Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1985. december 21., szombat A bogácsi fürdő szociális létesítményének építése is jó ütemben halod. Az enyhe telet ki­használva, az építkezés decemberben sem szünetel. Tervek az új esztendőre is maradtak Az esztendő vége egye­bek között munkánk, gya­rapodásunk számbavételé­nek időszaka. Az egyén számvetése mellett mérle­get készít ilyenkor vala­mennyi kis és nagy kö­zösségünk: a csalód, az üzem, a szövetkezet, a me­gye, az ország. S e meg- mérettetési hullámból nem maradhatnak ki a lakóhe­lyi közösségek, a falviak, városok közössége. A termálvizéről közis­mert és elismert Bogácson az évzárás, a tervidőszak- zárás mellett azért is most célszerű leülni Szajlai Sán­dor tanácselnökkel a gya­rapodás, gazdagodás szám­bavételére, mert ez idő táj­ra elcsendesül a kora nyár­tól késő őszig oly nyüzs­gő település. Következés­képp a tanácselnöknek is több ideje jut az eredmé­nyek összegzésére, a ter­vek, feladatok részletes megfogalmazására. Ebben a faluban, hol nyaranta hétvégeken 4—5 ezer idegen fordul meg — a tanácselnök tudja a leg­jobban —, nemigen lehet babérokon ülni. Sőt talán nincsenek is babérok, hi­szen bármivel gyarapodik, gazdagodik a község, az legtöbb ember szemében természetes, úgymond köte­lező gyarapodásnak tűnik. Ügy is fogalmazhatok: ez a község a kirakatban van. S milyen az ember? Azt veszi inkább észre, ami nem illik, vagy éppen hi­ányzik a kirakatból, mint azt, ami szép ott, ami ta­valy óta díszítőleg odake­rült. — Pedig ez a kirakat az idén is gazdagodott — ve­szi át a szót a tanácsel­nök. — Aki végigmegy a község utcáin, itt is, ott is tapasztal gyarapodást... Szajlai Sándor állításá­nak igazáról bogácsi sétánk során mi is meggyőződ­hetünk. Mi több, még ezek­ben a téli napokban is több helyen serényen szor­goskodó építőkkel találko­zunk. A hőfürdő területén már állnak az új szociális létesítmény falai. Ugyanez mondható el a község köz­pontjában épülő pártházról is. (Sőt ez utóbbi épület­nek ottjártunk óta a tető­zete is elkészült.) Ez évben tíz lakóház került átadás­ra a Pást és Ifjúság úton, ahol a falu új lakótelepe formálódik. Az egykori szilváskert területén kiala­kított 69 teleknek a fele napjainkra gazdára lelt. A falu 700 éves Szent Már­ton műemlék temploma tor­nyának faszerkezetét az Országos Műemléki Fel­ügyelőség támogatásával ugyancsak ez évre építet­ték át, melynek végén a torony tartós, vörösréz bur­kolatot 'kapott. — Idei legjelentősebb beruházásunk pedig a ta­nácsháza rekonstrukciója, bővítése volt — sorolja az elnök. — Tulajdonképpen egy teljesen új épület szü­letett, ami duplája a régi­nek. Az építése 2,1 millió­ba került, ebből 250 ezer forint volt a társadalmi munkafelajánlós. A község kisiparosai, de mások is sokat segítettek az építke­zésben. Nekik is, no meg a jó szervezésnek köszönhe­tő, hogy rekordidő alatt készültünk el vele. Ugyan­is ez évben kezdtünk hoz­zá az építkezéshez, s júni­us 8-ra, a választások nap­jára már fel is avathattuk az épületet. Az új tanácsháza repre­zentatív létesítménye a Fő utcának. De az igazi érté­ke mégsem ez, hanem hogy létrejöttével megvaló­sult a nagyon hiányolt házasságkötő terem, s az ügyfélfogadás körülményei kulturáltabbá váltak, az ügyintézés ideje a tárgyi feltételek javulásával lerö­vidült. Ebben az új épületben születnek már a jövő év, a VII. ötéves terv bogácsi el­képzelései. Az igények — amelyekből nincsen hiány — s a realitások össz­hangját igyekeznek megta­lálni a község vezetői. — Mindenekelőtt a falu kereskedelmi ellátásán sze­retnénk javítani a követ­kező tervidőszakban. Kü­lönösen nyáron, amikor Bogács lakossága három­szorosára nő, látjuk, meny­nyire szűkösek a jelenlegi boltjaink. Terveinkben ott szerepel a Verence és a Noszvaji út találkozásánál építendő ÁBC-áruház, amely a sok száz üdülőte­lek-tulajdonos mindennapi ellátására is hivatott len­ne. Mi a településfejlesz­tési hozzájárulásból — amennyiben elfogadják az üdülőtulajdonosok — ezt az építkezést szeretnénk mi­előbb megkezdeni. Szajlai Sándor a sok bo­gácsi elképzelésből még egyet emel kd. — A község Eger felé eső részén emelkedő Kő­kötő dűlőt valamikor vi­rágzó szőlő- és gyümölcs- kultúra jellemezte. Az utóbbi 'huszonöt évben ez a terület egyre inkább el- parlagosodott, s egy ősva­donná vált. Mi szeretnénk ezeken a nagyüzemi műve­lésre alkalmatlan területe­ken — a miskolci munkás kertszövetkezetek mintájá­ra — újra feléleszteni a szőlő- és gyümölcstermesz­tést. Nyomatékosan kihang­súlyozom: nem víkendtel- keket kívánunk kialakíta­ni, hanem szó szerinUhob- bi kerteket! Ezeken az egyenként 200—250 négy­szögöles telkeken a tartós használatba vevők elsősor­ban családjuk zöldség-gyü­mölcs, szőlőszükségletét ter­melnék meg, természetesen a felesleg piaci értékesítés­re kerülne. Felméréseink szerint nagy az igény e hobbikertek iránt, úgy a helyi lakosság, mint a hét­végi házzal rendelkezők körében. E telkek jövő évi kialakításával — amely­hez természetesen kérjük a felettes szervek támogatá­sát is — mindenekelőtt an­nak a népgazdasági köve­telménynek akarunk meg­felelni, amely azt írja elő: minden termőföld haszno­suljon ! Nemes, józan ész diktál­ta szándék, elhatározás ez, amely feltétlenül érdeme­sül a megyei szervek tá­mogatására is. Reméljük, egy jövő év végi hasonló leltár már a kialakított, il­letve megalakult „kertszö­vetkezetről” fog beszámol­ni Bogács gazdagodása kapcsán. Ahol már el is telepítették az első facse­metéket, szőlőoltványokat. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Beszélgetés dr. Sárközi Ferenccel, a megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályvezetőjével Az utóbbi években meg­növekedtek a követelmények a közbiztonsági, közlekedés- biztonsági szolgálatot ellátó rendőrökkel szemben, ami egyúttal a szakmai követel­mények fokozásával járt együtt. A bűncselekmények­nél tapasztalható arányelto­lódások (a vagyon elleni, va­lamint az erőszakos, garáz­da cselekményeik számának növekedése), a változó bűn­elkövetői módszerek a szak­mai felkészültség tokozását követelik meg. Hogyan sike­rül ennek eleget tenni nap­jainkban? — kérdeztük a fő- kapitányság osztályvezetőjé­től. — Az évenkénti hatszáz előállítás, a húszezer hely­színre hívás igen sók mun­kát ad a közbiztonsági fel­adatokat ellátó rendőröknek. Az intézkedések száma igen magas, hiszen a kisebb ügyék nem is kerülnek a sta­tisztikába. A megnövéke- dett feladatoknak csak erő­feszítések árán tudunk ele­get tenni, rendőreink közül a nyolc-tizenkét órás szol­gálat után is sokan dolgoz­nak túlmunkában. Ugyanak­kor elengedhetetlen az ál­landó képzés, továbbképzés, hiszen a jogszabályi válto­zásokat is naprakészen kell ismerni, munkánkat csak így végezhetjük. A közterületi szolgálat egyébként igen megterhelő, a rendőr ki van téve az időjárás viszontag­ságainak, és nemritkán an­nak is, hogy kritikus pilla­natokban nem mindig szá­míthat a környezet segítsé­gére. Pedig erre szükség lenne, mint ahogy a gyors és hatékony intézkedések utáni dicséretre, elismerésre is szükség van. — A közterületek, pálya­udvarok, piacok rendjének védelme is szervezettebb munkát követel a rendőr­ségtől. — Az állandó felügyeletet igénylő helyek száma na­gyobb annál, mint a jelen­legi állomány szolgálatadó képessége. Ennek ellenére igyekszünk jó szervezéssel ellátni a ránk háruló fel­adatokat. — Ebben bizonyára sokat segítenek az önkéntes rend­őrök. — A megyében levő több mint négyezer önkéntes rendőr jelentős társadalmi, politikai erőt képvisel. Mis­kolcon például egy önkéntes rendőri század egyre aktí­vabban látja el feladatát a közterületeken, de hasonló a helyzet a kisebb települése­ken is. Köztudott, hogy az önkéntes rendőr egyedül is felléphet, intézkedhet, iga­zoltathat villamoson, autó­buszon is. Tevékenységük azonban csak akkor léhet igazán hatékony, ha a lakos­ság nem marad passzív munkájuk iránt, ha szükség esetén a segítségükre kel­nek. Érezhetően romlott az állampolgári fegyelem a me­gyében, tapasztalható a kö­zömbösség és a lokálpatrio­tizmus hiánya is helyenként. Ebben az évben például 45 esetben fordult elő hivata­los személy elleni erőszak, és ebből hetet csoportosan követtek el. — jAz utóbbi időben so­kan szóvá tették a különbö­ző fórumokon, de lehet, hogy <a rendőrségen is: sé­relmesnek tartják a közúti ellenőrzések isorán mind gyakoribb csomagtér-átvizs­gálást. Ügy tartják, hogy a személyes tulajdont képező kocsi átvizsgálása a lakás átkutatásával azonos, amihez pedig tugye, külön tengedély is kell. — Rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben arról, hogy a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetője elrendelheti a kocsik cso­magterének átvizsgálását is. Miután járőreink az utóbbi hónapokban sók betörőt fog­tak el, olyanókat, akik a személyes, vagy a közva­gyon fosztogatásához gépko­csit is igénybe vettek, szük­ségesnek mutatkozott ez a lépés. Azóta több autóban is találtak járőreink jelentős mennyiségű értékes holmit, amelynek eredetéről szállí­tóik nem tudtak elszámolni. A rendelet száma egyéb­ként MT 48/1984. (XI. 21.) A csomagtér átvizsgálása so­rán legutóbb betörőszerszá- mokra bukkantak az ellen­őrzést végző járőrök, és a további kutatás kiterjedt te­vékenységű betörőkhöz ve­zetett el bennünket. Egy, ugyancsak a közelmúltban történt ellenőrzésnél a raj­takapott csoport rendőreink életét veszélyeztetve, igyeke­zett kereket oldani a bűn­jelekkel teli kocsival, ám si­került kézrékeríteni őket. — A bűncselekmények el­követői között jelenleg mi­lyen az ittas, Ialkohol befo­lyása alatt állók aránya? — Elsősorban a garázda személyeknél gyakori az al­kohol jelenléte. Az utcai rendbontók 80%-a az ittas emberek közül kerül ki, de itt jegyezném meg, hogy ha­sonló az arány az áldoza­toknál, illetve a sértetteknél is. A legutóbbi adatok sze­rint majd két tucatra tehe­tő a megyeszékhely főutcá­ján azoknak a helyeknek a száma, ahol a gyors leitta- sodásnak semmi akadálya sincsen. Ez pedig túlságosan sok, és közvetlenül nehezíti a rendőri munkát, ezernyi feladatot ad számunkra. Mindenesetre eredménynek könyvelhetjük el már azt is, hogy az idén, a nappali órákban rablás nem volt Miskolc főutcáján. — Az ital (mellett hogyan alakult az utóbbi években a kábítószer, illetve kábító­szert pótló anyagok hatása alatt elkövetett bűncselek­mények aránya? — Bűncselekménynek szá­mít, ha valaki ilyen anya­gokat készít, tart, megszerez, bűncselekményre való rábí­rás, ha 18 éven alulit ilyes­mibe bevon valaki, vagy ha visszaél a kábítószert pótló anyagokkal. Megyénkben ez meglehetősen ritkán fordul elő, de ennek ellenére hatá­rozottan fellépünk ellene, igyekszünk gátat vetni már a kialakulásának is. — Miként látja iaz előbb­re lépés lehetőségeit a bűn- megelőzésben és a bűncse­lekmény-felderítési munká­ban? — Az előrelépéshez szük­ség lenne a társadalom ön­védelmi képességének foko­zására is. Magyarul, némák­kor tesz eleget az állampol­gár a kötelességeinek, ha valahol bűncselekményt, ga­rázdaságot tapasztal, és fel­hívja a rendőrséget. Ez kö­zös erőfeszítéseinknek csak egy része lehet. A nagyobb közbiztonságot akaró, máso­kat visszatartó fellépés nagy segítség lenne számunkra. Így többek között: a lépcső­házi kollektívák, a garázs- és gépjármű-tulajdonosok, a szülői munkaközösségi ta- gdk, közös, kollektív szerve­zett fellépésére nagy szük­ség lenne. Másrészt gondja­inkat nehezíti a büntetés­végrehajtási intézetekből ki­kerültek megnyugtató fog­lalkoztatásának megszerve­zése társadalmi szinten. Kö­zülük ugyanis nagyon sokan ennek hiányában újra, meg újra bűncselekményeket kö­vetnek el. A közbiztonság javítása, a bűncselekmények megelőzése olyan, állandóan napirenden levő feladat, amelynek megoldásában mi­nél többen tevékenykedünk, minél szélesebb társadalmi segítséggel, annál nagyobb okunk lesz a bizakodásra. — Köszönjük a beszélge­tést! Nagy József Orosz tél Hóbundát öltött évszáza­dos fenyők, vakítóam fehér hószőnyeg, kristálytiszta le­vegő ... A csípős-harapós hi­degben zúzmara dermeszt! mozdulatlanságba a nyírfa- erdők csupasz koronáit. Az erdő csendjében lassú nyu­galommal hull a fákról a könnyű, puha hó... Orosz tél... Suhanó trojkán ér­keznék az első télköszöntők. Előkerülnek a szánkók, a sí­felszerelés, és a téli sportok kedvelői — gyerekek és fel­nőttek — a hegyekbe, tu­ristaházakba, téli üdülőkbe igyekeznek. A gyantaillatú erdőkben megelevenednek a téli úttörőtáborok. A sza­badtéri fürdőzés kedvelői — a „rozmárok” — a fagyos levegővel dacolva, térdig érő hóban szaladnak a hideg vízbe. A fázósabbakat és a teakedvelőket a sajátos han­gulatot árasztó szamovárok csalogatják. Orosz tél... Ebben az év­szakban a Szovjetunió terü­letének háromnegyed részét hó borítja. A fagy jégpán­célt von a folyókra, vidám korcsolyázók népesítik be a nemrég még csillogó víztük­rű, befagyott kis tavakat. Az ország északi területein hét-nyolc hónapig tart a tél. A Sarkkörtől 400 kilométer­re, északra fekvő Norilszk- ben nem ritka a mínusz 45 fokos fagy. Ilyen hidegben szinte üvegként törik a fém. De előfordult már az is, hogy délen, a Fekete-ten­ger partvidékének pálmafáit borította be a hirtelen le­esett finom hó. A tél mindenkinek tarto­gat kellemes szórakozást, hangulatot, a téli sportok kedvelőinek egészséges moz­gást, sok-sok vidámságot gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents