek a serdülőkorban; — az iskolai egészségnevelés feladata a káros szenvedé­lyek elleni küzdelemben; — az alkohol szerepe a fia­talok veszélyeztetettségének kialakulásában; — az alkoholizmus és a bűn­cselekmények elkövetése közötti összefüggések a fia­talkori bűnözésben, meg­előzésének lehetőségei; — a kábítószer, kábítószerpót­ló, pszichotrop anyagok fo­gyasztásának előfordulási gyakorisága és veszélyei a fiatalok körében; — családterápia, párterápia az alkoholizmus gyógyításá­ban ; — a társadalom felnőtt tagjai­nak felelőssége a fiatalok egészséges életszemléletének alakításában (család, mun­kahely, lakókörnyezet); — az ifjúsági szervezetek fel­adata az ifjúság helyes ma­gatartásformájának alakí­tásában ; — a vendéglátó és kereskedel­mi egységekkel szemben tá­masztott követelmények a fiatalok alkoholizálásának megelőzésében; — a szocialista brigádok fe­lelőssége a munkakezdő fia­talok egészséges életvitelé­nek alakításában; — az alkohol szerepe a bűnö­zésre hajlamos fiatalok cso­portosulásának kialakulá­sában ; — társadalmi aktivisták (Vö­röskereszt, népfront, népi ellenőrzés, stb. aktivistái) feladatai a káros szenve­délyek elleni küzdelemben; — az alkoholizmus gyógyítá­sának új, korszerű formái, módszerei. A fenti javaslatokon kívül a pályázó önállóan választott — a témához kapcsolódó — cím­mel készült pályaműveket is el­fogadunk. A pályamüvekben megyénk helyzetének, sajátosságainak fi­gyelembevételével a helyi vi­szonyokra alkalmazható meg­oldások kidolgozását kérjük. Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a pályaművekre, ame­lyek a megyei és a területi bűnmegelőzési tanácsok, alko­holizmus elleni bizottságok, a Vöröskereszt megyei szerveze­tei, az egészségneveléssel fog­lalkozó szervek munkájának tar­talmasabbá tételével, a témára vonatkozó újszerű javaslatokkal, a gyakorlatban bevezethető módszerekkel foglalkoznak. Kérjük a tanácsi, a bűnül­döző, az igazságügyi szervek dolgozóit, a Nehézipari Műsza­ki Egyetem és más felsőfokú oktatási intézmények tanárait, hallgatóit, a pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat, mun­kahelyi közösségeket, valamint a téma iránt érdeklődőket, hogy minél többen egyénileg vagy csoportosan vegyenek részt a pályaművek elkészítésében. A pályázat feltételei: Pályázni csak nyomtatásban meg nem jelent, más pályázaton díjat nem nyert művekkel le­het. A pályamunkák terjedelme legalább 25, legfeljebb 4G, más­feles sortávolsággal gépelt ol­dal legyen. (Mellékelhetők sta­tisztikai táblák, grafikonok, áb­rák, stb.) A pályázat jeligés. A pálya­munkát jeligével ellátva (jel­igés borítékot mellékelve) 3 példányban kell elkészíteni. A jeligés borítékban fel kell tün­tetni a szerző nevét, munkahe­lyét, beosztását, lakcímét, a pá­lyamunka címét és jeligéjét. Beküldési határidő: 1986. júni­us 16. Cím: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. Alkoholiz­mus Elleni Bizottság titkára, Miskolc, Pf.: 184., 3501. A pályázat értékelésére, a díjak átadására az „alkoholiz­mus elleni küzdelem hónapja” rendezvénysorozat záróünnepsé­gén, 1986. október 16-án kerül sor. A pólyaműveket szakemberek­ből álló bizottság értékeli, a legjobbnak értékelt pályamű­vek készítői között az alábbi díjak kerülnek kiadásra: 2 db első díj 10 000 Ft; 2 db második díj flOOO Ft; 2 db harmadik díj GOOO Ft. A beküldött pályamunkák — a kiadási jogot fenntartva — a meghirdető szervek tulajdo­nába kerülnek. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Tanács Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete séges kel'lékekhez azok is hozzájutnak. Az üvegtetők alatt készül a bevált speciá­lis keverék. Homokkal, érett trágyával keverik az egyéb­ként jó minőségű földet, amit csomagolás előtt átgőzölnek, így készülnek a hideg téli napokon a tavaszi hónapok­ra a kertészek. Nagy József kell, ha meg akarják tartani, netán tovább akarják erősí­teni a múltban megszerzett pozíciókat. Az újságok naponta megírják, hogy nemzeti jövedelmünk nagyobbik része éppen a külkereskedelmen át realizálódik. Mivel a Szovjetunió messze a legjelentősebb partnerünk, nem nehéz felfedezni a közvetlen összefüggést saját élet- színvonalunk és a magyar—szovjet gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok között. Ennél azonban jóval kiterjedtebbek a 38 esztendős szerződés keretei. Hazánk biztonságát, függet­lenségünket, szuverenitásunkat éppen a szocialista országok közösségéhez való tartozás, s mindenekelőtt a Szovjetunió­hoz fűződő szövetségünk garantálja. A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT (Miskolc 1., Zsolcai kapu 1. sz.) pályázatot hirdet az itt megnevezett vendéglátó egységeinek szerződéses üzemeltetésére. 139. sz. IV. o. büfé Űzd, Március 15. u. 79. 145. sz. IV. o. italbolt Járdánháza IV. Béla u. 183. 293. sz. II. o. kávéház Sátoraljaújhely, Táncsics M. u. 3. 712. sz. III. o. presszó Űzd, 48-as u. 1. sz. 750. sz. IV. o. presszó Rudabánya, Gertyán völgy 755. sz. III. o. italbolt Kazincbarcika, Széchenyi u. 87. 757. sz. IV. o. italbolt Kazincbarcika (Berente), József A. u. 7. 759. sz. IV. o. italbolt Kazincbarcika, Széchenyi u. 108. 781. sz. IV. o. büfé Edelény-Egres, Felszabadítók útja 18. 792. sz. III. o. bisztró Kurityán, Kossuth u. A 792. sz. vendéglátó egységet átadjuk. bérleti formában történő üzemeltetésre is A pályázat benyújtásának határideje: 1986. március 10. Versenytárgyalást 1986. március tartjuk, de. 9 órai kezdettel. 18-án a vállalati központ kultúrtermében A pályázattal kapcsolatos minden felvilágosítást közgazdasági osztályunk ad.

Next

/
Thumbnails
Contents