Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

1985. december 23., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tájékoztató az 116. évi állami itségveiésröl A költségvetési előirányza­tok — a népgazdasági terv­vel összhangban — azzal számolnak, hogy 1986-ban folyó áron számítva a nép­gazdaság összes jövedelme 7—í( százalékkal gyarapodik; a fogyasztás (i százalékkal, a nettó felhalmozás 3 százalék­kal növekszik, s az összes jövedelem 3 százalékának megfelelő nagyságú kiviteli többlet jön létre. A jövedelmek képződésé­nek és felhasználásának terv­szerű alakulását a pénzügyi folyamatok olyan állami irá­nyítása segíti, ami arra tö­rekszik. hogy a vállalatok jö­vedelme alapvetően gazdál­kodásuk hatékonysága sze­rint differenciálódjon; gyor­suljon az alacsony hatékony­ságú tevékenységek elhagyá­sa; a felhalmozási célú vá­sárlóerő a hatékony, gyor­san megtérülő és a gazdasá­gos epxortot bővítő fejlesz­tésekre összpontosuljon; a bérek és a munkajövedelmek a teljesítményekkel arányo­san emelkedjenek; s a tár­sadalmi közös kiadások a népgazdaság jövedelméhez igazodva növekedjenek. Az állami költségvetés 1986-tól — az állami pénz­ügyekről szóló törvény módo­sított előírásainak megfele­lően, a tanácsok önállóságá­nak megnövekedése és ezzel összefüggésben a gazdálko­dásuk rendjében bekövetke­ző változások miatt — csak a központi döntések és sza­bályok által meghatározott pénzfolyamatokat tükrözi; a központi költségvetés saját pénzügyi műveleteit, a taná­csok támogatását és az el­különített állami pénzalapo­kat érintő elvonásokat és támogatásokat foglalja ma­gában. Az állami költség- vetés bevételei 9 százalék­kal, kiadásai 10 százalékkal növekednek. A beterjesztett költségvetés 575,3 milliárd forint bevétel és 598.3 milli­árd forint kiadás egyenlege­ként 23 milliárd forint hi­ányt mutat, ami nem halad­ja meg a népgazdaságban létrehozott hozzáadott érték (GDP) 2 százalékát. Az állami költségvetés be­vételeinek döntő hányadát 1986-ban is a vállalati gaz­dálkodószervezetek befize­tései teszik ki; az e körből származó, támogatásokkal csökkentett bevételek elő­irányzata 324,1 milliárd fo­rint. (A bevételek várható­lag 10 százalékkal, a támo­gatások 8 százalékkal növe­kednek.) A vállalati támogatások egy jelentős része — mint­egy 52 milliárd forint — a termelési költségek fogyasz­tói árakban tovább nem há­rítható növekedése miatt, fo­gyasztói árkiegészítésként merül fel. Ez a támogatás 1986-ban több mint 10 szá­zalékkal növekszik, így a fogyasztói forgalomból szár­mazó nettó költségvetési be­vétel (a fogyasztáshoz kap­csolt adók és támogatások egyenlege) — a korábbi éveket jellemző tendenciá­val ellentétben — csökken. A lakosság összesen 49,6 milliárd forintot fizet be az állami költségvetésbe. Az adó- és illetékbefizetések előirányzata 13,4 milliárd forint; ez az elűző évinél csaknem 20 százalékkal több. A befizetések között a tár­saságok adóbefizetése — a nyereség alapján fizetendő társasági adó. a tagok sze­mélyi jövedelmét terhelő ál­talános jövedelemadó, vala­mint a tevékenységük alap­ján fizetendő forgalmi adó — a meghatározó. Az elő­irányzat figyelembe veszi a jövedelemadózás rendelkezé­seinek 1986-ban érvénybe lépő változásait is. A lakos­ság társadalombiztosítási és nyugdíjjáruléka a járulék- köteles jövedelmek emelke­désével arányosan növekszik; a befizetés előirányzata 36,2 milliárd forint. Az állami költségvetés fel­halmozási kiadásainak terve­zett összege 38,7 milliárd fo­rint; ez mindössze 700 mil­lió forinttal több az 1985- ben várhatónál. Az előirány­zat a beruházások közvetlen támogatásán felül fedezetet nyújt a magánerőből való lakásépítés növekvő támo­gatására és — az állami struktúrapolitikai célok ér­vényesítése érdekében — egyes vállalatok fejlesztési forrásainak kiegészítésére. A felhalmozási kiadásokon belül az előző évihez képest legnagyobb mértékben —1,5 milliárd forinttal — a ma­gánerőből való lakásépítés támogatása növekszik; 1986- tól ugyanis — a gyermekek számától függően — na­gyobb lesz a szociálpolitikai kedvezmény, növekszik a bányászlakás-építés támoga­tása, és a kölcsönök rend­kívüli törlesztését ösztönző kedvezmények is bővülnek. A társadalombiztosítási ki­adások előirányzata 141,1 milliárd forint. 7 százalék­kal több az 1985-ben vár­hatónál. A növekmény 70 százaléka a társadalombizto­sítási rendszerben ható né­pesedési tényezőkből és az átlagbérek növekedéséből ered. A költségvetés 1986- ban nyugdijakra 98, az anyák és a gyermekes csa­ládok támogatására 28,3; táppénzre 10,4 milliárd fo­rintot fordít. Az előirányzat számol azzal is, hogy a gyer­mekgondozási díj igénybevé­teli lehetőségét kiterjesztik, s meghatározott körben emelkednek a nyugdíjak és rendszeres szociális segélyek. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE Bevételek 1986. évi előirányzat milliárd Ft Változás százalék* Váll. (szöv.) adóbefizetései 286,5 plusz 15 Társadalombizt. járulék 97,7 plusz 4 Fogy.-hoz kapcsolódó adók 94,5 plusz 4 Összesen: 478,7 plusz 10 Lakosság befizetései 49,6 plusz 13 Közp. költségvetés szervek bef. 40,0 plusz 9 Bef. elk. áll. pénzal.-ból 0,2 mínusz 70 Nemzetk. és egyéb bevételek 6,8 mínusz 46 Bevételek főösszege: 575,3 plusz 9 Kiadások 1986. évi előirányzat milliárd Ft Változás százalék* Váll. (szöv.) támogatása 41,0 mínusz 5 Adóvisszatér, szoc. államközi élsz. 61,5 plusz 16 Fogyasztói árkiegészítés 52,1 plusz 10 Összesen: 154,6 plusz 8 Felhalmozási kiadások 38,7 plusz 2 Társadalombizt. kiadások 141,1 plusz 7 Közp. költségv. szervek kiadása 110,2 plusz 8 Tanácsok támogatása 74,6 plusz 12 Elk. áfl. pénzalapok támogatása 5,7 plusz 49 Nemzetközi és egyéb kiadások 73,4 plusz 29 Kiadások főösszege: 598,3 plusz 10 Bevételek főösszege: 575,3 plusz 9 Hiány: 23,0 plusz 61 * plusz: növekedés; mínusz: csökkenés az 1985. évi várható tel jesitéshez képest. Töváll-mérleg Sárospatakon Dél-Jementöl Nigériáig E mlékeim mély kútjóból valahogy előbukkant az anyám főzte sza­loncukor. A kakaós, a diós, a citromos (mit tudtam én arról, hogy csak citrompótló­val ízesítette!) izét érzem a számban, a nyelvem hegyén, újra meg újra kísért, nem tudok szabadulni tőle. Egyre tisztábban rajzolódik ki az emlékezet képernyőjén a ka­rácsony előtti napok dél­utánjainak minden mozza­nata, ahogy pirosra csípett arccal beviharzottunk a kony­hába - az édes-sűrű illa­tok mint a mágnes vonzot­tak -, s anyám ott állt a sparhelt mellett, kavargatta az egyre sűrűsödő szirupot, s cseppentett belőle a tiszta fehér tányérra, mustrálva, dermed-e jól. Többnyire ki­terelgetett bennünket, s mi összebújva kuncogtunk, mert tudtuk, ha belopódzunk este a kamrába, a felső polcok­ról dézsmálhatjuk a szalon­cukrot. Hallatlan nagy igye­kezettel rendezgettük azután új sorba az akkor már sza­bályos kockákra vágott édes­séget, s szentül hittük, anyánk nem veszi észre, hogy ott jártunk. Gyerekésszel ugyan hogyan is gondolhat­tunk volna arra, hogy mi mindig a dióst és a kaka­óst dézsmáltuk: amíg a többi érintetlen maradt, ez a ket­tő vészesen megfogyatko­zott. Ma már tudom — rég­óta -, hogy semmi sem volt titok, csak nem szólt róla semmit. A titok! Emlékszem, talán ötéves ha lehettem, amikor felriadtam arra, hogy apám és anyám elmegy otthonról. Az ablakon bevilágított a hold, puha, havas, mély este volt. Talán riadoztam is, de erősebb volt a kíváncsiság. Rátapadtam az ablakra, lát­tam elmenni őket, szánkót húzva maguk után, s talán egy jó óra múlva - örökké­valóságnak tűnt az akkor — visszatérni őket a karácsony­fával. Nővérem aludt mel­lettem, békésen szuszogott, de én kiosontam, hogy az aj­tóbon fogadjam őket; lelep­leztem a titkot! Előttem van meglepődött arcuk, s hal­lom most is, hogy mondja az anyám: Csitt! Ne rontsd el a testvéreid örömét! Meny­nyi bizalom volt a hangjá­ban, hogy nem mondóméi! Engem majd szétfeszített, de akkor megőriztem a titkot. Csak sok-sok év múlva, vé­letlenül derült ki, hogy nő­vérem is tudta, de ez is benne volt a játékban, a karácsonyban. Benne volt a titok. Emlékszem arra is, amikor először láttam igazi szalon­cukrot. Most már elmondha­tom, hogy illegálisan jött át az az egyetlen doboz egy határon, talán a mozdony- vezető hozta el, engedve nagyanyám könyörgésének, pedig hát tudták, azzal az egyetlen doboz szaloncukor­ral is tiltott dolgot művel­nek. Néztük - mi gyerekek megbabonázva a keskeny, a fehér, rózsaszín, sárga, bar­na cukorszemeket, amelyeket azután ugyanúgy selyempa­pírból cifrázott ruhába kel­lett öltöztetni, mint a házi főzetűt. Gyermekkorom karácsonyai csupa izgalmat rejtegettek, mert eszmélő gyerekként mit sem tudtam a világról. Csak sokkal később nyilallott be­lém a döbbenés, hogy mi­lyen iszonyúan kevés idő telt el még akkor a borzalmak borzalmától, a rettenetek ret­tenetétől, a háborútól. Anyám könnyei szegénységünkért is voltak, s éjszakai lopódzá- suk, mert „orozott" volt a fenyő. A karácsony ma is titok­kal teli, izgalmas. A kará­csony előtti esték ma is a készülődéssel telnek. S bár anyám főzte szaloncukor ízét érzem a számban, fára akasz­tani ilyet is, olyat is, a bolt­ból vettem. Dugdosom a do­bozokat, s nem szólok, hogy észrevettem, valaki már meg­dézsmálta. Csak magamban mulatok, hogy azt hiszik ... A titok természete mit sem változott! De amit el kell mondani, világgá kell kür­tölni, hangosan, s egyre han­gosabban; békés, boldog ka­rácsony csak békében lehet. Békés, boldog karácsonyt! Csutorás Annamária Energiatakarékos Történt pedig hogy húsz­egynéhány évvel ezelőtt, amikor a termelőszövetkeze­ti mozgalom a fellendülés és megerősödés korát élte, gom­bamód megszaporodtak a be­ruházások, s ezzel együtt megszületett az igény is olyan építőipari közös vállal­kozás létrehozására, amely csak a termelőszövetkezeteké, ekképpen a szövetkezetek ér­dekeit szolgálja. — A sárospataki Töváll, azaz a Termelőszövetkezetek önálló Közös Vállalkozása 1963-ban alakult, hat terme­lőszövetkezet gyermekeként, s ez a hat termelőszövetke­zet különböző mértékű va­gyoni betéttel járult a vál­lalkozás megalapításához. Kezdetben minden a legna­gyobb rendben ment. Mun­ka akadt bőven, s hogy a megrendeléseket gyorsan megvalósítsuk fokozatosan növekedtünk, duzzadtunk. 1979-ben már TÉV néven je­gyeznek bennünket, ami nem jelent mást, mint hogy a Termelőszövetkezetek Építő­ipari Vállalata lettünk. A je­lenlegi vállalati vagyonunk 31 millió forint, a közös va­gyoni betét 12 millió fo­rint. Tevékenységünket egy mondat jelzi a legjobban: fennállásunk óta soha nem voltunk veszteségesek — mondja Dienen Tibor, a vál­lalat főkönyvelője. Az elmúlt időszak alatt azonban több problémával kellett szembenézni. A ter­melőszövetkezetek elszegé­nyedtek. új beruházásokra nincsen pénz. Az építkezések számának megcsappanása több vállalatot a szakadék szélére állított. A megrende­lések csökkenése, valamint belső okok miatt az ered­ménytelenség több megyei Tövállt felszámolásra kész­tetett. Peremiczki Tibor, a TÉV főmérnöke: — Kétségtelen, az építőipar nem ma éli fénykorát annak ellenére, hogy az utóbbi időben sok tekintetben javultak a mun­kavégzés körülményei és fel­tételei. Hogy példát említ­sek. az építőanyag-ipar terü­letén korábban a keresleti ma viszont a kínálati piac észlelhető. Mit jelent ez? Az elmúlt években, hogy az el­vállalt munkát folyamatosan végezni tudjuk, a hiány- anyagokat idő előtt és nagy mennyiségben kellett besze­reznünk és készleteznünk. Ma ez a probléma megszűnt. Ez pedig azzal járt. hogy a készleteink folyamatosan cserélődnek, jobban tudjuk forgatni a pénzt. Ennek pe­dig jótékony hatása van a gazdálkodásunkban. hiszen ebben az évben már mini­mális hitelfelhasználásunk volt. Az említett elszegénye­dés miatt ugyanakkor meg­indult a harc a munkákért. Az építőiparban ma már ál­talános a versenytárgyalási forma. Aki ehhez időben nem tud alkalmazkodni, el­bukik. Egy-egy versenytárgyalá­son ma négy-öt kivitelező vállalat is indul. A sárospa­taki TÉV hamar felismerte, csak akkor maradhatnak versenyben, illetve csak ak­kor nyerhetnek, ha többet tudnak a partnereiknél. Mi­ben? Például abban, ha a ki­vitelezés rögtön kapcsolódik a tervezéshez, azaz a komp­lexitást a törekednek. — Vállalatunk vezetésére a mozgékonyság a jellemző. Merünk kockázatot vállalni. Tulajdonképpen amikor megfogalmazódott bennünk, hogy tervező csapatot is lét­re kell hoznunk a vállalat­nál. azonnal partner után néztünk. A Sárospataki Kos­suth Termelőszövetkezetben jó partnert találtunk. Létre­hoztuk tehát a közös Terve­ző-Fővállalkozó Gazdasági Társaságot; de nem ez az egyetlen GT a vállalaton be­lül — mondja Peremiczki Tibor. A TÉV a gesztora egy má­sik gazdasági társaságnak is. Ez a társaság a Városi Ta­nács Építőipari Költségveté­si Üzemével közös betonüze­met létesített. — Mindkét üzlet bevált, egyik gazdasági társaságunk­ra sem fizettünk rá. Szeren­csére korán rájöttünk, ha nem akarunk elsüllyedni, minden építőipari munkát el kell vállalnunk ami pénzt hoz a konyhára, és amely­nek kapacitásfeltételei a mi oldalunkról biztosítottak. Tudjuk mire vagyunk képe­sek. Az elmúlt húsz év alatt megtanultunk jól és pontosan dolgozni. A megrendelőink elégedettek a munkánkkal, és ne tűnjön szerénytelen­ségnek, de jó hírünk van. Vállaltunk már munkákat a megyén és az országhatáron túl is. Dolgoztunk és dolgo­zunk Csehszlovákiában, az NDK-ban, Dél-Jemenben például két terménytárolót építettünk s saját gyártású terménytárolóinkat szerel­tük össze. Most Nigériában vállaltunk munkát, ahol szakközépiskolai tanműhe­lyeket szerelünk fel. Persze, más egy külföldi munka rés más egy belföldi. Jelenleg hetven emberünk dolgozik külföldön, mindannyian ide­valók a környékre. Az építőipar nagy gondja, hogy nincs elegendő meny- nyiségű és megfelelő felké­szültségű szakmunkás. So­káig Sárospatak környéké­ről is hiába jelentkeztek volna a fiúk szakmunkás- képzőbe. nem volt szakmun­kásoktatás. Az elmúlt évtől azonban megoldódott ez is. Megoldódhatna azonban egy másik gond is: a jó munka érdekeltségének megterem­tése, amelyre minden erőfe­szítés ellenére sem sok re­mény van. Peremiczki Tibor: — Örökzöld téma az építőipar­ban a munkások jövedelmi érdekeltségének megterem­tése. Mi az elmúlt időszak alatt minden építési üzem­egységünkben bevezettük az úgynevezett egyösszegű utal­ványozási rendszert, és minden termelőegységünk önelszámoló egységként mű­ködik. A munkásoknak pe­dig a prémium, vagyis az ösztönző: az egyösszegű utalványozás lehetősége. Ki­írjuk például, hogy egy öt­venlakásos épület felépíté­séért mennyit kaphatnak. Csak ennyit kap akkor is, ha három hónap, vagy ha egy év alatt végzi el a mun­kát. A probléma ott van, hogy a munkásaink a ma­gánerős építkezések meg­szaporodása óta szinte min­den hét végén napi 1000— 1500 forintért elszegődnek dolgozni. Ilyen hétvégeken tehát jól keresnek, s ezzel mi bérfizetéskor lépést nem tudunk tartani. Így aztán, egyösszegű utalványozás ide. vagy oda tény. hogy a munkások jó része még min­dig a munkahelyén piheni ki fáradalmait. Így igaz ez akkor is, ha végül is mi meg vagyunk elégedve dol­gozóinkkal, hiszen munká­juk eredménye a vállala­tunk idei nyeresége. Am sok tartalékunk van még, ame­lyeket veszni hagyni vétek. Balogh Andrea A Csepeli Transzformátor­gyár új típusú, energiataka­rékos transzformátorok so­rozatgyártásával is igyekszik piacait bővíteni, mert a vál­lalat jövő évi rendelésállo­mánya egyelőre elmarad a korábbi évekétől. A gyár nemrég új típusú készülékeket fejlesztett ki, amelyek 27—30 százalékos Teljesítette idei tervét, s ideiglenesen leállt a .'köz­kedvelt előre gyártott hasáb- burgonyát készítő gépsor a Miskolci Hütőházban. Az idén — az előírásoknak meg­felelően — több mint 4000 tonna készterméket állítot­tak elő. A megyénkben vala­mint a Hajdúságban és a Nyírségben termett burgo­nyát a gépsor megtisztítot­ta, felszeletelte, olajban meg­párolta, elősütötte, majd pe­dig csomagolta — és így előkészítve került a gyors- fagyasztott termék tárolásra. A háziasszonyoknak ezt már csak utána kell pirítani, s már tálalható is — ami ilyenkor, az ünnepek előtt energiamegtakarítást ered­ményezhetnek felhasználóik­nak. Jövőre a belföldre ke­rülő trafóknak már nagyobb része új típusú lesz. A cse­peli vállalat előkészületeket tesz új külföldi piacok meg­hódítására is, ezek eredmé­nyeként a közelmúltban ösz- szesen több mint egymillió dolláros szerződést kötöttek. nagy könnyebbség a család, a vendégek ellátásában. A gyorsfagyasztott, „előre gyártott" burgonya készíté­sét a hűtőházban januárban folytatják. A tervek szerint az 1986 második negyedévé­re is áthúzódó gyártás során további mintegy 2000 tonna készterméket állítanak elő mind a hazai, mind pedig a külföldi megrendelők szá­mára. A Miskolci Hűtőházban előállított gyorsfagyasztott hasábburgonyát az ország egész területén árusítják. Ezzel látják el a nyári hó­napokban többek között a balatoni üdülőhelyeket is. Előre gyártott hasábburgonya

Next

/
Thumbnails
Contents