Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. december 10., kedd A képernyő előtt Börtön Éppen hatvan évvel ezelőtt írta meg Kodolányi János azt az akkor mementónak szánt regényét, a Börtönt, amelynek tévéfilmváltozatát a napokban láthattuk. Kodolányi enyhén hullámzó életműve értékelésében is hullámzott a felszaba­dulást követően, világnézeti bizonytalankodásai nehezítették egyértelmű fogadtatását. A nyugati széleken tett utazásai, ormánsági tapasztalatai indították hajdan a Börtön című regény megírására. Ebben megdöbbentő képet fest az elma­radott paraszti világról, arról a szemléletről, ahol az em­ber valójában önmaga börtönében élt, maga építette élete köré a börtönrácsokat a folytonos szerzéssel, a mind több gazdagság és vele a mind több munka halmozásával. Élete csak a szerzésért volt, munkájának gyümölcsét nem élvezte, nem élvezhette. A még több megszerzése iránti leküzdhe­tetlen vágy határozta meg egész életét. Feleségében is nagy­részt csak munkaerőt látott, és még annak halálos beteg­sége esetén is az volt a legfőbb gond, vajon mikor jöhet már ki a földekre, mert szükség van a kezére. A megbete­gedett lóhoz elhívta az állatorvost, mert a ló termelőeszköz, becses jószág, de a haldokló asszonyhoz nem érdemes orvosi hívni, megteszi azt a vajákos asszony is. Természetes hát, hogy elöbb-utóbb összeomlik körötte minden, tragédiája el­kerülhetetlen. * Nagy Varga János, a Börtön központi alakja ennek a szemléletnek tipikus képviselője. Pereskedik a nővérével, minden gondolata csak a további szerzés, noha tudja, hogy fia sem kívánja ezt az életet folytatni. Nincsen semmi túl­zás abban, amit Kodolányi regénye a húszas évek szerző­kaparó parasztjáról mond, s talán még azon is el lehetne gondolkodni, mennyire vonatkoztatható ez a hatvan év előt­ti kép mai társadalmunkra. A ma szerző-kaparó embere másképpen rabja önmaga szerzési vágyának, hajszolásának, de „korszerűsített formában" vannak ma is Nagy Varga Jánosok. A húszas-harmincas években élt és nyitott szemű ember tanúsíthatja, hogy a felrajzolt társadalmi kép valódi vonásokból állt össze, kis jóakarattal kitapinthatók a má­nak szóló tanulságai is, ám ez a tévéadaptáció nemcsak a bemutatott valóságképpel borzongatott meg, hanem azzal is, ahogyan azt velem, a nézővel közölte. Horváth Tibor alkalmazta televízióra a regényt, ő ren­dezte is. A hajdani mementó, amely akkor talán okkal volt didaktikus is, a tévéfeldolgozásban nagyon is többértelmü lett. Olyannyira, hogy fiatalabb nézőkorosztályok már-már paródiára is gondolnak, mert Kodolányi nyelvezetének táj- szólási burjánzásait nem sikerült a ma nézője számára be­fogadható mértékűre csökkenteni; mert ebben a Nagy Varga Jánosban annyira együtt van, s nagyon töményen a szerző­kaparó természetű parasztember minden rossz tulajdonsága. A tárgyalási jelenet meg még jel is erősíti a paródiagyanút. (Az idei veszprémi tévétalálkozó ősbemutatói sorában a gyulafirátóti művelődési házban több százan látták, s a vé­lemények ilyen módon oszlottak meg.) Kitűnő szereposztás­sal dolgozott pedig a rendező. Csendes László Nagy Varga szerepében telitalálat volt. (Ismerhetjük Miskolcról is!) Mind megjelenésében, mind indulataiban tökéletesen jelenítette meg az önmagát is testileg-lelkileg megnyomorító, kupor- gató embert. Egyes pillanataiban szinte félelmetes tudott lenni. De az a Kodolányi-szöveg, ami napjainkban olvasva is csikorgónak hat, az ő tolmácsolásában sem akart a má­hoz szelídülni. Hasonlóan jó volt a többi szereplő kiválasz­tása a nagyrészt vidéki színészállományból. Például Lang Györgyi a tenyeres-talpas lány alakjában, vagy Serf Egyed Varga fiaként, Göndör Klára a perelt nővér szerepében. Ko­dolányi János műveinek mai olvasottságát nem ismerhetem. Életművének sok darabja lenne érdemes tömegek közötti népszerűsítésre, megismertetésre. A Börtön megismertetésére vállalkozott a Magyar Televízió, de nem hinném, hogy e tévéfilm megismerése után százezrek keresnék a könyv­tárakban, vagy a boltokban a regényt. * Tartozom az igazságnak annak feljegyzésével, hogy a Bör­tön című tévéfilmen kívül több egyéb műsor érdemelt fi­gyelmet. Ám a saját készítésű művészeti műsorok közül a Szomszédolás különösebb méltatást nem kíván: megvolt. Kellér Dezső nyolcvanadik születésnapjának köszöntése a vártnál halványabbnak érződött, mert éppen azok az apró briliáns ötletek hiányoztak belőle, amelyek e kiváló konfe­ranszié, a politikai kabaré kiemelkedő személyisége közéleti humorát még markánsabban jelezhették volna. Például leg­alább egy-két kabaréjelenete belefért volna. Néha, néha visszatérek — ígérte a műsor címében is Kellér. Szeretnénk hinni, hogy minél gyakrabban. Végül megemlítendő, hogy a hét végén két napig Hétvége címmel fogtak össze több helyszínről sok mindent — már amikor a mindent elöntő reklám erre időt adott. Benedek Miklós l „...Énei szép lelkében az ének” Tisztújító közgyűlés a KÓTA megyei szervezeténél A Babits-versből vett idézettel köszönte meg a feléje megnyilvánuló bi­zalmat Homródiné Engi Zsuzsa ének-zene tanár, karvezető, a KÓTA me­gyei szervezetének elnök­ségi ülésén, amikor őt a művészeti tanács egyhangú­lag titkárrá megválasztotta. A közelmúltban lezajlott tisztújítás társadalmi felada­tokból fakadó megújulás ér­dekében vált szükségessé, miként azt Csáki Imre MTVB műv. osztályvezető­helyettes hangsúlyozta a ta­nácskozás résztvevőinek. Az amatőr zenei mozgalom munkájában a tartalmi meg­újulást az eddig végzett munka értékeléséből kell a testületnek levezetnie. A kö­vetkező időszakban az el­nökség akkor áll majd hi­vatása magaslatán, ha isme­ri az eddig megtett út ered­ményeit, esetleges buktatóit, korszerűtlen formáit. Az új feladatokhoz való alkalmaz­kodást megkönnyítette Sán­dor Zoltán, a KÓTA megyei titkárának tárgyszerű beszá­molója, amelyet dr. Dobrik István, az MTVB műv. osz­tály csoportvezetője ismer­tetett a közgyűlésen. A beszámoló tájékoztat a KÓTA megyei elnökségé­nek hároméves munkájáról; a hagyományteremtő célzatú akciókról. Ezek közül ki­emelkedő rendezvény volt többek között a kortárs ze­neszerzők, Farkas Ferenc, Bárdos Lajos és Szokolay Sándor megyénk zenepeda­gógusaival szervezett talál­kozója, a szövetkezeti kóru­sok találkozója, a karnagyi klubfoglalkozások, valamint az Éneklő Ifjúság mozgalom keretében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő if­júsági éneklő táborok (Dé- destapolcsány, Zánka). A lemondott titkár beszá­molóját a hozzászóló elnök­ségi tagok, Juhász Tibor és Tőzsér Dániel egészítették ki a borsodi eredmények szám­bavételével. Szó esett töb­bek között arról, hogy a KÓTA a fúvószenekarok mi­nősítésének is a felelőse, irá­nyította munkás férfikarok találkozójának a szervezését, valamint a pávakörök be­mutatóit; ösztönzést adott a kiemelkedő eredményeket felmutató amatőr együttesek munkájához rádiófelvételek, külföldi szereplések vállalá­sához. Dr. Tótpál József, a KÓ­TA Országos Elnöksége fő­titkára a kórusmozgalom országos helyzetképéről adott számot, hangsúlyozva, hogy Borsod megyének, mint ha­zánk legnagyobb ipari me­gyéjének a művészeti intéz­ményhálózat tekintetében sa­játos helyzete van; az ama­tőr zenei mozgalom ered­ményeit megyén kívül még szélesebb és változatosabb társadalmi fórumokon kell ismertté tenni. Az operatív szervek jó együttműködést megteremtve a zenekultúra hivatásos apparátusával és a patronáló intézményekkel, vállalatokkal, társadalmi szervezetekkel eredményesen dolgozhatnak annak érdeké­ben, hogy a művészeti kul­túra „ne legyen bekerítve”, ne legyen kiszolgáltatva uti­litarista törekvéseknek. Az új KÓTA-elnökség az esztéti­kai tartalom iránti igényes­ségre törekedve olyan mű­veket ajánljon előadásra az együtteseknek, amelyek a közösségre tudnak hatni. A főtitkár beszámolója után került sor a tisztújítás- ra. A közgyűlés a KÓTA megyei elnökévé Szűcs Fe- rencné SZMT-tiitkárt, társel­nökévé Tőzsér Dánielt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Miskolci Ta­gozatának igazgatóját, titká­rává Homródiné Engi Zsu­zsa tanárnőt választotta meg. Homródiné Engi Zsuzsa rövid előzetest adott az új elnökség terveiről. Ennek ér­telmében a zenei rendezvé­nyekben a hagyományterem­tő rendezvények kialakítása érdekében fokoznunk kell a közművelődés és a közokta­tás együttműködését, szapo­rítanunk kell a kollektív ze­nei élménynyújtás színtereit, alkalmait. Néhány konkrét programról is említést tett: középiskolás kórustalálkozó megrendezése, zenei világ­nap alkalmából rendezendő barlanghangverseny felújítá­sa Aggteleken, városi és vá­roskörnyéki kórustalálkozók, pávakörök és szövetkezeti kórusok találkozója, cserelá­togatások határon túli ama­tőr kórusokkal, szerzői estek szervezése, karnagyi tovább­képzés. Nemesik Pál Csongor és Tünde - Egerben Az egri Gárdonyi Géza Színház december 14-én, pénteken estei 7 órai kezdet­tel bemutatót tart: Szikora János rendezésében mutatja be Vörösmarty Mihály Cson­gor és Tünde című kétrészes tündérjátékát. A két cím­szerepet Bal József főisko­lai hallgató és Eszenyi Eni­kő alakítja, a további főbb szereplők között miskolci színészeket is találunk: Csa­pó János a Kalmár, Polgár Géza pedig a Fejedelem sze­repét kelti életre. Tegnapi tájak holnapja Régi neveket ízlelgetünk településeink határát járva, hajdan volt keresztségek tit­kait kutatva. Nemrégiben átfogó munka kezdődött a régi földrajzi nevek össze­gyűjtésére. Van, ahol már kézzelfogható a gyűjtőmun­ka eredménye, másutt mos­tanában fohászkodtak neki, talán az utolsó pillanatban. Igen, az utolsó pillanatban, mert elbúcsúzóban azok nemzedéke, akik még isme­rik a hagyományokat, a le­gendákat, mit, miért nevez­tek el úgy, ahogyan har­minc, ötven, száz esztende­je vagy még régebben. Tudásuk, ismereteik, me­séik nélkülözhetetlenek az irat- és levéltárak, a vala­mikori földkataszterek ok­mányainak kiegészítéséhez. E feledésbe merülő helyne­veken át tegnapunk eltűnő világa, elődeink elporlott nemzedékei üzennek nekünk. Milyen játékos, kedves, hogy a Leányka-hegy nevet viseli a síkon szelíden ma­gasodó halom. Napjainkban, célszerűen számok jelölik a mezőgaz­dasági nagyüzemek tábláit, birtokrészeit, ám múlt és jö­vő nem lezárói egymásnak, ebben sem, sokkal inkább fölkínálják az összekapcsol­hatóság, az egymásf-kiegé- szítés lehetőségét. Ez is módja lehelne a hagyomá­nyok megőrzésének. Néme­lyik régi helynév magyará­zat nélkül ma már nem; vagy alig érthető. Álom­zug. A falu munkáért, ke­nyérért messzi tájakra eljá­ró férfiai, hazafelé jövet, soknapos gyaloglás után, ott pihentek meg, szedték rend­be magukat, családjukhoz érkezésük előtt. Paprét, Ki­rályrét, Kisasszony-rét, Kí­gyós, Ilona-major, Hadarós- major —, mert valamikor egy gyors beszédű ember élt ott a családjával —, Csikó­járás, Sósföld, Tocsogós, Hangony-major, Henyetag, Tócoskert, Váras, Haraszti, Kalapos-földje — tudniillik nem odavaló, hanem váro­si, kalapos ember birtokol­ta a század elején —, Rév­földje . . . Kifogyhatatlan a népi nyelvi lelemény. A Pe­lenka-telep például azért kapta ezt a nevet, mert ja­va részben egyszerre épült házaiba ifjú házasok költöz­tek be, s az udvarokon ott lobogtak, lengtek, örökösen száradtak a pelenkák. A tegnapi tájak nevének összegyűjtése — szépségük, nyelvi gazdagságuk mellett gyakran kulcs lehet a múlt titkaihoz, legendák megfej­téséhez. Hazánkban 1985. január elsején 109 város és 2955 község volt a közigazgatási térképen. Ha csupán egy-egy helységben — az azonos meg­jelölések, mint amilyen a sok településen előforduló Páskomok, Zugligetek, Hale­szek, Várom- és Bánom- dűlők kiszűrésén túl — mindössze tíz földrajzi név­re bukkannánk, az akkor is harmincezernél több! Meny­nyi érdekesség bújik még az emlékezetben. Vasdinnyétől, Ritkaházától, Szállásföldig, Hangony-majorig, Tanárokig. Mert vétek lenne például ez utóbbiról, tájékozatlanul úgy vélekedni, tanároknak volt hozzá köze. A tan-ároknál a ménesből kivett csikókait ta­nították ugrani. Vétek lenne veszni hagyni e neveket, mert magunk lennénk szegé­nyebbek. M. O. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Társalgó. — 9.50: Lottósorsolás. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Éneklő if­júság. — 10.51: Verdi fiatalkori operáiból. — 11.35: Barabás Ti­bor novelláiból. Télikabát. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Hangverseny délidőben. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Or­vosi tanácsok. — 14.30: Dzsessz- melódiák. — 15.00: Arcképek a német irodalomból. Goethe, a prózaíró. — 15.17: Muzsikáló ter­mészet. — 15.22: A magyar nép­dal hete. — 16.05: Hallgatózó. A Gyermekrádió ajánlóműsora. — 17.00: Szervezetünk elhaszná­lódása II. — 17.30: Beszélni ne­héz ... — 17.45: A Szabó csa­lád ... — 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.00: A magyar népdal hete. — 20.43: Aranylemezek. — 21.30: Ezer év. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Régi híres énekesek mű­sorából. Operaáriák. — 22.50: Kína kinyitott. — 23.00: Évszá­zadok mesterművei. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben, zenés délelőtt. — 12.10: Zenés játékokból. — 12.30: A magyar népdal hete.— 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Elsbieta Karas-Krasztel zongorázik. — 14.15: Operettfel­vételekből. — 14.40: Kapaszkodó. — 15.05: Fúvószene a Szovjet­unióból. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom Tatabányán. — 17.20: Köz­vetítés a Magyarország—Jugosz- lávia asztalitenisz Szuper Liga mérkőzésről. — 17.30: Válasz . . . Ifjúsági kulturális körkép. — 18.30: A magyar népdal hete. — 19.05: Közvetítés a Magyaror­szág—Jugoszlávia asztalitenisz Szuper Liga mérkőzésről. — 19.15: Csak fiataloknak! — 20.10: Közvetítés a Magyarország— Jugoszlávia asztalitenisz Szuper Liga mérkőzésről. — 20.20: Ho­gyan fessünk madarat? Versek. — 20.45: Nóták. — 21.05: Ma­gyar anekdotakincs. — 21.34: Svéd Sándor operettfelvételei­ből. — 22.00: Zeneközeiben a hallgató. — 0.15: Éjfél után. Ze­nés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Zenekari mu­zsika. — 10.20: Kamarazene — magyar előadókkal. — 10.48: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 11.40: Barokk muzsika. — 12.40: Szimfonikus könnyűzene. — 13.05: Külpolitikai arckép­csarnok. — 13.20: A magyar népdal hete. — 13.35: Oktatás­ról, elméletről és gyakorlatról. — 13.55: A Benkó dixieland együttes lemezeiből. — 14.13: Szimfónikus zenekari hangver­seny. — 15.25: Zenei tükör. — 16.00: Operaáriák. — 17.00: Is­kolarádió: Történelmi kalandok. — 17.30: Üj Mozart-lemezeink- ből. — 18.30: Szerb-horvát nyel­vű nemzetiségi műsor Pécsről. — 19.05: Német nyelvű nemzeti­ségi műsor Pécsről. — 19.35: Közvetítés. Wagner: Parsifal. Háromfelvonásos opera. — 20.51: Kamaramuzsika. — 21.40: Zene­kari muzsika. — 22.30: Az esz- széírás mesterei. Voltaire. — 22.50: Dzsesszzene. miskolci stüdiö (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 7«,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesz­tő: Beély Katalin. — 18.00: Észak-magyarországi krónika (40 éve alakult meg a kommunista pártszervezet Gyöngyösön — A B.-A.-Z. Megyei Tanács V. B. jelentést hallgatott meg a VI. ötéves tervidőszak munkaerő­gazdálkodási helyzetéről.). — 18.25—18.30: Lap- és műsorelö- zetes. televízió 1. MŰSOR: 8.45: Tévétorna. — 8.50: iskolatévé. Biológia. — 9.15 T Fizika. — Ti.50: Tévélottó-sorsolás. — 10.00: Golgota. Szovjet film­sorozat. — 11.10: Képújság. — 15.10: Iskolatévé. Orosz nyelv ki­csinyeknek. — 15.20: Élő múze­um. — 15.40: Nyelvtanárok, fi­gyelem! — 16.25: Hírek. —16.35: Tv-egyetem. — 17.10; Ml legyek? — 17.45: Képújság. — 17.50: Nemcsak nőknek! — 18.05: Há­rom nap tévéműsora. — 18.10: Reklám. — 18.20: Mesterdalla­mok. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Tévé- torna. — 19.15;i Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: A messziről jött ember. Francia kalandfilmsorozat. — 21.15: stú­dió ’85. — 22.15: „Ha megyek látomásba”... — 23.00: Tv-hír- adó 3. — 23.10: Himnusz. 2. MŰSOR: 16.45: Képújság — 16.50: Képek a világgazdaság­ból. — 17.20: Az egyetlen aján­dék. Mesejáték. — 17.40: Pe­dagógusok fóruma. — 18.30; Körzeti adások. — 19.05: Zenés TV-szinház: Donizetti: Rita. — 20.00: Autó-motorsport. — 20.20: Képek — kiállítások. — 20.50: Tv-hiradó 2. — 21.10: Rek­lám. — 21.20: Magyarország—Ju­goszlávia Szuper Liga asztalite­nisz-mérkőzés. — 22.30: Képúj­ság. szlovák televízió 1. MŰSOR; 8.50: Hírek. —9.00: Iskolatévé. — 9.50: Autósok, motorosok magazinja. — 9.55: A javakorabeli férfi. Tévéjáték. — 11.15: A rendőrség nyomoz. — 11.20: URH-kocslval. — 12.00: Hírek. — 15.30: Hírek. — 15.35: Iskolatévé. — 15.55: A pusztulás tizenkét foka. Ismeretterjesztő műsor. — 16.35: Telezoo. — 17.20; Kelet-szlovákiai magazin. — 17.45: Sportrevü. — 18.20: Esti mese. — 18.30; Távlatok. —19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A győzelem stratégiája. — 20.55: Marlowe, a detektív. — 21.45: Csehszlovák— szovjet együttműködés Duko- ványban. Portréfilm. — 22.10: Kamarahangverseny. — 22.55: Hí­rek. 2. MŰSOR: 15.25: Hírek. — 15.30: Gyermekeknek, felnőttek­nek. — 17.15: Szakmunkások mű­sora. — 17.45: Cseh film. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00; Fiatalok tévé- klubja. — 21.30: Időszerű ese­mények. — 21.56: Időjárás-jelen­tés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Fortunata és Ja- cinta. Spanyol filmsorozat. mozi BÉKE: Gyerekrablás a Palánk utcában. Színes magyar ifjúsá­gi film. Kezdés: Í12 és 3 óra­kor. — öld meg a Sogunt! Mb. színes japán kalandfilm. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kez­dés: 18 órakor. — Az élet mu­zsikája. Színes magyar—szovjet zenés film. n. helyár! Kezdés: n6 órakor. — BÉKE KAMARA: Az önvédelem nagymestere. Mb. szovjet film. Kezdés: 4 órakor. — Lady Chatterley szeretője. Mb. francia—angol film. 18 éven felülieknek! Kiemelt Hl. hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — KOS­SUTH: Gyerekrablás a Palánk utcában. Színes magyar ifjúsá­gi film. Kezdés: Í3 órakor. A tanítványok. Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés; hn5 órakor. — Filmmúzeumi előadás: Párbaj. Színes amerikai film. Kezdés: 7 órakor. — HEVESY IVAN FILM­KLUB: Hét merész kaszkadőr. Színes amerikai kalandfilm. m. helyár! Kezdés: Í5 és Í7 óra­kor. — TÁNCSICS; Ivanhoe. Mb. színes szovjet ifjúsági ka­landfilm. Kezdés: 15 és 17 órai­kon. — TÁNCSICS KAMARA: A sárkányölő. Mb. színes ame­rikai tudományos-fantasztikus mesefllm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — Szikra: Gyilkos boly­gó. Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! UI. hely- ár! Kezdés: í5 és Í7 órakor. — FÁKLYA: A kicsi kocsi újra száguld. Mb. színes amerikai vígjáték, ni. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FÁKLYA KA­MARA: Üvegtörők. Mb. angol film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: Í5 órakor. — TOKAJ, DISCO-MOZ!: Nyomás, utána! Színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem. aján- lőtt! Kezdés: fB órakor. — PE­TŐFI: Kilenctől ötig. Mb. szí­nes amerikai vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — Csak egy mozi. Színes, magyar film. V éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 15 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEMI; Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai ka­landfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: 5 órakor. — MIS- KOLC-SZTRMA: Gyerekrablás a Palánk utcában. Színesi magyar ifjúsági film. Kezdés: f6 óra­kor. — KAZINCBARCIKA, BÉ­KE: A tűz háborúja. Színes ka­nadai. szöveg nélküli kaland­film. 16 éven felülieknek! ni. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Az utolsó szökés', Mb. színes szov- iet film. Kezdés: 5 és 7 óra­kor. — SÁROSPATAK, RÁKÓ­CZI: Nyomás, utána! £b.ínes olasz vígjáték. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Kiemelt Hl. helyár! Kezdés: hn4 és n9 óra­kor. — Hány az óra, Vekker úr? Színes magyar film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kez­dés- 6 órakor. — SATORALTA- OJHELY, BßKE: Piedone Afri­kában. Színes olasz kalandfilm. III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — Gregory barátnője. Mb. szí­nes angol film. Kezdés: 5 óra­kor. — ŰZD. KOSSUTH: A ti­tokzatos övezet. Színes szovjet film. Kezdés: f4 é® 16 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: öt láda aranyrög. Mb. színes fran­cia kalandfilm. Hl. helyár! Kez­dés: 6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! színház 10. kedd Kegyenc Gárdonyi ifjúsági bérlet Kezdés: este 7 órakor JÁTÉKSZÍN 10. kedd Ének Phaedriért Kezdés; este 7 órakor VENDÉGJÁTÉK 10. kedd Ncb&ncsvirág Űzd. Kun Béla Műv. Ház Kezdés: du. fél 4 órakor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents