Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. január 24., péntek Németh Károly fogadta Denis Healeyt A gazdálkodásról tárgyalt a megyei pártbizottság Amerikai szakértők Gorbacsov javaslatairól Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön délelőtt hivatalában fo­gadta a hazánkban tartóz­kodó Denis Healeyt, a Brit Munkáspárt külügyi szóvi­vőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről, a pártjaik előtt álló feladatokról. Egy­behangzóan úgy értékelték, hogy a magyar—brit kapcso­latok fejlődése, a két párt képviselőinek rendszeres érintkezése jól szolgálja a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti biza­lom és együttműködés erő­sítését, az enyhülés ügyét. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön hivatalá­ban fogadta Denis Healeyt, a Brit Munkáspárt külügyi szóvivőjét. Vezető amerikai leszere­lési szakértők fontos tárgya­lási alapnak, rugalmas el­képzeléseket és megvalósít­ható gondolatokat tartalma­zó javaslatnak minősítették azt a szovjet leszerelési ter­vezetet, amelyet Mihail Gor­bacsov terjesztett elő. Ge­rard Smith, aki a SALT—1 és Paul Warnke, aki a SALT—2 tárgyalásokon ve­zette az amerikai küldöttsé­get, Raymond Garthoff volt nagykövettel és Spurgeon Keenyvel, a Leszerelési Tár­saság nevű amerikai szerve­zet vezetőjével együtt csü­törtökön sajtókonferencián elemezte a szovjet javasla­tokat. Mint leszögezték, a tervezet számos új elgondo­lást tartalmaz egyebek kö­zött a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök és a helyszíni ellenőrzés kérdését illetően és az űr­fegyverkezés problémájával kapcsolatban is. Mint Gerard Smith megál­lapította: az amerikai kor­mányzat nehezen mondhat nemet a szovjet javaslat egészére — annál kevésbé, mert ma már világos, hogy nem valósíthatja meg egy­szerre a fegyverzet korláto­zását és az állítólagos teljes „űrvédelmet”. Smith egyéb­ként irreálisnak nevezte az utóbbi elképzelést. A közis­mert amerikai szakértők szerint éppen az űrfegyver­kezés kérdésében tanúsított amerikai magatartás akadá­lyozza leginkább az előrelé­pést a fegyverzet korlátozá­sa, a leszerelés megvalósítá­sa terén. ■ Paul Warnke rámutatott: az amerikai kormányzat az úgynevezett hadászati védel­mi kezdeményezéssel akarja megvalósítani az olyan vilá­got, amelyben a nukleáris fegyverek használhatatlanná válnak — a szovjet javaslat viszont ennél sokkal egysze­rűbben, az ilyen fegyverek teljes leszerelésével akarja ezt elérni. Bár Warnke sze- rint nem valószínű, hogy ez az ezredév végéig megvaló­sulna, lehetséges a nukleáris fegyverek számának igen je­lentős csökkentése. Warnke rámutatott: jelenleg a leg­több esély a megállapodásra a közepes hatótávolságú esz­közök terén van, annál is inkább, mert a szovjet ja­vaslat az ilyen eszközök el­távolítását Európából most nem teszi függővé a brit és a francia nukleáris erő teljes felszámolásától. Ray Garthof ezzel kapcsolatban aláhúzta: a közepes hatótávolságú esz­közök felszámolására vonat­kozó szovjet tervezet akkor is megvalósítható, ha a ha­dászati fegyverek számának ötvenszázalékos csökkentése még nem oldható meg azon­nal. Az amerikai leszerelési szakértők rámutattak: a szov­jet javaslat számos pontját részletesen kell tisztázni a tárgyalásokon. Sürgették azonban, hogy a Reagan-kor- mányzat mielőbb hozza nyil­vánosságra saját elképzelé­seit ezekkel a pontokkal kap­csolatban, hogy megkezdőd­hessék az érdemi tárgyalás és közelebb kerüljön a meg­egyezés. Szovjet lap az atomrobbantások ellenőrizhetőségéről Teljesen alaptalan az Egyesült Államoknak az az érvelése, hogy nem lehet el­lenőrizni a kísérleti atom­robbantások moratóriumá­nak betartását — írta a Szelszkaja Zsizny pénteki számában Vlagyimir Katyin. Mint ismeretes a Szovjet­unió március 31-ig meg­hosszabbította az atomkísér­letek felfüggesztésére egy­oldalúan kimondott mora­tóriumát és sürgette, hogy a többi atomhatalom és első­sorban az Egyesült Államok kövesse példáját. A szovjet javaslatban külön hangsúlyt kapott, hogy számára az el­lenőrzés nem jelent prob­lémát, sőt nem kevésbé ér­dekelt a hatékony ellenőr­zésben az Egyesült Államok­nál. A moratórium betartá­sát nemzeti technikai esz­közökkel, valamint nemzet­közi eljárásokkal tökélete­sen ellenőrizni lehet. Nél­külözhetetlen esetben hely­színi ellenőrzés is szervez­hető. A Szovjetunió kész minderre és felhívja az Egyesült Államokat, hogy ér­demben tárgyaljon ezekről. A helyzet az, hogy az Egyesült Államok nem kí­ván megállapodni a kísér­leti atomrobbantások be­tiltásában, és hogy a világ közvéleménye előtt ezt a nemakarását leplezze, min­den lehetséges eszközt és ürügyet megragad, hogy az ellenőrzés nehézségeit vala­hogy bizonyítsa. Vagyis nem az ellenőrzés fogyatékosságairól vagy tö­kéletlenségéről, hanem a politikai akaratnak az Egyesült Államok esetében tapasztalható hiányáról van szó — mutatott rá végeze­tül a szemleíró. Nelson Admirális. Albert Herceg. Sherlock Holmes. Fehér Kereszt. Bárány. Vagy csak egyszerűen James. Néhány név az 5000 londoni pub közül, ame­lyek nélkül London épp­úgy nem lenne London, mint a királyi palota, a Tower, a Waterloo Bridge és a Hyde Park nélkül. Magát a kifejezést is ne­héz lefordítani. Nem olyan, mint a hagyományos ma­gyar kocsma, nem hason­lít a sokszor lóverseny-fo­gadások színhelyéül is szol­gáló francia bisztróra, sem a többórás lakomák zajá­tól hangos Olasz trattoriá- ra. A púb látogatói szá­mára nemcsak olyan hely, ahol inni és enni lehet, hanem .menedékhely, az otthon valóságos illúziója, klub azoknak, akik nem tartoznak sehová, egyben miniparlament, ahol — elv­ben — megszűnnek a po­litikai nézetkülönbségek. Bár vannak „népi” és elit pubok, nem nézik ki a he­lyiségből azt sem, aki ko­pott farmerban kortyolgat -ceménykalapos, esernyős urak között. A férfiak nem­csak a mindennapi gon­doktól szabadulnak meg, hanem az asszonyoktól és a gyerekektől is, akik szá­mára a pub „tiltott hely”. A hagyománytisztelő Angliában ez az egyik leg­régibb hagyomány. Bárso­nyos világ, szűrt fények, sötét famennyezet, régi szőnyegek, tükrök viktoriá­nus motívumokkal díszít­ve: a sör birodalma ez, ahol régóta eldöntetlen har­cot vívnak a hagyományos, nem pasátörizált italok és a „kontinentális”, többsé­gükben üveges sörök. A ré­gi sört csapolják, nem sza­bad jégre tenni, hanem „pincehőmérsékleten” kell fogyasztani, fényes rézku­pában. Az is tradíció, hogy mindenki a pultnál rendel, előre fizet, majd állva iszik. Amelyik pub ad ma­gára, tant keserű „bitiért”, barna, sűrű Guinesst, és magas alkoholtartalmú „stout”-ot egyaránt. A sör­ivásnak némi politikai töl­tete is van napjainkban: a folyékony kenyér fogyasi- tói egységfrontra léptek a közös piaoi rendszabályok következtében áramló — elsősorban francia — bo­rokkal szemben. A hagyományok megőr­zése Londonban is úgy a legegyszerűbb, hogy állan­dóan megújulnak. Ma már a pubok közönsége több­ségükben fiatal — az idő­sebbek inkább otthon a tv előtt söröznek —, akiknek nem elég a hagyományos bifsztek. hanem mást is szeretnének enni, akár a lenézett „kontinensen”. A mai tulajdonosok nem tart­ják szentségtörésnek, hogy dzsessz-zenekarokat hívja­nak meg, video'készülékeket szereljenek fel. És mivel 1980 óta 12 százalékkal csökkent a sörfogyasztás a pubokban, Olyan „botrá­nyos” lépést is fontolgat­nak, hogy a délutáni nyit­va tartást egész napra ki­terjesszék, mint Skóciában. Cni-ok: otthon, közösség, hapmány (Folytatás az 1. oldalról) ugyan, de tovább javultak. A VII. ötéves terv tanácsi fej­lesztési célkitűzéseit az el­múlt hónapokban széles körű társadalmi viták nyomán alakították ki. Erről a legkö­zelebbi ülésen dönt a megyei tanács. Nemes Józsefire, a Szerencsi Édesipari Vállalat csoportvezetője a vállalat át­szervezését követő időszak eredményeivel és gondjaival foglalkozott. Kitért rá, hogy az árak emelkedésének meg­állításában minden válla­latnak megvannak a maga feladatai. Pethes András, az Ózdi Kohászati Üzemek ve­zérigazgatója elismeréssel szólt a pártszervelc és a párt­tagság tevékenységéről. Jól érzékelték 1985 gondjait, és a politikai munka eszközeivel sokat tettek azért, hogy a nagyüzem dolgozói, a térség lakossága összeforrottan néz­zen szembe a nehézségekkel. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy a második fél év­ben már növelték a tőkés Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Marian Orzechows- kinak, a Lengyel Népköz- társaság külügyminiszteré­nek meghívására 1986. ja­nuár 22—23-án hivatalos baráti látogatást tett Len­gyelországban. Várkonyi Pétert fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Lengyel exportot, javultak az anyagi, műszaki mutatók, azonban mindez már nem tudta ellen­súlyozni az első fél év ne­gatív jelenségeit, így a válla­lat veszteséggel zár, de a ne­héz év után biztatóbbak a kilátások. Farkas Józsefné, a KOSZGÜ művezetője el­mondta, hogy üzemzavarok és más gondok nehezítették ugyan a szénmosó kapacitá­sának teljes kihasználását, az év végére sokat javult mun­kájuk. Tolnai Lajos, a BVK vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a nehezebb esz­tendő jobban megmutatta a hibákat és igyekeztek azokat korrigálni. Például a munka- fegyelem romlását jobb szer­vezéssel ellensúlyozták, visz- szaszorították a veszteséges termelést, fokozták az ener­giamegtakarítást és a szelle­mi tőke exportjával is nö­velték nyereségüket. Közben javították az érdekeltségi rendszert és tovább munkál­kodtak az akadályozó, vissza­húzó tényezők csökkentésé­ért, összességében a felszóla­Népköztársaság Államtaná­csának elnöke és Zbigniew Messner, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. A külügyminiszterek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik szocialista építőmunkájáról, az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozatok megvalósításá­ról és a LEMP X. kongresz- szusának előkészületeiről. ló a vállalat dinamikus mun­kájáról adott képet. Dinea Éva, a Sajószentpéteri Üveg­gyár dolgozója felszólalásá­ban elemezte múlt évi ered­ményeiket. A gyár termelése lépést tartott a csomagoló­üveg iránt megnyilvánuló nagyobb kereslettel. Básti János, az SZMT vezető tit­kára rámutatott, hogy az eredményesen gazdálkodó vegyipari vállalatok mellett a kohászatban és a szén- bányászatban, valamint a mezőgazdaságban is tovább növekedtek a feszültségek 1985-ben. Elmondotta: a szak- szervezetek támogatják a fő­munkában végzett munka ha­tékonyságának és elismerésé­nek fokozását, valamint a fe­gyelmet megkövetelő vezető­ket, Deme László, a megyei pártbizottság nyugalmazott titkára bizonyos újra és újra visszatérő gondokra — a munkafegyelem romlására, a munka értékének devalváló­dására hívta fel a figyelmet és ostorozta a kereskedelem­ben tapasztalt anomáliákat. A sokoldalú vita Kovács Zol­tán összefoglalóiával ért vé­get, aki tolmácsolta a me­gyei pártbizottság köszönetét az elmúlt évben végzett mun­káért a megye dolgozóinak. A testület a vitában elhang­zottakkal gazdagított jelentést elfogadta és a javaslatot ha­tározattá emelte. A továbbiakban a pártbi­zottság Juhász Péter, me­gyei titkár előterjesztése alapján elfogadta a megyei pártbizottság 1986. évi mun­kaprogramját. Végül a tes­tület jóváhagyta a végrehaj­tó bizottság, a munkabizott­ságok és az apparátus mun­kájáról szóló tájékoztatást. Várkonyi Péter lengyelországi tárgyalásai Marchais tv-nyilatkozata a választásokról Georges Marchais, az FKP főtitkára egy televíziós be­szélgetésben megerősítette, hogy a kommunisták nem; segítik hatalomra a márciusi választások után kiegyenlí­tett parlamenti erőviszonyok között a Szocialista Pártot, ha az mai gazdasági irány­vonalát akarja folytatni. „Nem ismételjük meg 1981- et” — figyelmeztette az FKP főtitkára a Szocialista Pár­tot, amely márciusban nem reménykedhet abszolút több­sége megőrzésében, de a kommunisták mandátumai­val talán kormányképes erő maradhatna. Marchais az adásban kijelentette, hogy az FKP 10 százalék feletti ered­ményre számít. „1981-ben a baloldali választók azt hit­ték, hogy a megoldás egy uralkodó helyzetben lévő Szocialista Párt lesz. Ma a helyzet új vonása az átélt tapasztalat. Mindenki felte­heti a kérdést, de főleg á hárommillió munkanélküli meg az a hatmillió francia, aki napi 60 franknál keve­sebből él, miért is tartunk itt.” Az FKP hosszú idő után először kapott lehetőséget arra, hogy egyik vezetője a tv-ben több mint egy órán át kifejthesse a párt állás­pontját az országa előtt álló fő kérdésekről. Az újságírók és a nézők elsősorban az FKP és a Szocialista Párt viszonyáról, a kommunis­ták választási céljairól és po­litikai elképzeléseiről kér­dezték Marchais-t. Marchais kifejtette, hogy az FKP a jobboldalt tekinti fő politikai ellenfelének, most azonban szocialista kor­mány van hatalmon, a vá­lasztási hadjáratban ahhoz viszonyítva kell állást fog­lalnia. Mitterrand elnök és a Szocialista Párt nem tar­totta meg 1981-es választási ígéreteit. Az FKP minden erejével azon volt, hogy kö­zösen végrehajtsák a balol­dal kormányprogramját, de a szocialisták abszolút több­sége mellett nem akadályoz­hatta meg a jobboldali for­dulatot. Ezért lépett ki 1984- ben a kormányból a négy- kommunista miniszter. A szo­cialista kormány aligha hajt­hatta volna végre ezt a for­dulatot, ha nincs abszolút többsége a nemzetgyűlésben. Ezért nagyon fontos, hogy a baloldali választók megért­sék — hangsúlyozta Mar­chais — idén a hasznos sza­vazat a kommunistákra adott voks, különösen az arányos választási rendszerben. ,,E] fog jönni a perc, amikor megértik, hogy nem lehetsé­ges baloldali, haladó politika erős és befolyásos FKP nél­kül.” Mint az adás alatt vég­zett közvélemény-kutatás ki­mutatta, az emberek többsé­ge ebben a kérdésben még a Szocialista Párt véleménye felé húz. Az FKP több éve tartó vá­lasztási visszaesését Marchais a 60-as évek hibás stratégiá­jával magyarázta. Az FKP akkor segített felhozni az 5 százalékos Szocialista Pártot, hogy a baloldal erősödjön és kiegyensúlyozottabbá váljon. „De a Szocialista Párt az FKP rovására akart erősöd­ni, és mihelyt mi meggyen­gültünk, azt csinálni, amit akar.” Az FKP most fizeti meg az árát akikori illú­zióinak. Marchais kifejtette, hogy a tömeges munkanélküliséget csak új, növekedést serken­tő gazdaságpolitikával lehet leküzdeni, mert évi 3 száza­lék alatti növekedés nem tudja felszívni még az isko­lából kikerülő 200 ezer fiatalt sem. A belső piac egyáltalán nincs telítve, így van mód több termék elhelyezésére. Ehhez az FKP szerint korlá­tozni kell a tőkekivitelt és a spekulációt, a bankoknak pe­dig kedvezményes kamatra kell hitelezniük az állásokat teremtő vállalatoknak. A nagytőkéseket jobban meg kell adóztatni, az alacsony és középjövedelmeket fel kell hozni. A tv-nézők körében Mar­chais személyes mutatója 8 pontot emelkedett az adás végéig. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok figyelmébe! 1986. január 1—március 31-ig mezőgazdasági vas- és színdéÉulladék-gyűjtési akció! A kiselejtezett, feleslegessé vált ACÉLHULLADÉKOKAT, ÖNTVÉNYEKET, SZÍNESFÉMEKET, HASZNÁLT AKKUMULÁTOROKAT, POLIETILÉN ALAPANYAGÚ FÓLIÁKAT, PAPÍRHULLADÉKOT kedvező áron átveszi az Észak-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat valamennyi telepe és táblázó átvevőhelye Borsod, Heves és Nógrád megye egész területén. Saját fuvareszközzel történő szállítás esetén 200 Ft/t FUVARDIJTÉRÍTÉS!

Next

/
Thumbnails
Contents