Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-24 / 301. szám
1985. december 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Barokk faragású padok A Minorita templom esti kivilágításban Miskolcot, különösképpen a belvárost számos műemlék templom teszi építészetileg gazdaggá. Ezek közül az egyik a Hősök terén levő Minorita templom. A kéttornyú, barokk stílusban megépült templom, s a közvetlen mellette levő egykori rendház, ma leánykollégium, 1729— 1734-ig épült. A mai épület helyén a XV. században Miskolc legnagyobb középkori kápolnája állt. A török uiralom idején, 1544-ben a kápolna leégett. A közelben folyó Pece-patak szabályozásánál bukkantak rá az egykori kápolna hatalmas méretű, faragott kövekből álló alapjaira. A ma már műemlékké nyilvánított templom építésének gondolata Kelemen Didák, a minorita rend akkori tartományfőnökének nevéhez fűződik. Az építéssel kapcsolatos előkészületi munkák 1729. február 24-én kezdődtek. A királyi adománylevél kézhez vétele, valamint Károlyi Sándor, gazdag főúr támogatása lehetővé tette, hogy a tehetséges olasz származású, Egerben élő Carlone építész tervei alapján az 1729-es esztendőben a templom építése elkezdődjék, öt évvel később, 1734-ben Carlone építész irányítása mellett a templom elkészült. A gigantikus méretű építészeti alkotás belső méretei alapján a Hősök terén levő Minorita templom városunk legnagyobb temploma. A főhajó hossza a szentéllyel együtt 37 méter, szélessége 12 méter. A gazdagon díszített főhajóhoz, amely Takács István, mezőkövesdi festőművész tehetségéről tanúskodik, keletről és nyugatról három-három kápolna csatlakozik, értékes oltárképekkel. Az egyházi épületben az 1843. július 19-i tűzvész jelentős kárt tett. A Balkay Pál által készített nagyméretű oltárkép megsemmisült, a rendház és a templom tetőszerkezete leégett. A főoltár mai formáját az újjáépítés alkalmával nyerte el, a jelenlegi oltárképet, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja, Tiziano világhírű festménye nyomán Sajósy Alajos egri művésztanár 1867- ben készítette el. A főoltár kétszer három márványoszlopos barokk oltárszekrény, melyet Menner László építész tervezett. Bronzból készült a tabernákulum ajtaja, a rajta levő ötvösmunkákat Tomcsányi József ötvösművész készítette. A templom legértékesebb részei a gazdag barokk faragású padok, valamint a rokokó díszítésű szószék. Mindkét munka, valamint a sekrestye bútorzata 1740—1748 között a sajóládi pálosok iparművész szinten dolA szószék gozó műhelyeiben születtek meg. A szószék aprólékos, gondos munkákról tanúskodik, készítője Piringer Ágoston szerzetes. Mind a pálosok értékes faragott munkái, mind pedig az aranyhímzésű miseruhák az Országos Műemléki Felügyelőség védelme alatt állnak. Fojtán László Régi miskolci házak Nazim Hikmet: Á kutya ugat. a karaván halad Vannak közmondások, amelyek nem veszítenek szépségűikből, frissességükből. Ezek 'közé tartozik: A kutya ugat, a karaván halad. Vafóh á n ys zo r gy enm e kiko - romiban ezt a közmondást h állottáim, szinte magam előtt láttam a karavánt: amint az izzó sivatagi éjszakában elfúló lélegzettel, a csillagokig szálló csengety- tyűszóval haladt a menet, mindig csak előre. A karaván piihenés nélkül folytatta útját, távolról kutyák ugattak utána. A kutyaugatást maga mögött hagyva, pihenés nélkül továhiatadó karaván tisztelettel teli félelmet ébresztett kis szívemben, ilyenkor szerettem volna a szemem behunyni, és fejeimet anyám ölébe rejteni. Sok más félelemmel együtt ez a tisztelettel teli félelem Is elenyészett, mire felnőttem. Ezek a szavak legsötétebb napjaimban is fényt jelentenék számomra. A kutya ugat, a karaván hal'ad. Tüzes dal ez, hittel teli a hitéért küzdő ember ajkán. Ezt kiáltották a forradalmak hősei, amikor harcba indultak. Az emberiség története tulajdoniképpen nem más, mint az előre haladó karavánok és az ugató kutyák meg-megújuló, szüntelen ellentéte. Jeles napok „Az olyan napot, melyhez évszázadok óta állandósult hiedelem vagy szokás fűződik, jeles napnak hevezik." A nagyobbik fiam néhány napja a Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetű dalocskát gyakorolja hegedűn. A gyerekek szobájából zárt ajtón át is ki- áramlik a dallam, s odatelepedik a fülbe. Mellettem a kisebbik srác ugyan autóit tologatja, de hallom, ő is a dallamot dúdolja. Ismeri, tanulták már az óvodában. — Apa, mennyit kell még aludni karácsonyig? — kérdezi hirtelen. Mondom, hogy még mennyit. Tegnap is kérdezte már, az azt megelőző nap szintén. S tudom, holnap is megkérdezi. Nagyon várja már a karácsonyt, akárcsak a két bátyja. Mi tagadás, én is várom. Sőt, meggyőződésem, hogy nagyon várja mindenki. A karácsony jeles nap. Talán-ta- lán a jeles napok legjele- sebbikje. Volt, van, lesz. Lássunk hát neki, egyszer volt, hogy is volt? — A karácsony többnapos ünnep. Tulajdonképpen december 24-ével kezdődik, mely napot karácsony böjtjének nevezték. Ezen a napon nem volt szabad reggelizni. Délben lehetett először enni, de akkor is csupán böjtös ételeket, szu- szinkalevest, mézes gubát. Járta is itt Kövesden egy mondás akkortájt: Kis Jézuska gyere nálunk, mézes gubát eszel nálunk. (Csörgő Pálné, Mezőkövesd, 83 éves) — Karácsony előestéjén nem volt szabad elmenni a háztól. Aki megszegte e tilalmat, az pórul járt, inert az új évben annál a háznál nem kotyogott a tyúk, s a háziasszony nem tudott csirkét ültetni. (Har- da Mihályné, Pusztafalu.) — Karácsony böjtjének délutánján, estéjén a legények elmentek a lányos házakhoz, alhol ajándékba almát, diót kaptak. Ezzel az ajándékkal „dobálták” meg aztán az éjféli miséről hazafelé igyekvő lányokat. (Takács József, Mezőkövesd, 86 éves.) — Akkor még nem volt fenyőfa, legfeljebb a gazdagoknál. Borókát szereztünk, aztán azt díszítettük fel. Altálfás volt akkor a szoba, szóval mestergerendás. Ebbe vert kampóra akasztottuk fel a borókát, majd nekiláttunk feldíszíteni. Pattogatott kukoricát fűztünk fel cérnára, ez került rá, meg alma, dió. Az én anyám a legjobb tésztából perecet is sütött, ezt is felraktuk ró. Ha akadt egy-két üres szaloncukor- papír a háznál, akkor kenyérhajjal kitömtük, azt is felraktuk dísznek. (Özv. Farkas Gáspórné, Mezőkövesd, 70 éves) — Nálunk a családban mindenkinek megvolt a törzshelye az asztalnál. Mielőtt elmentünk volna az éjféli misére, mindenki elé az asztalra egy csipetnyi sót szórtunk. Amikor a miséről visszatértünk, első dolgunk az volt, hogy megnézzük, mi történt a sóval. Aki előtt megolvadt a só, az a következő esztendőBetlehemezö iskolás gyerekek Komlóskón ben minden bizonnyal meghalt, aki előtt pedig megpuhult, azt az új évben betegség fenyegette. (Néhai Bobaly István, Szögliget) — Karácsony böjtjének délutánján szokás volt egy nagyobbacska hagymáról tizenkét héjat leszedni, mindegyikbe sót tenni. Éjféli miséről hazatérve megnéztük a sorba rakott tizenkét hagymahéjat. Amelyikben elolvadt a só, azt jelentette, hogy az új évben az a számú hónap csapadékos lesz, (özv. Farkas Gáspárné, Mezőkövesd) — Már december 13-án hozzákezdtek a Luca széke faragásához. Mindennap faragtak, csináltak rajta valamit, s december 24-re kellett elkészülni vele. Ha ezzel a székkel a készítője elment az éjféli misére, ráállva megláthatta ki a boszorkány. Ám a szék köré célszerű volt krétával kört rajzolni, mert ellenkező esetben a boszorkányok ellátták a kíváncsi ember baját. (Gyenes József, Mezőkövesd, 84 éves) — Karácsony előestéjén annyi szalmát, amennyi a liba alá elég, be kellett vinni a házba, s az asztal alá kellett rakni. Karácsony másnapjának reggelén a család eladó lányának ösz- sze kellett söpörnie ezt a szalmát és ki kellett vinnie a kertbe. Ha eközben kakasszót hallott, az azt jelentette, hogy a következő évben férjhez megy, mégpedig ahhoz a legényhez, akinek a portáján megszólalt a kakas. (Fehér Dávidné, Komlóska.) — A karácsonyt megelőző napon nálunk mákos gubát csináltak az asszonyok. Ezt kellett megkavarnia az eladó lánynak, majd ezután ki kellett szaladnia a kapuba. Amelyik legényt elsőként meglátta, az lett a mátkája. (Szebe- rin Vendel, Bogács) — Kilenc nappal karácsony előtt kezdtünk betlehemet járni, öten-heten, mikor mennyien voltunk, összeálltunk egy csapatba. Még mi lányok is. Csináltunk betlehemet, bele agyagból Jézuskát, pásztorokat, állatokat. Ezt vittük házról házra. Bezörgettünk az ablakon, majd bekiabáltunk: — Beengedik-e a betlehemeseket? Persze, hogy beengedtek. Odabent körülátltuk az asztalt, mondtunk köszöntőt, elját- szottuk a szent család szálláskeresését, Jézus születését. Cserébe ajándékot kaptunk, néhány fillért. Hogy emlékszem-e még miket mondtunk? Például ilyen köszöntőt: Szerencsés jó estét mondok a gazdának I nemcsak a gazdának az egész ház családnak szerencsés estét, igen boldog estét / hogy meghagyta élni Krisztus születését. (Ócsai Albertné, Mezőkövesd, 83 éves) — A betlehemezők.között volt egy öreg, három pásztor, egy Jancsi gyerek és egy angyal. Például így biztattuk ajándékozásra a házigazdát: — Mán tán ti ettetek is? — kérdezte az öreg a pásztorokat. Azok meg: — Nem öreg, csak a varjú csontját szopogattuk. Az öreg megint: — Mán tán ti ittatok is? A többi pásztor: — Csak a kulacs száját szopogattuk. (Gyenes József, Mezőkövesd) — Nálunk így kívántak szerencsét a betlehemezők: Isten áldja meg e háznak gazdáját , ökrét, szamarát és minden jószágát / Töltse meg az Isten pincéjét, kamráját , Hordja el a görény az apró jószágját. (Fülöp István, Lácacséke, 82 éves) — Az éjféli miséről hazatérve lehetett először zsíros, húsos ételt fogyasztani. Nálunk ekkorra leginkább hurkát sütötték. Ezt nevezték angyalhuhká- nak. (özv. Farkas Gáspárné, Mezőkövesd) — Volt, aki karácsony első napján is böjtölt, mondván, így majd jobban üdvözöl. Csak szűzkenyeret ettek. Karácsony napján egyébként tilos volt seperni és főzni. (Öesai Albertné, Mezőikövesd) — Karácsony első napjának reggelén, ha férfi- vendég érkezett elsőnek a házhoz, akkor az új esztendőben bikaborjút, ha nő érkezett, üszőborjút várhatott tehenétől a gazda. (Harda Miklósné, Pusztafalu) — Apa! Mit írsz már megint? Már ötödször kérdezlek, s te ide sem figyelsz. Mondd, hoz nekem a Télapó karácsonyra videót? (Hajdú Norbert, Miskolc, 8 éves) Hajdú Imre Szaratovi matchboxok Megjelent a szovjet üzletekben a népszerű VÁZ személyautók típusának matchbox változata. Szaratovban gyártók őket a gyerekek és a gyűjtők nagy örömére. A mini szerelőszalagokon köny-' nyű öntvényekből készülnek a mini alkatrészekből ösz- szeszerelt miniautók. Eddig kézzel szerelték össze a kisautókat. most minirobotokat állítanak munkába a gyártók. Szaratovban jelenleg évi kétmillió matchbox készíti. amelynek egy részét a világ 40 országába exportálják.
