Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-18 / 41. szám
1986. február 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A cementről Hejőcsabán Átlendültünk a holtponton Gyarapodni kezd a sertésállomány m/,-: M i .. Az év elején a karbantartásé a főszerep, a gyár csak részlegesen termel A gyár területén ritka látvány manapság a cementszállitó jármű A VI. ötéves tervben az ország sertéstenyésztése — és vele a vágósertés-termelés — dinamikusan, a tervezettet meghaladó mértékben növekedett. Olyannyira, hogy a tervidőszak végére előirányzott' 1 millió 250 ezer tonnás mennyiséget már 1983-ban 9 százalékkal, 1984- ben pedig csaknem 17 százalékkal túlszárnyaltuk. Ez volt a csúcs. Aztán tavaly a sertésállomány 900 ezerrel, a kocalétszám 40 ezerrel lett kevesebb a tervezettnél. A vágósertés-termelés 70 000 tonnával elmaradt az előirányzattól. Semmi kétség, visszaesett a termelői kedv. De vajon miért? Horváth Adám, a MÉM mezőgazdasági főosztályának csoportvezetője szerint egy sor kedvezőtlen külső és belső tényező miatt. KEDVTEREMTÖ ÁRINTÉZKEDÉSEK Kezdjük a külpiaci gondokkal: 1981 óta az exportértékesítési árak összesen 32 százalékkal csökkentek! Itthon? Miközben az állatiter- mék-előállítás költségei évről évre nőttek, ellensúlyozásukra az utóbbi két évben nem történt árintézkedés. A két, egymást követő évi aszály alaposan megnehezítette a takarmányellátást. Az 1985-ös szokatlanul hideg és hosszú tél jelentősen megnövelte a költségeket és a veszteségeket. Mindezeken túl, a termelőket különböző értékesítési-átvételi nehézségek sújtották. E kedvezőtlen jelenségek, valamint a tavaly szeptemberi állatszámlálás előzetes adatai az ágazat fejlesztési elveinek felülvizsgálatára késztették a minisztériumot. Ezt követte a Gazdasági Bizottság ülése, amelyen határozatokat hozott a vágósertés-termelés közgazdasági feltételeinek, s a sertésállomány minőségének javításáról. Ennek megfelelően, 1986. január 1-i hatállyal rendezték a felvásárlási árakat. A nagyüzemi vágósertések élősúlyra számított átlagárát kilogrammonként 1,50 forinttal, az élő exportsertések alapárát 2 forinttal emelték. Ugyancsak két forinttal emelték az I—TV. osztályú A MÁV az idén 33 400 000 utas és 120 millió tonna áru elszállítását tervezi. Az esztendő első hónapjában, az előző évi kedvezőtlen tapasztalatok miatt 'kisebb feladatot tűzött maga elé a vasút: mindössze 8 millió 803 ezer tonna áru fuvarozását irányozta elő. Szerencsére az időjárás kegyes volt hozzánk, ennélfogva a MÁV nemhogy teljesítette, de közel félmillió tonnával túl is szárnyalta januári kötelezettségét. Jó dolog, hogy az export-áruszállítási terv ugyancsak realizálódott és kedvezően alakult az import-tranzit forgalom. Az áruszállítási feladatokat kis híján 59 ezer .tehervonat 80.7 százalékos menetrendszerűséggel történő közlekedtetésével oldották meg. Az eredmények értékét csökkenti, hogy a kocsiforhasított sertések felvásárlási árát, ily módon is ösztönözve a termelőt a jobb minőségre. Gondolt a határozat a kistermelőkre is: a tőlük vásárolt sertések átlagára kilogrammonként 1,40 forinttal emelkedett. A több éves szerződéses felárat pedig — kilogrammonként 2,50 forintot — beépítették az alapárakba. Miközben a pigmentált sertések alapárát nem csökkentették, a fehér hússertések minőségi felárát ugyanakkor 1 forintról 1,20- ra növelték kilogrammonként. TÖBB HÚS, KEVESEBB ZSÍRRAL Intézkedések történtek a vágósertés-termelés mennyiségi ösztönzésére is, de a legfontosabb cél természetesen az állomány minőségének javítása. Több húsra van szükség, kevesebb zsírral. Ezt sürgetik mind a hazai fogyasztók, mind pedig az exportpiaci igények. Ezt a célt a minőségre ösztönző termelői árak mellett megfelelő fajtapolitikával és a takarmányozási problémák megoldásával lehet elérni. Ami a fajtapolitikát illeti, a minisztérium nem tesz különbséget a kis- és a nagyüzem között; miért is lenne, amikor a minősített tenyészállatfajták és hibridek korlátozás nélkül, mindenütt jól felhasználhatók. Legfeljebb az eddiginél erőteljesebben szorgalmazza a kocakihelyezési akciót. Ez ügyben az Adatforgalmi és Húsipari Tröszt is megteszi a magáét: március 31-ig 50 ezer vemhes lenyészkocasül- dőt kíván kihelyezni a kisüzemekbe, az év végéig pedig 80—85 ezret. Kedvcsinálónak a korábban meghirdetett 1500 forintos ártámogatás helyett januárban, februárban 2500, márciusban 2000 forintot ad a kistermelőknek. A fajta jó megválasztása mellett a minőségjavítás másik fontos feltétele az igényeknek megfelelő takarmányozás. Ekörül nem volt minden rendben; megjelent azonban egy módosító rendelet. amely az ipari takarmányok magasabb tápanyag- tartalmáról és jobb minőségéről rendelkezik. A vállalatok olcsóbb és jól hasznosuló háztáji tápokat is hoznak forgalomba, ameduló a célkitűzésekhez képest ezúttal sem javult. Ezek voltak az országos adatok. A Miskolci Vasút- Igazgatóság területén — annak ellenére, hogy az igényelt kocsimennyiséget a fuvaroztatók rendelkezésére bocsátották — kedvezőtlenebbül alakultak a teljesítmények. Januárra 2,1 millió tonna áru elszállítását tervezték, de ettől mintegy 113 ezer tonnával elmaradtak. Ha megnézzük az áru- nemeket, akkor kiderül, hogy szénből, kőből, vasércből, cementből. cukorból, gabonából, föld-homok-salakból a havi szállítási előirányzatot teljesítették, viszont adósak maradtak a kavics, ásványolaj, műtrágya szállításával. Érdemes arról is szólni, hogy bár kocsiellátási problémák januárban nem fordultak elő. a vasútigazgatóság mintegy lyek minőségét, emészthetőségét — épp azért, mert eddig sok panasz forrása volt — fokozottan ellenőrzik. Még egy jó hír a sertéstartóknak: mivel a közelmúltban 5—7 százalékkal csökkentették a fehérjetakarmányok — növényolaj-ipari dara, halliszt, húsliszt — árát, 1986. január 1-től a keveréktakarmányok ára is mérséklődött. Intézkedtek, hogy a kistermelők is igényük szerint vásárolhassanak a hazai előállítású fehérjetakarmányokból; a legjobbkor, hiszen tőlük kerül ki a vágósertések 57 százaléka! A gabonaíorgalmi vállalatok — a szabad takarmányforgalmazás mellett — bevezették a garanciális takarmányozás szerződéses rendszerét. Ennek keretében a leadott hízott sertések után 300 kilogramm szemes abrakot juttatnak elsősorban az integráción kívüli — kistermelőknek. A szakszerűbb takarmányozás elősegítésére széles körű szaktanácsadást szerveznek. Egyúttal megszigorítják a takarmányok választékának és minőségének ellenőrzését, és az előírások megszegőivel szemben alkalmazott szankciókat. NÖ A KOCALÉTSZÁM Az 1986-os tervek ismeretében elmondhatjuk, hogy a vágóállat-termelésben változatlanul a vágósertés és vágóbaromfi képviseli a legnagyobb részt. Szükség van tehát a sertéstartó férőhelyek korszerűsítésére és újak építésére. Erre a kormányzat 1986. január 1-től a felhalmozási adó alóli mentesítéssel igyekszik ösztönözni a termelőket. Teszi ezt annak ellenére, hogy 1986-ban a tervek a vágósertés-termelés átmeneti csökkentését irányozzák elő — a múlt évihez képest. Ám már az év végére a sertésállományban jelentős, a kocalétszámban 20 ezres növekedéssel számolnak. E számítás reális, hiszen az állománycsökkenés már a múlt év végén megállt, tehát túljutottunk a holtponton. Ám a felsorolt intézkedések jól érzékelhető eredményei — a tenyésztésben jól ismert generációs intervallum miatt — csak 1987- re várhatók. Ny. É. 30 ezer tonnával mégis elmaradt, 180 ezer tonnás exportszállítási előirányzatától. Ez minden bizonnyal annak tulajdonítható, hogy egyes termelők néhány áruféleségből kevesebbet exportáltak a korábbi évek átlagánál. A Miskolci Igazgatóság területén is megfigyelhető, hogy bár sikerült javítani a teherkocsik statikus kihasználtságát, a 'kocsiforduló idő meghaladta a tervben előírt értéket, összegezve az igazgatóság januári teljesítését, megállapítható: az alapvető szállítási tervtől ugyan elmaradtak, ám a területi igényeket maximálisan ki tudták elégíteni. S még egy megjegyzés: figyelembe véve a meglevő szállítási kapacitást. a Miskolci Igazgatóság januárban nagyobb feladatok ellátására is képes lett volna. L. L. Az idei esztendő nem ígérkezik túlzottan reménytkel- tőnek a cementgyártásban. Szabó István, a cementgyár igazgatója: — Sajnos, az idei év első hónapjában rendkívül visz- szaesett a cement iránti érdeklődés. Ezen az sem segített, hogy az időjárás kegyeibe fogadta az építőket. Januárban mindössze 53 ezer tonna cementet és 7300 tonna meszet tudtunk csak értékesíteni, ami lényegesen kevesebb a korábbitól. Kény- szerűségből nagyjavításba kezdtünk. Az első kemencevonallal már végeztünk. Egy szó, mint száz, a cementgyár területén hatalmas mennyiségű késztermék halmozódott fel, klinkerből 105 ezer, cementből 40 ezer tonna raktározása okoz mindennapos gondot. — Közben az alapanyagok folyamatosan érkeznek a gyárba — folytatta az igazgató. — Érdekességként megemlíthetem, hogy az alapanyag, a félkész és késztermék eddig már több mint 200 ezer tonna, melynek tárolása igen sok fejtörést okoz számunkra. Emellett jelentős többletköltséggel is jár. Az említett anyagok többszöri utaztatása — a fel- és lerakodás — tetemes költséget jelent. A gyáriak mindezt -annak reményében vállalják, hogy a nyáron nagyobb ütemű lesz az építkezés, így nő az építőanyag iránti érdeklődés is. A helyzet tehát a következő: szolid termelés mellett nagyjavításokkal telnek a napok a hejőcsabai cementgyárban. Dezsőffy István üzemfenntartási osztályvezető: _ Az év elején megkezdett nagyarányú felújítás teljes költsége megközelíti az 50 millió forintot. A munkálatokban részt vevő négy külső cégtől és a saját karbantartói létszámból együttesen mintegy 400 dolgozónak jelent folyamatos elfoglaltságot. Első lépcsőben az I- es nyers klinkervonalra került sor. Elvégeztünk mintegy 27 méter kemencefalazást, a klinkervonszoló berendezés teljes cseréjét, és T amók Gyula, a Borsodi Vegyi Kombinát szakszervezeti bizottságának titkára, a vegyészszakszervezet központi vezetőségének tagja a szakszervezeti kongresszus első napján szólalt fel. Hozzászólásának rövidített, szerkesztett változatát most közöljük. Bevezetőben a vegyipar elmúlt öt évben elért eredményeit méltatta, ugyanis az ágazat az ipari átlagot meghaladó mértékben növelte termelését. A '.keresetek is hasonló mértékben fejlődték. Az elért eredmények értékét növeli az is, hogy mindezt csökkenő létszám mellett valósították meg. Ezután a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének kérdéseivel foglalkozott, s elmondta: a Borsodi Vegyi Kombinát dolgozóinak mintegy ötven százaléka harminc éven aluli. A vállalat szakszervezeti szervei kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalokra és fontos feladatuknak tartják a szakmunkásképzés, a családalapítás segítését. Jó kapcsolatokat alakítottak ki Kazincbarcika és vonzás- körzete iskoláival, üzemlátogatásokon és sokféle más formában hívták fel figyelmüket a vegyipari szakmák szépségeire. Már hagyomány, hogy ünnepélyesen fogadják a vállalathoz érkező fiatal szakmunkásokat. De a mozgalmi munka szempontjából öröm számunkra — mondotta —, hogy többségük a tanulói szakszervezeti alap- szervezetek tagjaként érkezik a kombinátba. Beilleszkedésüket ifjúsági versenvmég számos kiszolgáló berendezés felújítására került sor. A Il-es számú klinker- vonal felújításához most kezdtünk hozzá, s a tervek szerint a munkát március mozgalmakkal, kulturális és sportprogramokkal is segítik. A családalapítás elősegítése érdekében a vállalatnál kialakították a lépcsőzetes lakáshoz jutás feltételeit. Az eredmények felsorolása mellett azt is elmondotta az szb titkára: van még mit tenni, javítani a szak- szervezet ifjúságpolitikai munkáján. Az ifjúsági tagozatok, ifjúsági tanácsok munkájával kapcsolatban megjegyezte: ezek csak a formát adják a mozgalmi munka minőségévégére befejezzük. Az említetteken kívül felújítást végzünk a csomagolóüzemben és a kőbányában is. Kép és szöveg: Csákó Gyula nek javításához. Az elkövetkezendő időszakban olyan programokat, feladatokat kell adni a fiataloknak, amelyek vonzzák őket és értelmes, tartalmas elfoglaltságot adnak számukra. Ezt követően a vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységéről szólt. Vgm- párti vagyok — mondotta —, azért is, mert a vgm-ek felszínre hoztak olyan tartalékokat, amelyek másként nehezen, vagy egyáltalán nem lettek volna mozgósíthatók. A vgm-ek előnyeinek és hátrányainak ismertetése után hangsúlyozta: a jövő egyik fontos feladata, hogy a munkaközösségekben felszínre került tapasztalatokat főmunkaidőben kell hasznosítani. Tehát szervezettebb munka, nagyobb érdekeltség és fokozottabb rugalmasság jellemezze a nagyüzemi gazdálkodást. Mivel a közösségek vállalkozási díjainak többsége bérköltség, ezért javasolta, hogy a jövőben kísérletképpen néhány vállalatnál be lehetne vezetni, hogy egy- egy főmunkaidőben történő célfeladat elvégzéséért a vállalkozási díjat célprémiumként fizessék ki. üdültetés a Mezőgépnél Az idén központi keretből összesen 101 üdülőjegyet vehetnek igénybe a Mezőgép Vállalat Miskolci Gyárának dolgozói. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a gyáregység saját üdülői iránt is egyre jobban nő az érdeklődés. Mind többen veszik igénybe a bogácsi és a fc- nyódi pihenési lehetőséget. Kihasználatlan szállítási kapacitások A vgm-ek előnyeit hasznosítani kell a főmunkaidőben
