Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 12 1986. január 18., szombat Régi miskolci házak Diószeghy-hóz a Rákóczi utcában Sétálva a Rákóczi ut9 ca környékén, sorra olyan épületekkel találkozhatunk, melyek városunk legrégebbi házai közé tartoznak. A szóban forgó 14. számú műemlék épület helyén a 18. században a Szin- va patak szomszédságában elhelyezkedő Vágó-malom állott. Majd az 1780-as évek elején egy háromszög alapú épület állt a jelenlegi ház helyén. 1817-ben a telek mérete 173 négyszögöl volt, melyre a ház első tulajdonosa, özv. Grabovszky Györgyné görög kereskedő megépítette a lakóházát. A hajdani faszerkezetű épület mindennapja szorosan egybekapcsolódott az akkori Vágó-malom életével. A görög kereskedőkézen lévő épület, mint annyi más miskolci ház, úgy ez is az 1878-as nagy árvíz idején pusztult el. A megmaradt szilárd, kőalapokra épült fel a Diószeghy-féle ház, melyet napjainkban is láthatunk. A Szinva partján megépült egyemeletes lakóépület földszintjén akkoriban egyedül itt létesültek üzlethelyiségek. Az épület homlokzata megegyezik a Dózsa György utca 7., és a Rákóczi utca 11. számú házéval. A barokk homlokzatú épület lakóhelyiségei teknő boltozatúak, az ablakok mindkét szinten egyszerű vakolat-keretezésűek, és egyenes záródásúak: Ügyszintén egyenes záródásé a kétszúrnyú kapubejárat is, közelében kis táblácska hirdeti, hogy ez a báiyíiiűemlék. Udvara szakonzoV „ elrer?dezésŰ' függőié* tartják az emeleti nyugatlyosót’ melynél a ható 1 részen erkély találHd udvar belépünk a lakóház ara, rögtön szemünk mr tűnik a tornácos rész, .blynél a tornác három boltíve egy közbülső oszlopra támaszkodik. Ez a ház egyik legöregebb és legszebb része. Ha a lépcsőkön felsétálunk az emeletre, minden egyes lépcsőfoknál még ott láthatjuk a A ház egyik legszebb része Értékes cserépkályha szőnyegleszorító bilincseket, melyek arra engednek következtetni, hogy valaha e lépcsősort szőnyeg borítot- . ta. A földszinten és az emeleti részen még eredeti állapotban láthatjuk a külső vasajtókat. Abban az emeleti lakásban, melybe szerencsém volt bepillantani, a nagyszoba sarkában díszeleg egy nagyon szép, gazdag díszítésű, régi, hangulatos A lépcsőket valaha szőnyeg borította cserépkályha. A Rákóczi utcán lévő egykori görög kereskedőház északi szárnya a legfiatalabb, hiszen ezt a részt az utca 1960-as évek elején történő rekonstrukciójával egy időben építették fel. Az öreg, nagyon szép műemlék házra a gondoskodás bizony nagyon ráférne, hiszen ez Miskolc egyik legelső lakóháza volt. Fojtán László „Bármennyire jövedelmezőek legyenek is a szeszfőző házak, mi mégis a pálinkát azon átkok közé számítjuk, melyek a népen igen nyomasztóan fekszenek." . , . , (Kossuth Lajos) Kossuth szavai rávilágítanak arra, hogy hazánkban azért is olyan keserves az alkoholizmus elleni küzdelem, mert az ivási szokásoknak rendkívül mély, sőt történelmi gyökerei vannak. Megerősíti ezt dr. Takách Gáspár főorvos, az Alkoho- lógiai Tudományos Módszertani Központ megbízott vezetője. — Népbetegségnek tekinthetjük-e az alkoholizmust, s ha igen, milyen adatok támasztják ezt alá? — A becslések szerint az országban mintegy félmillió ember veszélyeztetett az alkoholtól. Háromszázezer az alkoholbeteg, és körülbelül kétszázezer az úgynevezett iszákos nagyivó. Kétségtelen tehát, hogy az alkoholizmus népbetegség nálunk. Jelenleg a 13—14 ezer elme- gyógyászati ágyból több mint kétezret alkoholelvonásra használnak fel, és legalább ugyanennyi ágyon fekszenek az alkohol okozta betegségekben szenvedők. — Kit nevezhetünk tulajdonképpen alkoholistának? — Azt a személyt, aki rendszeresen és túlzott mértékben fogyaszt alkoholt, s ebből adódóan testi és lelki zavarai támadnak, megrom- lanak az emberi, szociális kapcsolatai. Alkoholista az, aki már függő viszonyba került az alkoholtól, kényszerűen iszik, különben elvonási tünetek jelentkeznek: iz- zadás, remegés, szorongás, nyugtalanság, vérnyomásingadozás. S ha ismét iszik, akkor ezek megszűnnek, az újabb italozás pedig fokozza a függőséget. Ez egy ördögi kör, amit csak a gyógykezelés oldhat fel. Az alkoholbetegségnek különböző fokozatai vannak. Ha valaki a felső határt átlépi — ami durván számolva a férfiaknál napi hatvan gramm tiszta szeszt jelent, a nőknél valamivel kevesebbet — életveszélybe, heveny mérgezéses állapotba kerül, ami halállal végződhet. Tagadhatatlan az összefüggés a káros mértékű alAz Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal — az érdekelt főhatóságokkal és társadalmi szervezetekkel közösen — pályázatot hirdet a környezetés természetvédelmi céllal (elsődlegesen fizikai munkák elvégzésére) szervezett önkéntes KISZ-, ifjúsági építőtáborok támogatására. A pályázat alapján ez évtől kezdődően támogatáskoholfogyasztás és a hazai halálozási statisztika között. Vannak az alkoholistáikra különösen jellegzetes halálokok: a májzsugorban elhaltak kilencven százaléka alkoholista, a járműbalesetek és az öngyilkosság miatti halálozásban is kiemelkedően magas az arányuk. De felelős az alkohol a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságáért is. És mindez a produktív korúak között pusztít figyelemre méltó arányban! — Ezek szerint napjainkban több a fiatal alkoholista, mint korábban? — Sajnos, igen. És nemcsak férfi, hanem sok közötte a fiatal lány is. A 23 —25 évesek körében tömegesen észlelünk alkoholos függőséget, pedig aki fiatalon kezd mértéktelenül inni, annak az életkilátásai lényegesen rosszabbak az átlagosnál. — Ennek számos összetevője van. Bármilyen ellentmondásosnak tűnik is, a legtöbb alkoholbeteg a gazdasági fellendülés éveiben volt az országban. Számuk ma is növekszik, csupán a növekedés üteme lassult az utóbbi öt évben. Az alkoholizmus egyébként világprobléma, különösen a fejlődő országokban. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint jó néhány ilyen ország Európában kiképezett új értelmiségét szinte letarolta az alkohol. Az új helyzetben nem tudtak helytállni; sem ők, sem hazájuk nem vette hasznát diplomájuknak. A társadalmi mobilitás nyilvánvalóan nálunk is az egyik, és nem is jelentéktelen ok. Hiszen valamennyi társadalmi rétegben tömegesen vannak olyanok, akik azért nyúlnak a pohárhoz, mert képtelenek eleget tenni feladataiknak, és ezért az élet perifériájára sodródnak. Az értelmiség körében is igen nagyfokú az alkoholizálás. de a többség a szakképzetlen, elsősorban az ingázók, a megfelelő családi ban részesülhetnek azok a költségvetésből gazdálkodó szervek és intézmények, amelyek építőtábort szerveznek egyebek között kertészeti jellegű fenntartási munkákra (öntözés, gyeppótlás, gyomirtás), környezet- és természetvédelmi célú létesítmények (bemutató- helyek, tanösvények, kilátóhelyek) építésére, karbantartására, fásításra, parkoés kulturális háttér nélkül élő emberek közül kerül ki. Az alkoholbetegek kórelőzményét vizsgálva, gyakran találkozunk a kiegyensúlyozatlan családi környezettel, a csonka családokkal. — Az említett okok társadalmi, szociális eredetűek. Mit tehet az egészségügy az alkoholizmus megelőzésére, illetve gyógyítására? — Mi az orvosi feladatokat vállaljuk: a függőségi állapot megszüntetését, a pszichózisok, illetve a különböző szövődmények gyógyítását. De ennél sokkal nehezebb az alkoholbetegek elvonókezelése, rehabilitációja. Hiszen ez nemcsak orvosi, hanem pszichológiai, pedagógiai, családjogi feladatokat jelent. A rehabilitációt végző intézmény lehetőségei korlátozottak, mivel illetékessége legfeljebb a betegek biológiai és pszichológiai állapotának, és szűkébb környezetük — házastárs, család, munkahely —• befolyásolására terjed ki. Működésük mégis hatásos lehet. A rehabilitációban naf jelentőségű a munkaterápia - A cél a szociális önállóság és a személyes döntés alapján megvalósuló értékes életvezetés elősegítése. — Ad-e sikerélményt egy orvosnak az alkoholbeteg gyógyítása? — Már azt is eredménynek könyveljük el, ha a családi háttér rendezése következtében csökken a tüneti ivó italozása, ha a testi-lelki krízis megoldása után javulnak az emberi kapcsolatai. Pe a valódi siker az, ha elérjük, hogy valaki öt-tíz évig stabilan nem iszik. Ez gyakran az öngyógyító közösségek segítségével érhető el. Jelenleg több klub működik, ha valakinek sikerül beilleszkednie egy ilyen klub közösségébe, a gyógykezelés után vagy attól függetlenül — még ha egyszer-kétszer visszaesik is —, a közösség biztosítja a magatartás korrekcióját. sításra, arborétumok, műemlékek állagának megóvására. A pályázatot február 15- ig kell benyújtani az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal kutatás- szervezési és művelődési főosztályához (Budapest, Arany János utca 25.). A pályázatokat a meghirdető szervek képviselőiből álló bizottság bírálja el és az dönt a támogatás összegéről is. A döntésről a pályázók március 15-ig kapnak, értesítést. Környezetvédelmi építőtáborok A varsói értelmiségi békekongresszus az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév egyik nyitórendezvénye. Ezen a nemzetközi találkozón öt világrész több mint 300 tudósa, politikusa, művésze tanácskozik arról, hogy miként lehet biztosítani a világ békés jövőjét. Dr. Mikolaj Kozakiwicz szociológussal, újságíróval és íróval ebből az alkalomból készített interjút a lengyel Interpress sajtó- ügynökség. — Talán azzal kezdeném — kezdte mondandóját a professzor —, hogy egyes tények intenzíven foglalkoztatnak és nyugtalanítanak. A világ békés jövője szempontjából a legnagyobb veszélyt kétségkívül a fegyverkezési verseny, a hadi kiadások állandó növekedése és a más államokkal szemben ellenséges külpolitika jelenti. Korántsem lebecsülendő veszélyt testesít meg ugyanakkor az ifjúság nacionalista, más népekkel szemben ellenséges szellemű nevelése. Táplálják ez utóbbi veszélyt a tömegtájékoztatási eszközök, filmek, tévésorozatok stb. Drasztikus példák erre a nacionalista szellemtől áthatott amerikai filmek, amelyek dicsfényben tüntetik fel a nagyszerű amerikaiakat, a szupermeneket, akik megmentik a világot a sötétség erőitől, azaz más planéták lakóitól és a kommunistáktól, akik mindig legyőzhetetlenek. Szerintem ez éppen olyan veszélyes, mint az intenzív fegyverkezés. Nem elég ugyanis az, hogy valamely országnak bombája van — emberek is kellenek hozzá, akik ledobják. — A nacionalizmus fokozódását a társadalmi életnek a politikától igen távol eső szféráiban is tapasztaljuk. — Sajnos igen. Ez a helyzet például a sportban. A legdrasztikusabb bizonyítékot erre a katasztrofális brüsszeli Juventus— Liverpool mérkőzés szolgáltatta. Mélységes nyugtalanságra ad okot az a tény, hogy az egészséges sportversengés szelleme nemegyszer átcsap a versenytársak iránti gyűlöletbe, ahonnan szinte már semmi sem választ el az őket küldő i.ép, vagy társadalmi rendszer gyűlöletétől. Az ilyen alantas érzelmek, szempontok felszámolására a legjárhatóbb út talán az lenne, ha a világon újraélesztenénk az enyhülési folyamatot. A lengyel külpolitika kitartóan dolgozik ezért. De túl ezen, én óriási jelentőséget tulajdonítok a közvetlen emberi kapcsolatoknak is. Ezek hidat építenek a különböző fajok, vallások és nemzetiségek képviselői között, s ennek jóvoltából eltűnhet a belénk sulykolt ellenérzés más népek iránt. Az ilyen barátsághidak nélkülözhetetlenek az emberiség számára.
