Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

ESZAK-MACYARORSZAG 2 1985. december 24., kedd Az év eseményeiből képekben Bizonyosan emlékezetes évként vonul be a történe­lembe a búcsúzó 1985, hiszen egyrészt a sok kerek év­forduló — a fasizmus feletti győzelem, hazánk felsza­badulásának és az ENSZ megalakításának 40. évfor­dulója, a helsinki konferencia 10. éves jubileuma — mellett számos nagy horderejű, két- és többoldalú ta­lálkozó zajlott le. Képeinken a legemlékezetesebb ese­ményekről mutatunk be néhányat. Áprilisban, a lengyel fővárosban újabb harminc évre meg­hosszabbították a Varsói Szerződés Szervezetének alapok­mányát. A képen a tagállamok legfelsőbb vezetői az ese­ményen. Véres tragédiába torkollott május végén a brüsszeli Hey- sel-stadionban a labdarúgó BEK-döntő, a Liverpool és a Juventus között. Még a mérkőzés előtt a két szurkolótábor összeveszett, s a kitört tömegverekedésben csaknem negy­venen meghaltak. Kádár János és Mihail Gorbacsov szeptemberi találkozója Moszkvában. Az MSZMP főtitkárának és az SZKP KB fő­titkárának (aki március óta áll a szovjet testvérpárt élén) megbeszélése újabb fontos állomás a két ország és nép kapcsolatában. Hatéves szünet után újra találkozott egymással a két nagy­hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője. A képen: a genfi csúcs egyik négyszemközti megbeszélése Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan között. Megújult a Big Ben Ünnepség a megyei tanácson Dr. Deák Gábor átveszi kitüntetését Kitüntetési ünnepséget tar­Fojtán L. felvétele Mintegy karácsonyi aján­dékként a londoniak és a turisták számára a világ egyik legjellegzetesebb óra­tornya, a Big Ben, két év után levetette állvány- és müunyagleplét, hogy meg­tisztítva és kijavítva ismét a főváros jelképévé váljon. A Westminster-palota, az­az a brit parlament épületé­nek keleti tornyát, amely 314 láb (körülbelül 100 méter) magas, 1983-ban kezdték mosdatni és renoválni. Ezt megelőzően 1934-ben kapott utoljára „teljes kozmetikai kezelést”, amikor hosszú év­tizedek szennyeződése és a galambok már nagyon ki­kezdték anstoni és yorkshi- re-i, magnéziumtartalmú mészkő felületét. Kisebb ja­vításokat persze folyamato­san végeztek rajta, főleg az ötvenes években, amikor a háborús sérüléseket igyekez­tek eltüntetni. Most alaposan lemosták, számos oromdíszéi újra ara­nyozták és a szakértők véle­ménye szerint legalább 75 évig nem kell majd hozzá­nyúlni, hiszen a londoni le­vegő most sokkal kevébé szennyezett, mint egy fél év­századdal ezelőtt volt. Az óratorony rendbehoza­tala csak része a Westmins­Ünnepi tanácsülést tartott december 20-án Arló—Bor- sodszentgyörgy—Járdánháza Nagyközségi Közös Tanácsa. Az ülésen a tanácstagok és a meghívott vendégek meg­emlékeztek a település fel- szabadulásának 41. évfordu­lójáról. Ezután Szombati Sándor körzeti megbízott tá­jékoztatta a résztvevőket a nagyközség közrendjéről, ter-palola teljes felújításá­nak, amit 1981-ben kezdtek el, nem sokkal azután, hogy a mennyezet egyik gombdí­sze levált, és csaknem agyon­ütötte a felsőház egyik, 98 éves, illusztris tagját. A munka befejezését a kilenc­venes évek közepére terve­zik és az 1983-as árakat fi­gyelembe véve, körülbelül 9 millió font sterlinget szán­nak rá. A Big Ben 1859. július 11- én szólalt meg először ha­rangjátékával, jelezve az idő múlását. Az óratorony szer­ves részét képezte a kor hí­res építésze, Barry díjnyer­tes tervének, amelyet az 1834-ben leégett palota he­lyén felépítendő pótlására nyújtott be, felállítását azon­ban főleg költséges volta miatt sok vita előzte meg. A tornyot eredetileg Sir Benjamin Haliról, az akkori közmunkaügyi miniszterről akarták elnevezni, a Times azonban 1856-ban, mint a Westminster Big Ben-jéről, azaz nagy harangjáról írt ró­la és ez a név ment át a köztudatba, valószínűleg azért, mert a kor egyik leg­népszerűbb hivatásos ökölví­vójának is ez volt a neve. közbiztonságáról. Az 1986. évi munkatervi feladatok el­fogadását követően Berecz Sándor tanácselnök adta át Tóth Istvánnak, az Ózdi Rendőrkapitányság vezetőjé­nek az új KMB-irodát, amely kényelmesebb, kultu­ráltabb és jobb munkakörül­ményeket biztosít az itt dol­gozó körzeti megbízottaknak. toltak -tegnap a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Tanács­nál. Több évtizedes, eredmé­nyes munkájuk elismerése­ként a következők részesül­tek magas szintű elismerés­ben : Április 4. Érdemrendet ka­pott dr. Konczwald Barna, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat igazgatója, Zsámba Albert, a Miskolci Patyolat Vállalat igazgatója. A Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta meg dr. Deák Gábor, a Mis­kolci Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépiskola nyugdíjas igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki Györffy Endrét, a Bükkvidé­ki Vendéglátó Vállalat gaz­dasági igazgatóhelyettesét, valamint Nagy Antalt, a To­kaji Ferenc Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola igaz­gatóját. A Munka Érdem­rend bronz fokozatát vette át Makai Miklós, a Mezőkövesd Városi Tanács V. B. pénz­ügyi és tervosztályának cso­portvezetője és Ondi János, a Borsod Megyei Kémény­seprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat szak­munkása. A kitüntetéseket dr. Ladányi József, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyéi Tanács elnöke adta át. A TVK első üzeme üj KMB-iroda Arién Lengyel bányaszerencsétlenség Súlyos bányarobbanás tör­tént vasárnap Lengyelor­szágban, a felső-sziléziai Walbrzych bányában — je­lentette a PAP lengyel hír- ügynökség. Tizenhét bányász életét vesztette. A kétszáz méter mélyen levő vágatban 26 bányász tartózkodott, amikor a fel­tehetően metán által előidé­zett robbanás bekövetkezett. A szerencsétlenség színhe­lyén azonnal megkezdődött a mentés. Nyolc bányászt kimentettek és kórházba szállítottak; állapotuk kielé­gítő. Egy személy után még kutatnak. A szerencsétlenség okának kiderítésére vizsgálóbizottság alakult. December 23-át a walbrzychi vajdaság egész területén gyásznappá nyilvá­nították. (Folytatás az 1. oldalról) A termékstruktúra fejlesz­tésében kezdettől fogva alapvető célnak tekintették a népgazdaság festékigényé­nek, mind teljesebb kielégí­tését. Az idén gyártott ter­mékek 41 százaléka a lakos­ságnak készült, ugyanennyi jutott a népgazdaság külön­böző ágazatainak, míg a fennmaradó 18 százalék szovjet exportra került. S mivel a festékipar fel­használója gyakorlatilag az egész népgazdaság, a festék­ipar ennélfogva a népgaz­daság érzékeny „műszere”. Világszerte gyakran használ­ják az egy főre jutó festék­fogyasztást, amelyet az egyes országok ipari fejlettségé­nek és életszínvonalának jel­lemző mutatójaként tarta­nak számon. Nálunk 1961- ben 4,7, 1970-ben 8,2, 1980- ban 11 kilogramm volt, az idén pedig eléri a 12 kilop grammot. Ez a közepesen fejlett ipari országok szint­jének felel meg. L. L. India: karácsony hó és fenyőfa nélkül A karácsonyi előkészüle­tek hangulata töltötte be az indiai főváros egyéb­ként is lüktető légkörét az elmúlt napokban. A szik­rázó napsugarak megcsil­lantak a pompás díszeken, az utcai zsibárusok han­gos szóval kínálták a cse­csebecséket. A piacokon szokatlanul nagy volt a forgalom, a pénztárca vas­tagságától függően lázasan vásároltak az emberek. Itt- ott valódi fenyőfák bólo­gattak a sátortetős boltok előtt, igaz csillagászati árúk fordított arányban állt csenevész termetükkel. Néhány előkelő üzletben élő Mikulás ajánlgatta a portékákat. Karácsony a hindu In­diában? Külsőségeiben ta­lán más, mint otthon, Ma­gyarországon. Az egyik leg­főbb kellék, a fehérlő hó, bizony, Indiában télen is legfeljebb csak az északi Himalája-övezetben adatik meg. Az éjféli misék, a betlehemi játékok és a ka­rácsonyi énekek is első­sorban csak a katolikusok lakta vidékeken — legin­kább Goában, az egykori portugál gyarmaton, a szintén déli Kerala és Ta- milnadu államokban — a jellemzőek a vallási szer­tartások közül. Az ország lakosságának alig több mint két százaléka kato­likus, főképpen délen és északon élnek. Mégis van karácsony In­diában. A hinduk mindig is megértőek és befogadó­ak voltak más vallási ha­gyományokkal és tanítá­sokkal szemben. A kará­csony békességet és szere- tetet hirdető jelképe ha­tott a hindukra. Sőt, az in­diaiak legfőbb vallási ün­nepe, a diwali, bizonyos szokásokat át is vett a ka­rácsonyhoz kötődő világi hagyományok közül az idők folyamán — például az üdvözlőlapok küldését és jókívánságok kifejezését és a családi-rokoni látogatá­sokat. Mint ahogy fordítva is megtörtént a kölcsönha­tás. A „fények ünnepé­nek” nevezett diwaliról megmaradt petárdák sorra pukkannak karácsonykor a szaladgáló gyerekek kezé­ben, az ablakokban színes gyertyák és mécsesek pis­lákolnak. Az ajándékozás, a díszes égők, a meghitt családi hangulat és a karácsonyi vacsora nem marad el In­diában sem. A jobb mó­dúak asztalára sült pulyka, ízletes kacsa került szil­vapudinggal. Délen, a sze­gényebb vidékeken a rizses csirke vagy rizses birka a fő étel. A kép teljességé­hez hozzátartozik azonban a sajnálatos tény: a nyo­morgó százmilliók még ka­rácsonykor sem engedhetik meg maguknak a „költe­kezést”. Vallási tartalmától és kö­tődésétől függetlenül a sze­retet, az emberi megértés és az összetartozás jelképe a karácsony a földrésznyi Indiában. A Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat minden kedves vásárlójának kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván Kílintetéseket adtak át

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents