Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

1986. január 18., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * e •u* z A maim JU H i c M I 0 L. T 0 G É P AB A N Programok, ötletek, feladatok Újra jelentkezik — és most már ígéretünkhöz híven rend­szeresen, kéthetente ez a ro­vatunk, amellyel az iskolai szá­mítógép-oktatáshoz is segítsé­get kívánunk adni. ötleteket, programokat szívesen foga­dunk. S kérjük, aki részt akar venni e munkában, javaslatait Dusza Árpádnak, a Földes Fe­renc Gimnázium tanárának jut­tassa el. • A PRINT TAB-bal egy szinuszhullám ntogrííjzolása. 10 RÉM SZINUSZ 20 print "v=h*sin­SO PRINT "H ILL. B ÉRTÉKÉ'" 40 INPUT H 50 INPUT B 60 LET X=0 70 LET 'r-H+slN1 B+:. ■ 80 IF V TU THEN PRINT Tht> 3+V+15. 5• “S“ • T fik' 15 ' ■ " au IF v>=0 THEN PRINT T Hin. 15 1 • ". TtTBt 34V+ 15. 5.> • "6" 100 LET X=X+.3 110 GOTO 70 PLHDV. A HU—í)U. sorra tízért volt szükség, mert u TAB nem tudja a cursor!, visszafelé mozgatni. így először min­dig a kisebb pozíciójú ka­raktert kell kinyomtatni. Alakítsuk át programun­kat. hogy két szinuszfügg- vény összegét rajzolja ki! (Ezzel a programmal példá­ul a fizikából ismert lebe­gés jelenségét is szemléltet­hetjük.) • Általános iskolai ismereteket használva kiszámítjuk, hogy mi­lyen sebességgel kering a Föld a Nap körül. 10 REM FOLD ee let r=i.49#ietil ■30 PRINT "ÁTLAGOS FOLD-"; 35 PRINT "NAP TÁVOLSÁG:"IR;"M" 40 LET T=365*24*3600 50 PRINT "A KERINGÉSI IDUSbS NAP"; 3<é PRINT "=365*24*3600 3=" ;T;"S" bii LET K=2*R*3.14 70 LET V=K/T 80 PRINT “fi SEBESSEG "; PRINT INT<V/1000+.5>;" KM/S" READY. A Föld pályáját R-sugaru körnek tekintjük. Ezt a pá­lyát (azaz ennek hosszát, a kör kerületét) egy év alatt járja be a Föld — ebből a sebesség könnyen kiszámít­ható. A 80. sorban a sebes­ség m/s-ban kapott értékét ezerrel osztva, s a hánya­• Hasonló témával foglalkozik a műhold nevű program is. a gép megkérdezi, hány órás keringési idejű műholdat akarunk pá­lyára állítani, s ebből meghatározza a műhold földfelszín feletti magasságát. Például, ha 24 órás keringési időt. adunk meg, az Egyenlítő feletti, látszólag egy helyben álló távközlési műholdak mauassága is kiszámítható. dost egészre kerekítve kap­juk a sebességet km s-ban. írjuk át a programot úgy. hogy bármelyik általunk vá­lasztott bolygó sebességét, ki tudjuk számítani az átlagos sugár és a keringési idő megadása után! Szélmotor­program Dániában Dániában 1995-re az or­szág energiaszükségletének 15 százalékát a szélenergia fedezi majd. ha megvalósul a környezetvédelmi minisz­térium .3000 szélerőmű felál­lítására irányuló terve. (Dá­nia jelenlegi energiafogyasz­tásának 95 százalékát im­portból fedezi.) Egy 1979. évi törvény szerint az állam a kicsi „házi" szélmalmok fel­állításának költségeihez 30 százalékkal járul hozzá. Az új terv ennél jóval többet tűz ki célul. Megal­kották a Nibe típusú, há- romvitorlájú szélmotorokat. Ezeket 41 méter magas be­tonalapzatra szerelik fel. s a motorok vitorlái 40 méter hosszúak. E szélmotorok óránkénti 21—90 km-es erősségű szélben működnek. Ha sikerülne a 3000 szél­malmot a tengerparton el­helyezni, 25 százalékkal több energiát termelhetnének, mintha a tengertől távolabb telepítenék őket. A szélmal­mok térhódításához elenged­hetetlen, hogy áruk olcsóbb legyen. Ma az 1 kilowatt teljesítményre jutó költség mintegy 2000 dollár. A szél­malmok ugyan nem szeny- nyezik a környezetet, ám a közelükben lakóknak el kell viselniük azt, hogy zajt okoznak, esetleg zavarják a rádiózást és a televíziózást s bizony, elcsúfítják a tájat.’ Daniaban a közveleménv úgy látszik, mégis a szél­malmok mellett foglal állást, s Dánia lesz az első olyan ország, amely nagyszabású, kereskedelmi méretű szél­energia-programot hajt vég­re. • • A Dnyepr DF—120 típusú, frontális önlözőgép kitűnő minősítést szerzett magának a szakemberek körében. Tel­jesítménye kétszer nagyobb, mint a jól ismert Volzsan- káé. Percenként 120 liter vi­zet permetez 16 részegysé­géből 460 méteres szélesség­ben. Nagy előnye, hogy a magas szárú növények ön­tözésére is alkalmazható. Tudománytörténeti jelen­tőségű esemény színhelye volt november első napjai­ban a Magyar Tudományos Akadémia Atomkutató Inté­zete. Lehet, hogy akad. aki vitatja ezt, s túlzónak érzi a jelzőt, ám ha arra gondo­lunk, hogy a debreceni cik­lotron életre keltése új kor­szakot nyit a hazai magfizi­kai kutatásokban, akkor mé­giscsak indokoltnak tarthat­juk a fenti megállapítást. Hadd említsünk ennek bi­zonyítására egyetlen adatot: míg eddig a hazai fizikusok legfeljebb ötmillió elektron- voltos gyorsítók mellett vé­gezhették a kísérleteiket, a ciklotron húszmillió elekt­ronvoltos energiát képes kölcsönözni a protonnak. Ha már a hatodik ötéves terv legjelentősebb tudomá­nyos beruházásáról beszé­lünk, illik elmondani azt is, hogy mi is az a ciklotron. A gyorsítóberendezések műkö­désének alapelve: a gyorsí­tandó részecskék két, egy­máshoz képest jelentős fe- szültségkülönbségú pont kö­zötti utat megtéve felgyor­sulnak, s az így szerzett energiát használják ki a fi­zikusok kísérleteikben. Nyil­vánvaló, hogy ha a feszült­ségkülönbséget növeljük, a részecske energiája is nö­vekszik. A ciklotron merő­ben újszerű megoldást ho­zott a gyorsítók technikájá­ban. Egy elektromágnes se­gítségével körpályára kény­szerítik a részecskét, s meg­felelő impulzusokkal (újra és újra előállítva az imént említett feszültségkülönbsé­get), minden körfordulás so­rán további energiamennyi­séget kap a részecske. Így viszonylag kisméretű be­rendezéssel — a debreceni ciklotron pólusátmérője 103 centiméter — jelentős ener­giájú részecske állítható elő, amelynek nyalábintenzitása is jóval meghaladja a ko­rábbi gyorsítók hasonló mu­tatójának értékét. A debreceni ciklotron a leningrádi Jefremov Inté­zetben készült, hatvanmillió forintba került. Ennek meg­vásárlását nagyban segítette a bécsi székhelyű Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ség ötvenmilliós anyagi tá­mogatása. Ha már a szá­moknál tartunk: az egész beruházás közel 300 millió forintba került, amelynek nagy részét a megbízható sugárvédelem érdekében speciális technológiával ké­szült épület tette ki. A cik­lotron alkalmazása elképzel­hetetlen megfelelő kiegészí­tő eszközök, műszerek, mé­rőberendezések nélkül. Ezek döntő hányadát az ATOMKI fizikusai, mérnökei, kiválób­an képzett szakemberei ké­szítették el, igen jó minő­ségben. Ma az anyagvizsgálatok­ban a ciklotron az egyik leg­fontosabb nyomanalitikai eszköznek számít, s ennek egyre növekvő szerepe van az ipari alkalmazásokban. Hiszen a korszerű technika szempontjából egyre nélkü­lözhetetlenebb a nyomele­mek és a szennyeződések pontos felismerése, azonosí­tása. De a nyomelemeknek nagy jelentősége van az or­vosi és mezőgazdasági kuta­tásokban, a környezetvéde­lemben, sőt még a krimino­lógiában és a régészetben is. Hasonlóan széleskörűen alkalmazzák a különféle tu­dományágak az izotópokat, amelyeknek egyik nagy cso­portja szinte kizárólag csak ciklotron segítségével állít­ható elő. Ezek közül a hosz- szabb felezési idejűeket ed­dig külföldről szereztük be, de ezután egy részüket Deb­recenben is elő lehet állítar ni. A gyakorlati alkalmazá­sok szempontjából (egyebek között az orvostudomány­ban) különösen nagy szere­pük van a rövid, néhány perc, esetleg egy-két óra fe­lezési idejű izotópoknak, amelyek szállítása éppen rö­vid élettartamuk miatt szin­te lehetetlen. A debreceni ciklotron-laboratórium új korszakot nyit e téren: az épületben berendezett orvos- diagnosztikai egységben or­vosok működnek együtt a fi­zikusokkal. 1» FI M MUHuLD 211 LI. I Me..IUI1 -II' •:»_> LU I H=n 4 10 !. -4 40 l-LT R -... .♦IO In. Síi ERI MT“HUNY uRfi H •• SS RR IMI "I EF INGE 31 Un. - r.l i ÍNFŰI 1 70 LEI ! = !♦ >.0n LEI H=- »’♦R ♦ 1 1. 4 . 14 1.. • 1- 1 •4,i 11 H El HEH G"l0 1-0 liuj REIM EE' HRuDI m RmLDEE" 110 :I"R 1^0 IF H . 4* 1“ IxlHl:»I i.iOTÖl' •" IX* REIHT"TÚL VAN H HOI I' RHl.VI M.lMir 140 :• TÚR 1 Sfi RE IMI IMI • H 1000♦ R 1 0OU • 1 ss KRIMI“ »H-EE »E.LL f-fcUUl ImIIII" REAL'V. A program elméleti hátte­réről annyit, hogy a fenti esetben a gravitációs erő tartja körpályán a műhol­dat; s a műhold keringési ideje egyértelműen meg­szabja a távolságot. A hasz­nált változók: F: a gravitációs állandó. M: a Föld tömege. R: a Föld sugara. H: a műhold pályájának kiszámított sugaru (a Föld középpontjától mérve). A program „lelke" fizikus szemmel a 80. sorban van — ide írtuk a magasság ki­számítására használható kép­letet: H = M- F ■ T 2 A- • TT-2­Egészílsük ki a progra­mot, hogy azt is adja meg, hány százaléka a kiszámí­tott magasság a Föld—Hold­távolságnak! • Játékprogramunk egy 10 és 30 közé eső véletlenszámot állít elő, s kéri ennek a négyzetét. Próbálkozásunk után kiírja, hogy nagyobb, vagy klsebb-e a tényleges érték a tippnéí, s addig nem ad tiiabb szamot, amíg ki nem találtuk a szám négyzetét. 1« REN NEGV2EI32RH 20 LET S~ 1NT''20*RN1.KO nH 1 30 PRIMI "H SZHM "•3 40 PRINT "H NEGV2ETE"'" 5Ö INPUT V 60 IF V=5*3 THEN 0010 120 20 IF V- 3+3 THEN GOTO 100 80 PRINT "ETTŐL KISEBB" 90 GOTO 40 100 PRINT"ETTŐL NHSVOBB" 110 GOTO 40 120 PRINT "ELThLíTTRU" 150 GOTO 20 PEhDV. A program sokl eleképpen kiegészíthető. — Dicsérjen meg, ha ügye­sek vagyunk, szidjon, ha nagyon ügyetlenek. — Ne engedjen logikátla­nul próbálkozni (ha például már tudom, hogy 210-nél na­gyobb a négyzet, ne írhas­sak be 180-at). — Lehessen változtatni a nehézségi lokol. — Előre kérdezze meg, hogy hány szám négyzetét kérem stb. Kozma /Vgnes- tanár Miskolc, I. Sz. Ipari Szakközépiskola Informálódás ipari röntgennel A roncsolás nélküli anyag- vizsgálatok egyik jelentős és fontos eszköze az ipari rönt­gen. Alkalmazási területe napról napra bővül, s az ipari gyakorlaton kívül a tu­dományos kutatásban is fontos eszközzé vált az utób­bi években. A gépgyártás területén a hegesztési var­ratok és az öntvények igény­lik a röntgenvizsgálatok zö­mét. Különösen fontos a he­gesztés utáni gyors röntgen­vizsgálat értékelése, amely nagyban hozzájárulhat a to­vábbi gyártás folyamán ke­letkező selejt kiküszöbölésé­hez. Ugyancsak jelentős a kényes feladatokra szánt, esetleg drága megmunkálást kívánó, acél- és könnyűfém­öntvények megmunkálás előtti röntgenvizsgálata. Tö­megcikk jellegű gyártmá­nyoknál vagy olyan esetben, amikor a gyártmány értéke nem fedezi a röntgenfelvé­telek költségeit, röntgenát- világítással válogathatok ki a hibás munkadarabok. Ter­mészetesen a röntgenátvilá­gításon kívül a kényesebb részekről időnként felvétele­ket kell készíteni, mert eze­ken a részletek sokkal job­ban megfigyelhetők, mint átvilágításkor, ezenkívül do­kumentálásra is felhasznál­hatók a képek. Egyes kriti­kus munkadarabokról pano­ráma röntgenfelvételek is készíthetők. A panorámafel­vételekhez körsugárzó rönt­gengenerátorokat használ­nak. A röntgencsőből gömb- cikkszerűen 360 fokban lép­nek ki a röntgensugarak, így a sugárgenerátor körül egyenlő távolságban elhe­lyezett azonos munkadara­bokról egyidejűleg készíthe­tő röntgenfelvétel. Képünk bal felső sarká­ban egy igen nagy teljesít­ményű, hordozható röntgen- készüléket láthatunk, amely- lyel az angol Rolls-Royce gyárban repülőgép-hajtómű­veket vizsgálnak. Foggyökér - kerámiából Egy mannheimi cég élet- tanilag semleges kerámiá­ból mesterséges foggyöke­ret gyárt. Először megvár­ják, hogy a kihúzott fog sebe begyógyuljon, majd az állcsontba olyan lyukat fúrnak, amelynek alakja pontosan megegyezik a műfog gyökerével. A képződött csontszövet gyorsan és erősen körülnö­vi a mesterséges foggyöke­ret, s erre a seb gyógyu­lásának rövid ideje után — a mesterséges gyökérbe erősített csappal — szokvá­nyos korona helyezhető. A műgyökeret helyi érzéste­lenítéssel ültetik be, mind­össze húsz-harminc perc alatt. Ezen a módon csak egy-egy fog pótolható. Tel­jesen fogatlan állcsontok­ba e műfoggyökerek nem ültelhetök be. * TUDOMÁNY - TECHNIKA jc TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA *

Next

/
Thumbnails
Contents