Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. december 20., péntek Vállai tanács a BVK-nál Bonta Lajosné halálára Már ismerjük a megváltoz­tathatatlan valóságot, de a tudatunkban még nem gyöke­rezhetett meg a szomorú tény: olyan asszony távozott el, aki 57 évéből negyvenet a munkásmozgalomban, a kommunista közéletben töl­tött. A gyászjelentés tömör: Bon­ta Lajosné született Svant- ner Klára nyugalmazott párt­bizottsági titkár, a Munka Érdemrend arany fokozat, a Felszabadulási Jubileumi Em­lékérem, a Magyar—Szovjet Barátság arany fokozat ki­tüntetések tulajdonosa várat­lanul elhunyt. A Diósgyőrben született munkáslány az MKP újdiós­győri alapszervezet ifjúmun­kásaként lett a párt tagja 1948-ban. Agilitása, a moz­galom iránti elkötelezettsége, melyet a szülői házból ho­zott, hamar a politikai élet aktív részesévé tette. Már a következő évben a fővárosba küldték MNDSZ-iskolára, s utána a nöszövetség városi titkára lett. Életútján két, mindvégig meghatározó fel­adat vezérelte, ebből az egyik a párt nőpolitikái cél­jainak megvalósítása. Há­nyán és hányán gondolnak rá most elszoruló torokkal azok közül az asszonyok kö­zül, kiknek később úgy, mint a megyei pártbizottság nőfe­lelőse, — fogta a kezét, se­gítette pályáján, vagy éppen pályára juttatásánál bábás­kodott. Feleség volt közben, s anya. Kis családja napi gond­jai mellett soha nem szorult háttérbe a nagyobb család, a nagyobb közösség érdekében végzett - nem napi nyolc órát, hanem annál többet igénylő — munka. Közéletiségének másik vé­gig vezérlő vonala 1958-ban kezdődött, amikor a Magyar -Szovjet Baráti Társaság me­gyei titkára lett. Az általa ki­alakított széles aktívahálózat­tal haláláig fenntartotta kap­csolatát. Ezért a munkájáért több elismerésben, kitüntetés­ben is részesült. Párt- és tömegszervezeti te­vékenysége során, a munkás­évtizedei alatt nemcsak Mis­kolcon, hanem az egész me­gyében szerzett barátokat, segítőtársakat, s a jó elv­társi kapcsolat kiépítésében méltán volt és marad to­vábbra is példaképünk. Utolsó munkahelye a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság volt, mint pártbi­zottsági titkár onnan ment nyugdíjba. A vállalat Bonta Lajosnét saját halottjának te­kinti. Maovar—aíhán gazdasági tárgyalások Ma ősszel az Országgyűlés Vállalati tanács alakult tegnap a megye egyik leg­nagyobb vállalatánál, a hat és fél ezer dolgozót foglal­koztató Borsodi Vegyi Kom­binátban. A vállalat jövőbe­ni munkáját irányító tanács alakuló ülésén jelen volt Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára, Básti János, az SZMT vezető tit­kára és Újhelyi Tibor, a Ka­zincbarcikai Városi Pártbi­zottság első titkára. A vállalati tanács alaku­ló ülésén elsőként a szerve­zeti, működési szabályzatot fogadta el a 3.3 tagú testület, majd megválasztották a ta­nács elnökét és elnökhelyet­tesét. A testület elnökének Kovács Zoltán főosztályve­zetőt, elnökhelyettesének Szoboszlai Árpád főosztály- vezetőt javasolta az előkészí­tő bizottság. A javaslatot a tanács tagjai egyhangúlag elfogadták. Ezt követően került sor az eddig is hivatalban levő ve­zérigazgató megválasztásá­ra, amelyet a tanács tagjai titkos szavazással döntöttek el. A szavazás eredménye alakján a vállalati tanács tagjai újabb öt esztendőre bizalmat szavazták Tolnai Lajosnak, a BVK eddigi ve­zérigazgatójának. Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára hozzá­Borsodi A borsodi, hevesi, nógrádi kisdobosok és úttörők az el­múlt iskolaévben is kiemel­kedő eredményeket értek el a hasznosanyag-gyűjtő verseny­ben. A három megye általá­nos iskolai tanulói az 1984— 85-ös tanévben csaknem 8 millió forintot érő vasat, fé­met, papírt és textilhulladé­kot adtak át az átvevőhe­lyeken. Ebből a borsodiak részesedése csaknem 5 'piil- lió forintot tett ki. Ezt a jó gyűjtőmunkát köszönték meg a tegnap, Miskolcon megtar­tott ünnepségen az Észak­A sertéstermelés és -ter­meltetés témakörben tanács­kozást rendezett tegnap a Kistermelők Megyei Klubja á Teszöv, a Mészöv, illetve a Borsod Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat a megye sertéstartó nagyüze­meiben dolgozó szakembe­rek és a kistermelők részé­re. Bredács Béla, a Debreceni Állattenyésztő Vállalat mis­kolci kirendeltségének veze­tője, a MAE állattenyésztési szakosztályának elnöke kö­szöntötte a résztvevőket. El­mondotta: az elmúlt évek­ben a hazai sertéstenyésztés dinamikusan növekedett, ám az idén fejlődésében megtor­pant, a termelői kedv csök­kent. Megyénk nagyüzemei­ben a stabil kocalétszám el­lenére is visszaesés figyel­hető meg, igaz, Borsod me­gye sertéshús-termelését min­dig is a kistermelők tartási kedve határozza meg. Vitaindító előadásában Né­meth Attila, az Állatforgal­mi és Húsipari Tröszt fő­osztályvezető-helyettese a ki­alakult helyzetről, valamint a továbblépés lehetőségeiről beszélt. Magyarország sertés­szólásában utalt arra, hogy e fontos változással, a vállala­ti tanács megalakulásától, 1986. január 1-től kezdve, a tulajdonosi jogokat és az ez­zel járó kötelezettségeket az eddigi irányító testületek a tanács tagjainak kezébe ad­ják. Ezt követően rajtuk múlik, hogyan tudják majd a demokratikusan meghozott döntésekkel a gazdasági ve­zetést segíteni a napi fel­adatok végrehajtásában. Fontos, hogy ez a mechaniz­mus a jövőben eredménye­sen működjön, és elősegítse a vállalat továbbfejlődését. Tolnai Lajos vezérigazgató pedig arról szólt, hogy az élet, a világpiac igen szigo­rú követelményeket fogal­maz meg valamennyi hazai vállalat számára, így a BVK-ban is csak kemény, fegyelmezett munkával le­het elérni a célokat. Tudjuk, — mondotta —•, hogy a jö­vő év is nehéz lesz, hiszen a továbbfejlődéshez új erő­források kellenek, fokozni szükséges az innovációs készséget, a külső erőforrá­sok bevonását, és meg kell teremteni a legmodernebb technika átvételének, alkal­mazásának a feltételeit is. Ez a munka a jövőben is fegyelmezett magatartást, az eddigieknél nagyabb oda­adást követel a vállalat va­lamennyi dolgozójától. sikerek magyarországi MÉH Nyers­anyag-hasznosító Vállalat vezetői. A legjobb helyezést elért úttörőcsapatokat (Sze­rencs, Szikszó, Bükkábrány, Hejőbába, Rudabánya, Bod- rogszegi, Gesztely, Újharan­god, Csincse) Papp Lajos, a MÉH Vállalat igazgatóhe­lyettese köszöntötte, majd átadták a jutalmakat a ta­nulóknak, a gyűjtési mun­kát szervező pedagógusok­nak. Valamennyiüket a mis­kolci Vadász klubban látták vendégül. tartó nagyhatalomnak szá­mít — mondotta —, hiszen az egy lakosra jutó sertés­létszám, valamint az előál­lított sertéshús mennyiségé­ben a világ első tíz országa között van hazánk. Ez lehe­tővé teszi, hogy a belső el­látáson kívül exportra is termeljünk, de a külpiacon termékeinkkel csak akkor versenyezhetünk, __ ha azok minőségben is megfelelnek. Szerencsére az elmúlt húsz évben a sertéságazaton belül a mennyiségi növekedés mellett minőségi javulás is bekövetkezett. Az 1968-as év­től a nagyüzemet átszervező iparszerű sertéstartás a ház­táji gazdálkodás szemléleti változását is eredményezte. Mindezt a statisztikai adatok is bizonyítják. Az elmúlt nyolc év alatt a minőségben 2,5 százalékot javult a nagy­üzemtől felvásárolt vágóser­tés, azaz ennyivel több hús Megállapodást kötöttek az 1986—90. évi magyar—albán árucsere-forgalomról és az ez­zel kapcsolatos fizetésekről csütörtökön Budapesten. Az egyezmény — amelyet Amb­rus János magyar és Pajtim Ajazi albán külkereskedelmi miniszterhelyettes írt alá — további növekedést irányoz elő a kölcsönös áruszállítá­sokban. A magyar export­termelődött a sertéseken, a zsírral szemben. Ugyanez a háztáji sertéseknél 2 száza­lék. Az igényes külpiac a minőség további javítását igényli. Ez pedig kihat az állatforgalmi és húsipari vállalatok termeltetési mun­kájára. A jövőben jobban oda kell figyelni arra, hogy a kistermelői kedv élénkíté­se mellett a tartás a minő­ségre törekedjen. A húsipari vállalatok évente 60—70 ezer vemhes kocasüldőt helyeznek ki a háztájiba. 1987-től már csak az a kocasüldó kerül­het ki a kistermelőkhöz, amelyet előzőleg szalonna­vastagságra bemértek. Erre az intézkedésre azért van szükség, hogy a jövőben több kistermelőt lehessen be­vonni az exportfeladatok megvalósításába. Ma, a magyar sertésállo­mány genetikai képessége alapján világszínvonalú — hangsúlyozta Németh Attila. ban újra helyet kapnak a komplett berendezések, a műszerek, a hagyományos­nak tekinthető hengerelt­áruk, az alumíniumcikkek, a gyógyszerek és egyes élelmi­szerek, mint például az ét­olaj és a zsír. A behozatal elsősorban — a már koráb­ban is importált — benzin­ből, réztermékekből, dohány­ból és cigarettából áll. — Ugyanakkor az előállított hústermékek ezt a színvona­lat nem tükrözik. Miért? Mert a feletetett takarmány nem megfelelő minőségű. Már régóta feszítő gond, hogy a növénytermesztők nem minőségi termelésre, hanem mennyiségre töreked­nek. A jövőben fontos ten­nivaló az ellentmondás fel­oldása csakúgy, mint a jö­vedelmező sertéstartás felté­teleinek megteremtése, amely­re már számos intézkedés született ebben az évben. Ilyen például az 1986. ja­nuár 1-től életbe lépő új fel- vásárlási árak, az egyszerű­södő árrendszer. A vitaindító előadást hoz­zászólások követték, ame­lyekből kiderült, hogy me­gyénk nagyüzemi sertéstar­tói és kistermelői érdeklő­déssel várják az új intézke­déseket, reformokat. bea Ma megkezdi munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. A törvényhozó testületnek a Minisztertanács azt javasol­ta, hogy az alkotmány és a választási törvény kiegészí­téséről, valamint a népgaz­Módosuló (Folytatás az 1. oldalról) ezer forinttal, a 0 főnél na­gyobb családok 60 ezer fo­rinttal több kedvezményes hitelt vehetnek fel, mint ed­dig. A kedvezményes köl­csön kamata változatlanul 3 százalék, lejárata: pedig ma­ximálisan 35 év. Újdonság az áthidaló hitel, amelyet a ré­gi lakással rendelkezők ve­hetnek igénybe, ha újat akarnak építeni. A hitel azt az átmeneti időszakot segít áthidalni, amely alatt elké­szül és beköltözhetővé válik az új épület, s a tulajdono­sok a régi lakást értékesít­hetik. A hitel kamata egy éven belüli visszafizetés ese­tén 8. két éven belül 10, ezen túl pedig 12 százalék. Ugyancsak kedvezmény, hogy az ifjúsági betét utáni különkölcsön a magánforga­lomban történő lakásvásár­láshoz is igénybe vehető. Változik — a takarékossági időtartam függvényében — a különkölcsön felső határa és összege. Szabadabbá vá­lik a munkáltatói támoga­tások felhasználása. Január­tól ezek a támogatások fel- használhatók magánforgalmú lakásvásárlásra, felújításra és korszerűsítésre is. A helyi tanácsok támogatási lehető­sége ugyancsak bővül, a va­lóban rászoruló családoknak a lakáshoz jutás és a fenn­tartás bármilyen költségének viseléséhez vissza nem térí­tendő támogatást nyújthat­nak. Ennek feltételeit a he­lyi tanácsok rendeletben ha­tározzák meg. Változások lépnek érvény­be a lakásügyi jogszabályok­ban is. A tanácsok lehető­séget kapnak, hogy — a bérlakásokról való lemondás, illetve nagyobb lakások ki­sebbre történő cseréjének A leszerelés, a fegyverke­zési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza — megfékezése to­vábbra is elsődleges helyen fog szerepelni az ENSZ munkájában — jelentette ki szerdán Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet fő­titkára. A jubileumi ülésszak végeztével tartott sajtókon­ferenciáján rámutatott: nem szabad megengedni a nuk­leáris fegyvereknek a világ­űrben való megjelenését. Hangsúlyozta: a jövő eszten­dőben — 1986-ot az ENSZ a nemzetközi béke évévé nyilvánította — különösen fontos megőrizni a nemzet­közi életnek a most vé­get érő évben jelentkező kedvező elemeit. Megállapí­totta, hogy a genfi szovjet- amerikai csúcstalálkozó ked­daság VII. ötéves tervéről, továbbá az 1986. évi költség- vetésről és a tanácsok 1986 —90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavas­latokat tűzze napirendre. jogszabályok ösztönzése érdekében — a normatív központi szabályo­zás helyett önállóan szabá­lyozzák a pénzbeni térítés mértékét. A tanácsok így lényegesen magasabb össze­get fizethetnek ki — a la­káshasználati díjnak akár a nyolcszorosát is — térítés­ként, Lehetővé válik az is, hogy lakással nem rendelke­ző idős emberek — tanácsi bérlakás leadása nélkül — nyugdíjasházi lakáshoz jus­sanak. Ebben az esetben azonban háromszoros-ötszö­rös ^mértékű lakás-használat­bavételi díjat kell fizetni­ük. Mivel számottevően meg­növekedett az igény a nyug­díjasházak iránt, indokolt a lakossági erőforrások foko­zottabb bevonása. A jövőben így szövetkezeti formában is épülhetnek, illetve működ­hetnek nyugdíjasházak. Kedvezően változnak az állami tulajdonú házingatla­nok értékesítésének feltéte­lei. Jelentős 40 százalékos engedmény illeti meg a ve­vőt, ha a vételárat egy ősz- szegben kifizeti, illetve ará­nyos kedvezményt kap, áld a részletfizetéskor a szerző­désben foglaltaknál többet törleszt. A legalább 15 éve fel nem újított épületeknél a vételár a forgalmi érték teljes összegének 30 száza­lékáról 15 százalékra csök­ken. A jövőben a helyi taná­csok a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő otthonokban élők számára — lakáshoz jutásuk meg­könnyítése érdekében — tá­mogatást adhatnak. Emellett az itt élők lakásvásárlás esetén 150 ezer forintig, la­kásbővítés, toldaléképítés esetén pedig 120 ezer fo­rintig kamatmentes köl­csönt is igénybe vehetnek. vező befolyást gyakorolt a nemzetközi légkörre, mert ösztönzőleg hat több, az emberiség előtt álló sors­kérdés megoldására. Regionális kérdésekről szólva Cuellar leszögezte, hogy a Közel-Keleten, min­denekelőtt Libanonban véget kell vetni az erőszaknak. Ál­lást foglalt a térséggel fog­lalkozó nemzetközi értekez­let mielőbbi összehívása mellett. Bizonytalannak nevezte a főtitkár a közép-amerikai helyzetet, s rámutatott, hogy ennek gazdasági és társadal­mi összetevői vannak. Szük­ségesnek tartotta a Contado- ra-csoport tevékenységének folytatását a térség problé­máinak tárgyalásos rende­zése érdekében. Az élvonalban vagyunk, de... Sertéstenyésztők tanácskozása Az ENSZ főtitkárának nyilatkozata r NAGYKÉPERNYŐS SZÍNES TELEVÍZIÓ VÁSÁROLHATÓ A FEHÉRVÁR ÁRUHÁZBAN ! Távszabályozós,teletextes, 16 programos készülékébe a LEGJOBB KÉPCSÖVET szerelte be a VIDEOTON! ára: 44 800 Forint

Next

/
Thumbnails
Contents