Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-04 / 284. szám
1985. december 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nem enyhültek a Borsodi Hőerőmű ellátási gondjai Az ötvenes években történt építése idején még az ország legnagyobb erőműve volt a borsodi, ma ez a létesítmény nem tartozik már a legnagyobbak közé. A Kazincbarcikára települt üzemet a környékbeli bányák szenére tervezték és valamennyi feltételt úgy alakítottak ki, hogy ez az energiatermelő rendszer szerves egészében beletartozik ma is a Sa.ió-völgye iparába. Lapunkban már korábban foglalkoztunk azzal, hogy a Borsodi Hőerőmű mennyire érzi a szénbányászat gondjait. és az üzem folyamatos ellátásában, illetve a tüzelőanyag minőségében a korábbiakhoz képest ellentmondás van. Ez az ellentmondás kétféle, egyrészt a borsodi bányák jelenlegi helyzetében, a lakossági igények figyelembevétele mellett igen nagy tehertétel az a több mint 2 millió tonna szén. ami az erőmű egyéves táplálásához szükséges. A gond az is, hogy az erőműbe szállított szén minősége ma már sajnos nem felel meg a hőerőmű igényeinek, konkréten: a gőz- termelő kazánokat nem ilyen rossz minőségű szénre tervezték. Foglalkozzunk először a szén mennyiségi problémáival. — Ez év július másodikától szeptember 12-ig hőerőműi minimumon dolgoztunk — mondja Kiss Csepregi Káróly műszaki igazgatóhelyettes. — Ez a minimumterhelés azért volt szükséges, mert a januári, februári tartós hideg teljes egészében kimerítette a szénkészletünket, és tudjuk, hogy a téli hónapokban az üzem biztonsága érdekében legalább tizenöt napos szénkészletnek kell lenni, ennyit ir elő a villamosipari szabályzat is. Azért, hogy a váratlan kiesések miatt. az üzemnek legyen mihez nyúlnia. Mivel a bányák teljesítőképessége, illetve a szállítórendszer átbocsátóképessége miatt arra semmi esély nem volt, hogy a korábbi évekhez hasonló mennyiségű, mintegy 20(1 ezer tonna szenet de- DÓzni tudjunk, ezért kértük a főhatóságot, hogy a nyári hónapokban engedélyezzék a minimumon való üzemelést, ezzel a hőerőmű esélyt kap arra, hogy megfelelő tartalékokkal várjuk a telet. — Megnyugtató a jelenlegi helyzet? — A mintegy két és fél hónapig tartó visszaterhelés után október közepére elértük a 100 ezer tonnás tartalék készletet. Mint említettem. ez' jelentősen elmarad az 1981— 82. évi 200— 220 ezer tonna, készlettől, de teljes terhelés esetén, figyelembe véve a napi 8500 tonnás fogyasztást, ez a meny- nviség körülbelül tizenkét napi tartalék készletnek felelt volna meg. Azóta sajnos — mivel a szénbányászat az előbb említett napi fogyasztásnak megfelelő mennyiség szállítását sem tudja megoldani —, ez a készlet október utolsó napjaira körülbelül 07 ezer tonnára csökkent. Ez pedig hét-nyolc napi tartaléknak felel meg. — Ez kevésnek tűnik. — Sajnos kevés is, mert az utóbbi három hét erőltetett szállítása is csak a szin- tentarlást teszi lehetővé, tehát azt, hogy most egyensúlyban van a napi behozatal és a felhasználás. Ez az igen alacsony készlet nyugtalanít bennünket, és éppen ezért kértük a Villamos Tröszt vezérigazgatóját, hogy a nagyobb biztonságot figyelembe véve. engedélyezzék az üzem erőműi minimumon történő üzemeltetését. Arról van szó ugyanis, hogy a BVK és Kazincbarcika hőenergiával való ellátása, továbbá a másfajta szolgáltatásaink miatt nem meríthetjük ki a tartalék készleteinket a nullára. A kérésünkre azt a választ kaptuk, hogy egyelőre az ismert nehézségek miatt nem terhelhetünk vissza most, csak januárban, ha addig nem sikerül más módon biztonságos tartalékot képezni. A mi véleményünk alapján, ez mindenképpen meg fog történni, mert mint említettem, ha a bányák ki is tudnák .termelni a többletszenet, a szállítás szűkös átbocsátóképessége miatt valószínűtlen, hogy mi többletszénhez jutunk. Hiszen jelenleg is Lyukóbá- nvából és a radostyáni külszíni fejtésből országúton naponta mintegy 1500—2000 tonna mennyiségben kapunk szenet, tehát egy ilyesféle alternatív szállítás nagyarányú bővítése már elképzelhetetlen. — A valós számítások szerint a jelenlegi helyzetben mi várható? — Ha a bányák minimum annyit tudnak szállítani, mint most, és mi januárban vissza tudunk terhelni, akkor január végéig körülbelül 40 ezer tonnára, tehát négy-öt napi tartalékra csökken csak a készletünk. Ha kevesebb szén jön be, ill. többet használunk fel, akkor már január vége felé teljesen elfogy a szénkészletünk, és akkor a napi szállításoknak megfelelő üzemvitelre kényszerülünk. Ez természetesen bizonytalanná teszi a munkánkat. Ha viszont visszaterhelünk, akkor ez azt jelentené. hogy a mostani 150 —152 megawatt teljesítmény helvett 80 megawatton dolgozna az erőmű. Ebben az esetben a hiányzó mennyiséget más hazai erőműveknek kell megtermelni, illetve más megoldásra kényszerül a népgazdaság. — Ezek tehát a mennyiségi problémák. De ismert az is, hogy a tíz évvel korábban. 1975-ben megkezdett rekonstrukció során új kazánokat építettek be, amelyek arra hivatottak, hogy hosz- szabb távon, legalább az ezredfordulóig változatlan színvonalon biztosítsák a termelést. Ezeket a kazánokat Etedig — úgy tudjuk — jó minőségű szénre tervezték, és a minőségromlás komoly gondokat okoz az üzemben. — Azt tapasztaljuk, hogy 19112 óta tovább folytatódott a szén minőségének romlása. A Villamos Tröszt és a szénbányák 1984-ben még 9 ezer 42(1 kilojouje fűtő- értékű szénre szerződött, az idén már csak 9200-ra volt hajlandó szerződést kötni a bánya. De sajnos, a szénminőség ezt az értéket sem éri el, éves átlagban a beérkezett szén fűtőértéke csupán 8950 kilojoule. Ebben az is közrejátszik, hogy a Radost.vánból kapott energiahordozó fűtőértéke mindössze fi.'lOO—0500 körül mozog. — Milyen problémák adódnak ebből? — Ha azt mondom, hogy eáeket a kazánokat tízezer fölötti minőségre tervezték, akkor érthető, hogy ez mit jelent. Lényegesen több sze net kell a rendszeren átjuttatni. hiszen változatlan energia, illetve gőz termeléséhez. változatlan mennyiségi kalóriára van szükség, ha nem számítom a hatásfok- romlást. De itt arról van szó. hogy a gépeinket a szállító- szalagoktól az őrlőmalmokon át a kazánokig szinte nyúz za ez a rosszabb minőségű anyag, és sajnos ezek a többletköltségek forintban is ki mutathatóak. És nemcsak forintban, hanem a kazánhibák meredeken növekvő arányában is. Hiszen koráb ban évente csak mintegy 150 leállás történt a kazánok váratlan hibája miatt, ez a szám október végéig 365! Ha figyelembe vesszük, hogy egyórai kazánleállás 23 megawatt elektromosenergia-ki esést jelent, látható, hogy bizony nem az a 15 millió forint veszteség a sok, ami a mi többletköltségünk, hanem a meg nem termelt elektromos áram mennyisége, amit így olajtüzelésű hőerőműben kell megtermelni és ez lényegesen drágább. — Mit tesznek önök. hogy ezt a nehéz helyzetet valamilyen módon áthidalják? — Itt az üzemben becsű lettel elvégeztük az őszi, téli felkészítést és jelenleg a segédberendezéseket javítják, vizsgálják a karbantartóink. Folyik a hőerőműben a rekonstrukció befejező szakasza is, a 10-es számú ka zán hőtechnikai szigetelése. Ezt a munkát mindenképpen el kell végezni december közepéig. így a hónap máso dik felében hozzá tudunk fogni a próbaüzemhez. Ez te hát az. amit mi tenni tu dunk. Az energiaellátás fel tételeinek javítása pedig meghaladja a mi lehetősé eeinket. Hajdú Gábor A kovácsüzemben Fojtán L. felvétele r ■ kereskedelem, konjunktúra "T" . . ;;? A Váci Forte csaknem ötven- fajta, 12-féle érzékenységű, amatőr és professrionális igényeket kielégítő filme» gyárt. Ai idén 1,4 millió négyietmé- ternyi anyag késiül, amelyből o haiai kereskedelem 2 millió tekercset kap. A gyár tőkés exportja 11 millió dollár, a Szovjetunió pedig ó millió rubel értékben vásárol filmet a Fortétól ar év végéig. A képén: csomagolják a népszerű, pocket méretű FR 100-as színes negatívot Sok szó esik napjainkban arról, milyen a világgazdaság helyzete, a nemzetközi kereskedelem és mi várható a következő esztendőben idehaza és külföldön. Elöljáróban annyit feltétlenül meg kell említeni, hogy 1984-ben a fellendülés nagyobb arányú volt, mint az idén. Ezzel kapcsolatban hadd hivatkozzunk a Konjunktúra- és Piackutató Intézet szakembereinek a világgazdaság és a külső piacok elemzéseivel foglalkozó publikációira. E szerint a gazdasági fellendülés tavaly az USA-ban volt a leglátványosabb, amit a hétszázalékos nemzetijövedelem- emelkedés is kellőképpen érzékeltet. Japán alig maradt el Amerikától, ott ugyanis hatszázalékos növekedésről adhattak számot. Nyugat-Európában már mérsékeltebb volt a fellendü lés: a nemzeti jövedelem „csupán" 2,3 százalékkal emelkedett. Ilyen előzmények után következett 1985, amikor is lelassult a gazdasági növekedés üteme, amelynek nagysága 2—3 százalék között prognosztizálható. De mit hoz. 1986? — vetődik fel sokunkban a kérdés. Annyi bizonyos, látványos változásra, javulásra nem számíthatunk a következő évben sem. Ami számunkra egyálta án nem» jó hír —, s ezt a gazdálkodó egységek saját bőrükön tapasztalják —. hogy az ipar jó néhány ágazatában túlkínálat van világszerte. Felesleg van változatlanul számos kohászati, s egyes vegyipari termékekből. De nem nőtt túlságosan a kereslet bizonyos nyersanyagok iráni sem. Ezzel függ össze, hogy az Európai Konjunktúra Intézetek Egyesülésének elemzése szerint az ipari nyersanyagok világpiaci árai a mull év ősze óta tovább mérséklődtek. A prognózis szerint a nyugati ipari országok nyersanyag-felhasználása a jövőben is csak mérsékelten emelkedik, az ipari nyersanyagok kínálata bőséges marad; a termelők jelentős készletekkel rendelkeznek, s a termelés tovább bővül. Ilyen körülmények között a piackutatók nem számítanak a dollárban mért árszint említésre méltó változására. Ami az energiahordozókat illeti, a kőolaj világpiacán várhatóan a következő időszakban is túlkínálat mutatkozik majd. Különben az idén is tovább csökkent a kőolaj-felhasználás. A fel- használás mérséklődése azzal függ össze, hogy egyrészről a világ számos országában — különböző korszerűsítések, beruházások révén — nagy volumenű energiamegtakarítást értek el, másrészről sok országban legjobb esetben stagnált az ipar termelése, de a termeléscsökkenés sem ment ritkaságszámba. Az energiahordozók közül a szén felértékelődése tovább tart. Ma a szén legalább annyira értékes, mint a kőolaj. Érzékelhető ez abból is, hogy a kitermelt szénnek mintegy 80 százaléka energetikai célokat szolgál, vagy egy másik adat: villamos- energia-termelésre a szén 60 százalékát használják fel a tőkés országokban. A szén szerepének növekedésére vall, hogy a világ energiatermelésének ma már 35 százaléka származik a szénből. Korábban ez az arány nem érte el a 30 százalékot. Érdemes megfigyelni az energiafelhasználásban bekövetkezett arányeltolódásokat is. Napjainkban sok olyan országról tudunk, ahol erőteljesen visszaszorítják azt a korábbi gyakorlatot, hogy kőolaj-felhasználással fejlesztenek villamos energiát. Az NSZK-ban ma már ott tartanak, hogy tulajdonképpen büntetik a kőolajnak ilyen célra történő felhasználását. Ez a magyarázata annak, hogy az NSZK-ban jelenleg a villamosenergiatermelésnek csupán 2 százalékát biztosítják olaj eltüzelésével. Sokakat érdekelhet Európa személygépkocsi-piacának várható alakulása is. Az információk szerint az elkövetkező években elkeseredett harc várható a személygépkocsi-gyártók között az európai piacokon. Az amerikai gyártók — a japán személy- gépkocsik növekvő részesedése miatt Európában — szeretnék kiegyenlíteni otthoni két, ezérj 3z. európai eladásokra helyeznek majd megkülönböztetett figyelmet. Európa legnagyobb gondja ma az, hogy két és fél millió darabos fölös kapacitással rendelkezik, és a fokozódó japán gépkocsiexport ezt még tovább növeli. Az amerikai gyártók (General Motors, Ford) ráadásul a japánokkal együttműködve szándékoznak Európában összeszerelő üzemet létesíteni. Az európaiaknak kevés lehetőségük lesz az amerikai konkurencia megfékezésére, elmaradásuk pótlására, ugyanis a világon a személygépkocsi-eladások körülbelül 3 százalékkal nőnek, ami kis teret biztosít az európai gyáraknak. L. L. Az elmúlt hét végén, november 30-án tartotta országos küldöttközgyűlését a Magyar Autóklub. Éppen ugyanazon a napon, amikor 85 évvel ezelőtt, 1900-ban megalakult. Forgács Jánostól. a miskolci szervezet titkárától érdeklődtünk, hogyan zajlott le az esemény, és milyen eredményekről számoltak be a küldötteknek. — Az eredmények között a legfontosabb, hogy jelentősen növekedett a klubtagok száma. A magyar autósok társadalmi szervezetének öt évvel ezelőtt 172 ezer tagja volt. most 420 ezren tartoznak táborukba. A miskolci szervezet létszáma is 8 ezerről 22 ezerre növekedett. Az autóklub biztosítja érdekképviseletüket. hiszen alkotó módon működtek közre a KRESZ-módosításnál, valamint a tartós fogyasztási cikkek jótállásával kapcsolatos jogszabály változtatásánál. Ezen túlmenően a MÁK jelentős erőfeszítéseket tett a balesetmegelőzés terén, együttműködve az Országos Közlekedésbiztonsági Tanáccsal, és a megyei KBT-kkel. De útjainkon ki ne ismerné a „sárga angyalokat”, a segélyszolgálat szerelőit, akik az országban 4 ezer kilométeres felügyeleti útszakaszon nyújtanak segítséget a rászoruló autósoknak, motorosoknak. A MÁK jelentős tevékenységévé vált a műszaki szolgáltatás. hiszen 39 műszaki állomás és több mint 100 miniállomás működik szerte az országban. A beszámoló elfogadását követően a küldöttek határozati javaslatokat vitattak meg, amelyek közül a legfontosabb a tagsági díj emelése volt. Sok vita, tanácskozás előzte meg a javaslatot, amely alapján a küldöttgyűlés a tagdíj 300 forintra emelését határozta el. A klub 13 éve változatlan tagsági díj mellett jutott el szolgáltatásainak mai színvonalára, melyek egy része díjtalan, másik része önköltségi szinten mozog, ugyanakkor a klub költségei állandóan emelkednek. Ezért vált szükségessé e döntés meghozatala, amely december I-töl érvényes. P. Zs Hét-nyolc napi tartalékkal a tél
