Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-20 / 298. szám
1985. december 20., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Uj pálya elején a BÁÉV A BÁÉV a megye egyik legnagyobb építőipari vállalata, s az állami erőből megvalósuló lakásépítésben ma is meghatározó szervezet ÉszaknMagyarországon. Nem mindegy tehát, 'hogy ez a nagy építőipari cég hogyan dolgozik, gazdálkodik és hogyan vészeli át azt az átréte- geződési folyamatot, amelyet a korábbi extenzív fejlődési szakasz után — amely szinte korlátlan mennyiségben adta az új építőipari megbízatásokat — az intenzív fejlődésre vezető út első szakaszának tekinthetünk. Ennek a nem könnyű átmenetnek akkor is meglenne a gondja, ha nem nehezítenék a külső körülmények a fejlődés korábbi ellentmondásaival terhes iparág helyzetét. Az építőipar és benne a BÁÉV számára ilyen súlyosbító körülmény volt a tavalyi igen kemény tél, aminek hatásait, az elmaradást csak a harmadik negyedévben tudta pótolni a vállalat. Mit jelentett ez? Konkrétan azt, hogy fél év táján még veszteséggel küszködött a vállalat és a feszített munka révén csak a harmadik negyedév végén érte el, hogy a gazdálkodásában nyereséget könyvelhessenek el. — Igen koncentrált, feszített programot dolgoztunk ki a második fél évre — mondta Kocsán Lajos vezérigazgató-helyettes —, hogy az 1985. évi megbízói igényeket maradéktalanul kielégíthessük. Míg az első fél évben 630 millió forint volt az árbevételünk, a harmadik negyedévben, tehát fele annyi idő alatt 512 millió forintértékű munkát végeztek el dolgozóink. — Az év második felében arra törekedtünk, hogy szerkezetszerelésben és a lakás- átadásban is utolérjük magunkat. Ez sikerült, megkezdtük Miskolcon az Avason a III. ütemhez tartozó területen újabb pontházak építését, a Korvin Ottó utcában befejeztük a tömbházak szerkezetszerelését, hozzáfogtunk a Győri kapuban, a Marx tér környékén az alapozáshoz, és a szerkezetszerelésihez, és ugyanezt végeztük a Szentpéteri kapuban is. Emellett a megye több városban és Budapesten is dolgoznak a brigádjaink. Csak ízelítőként: Sátoraljaújhelyen 100 lakás szerkezetszerelését fejeztük be. továbbá Sajószentpéteren, Ózdon és Budapesten is jelentős számú lakás készült és készül el. Csupán a harmadig negyedévben 463 lakás összeszerelését fejezték be a munkacsapatok, az éves tervünk pedig összesen 1580 lakás. — A korábbi lemaradás ellenére van-e esély arra, hogy valamennyi tervezett lakás elkészüljön'! — Az első fél év ismert nehézségei után a második fél év programjának összeállításakor úgy fogalmaztuk meg a feladatokat, hogy 480 millió forint értékű termelést mindenképpen el kell érnünk, hogy egyáltalán elkerülhessük a veszteséget. Minden erőforrást mozgósítottunk, az előbb említettem, hogy a tervezett 480 millió forinttól végül nagyobb lett a harmadik negyedévi eredményünk, így nyereséget is tudtunk produkálni. De tudtuk, hogy a harmadik negyedévi munka után egy jó IV. negyedévre is szükség van, ezért nem csökkenhettek a feladatok. Ez azt jelentette, hogy ugyan több helyütt, például Sátoraljaújhelyen csak májusban kezdhettünk hozzá 100 lakás építéséhez, de a munkát az eredeti terveknek megfelelően, novemberre mégis befejeztük. Mivel a tevékenységünknek a 70—80 százalékát a lakásépítés jelenti, rendkívül fontos, hogy a tervezett mennyiséggel elkészüljünk. Ennek érdekében az összetorlódott feladatok időben történő befejezésére egyes szakmákban alvállalkozókat is foglalkoztatunk. Azzal, hogy ilyen feszített tempóban kell dolgoznunk, nem engedünk abból a minőségi színvonalból, amit az elmúlt években már elértünk, sőt, a lakóházak külső megjelenését tekintve is igyekszünk előbbre lépni. Megértjük a fenntartást a panellel szemben, azt, hogy az emberek igénylik a változatosabb megjelenésű házakat, de ennek határt szab a pénz. A lehetséges keretek között azonban többféle módon próbáljuk megújítani az épületek külsejét. így például Miskolcon a Korvin Ottó utcai tömbnél, továbbá Sajó- szentpéteren is magastetős, változatos formájú házakat építettünk. Ez nyilván még igényesebb munkát követel a kivitelezőtől és természetesen nagyobb ráfordítást is, ami sajnos, nem térül meg. — Korábban több gond volt az átadott lakások minőségével. Ez a feszített munkatempó nem rontja-e újra a minőséget? — Az utóbbi időben sokat javult a lakások minősége, és úgy érzem, ezt most legfeljebb az ronthatja valamelyest, hogy nagyobb számban foglalkoztatunk alvállalkozókat, akikre csak áttételesen tudunk hatni. — Az építőipar számára nem volt kedvező az 1985-ös év és várhatóan a jövő év sem lesz könnyebb. A vállalat hogyan tud megfelelni az építőiparra háruló követelményeknek? — Míg 1978-ban 5200 fővel dolgoztunk, az azt követő években napjainkig ösz- szesen 1400-zal csökkent a létszámunk, mert nem tudtuk megfizetni, hozzánk kötni a jó szakembereket. Sajnos, olyanok is elmentek tőlünk, akiket szerettünk volna itt tartani, de ezt a rendelkezésünkre álló évi 3 százalékos bérfejlesztés nem tette lehetővé. 1983-ra sikerült megállítani az elvándorlási folyamatot és ezután szelektív létszámgazdálkodást vezettünk be. Egy-két hiányszakma kivételével ma már megfelelő a munkáslétszámunk is, igaz ebben sokat segített az utóbbi néhány év, amikor összesen 23 százalékkal növelhettük a béreket. Továbbra is arra törekszünk, hogy a dolgozóinknak megfelelő jövedelmet biztosítsunk, és ezért természetesen megfelelő színvonalú munkát várunk el tőlük. Tudjuk, hogy a jövő sem lesz könnyebb, csökken az építőipari megrendelés és nyilván nagyobb lesz a vállalatok közötti verseny is. Éppen ezért 1983-tól meg- kezdtünk egy intenzív fejlesztőmunkát, amelynek az a célja, hogy új fazont adjunk a BÁÉV-nek. E munka alapján olyan új, előre gyártott szerkezetű épületekkel szeretnénk megjelenni, amelyek nem hasonlítanak a jelenlegi panelházakra, de magukban hordozzák az iparszerű építés feltételeit. Hajdú Gábor A gondok ellenére 1 mii forint nyereség a HCM-ben A jövőbeni rézfelhasz• nálás mértékét távlatilag komolyan befolyásolhatja a száloptikás információátvitel térhódítása. De hogyan lehet az elektromos jelátvitel egyik fő eszköze olyan anyag — az üveg —, amely önmagában nem is vezeti az elektromosságot? Mint tudjuk, a fény — akárcsak a rádióhullámok — elektromágneses rezgésekből áll. De ha a hagyományos híradástechnikai készülékekben néhány milliárd a hullámok rezgésszáma, a fényhullámok csak billiós nagyságrendű számokkal jellemezhetők. Márpedig jól ismert elv a távközlésben, hogy minél magasabb a jelhordozó hullámok rezgésszáma, annál több információ továbbítható velük. Ezt a lehetőséget a technika nem is szalasztotta el. Szükség volt egy fénysugárra, amelynek szabályos rezgését a hang rezgésének megfelelően átalakítani — modulálni — lehet, és egy olyan „vezetékre”, amelyben ez a jelsorozat akadálytalanul végigszáguldihat. Ez volt tehát az előzménye az üvegszálakból font A Bükkábrányi Külszíni Bányaüzem ideiglenes szénterének közvetlen közelében több száz tonna osztályozott lignit vár elszállításra. A helyszínről ma még gépkocsikkal történik a szén fuvarozása; erre a célra építették meg a széntértől a 3-as számú főútra csatlakozó mintegy 600 méter hosszúságú aszfaltutat. Zsörtölődnek is a főúton közlekedő gépjárművek vezetői a nagyarányú sárfelhordás miatt. A bánya vezetői ígérik, rövidesen minimálisra csökken a 3-as sz. főútvonal Bükkáb- rány és Vatta községek közötti szakaszának szennyezettsége, ugyanis a széntértől kivezető út építésével a kivitelező megkésett, s mindössze két hete adták át rendeltetésének. Pontosan az esős időszak kellős közepén. SIKERES KÍSÉRLET A TISZAI ERŐMŰBEN A bányaüzemben a megnyitás előtt még azt tervezték, hogy 1985-ben, a szeptemberi üzembe helyezést követő néhány hónap alatt ötvenezer tonna lignitet adnak a fogyasztóknak. Közben a terv módosult. Ennek pedig egyszerűen az volt az kábel megszületésének. Az üvegszálak maguk is több rétegűek: egy erősebb fény- törésű belső magból és egy kisebb törésmutatójú köpenyből állnak. Ez az üvegszál persze, nem lehet túlságosan vastag, mert akkor nem lenne kellően hajlékony. Milyen vastag legyen tehát egy üvegszál? A ma ismert legjobb fényvezetékek aktív magjai ötszázad milliméter átmérőjűek. Roppant szigorú feltétel, hogy ennek a melegen húzott vékony üvegszálnak teljesen tisztának, zárvány- és buborékmentesnek kell lennie. A mai gyakorlat szerint az üvegszál egyik végén bebo- csátják a modulált lézerfényt. másik végpontján pedig megfelelő berendezéssel felfogják. Képünkön: erős nagyításban — kötegekbe fogott üvegszálakat láthatunk. Egy- egy kvaroüvegszál átmérője 0,12 milliméter, magváé azonban csak 0,06 milliméter! E hajszál vékonyságú optikai szálak mindegyikén egyidejűleg több mint 6 ezer telefonbeszélgetés folytatható. NSZK-beli szakemberek készítették optikai távközlési kutatásaik számára. oka, hogy szóba került a lignitnek széntüzelésű erőműben való hasznosítása. Zagyvái Béla, a Tiszai Erőmű Vállalat vezérigazgatója: — A Mátraaljai Szénbányák vezetőivel még a bükkábrányi bánya üzemszerű termelésének megkezdése előtt megállapodtunk, hogy a lignittel kísérletet folytatunk a régi széntüzelésű erőművünkben. Ezt megelőzően ugyanis a tárca vezetőinek egyetértésével olyan álláspontot alakítot- tun ki, hogy energiaforrásaink egy részét, jelen esetben a nagy lignitvagyon bizonyos hányadát indokolt vülamosenergia-termelésben hasznosítani. Erre a célra kétszáz tonna mintát kaptunk Bükkábrányból, a kísérletet annak rendje-mód- ja szerint elvégeztük. S az eredmény? — kérdezhetné valaki. — Kisebb gondoktól eltekintve, a barnaszénnel keverve a lignit alkalmasnak bizonyult villamosenergiatermelésre. A kísérlet egyben igazolta is, hogy ha a szilárd energiaforrásaink közül a lignitet helyesen, mintegy 20 százalékos arányban keverjük más, nagyobb kalóriatartalmú szénfajtákkal. A közelmúltban a Cement- és Mészművek Hejő- csabai Gyárában is megkezdődtek a pártalapszerve- zeti beszámoló taggyűlések. A technológiai üzemrész 50 fős. III. számú pártalapszer- vezetének tagjai az elmúlt héten, csütörtökön tartották tanácskozásukat. A beszámolóból kitűnt, hogy az a gazdasági környezet, amely az alapszervezet tagságának gazdasági és politikai feladatát meghatározza, igen összetett, hiszen az ide tartozó üzemek a nyersanyagfogadástól a kész cement legyártásáig fogják át a gyári technológiát, s mintegy 500 dolgozó érintett a mindennapi munkában. Fekete László, a pártalap- szervezet titkára elmondotta: a nagy területi megosztottág miatt nem volt köny- nyű feladat a kapcsolódó egységek összehangolt működésének biztosítása. A négy üzem vezetőjét az év során két alkalommal számoltatta be a pártvezetőség, s annak eredményéről folyamatosan tájékoztatták a tagságot; A helyi feladatok megoldását hátráltató tényezőkről informálták a gyár gazdasági és társadalmi vezetését. s a vezetők a végrehajtáshoz mindenkor megadták a kellő segítséget. Ennek is köszönhető, hogy az év eleji gondok ellenére is sikerül teljesíteni a mennyiségi előírásokat, s a gyár mintegy 260 millió forintos nyereséggel zárhatja majd az 1985-ös esztendőt. A beszámoló azt is érzékeltette, hogy az utóbbi években mind nagyobb jelentősége van a gyárban a környezetvédelmi előírások betartásának. Területükön 5 nagy teljesítményű elektromos porleválasztó és 4 zsákos porleválasztó működik, ezek mindennapos karbantartása, a technológiai előírások szerinti üzemeltetése komoly erőpróbát jelent a kollektívának. E téren kettős feladatot kellett megoldani az idén is: egyrészt a gyár külső környezetének védelme — ezen a terülegazdaságosan fel tudjuk használni. Eddig több mint tizenötezer tonnát tüzeltünk el kazánjainkban, de az év végéig még legalább tízezer tonnát várunk belőle. — S mit terveznek jövőre? — Mivel óriási lignitva- gyonnal rendelkezik Bükk- ábrány térsége, a népgazdaságnak jól felfogott érdeke, hogy éljünk a lehetőséggel, és megbecsüljük ezt a szilárd energiahordozót. Éppen ezért határoztuk el, hogy jövőre .lemondunk a Dunántúlról származó jobb minőségű barnaszén egy részéről — hogy ezáltal több jusson belőle a lakosságnak — és 1986-ban helyette mintegy 400 ezer tonna alacsony fűtőértékű szenet veszünk a Bükkábrányi Bányaüzemtől. Ugyanakkor előkészületeket folytatunk annak érdekében, hogy a következő ötéves tervben is tartósan fel tudjuk használni a lignitet energiatermelésre. JÖVŐRE 60 EZER TONNÁT TERMELNEK Mit mond Izsvák Antal, a külszíni bányaüzem vezetője? ten kedvezőek az eredmények —. másrészt a gyáron belüli szennyezőforrások megszüntetése, a munkakörülmények javítása. A beszámoló néhány gondolat ereiéig foglalkozott a karbantartási feladatokkal is. Kitűnt, hogy e téren igen sikeresen álltak helyt a dolgozók. A gázenergiakorlátozás miatti „kényszer- állás” alkalmával a termelőberendezések döntő többségénél sor került nagyobb javításra. s ezek a munkák igen tetemes időt és energiát igényeltek. A karbantartó részleg munkáját dicséri, hogy a javításokat követő hónapban a felújított berendezésekkel rekorderedményeket tudtak elérni a termelőüzemekben. Szó volt- arról, hogy a eaz- daságpolitikai feladatok végrehajtása mellett, a párttagság fokozottan érdeklődött az új vállalatirányítási rendszer tervezett bevezetéséről. A kollektíva a tröszti felállástól azt várja, hogy az általuk megtermelt nyereségből több realizálódjon a gyári beruházások és műszaki fejlesztések terén, önállóbbá váljon az értékesítés. A pártalapszervezet titkára elmondta: arra törekedtek, hogy minden területen biztosított legyen a párt képviselete, s a legutóbbi választások alkalmával végrehajtott személycserék javították a pártalapszervezet cselekvési erejét; jelentősen fejlődött például az agitációs és propagandamunka. Kedvező változás tapasztalható az oktatást illetően is, egyre többen érzik, hogy szükség van a folyamatos képzésre, s mind többen kapcsolódnak be a tanfolyamok munkájába. A beszámolót követő vitában nyolcán szólaltak fel s mondták el munkát jobbító észrevételeiket, javaslataikat. Cs. Gy. — December 17-ig 55 ezer tonna lignitet hoztunk felszínre, amelyet ma már saját szénterünkről forgalmazunk. Osztályozás után a nagyobbik hányadát, több mint 35 ezer tonnát a lakosság és a különböző intézmények kapták, közel húszezer tonnát pedig Leninvá- rosba, a széntüzelésű erőműbe továbbítottunk. — Olyannyira sikeresnek bizonyult az elmúlt három hónap termelése — jegyezte meg a bányaüzem vezetője —, hogy vállalkozhattunk az eredetileg előirányzott 50 ezer tonnás terv túlteljesítésére. Természetesen erre a megnövekedett igények is késztettek bennünket. Elképzelésünk az, hogy az erőmű részére az év végéig leszállítjuk a kért 30 ezer tonnát, ugyanakkor a Tüzépnek is szállítunk, ha újabb megrendelés érkezik hozzánk. — A pillanatnyi helyzet alapján 1986-ban mintegy 650 ezer tonna lignitet kell termelnünk, melynek nagy része a Tiszai Erőműbe kerül. De számolunk a Gagarin Hőerőmű mintegy 200 ezer tonnás igényével is. Ezen felül természetesen a lakosság részére több tízezer tonnás nagyságrendben szállítunk — mondta a bányaüzem vezetője. — lovas — Rézhuzal helyett üvegszál
