Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
1985. december 23., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tájékoztató az 116. évi állami itségveiésröl A költségvetési előirányzatok — a népgazdasági tervvel összhangban — azzal számolnak, hogy 1986-ban folyó áron számítva a népgazdaság összes jövedelme 7—í( százalékkal gyarapodik; a fogyasztás (i százalékkal, a nettó felhalmozás 3 százalékkal növekszik, s az összes jövedelem 3 százalékának megfelelő nagyságú kiviteli többlet jön létre. A jövedelmek képződésének és felhasználásának tervszerű alakulását a pénzügyi folyamatok olyan állami irányítása segíti, ami arra törekszik. hogy a vállalatok jövedelme alapvetően gazdálkodásuk hatékonysága szerint differenciálódjon; gyorsuljon az alacsony hatékonyságú tevékenységek elhagyása; a felhalmozási célú vásárlóerő a hatékony, gyorsan megtérülő és a gazdaságos epxortot bővítő fejlesztésekre összpontosuljon; a bérek és a munkajövedelmek a teljesítményekkel arányosan emelkedjenek; s a társadalmi közös kiadások a népgazdaság jövedelméhez igazodva növekedjenek. Az állami költségvetés 1986-tól — az állami pénzügyekről szóló törvény módosított előírásainak megfelelően, a tanácsok önállóságának megnövekedése és ezzel összefüggésben a gazdálkodásuk rendjében bekövetkező változások miatt — csak a központi döntések és szabályok által meghatározott pénzfolyamatokat tükrözi; a központi költségvetés saját pénzügyi műveleteit, a tanácsok támogatását és az elkülönített állami pénzalapokat érintő elvonásokat és támogatásokat foglalja magában. Az állami költség- vetés bevételei 9 százalékkal, kiadásai 10 százalékkal növekednek. A beterjesztett költségvetés 575,3 milliárd forint bevétel és 598.3 milliárd forint kiadás egyenlegeként 23 milliárd forint hiányt mutat, ami nem haladja meg a népgazdaságban létrehozott hozzáadott érték (GDP) 2 százalékát. Az állami költségvetés bevételeinek döntő hányadát 1986-ban is a vállalati gazdálkodószervezetek befizetései teszik ki; az e körből származó, támogatásokkal csökkentett bevételek előirányzata 324,1 milliárd forint. (A bevételek várhatólag 10 százalékkal, a támogatások 8 százalékkal növekednek.) A vállalati támogatások egy jelentős része — mintegy 52 milliárd forint — a termelési költségek fogyasztói árakban tovább nem hárítható növekedése miatt, fogyasztói árkiegészítésként merül fel. Ez a támogatás 1986-ban több mint 10 százalékkal növekszik, így a fogyasztói forgalomból származó nettó költségvetési bevétel (a fogyasztáshoz kapcsolt adók és támogatások egyenlege) — a korábbi éveket jellemző tendenciával ellentétben — csökken. A lakosság összesen 49,6 milliárd forintot fizet be az állami költségvetésbe. Az adó- és illetékbefizetések előirányzata 13,4 milliárd forint; ez az elűző évinél csaknem 20 százalékkal több. A befizetések között a társaságok adóbefizetése — a nyereség alapján fizetendő társasági adó. a tagok személyi jövedelmét terhelő általános jövedelemadó, valamint a tevékenységük alapján fizetendő forgalmi adó — a meghatározó. Az előirányzat figyelembe veszi a jövedelemadózás rendelkezéseinek 1986-ban érvénybe lépő változásait is. A lakosság társadalombiztosítási és nyugdíjjáruléka a járulék- köteles jövedelmek emelkedésével arányosan növekszik; a befizetés előirányzata 36,2 milliárd forint. Az állami költségvetés felhalmozási kiadásainak tervezett összege 38,7 milliárd forint; ez mindössze 700 millió forinttal több az 1985- ben várhatónál. Az előirányzat a beruházások közvetlen támogatásán felül fedezetet nyújt a magánerőből való lakásépítés növekvő támogatására és — az állami struktúrapolitikai célok érvényesítése érdekében — egyes vállalatok fejlesztési forrásainak kiegészítésére. A felhalmozási kiadásokon belül az előző évihez képest legnagyobb mértékben —1,5 milliárd forinttal — a magánerőből való lakásépítés támogatása növekszik; 1986- tól ugyanis — a gyermekek számától függően — nagyobb lesz a szociálpolitikai kedvezmény, növekszik a bányászlakás-építés támogatása, és a kölcsönök rendkívüli törlesztését ösztönző kedvezmények is bővülnek. A társadalombiztosítási kiadások előirányzata 141,1 milliárd forint. 7 százalékkal több az 1985-ben várhatónál. A növekmény 70 százaléka a társadalombiztosítási rendszerben ható népesedési tényezőkből és az átlagbérek növekedéséből ered. A költségvetés 1986- ban nyugdijakra 98, az anyák és a gyermekes családok támogatására 28,3; táppénzre 10,4 milliárd forintot fordít. Az előirányzat számol azzal is, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételi lehetőségét kiterjesztik, s meghatározott körben emelkednek a nyugdíjak és rendszeres szociális segélyek. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE Bevételek 1986. évi előirányzat milliárd Ft Változás százalék* Váll. (szöv.) adóbefizetései 286,5 plusz 15 Társadalombizt. járulék 97,7 plusz 4 Fogy.-hoz kapcsolódó adók 94,5 plusz 4 Összesen: 478,7 plusz 10 Lakosság befizetései 49,6 plusz 13 Közp. költségvetés szervek bef. 40,0 plusz 9 Bef. elk. áll. pénzal.-ból 0,2 mínusz 70 Nemzetk. és egyéb bevételek 6,8 mínusz 46 Bevételek főösszege: 575,3 plusz 9 Kiadások 1986. évi előirányzat milliárd Ft Változás százalék* Váll. (szöv.) támogatása 41,0 mínusz 5 Adóvisszatér, szoc. államközi élsz. 61,5 plusz 16 Fogyasztói árkiegészítés 52,1 plusz 10 Összesen: 154,6 plusz 8 Felhalmozási kiadások 38,7 plusz 2 Társadalombizt. kiadások 141,1 plusz 7 Közp. költségv. szervek kiadása 110,2 plusz 8 Tanácsok támogatása 74,6 plusz 12 Elk. áfl. pénzalapok támogatása 5,7 plusz 49 Nemzetközi és egyéb kiadások 73,4 plusz 29 Kiadások főösszege: 598,3 plusz 10 Bevételek főösszege: 575,3 plusz 9 Hiány: 23,0 plusz 61 * plusz: növekedés; mínusz: csökkenés az 1985. évi várható tel jesitéshez képest. Töváll-mérleg Sárospatakon Dél-Jementöl Nigériáig E mlékeim mély kútjóból valahogy előbukkant az anyám főzte szaloncukor. A kakaós, a diós, a citromos (mit tudtam én arról, hogy csak citrompótlóval ízesítette!) izét érzem a számban, a nyelvem hegyén, újra meg újra kísért, nem tudok szabadulni tőle. Egyre tisztábban rajzolódik ki az emlékezet képernyőjén a karácsony előtti napok délutánjainak minden mozzanata, ahogy pirosra csípett arccal beviharzottunk a konyhába - az édes-sűrű illatok mint a mágnes vonzottak -, s anyám ott állt a sparhelt mellett, kavargatta az egyre sűrűsödő szirupot, s cseppentett belőle a tiszta fehér tányérra, mustrálva, dermed-e jól. Többnyire kiterelgetett bennünket, s mi összebújva kuncogtunk, mert tudtuk, ha belopódzunk este a kamrába, a felső polcokról dézsmálhatjuk a szaloncukrot. Hallatlan nagy igyekezettel rendezgettük azután új sorba az akkor már szabályos kockákra vágott édességet, s szentül hittük, anyánk nem veszi észre, hogy ott jártunk. Gyerekésszel ugyan hogyan is gondolhattunk volna arra, hogy mi mindig a dióst és a kakaóst dézsmáltuk: amíg a többi érintetlen maradt, ez a kettő vészesen megfogyatkozott. Ma már tudom — régóta -, hogy semmi sem volt titok, csak nem szólt róla semmit. A titok! Emlékszem, talán ötéves ha lehettem, amikor felriadtam arra, hogy apám és anyám elmegy otthonról. Az ablakon bevilágított a hold, puha, havas, mély este volt. Talán riadoztam is, de erősebb volt a kíváncsiság. Rátapadtam az ablakra, láttam elmenni őket, szánkót húzva maguk után, s talán egy jó óra múlva - örökkévalóságnak tűnt az akkor — visszatérni őket a karácsonyfával. Nővérem aludt mellettem, békésen szuszogott, de én kiosontam, hogy az ajtóbon fogadjam őket; lelepleztem a titkot! Előttem van meglepődött arcuk, s hallom most is, hogy mondja az anyám: Csitt! Ne rontsd el a testvéreid örömét! Menynyi bizalom volt a hangjában, hogy nem mondóméi! Engem majd szétfeszített, de akkor megőriztem a titkot. Csak sok-sok év múlva, véletlenül derült ki, hogy nővérem is tudta, de ez is benne volt a játékban, a karácsonyban. Benne volt a titok. Emlékszem arra is, amikor először láttam igazi szaloncukrot. Most már elmondhatom, hogy illegálisan jött át az az egyetlen doboz egy határon, talán a mozdony- vezető hozta el, engedve nagyanyám könyörgésének, pedig hát tudták, azzal az egyetlen doboz szaloncukorral is tiltott dolgot művelnek. Néztük - mi gyerekek megbabonázva a keskeny, a fehér, rózsaszín, sárga, barna cukorszemeket, amelyeket azután ugyanúgy selyempapírból cifrázott ruhába kellett öltöztetni, mint a házi főzetűt. Gyermekkorom karácsonyai csupa izgalmat rejtegettek, mert eszmélő gyerekként mit sem tudtam a világról. Csak sokkal később nyilallott belém a döbbenés, hogy milyen iszonyúan kevés idő telt el még akkor a borzalmak borzalmától, a rettenetek rettenetétől, a háborútól. Anyám könnyei szegénységünkért is voltak, s éjszakai lopódzá- suk, mert „orozott" volt a fenyő. A karácsony ma is titokkal teli, izgalmas. A karácsony előtti esték ma is a készülődéssel telnek. S bár anyám főzte szaloncukor ízét érzem a számban, fára akasztani ilyet is, olyat is, a boltból vettem. Dugdosom a dobozokat, s nem szólok, hogy észrevettem, valaki már megdézsmálta. Csak magamban mulatok, hogy azt hiszik ... A titok természete mit sem változott! De amit el kell mondani, világgá kell kürtölni, hangosan, s egyre hangosabban; békés, boldog karácsony csak békében lehet. Békés, boldog karácsonyt! Csutorás Annamária Energiatakarékos Történt pedig hogy húszegynéhány évvel ezelőtt, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom a fellendülés és megerősödés korát élte, gombamód megszaporodtak a beruházások, s ezzel együtt megszületett az igény is olyan építőipari közös vállalkozás létrehozására, amely csak a termelőszövetkezeteké, ekképpen a szövetkezetek érdekeit szolgálja. — A sárospataki Töváll, azaz a Termelőszövetkezetek önálló Közös Vállalkozása 1963-ban alakult, hat termelőszövetkezet gyermekeként, s ez a hat termelőszövetkezet különböző mértékű vagyoni betéttel járult a vállalkozás megalapításához. Kezdetben minden a legnagyobb rendben ment. Munka akadt bőven, s hogy a megrendeléseket gyorsan megvalósítsuk fokozatosan növekedtünk, duzzadtunk. 1979-ben már TÉV néven jegyeznek bennünket, ami nem jelent mást, mint hogy a Termelőszövetkezetek Építőipari Vállalata lettünk. A jelenlegi vállalati vagyonunk 31 millió forint, a közös vagyoni betét 12 millió forint. Tevékenységünket egy mondat jelzi a legjobban: fennállásunk óta soha nem voltunk veszteségesek — mondja Dienen Tibor, a vállalat főkönyvelője. Az elmúlt időszak alatt azonban több problémával kellett szembenézni. A termelőszövetkezetek elszegényedtek. új beruházásokra nincsen pénz. Az építkezések számának megcsappanása több vállalatot a szakadék szélére állított. A megrendelések csökkenése, valamint belső okok miatt az eredménytelenség több megyei Tövállt felszámolásra késztetett. Peremiczki Tibor, a TÉV főmérnöke: — Kétségtelen, az építőipar nem ma éli fénykorát annak ellenére, hogy az utóbbi időben sok tekintetben javultak a munkavégzés körülményei és feltételei. Hogy példát említsek. az építőanyag-ipar területén korábban a keresleti ma viszont a kínálati piac észlelhető. Mit jelent ez? Az elmúlt években, hogy az elvállalt munkát folyamatosan végezni tudjuk, a hiány- anyagokat idő előtt és nagy mennyiségben kellett beszereznünk és készleteznünk. Ma ez a probléma megszűnt. Ez pedig azzal járt. hogy a készleteink folyamatosan cserélődnek, jobban tudjuk forgatni a pénzt. Ennek pedig jótékony hatása van a gazdálkodásunkban. hiszen ebben az évben már minimális hitelfelhasználásunk volt. Az említett elszegényedés miatt ugyanakkor megindult a harc a munkákért. Az építőiparban ma már általános a versenytárgyalási forma. Aki ehhez időben nem tud alkalmazkodni, elbukik. Egy-egy versenytárgyaláson ma négy-öt kivitelező vállalat is indul. A sárospataki TÉV hamar felismerte, csak akkor maradhatnak versenyben, illetve csak akkor nyerhetnek, ha többet tudnak a partnereiknél. Miben? Például abban, ha a kivitelezés rögtön kapcsolódik a tervezéshez, azaz a komplexitást a törekednek. — Vállalatunk vezetésére a mozgékonyság a jellemző. Merünk kockázatot vállalni. Tulajdonképpen amikor megfogalmazódott bennünk, hogy tervező csapatot is létre kell hoznunk a vállalatnál. azonnal partner után néztünk. A Sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetben jó partnert találtunk. Létrehoztuk tehát a közös Tervező-Fővállalkozó Gazdasági Társaságot; de nem ez az egyetlen GT a vállalaton belül — mondja Peremiczki Tibor. A TÉV a gesztora egy másik gazdasági társaságnak is. Ez a társaság a Városi Tanács Építőipari Költségvetési Üzemével közös betonüzemet létesített. — Mindkét üzlet bevált, egyik gazdasági társaságunkra sem fizettünk rá. Szerencsére korán rájöttünk, ha nem akarunk elsüllyedni, minden építőipari munkát el kell vállalnunk ami pénzt hoz a konyhára, és amelynek kapacitásfeltételei a mi oldalunkról biztosítottak. Tudjuk mire vagyunk képesek. Az elmúlt húsz év alatt megtanultunk jól és pontosan dolgozni. A megrendelőink elégedettek a munkánkkal, és ne tűnjön szerénytelenségnek, de jó hírünk van. Vállaltunk már munkákat a megyén és az országhatáron túl is. Dolgoztunk és dolgozunk Csehszlovákiában, az NDK-ban, Dél-Jemenben például két terménytárolót építettünk s saját gyártású terménytárolóinkat szereltük össze. Most Nigériában vállaltunk munkát, ahol szakközépiskolai tanműhelyeket szerelünk fel. Persze, más egy külföldi munka rés más egy belföldi. Jelenleg hetven emberünk dolgozik külföldön, mindannyian idevalók a környékre. Az építőipar nagy gondja, hogy nincs elegendő meny- nyiségű és megfelelő felkészültségű szakmunkás. Sokáig Sárospatak környékéről is hiába jelentkeztek volna a fiúk szakmunkás- képzőbe. nem volt szakmunkásoktatás. Az elmúlt évtől azonban megoldódott ez is. Megoldódhatna azonban egy másik gond is: a jó munka érdekeltségének megteremtése, amelyre minden erőfeszítés ellenére sem sok remény van. Peremiczki Tibor: — Örökzöld téma az építőiparban a munkások jövedelmi érdekeltségének megteremtése. Mi az elmúlt időszak alatt minden építési üzemegységünkben bevezettük az úgynevezett egyösszegű utalványozási rendszert, és minden termelőegységünk önelszámoló egységként működik. A munkásoknak pedig a prémium, vagyis az ösztönző: az egyösszegű utalványozás lehetősége. Kiírjuk például, hogy egy ötvenlakásos épület felépítéséért mennyit kaphatnak. Csak ennyit kap akkor is, ha három hónap, vagy ha egy év alatt végzi el a munkát. A probléma ott van, hogy a munkásaink a magánerős építkezések megszaporodása óta szinte minden hét végén napi 1000— 1500 forintért elszegődnek dolgozni. Ilyen hétvégeken tehát jól keresnek, s ezzel mi bérfizetéskor lépést nem tudunk tartani. Így aztán, egyösszegű utalványozás ide. vagy oda tény. hogy a munkások jó része még mindig a munkahelyén piheni ki fáradalmait. Így igaz ez akkor is, ha végül is mi meg vagyunk elégedve dolgozóinkkal, hiszen munkájuk eredménye a vállalatunk idei nyeresége. Am sok tartalékunk van még, amelyeket veszni hagyni vétek. Balogh Andrea A Csepeli Transzformátorgyár új típusú, energiatakarékos transzformátorok sorozatgyártásával is igyekszik piacait bővíteni, mert a vállalat jövő évi rendelésállománya egyelőre elmarad a korábbi évekétől. A gyár nemrég új típusú készülékeket fejlesztett ki, amelyek 27—30 százalékos Teljesítette idei tervét, s ideiglenesen leállt a .'közkedvelt előre gyártott hasáb- burgonyát készítő gépsor a Miskolci Hütőházban. Az idén — az előírásoknak megfelelően — több mint 4000 tonna készterméket állítottak elő. A megyénkben valamint a Hajdúságban és a Nyírségben termett burgonyát a gépsor megtisztította, felszeletelte, olajban megpárolta, elősütötte, majd pedig csomagolta — és így előkészítve került a gyors- fagyasztott termék tárolásra. A háziasszonyoknak ezt már csak utána kell pirítani, s már tálalható is — ami ilyenkor, az ünnepek előtt energiamegtakarítást eredményezhetnek felhasználóiknak. Jövőre a belföldre kerülő trafóknak már nagyobb része új típusú lesz. A csepeli vállalat előkészületeket tesz új külföldi piacok meghódítására is, ezek eredményeként a közelmúltban ösz- szesen több mint egymillió dolláros szerződést kötöttek. nagy könnyebbség a család, a vendégek ellátásában. A gyorsfagyasztott, „előre gyártott" burgonya készítését a hűtőházban januárban folytatják. A tervek szerint az 1986 második negyedévére is áthúzódó gyártás során további mintegy 2000 tonna készterméket állítanak elő mind a hazai, mind pedig a külföldi megrendelők számára. A Miskolci Hűtőházban előállított gyorsfagyasztott hasábburgonyát az ország egész területén árusítják. Ezzel látják el a nyári hónapokban többek között a balatoni üdülőhelyeket is. Előre gyártott hasábburgonya
