Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-17 / 295. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. december 17., kedd Magyar küldöttség utazott a KGST 41. ülésszakára (Folytatás az 1. oldalról) munkában, sem a közéletben. Az egyházak, a vallásos emberek részt vesznek az ország építésében, közéleti tevékenységüket a népfront segíti — emeli ki az állásfoglalás. Kitér arra is, hogy a nemzetiségek jól érzik magukat közös hazánkban, dolgoznak érte, boldogulnak benne. Ott vannak képviselőik a társadalmi és az állami élet vezető testületéiben, s ez is előmozdítja egyenjogúságuk fejlődését. A dokumentum fontos feladatként említi a cigányság társadalmi beilleszkedésének felgyorsulását, majd megállapítja, hogy a népfront intézményes közéleti cselekvési lehetőséget kíván nyújtani az ifjúság különböző rétegei számára, s részt vállal az időskorúak érdekeinek feltárásában és képviseletében is. Feladatának tekinti, hogy segítse a nemzedékek közötti egység és egyetértés fejlesztését. A Hazafias Népfront közjogi funkciójának keretében nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében. A legjelentősebb feladatok közé tartozik a szocialista demokrácia fejlesztése és gyakorlati érvényesítése a politikai irányítás és intézményrendszer további alakításában. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a mozgalomban a társadalompolitika: a helyi önkormányzatok erősítése, a településfejlesztés, a nőpolitika, az időskorúak problémái, az értelmiségpolitika, a szociálpolitika; kiemelt jelentőségű az életmód, a, j gsaládvédelem, az 'íyüsagpojitika, a művelődés, a környezetvédelem — végső soron a nemzet egészét érintő — ügye. A társadalompolitikai feladatokat áttekintve a dokumentum szól arról: jövőnk megalapozásának elsőrendű féltétele, hogy a népesség évek óta tanó csökkenését mérsékeljük, mielőbb szüntessük meg. Ezután hangsúlyozza, hogy az indokolatlan társadalmi egyenlőtlenségekre s bizonyos újratermelődő társadalmi igazságtalanságokra figyelemmel a népfrontnak is többet és elmélyültebben kell foglalkoznia a nehezebb sorsú rétegek és családok gondjaival, a szegénység problémáival. A dokumentum a továbbiakban leszögezi: a népfront ismeri és vállalja az építőmunka nehézségeit, a- megújító kezdeményezések kockázatait, támogatja a párt törekvéseit, a politika, a gazdaság fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. Tisztában van azzal, hogy a gyorsabb haladás alapjait nem lehet rövid távú erőfeszítésekkel szilárdan lerakni. Minden körülmények között szem előtt tartandó követelmény azonban, hogy ’ a szocializmus építése együtt járjon a lakosság életkörülményeinek javulásával, az életmód, a kultúra, a társadalmi és emberi’ élet szocialista irányú fejlesztésével, a társadalmi igazságosság erősödésével; s hogy a nemzet a mérsékletre intő időben is gyűjtsön erőt a további haladáshoz. A Hazafias Népfrontnak, kötelessége a társadalomban bekövetkezett változásoknak ' megfelelően és az elmúlt évtizedekben felnövekedett új nemzedékek igényei szerint keresni és megtalálni azt a hangvételt, stílust, tartalmat, azokat a módszereket, amelyek az eddigieknél jobban megfelelnek az országépítő nemzeti egységünket és a szocialista nemzetköziség eszméjét szolgáló céljainknak. Ugyancsak a mozgalom elemi kötelességeként jelöli meg az állásfoglalás azt, hogy segítse a társadalmunkat, gazdaságunkat, intézményrendszerünket megújító reformfolyamatot, ennek keretében a tanácsok önkormányzati szerepének, a vállalatok és szövetkezetek önállóságának erősödését. Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy mind a településeken, mind pedig a munkahelyeken jóval nagyobb teret kell nyernie a közvetlen demokráciának, annak érdekében, hogy a társadalom egyes rétegei — főként a fiatalok — tevékenyebb részesei lehessenek az érdemi közéletnek. Ehhez is kapcsolódó feladat a határozott fellépés a felelőtlenség, a fegyelmezetlenség, a naplopás ellen, a korrupció, a jogtalan előnyszerzés visszaszorítására. Szükséges, hogy a népfrontmozgalom meggyőző munkájával a társadalmi értékrend egyik talpkövévé tegye azt a felfogást, amely szerint a munka a személyes boldogulás legfőbb forrása. A gazdaságpolitikai feladatokat rögzítő fejezet a legközvetlenebb tennivalók közül a gazdasági élénkülés megindítását és ennek érdekében a megújulási folyamat következetes továbbvitelét, a rugalmasan alkalmazkodó, hatékonyabb gazdaságirányítás kialakítását tartja a legfontosabbnak. A határozottabb cselekvéshez nélkülözhetetlen a tennivalók pontos meghatározása és a hibák őszinte feltárása. A népfront egyetért azzal, hogy a megalapozott és növekvő ütemű fejlődéshez elengedhetetlen a termelési és termékszerkezet átalakításának meggyorsítása, a tudományos eredmények mind szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése. A dokumentum hozzáfűzi, hogy mindennek feltétele a műszaki fejlesztés meggyorsítása, s egyre sürgetőbb, hogy méltó rangot kapjanak a műszakitudományos ismeretek. Külön kiemeli a gazdasági célok elérésében oly fontos emberi tényezők szerepét, hangoztatva: helyeseljük a vállalati tanácsok, az üzemen belüli új fórumok megalakulását, az igazgatók demokratikus választásának elterjedését. Felvilágosító munkánkban — a szakszervezetekkel együttműködve — igyekszünk a lehető legszélesebb körben tudatosítani, hogy a vállalati, szövetkezeti dolgozók, a fizikai munkások, az értelmiségiek, az alkalmazottak nemcsak szorgalmukkal, hozzáértő, lelki- ismeretes munkájukkal és fegyelmezettségükkel mozdíthatják elő a termelés, a szolgáltatás fejlesztését. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a népfrontmozgalom, vállalja mindazoknak a kormányzati és vállalati törekvéseknek támogatását, ame-i lyek célja a nagyipar hatékonyságának növelése, meg-, határozó szerepének erősítése. A mezőgazdaság elért eredményeinek, színvonalának fenntartásához ugyancsak fontos társadalmi érdekek fűződnek; szükséges, hogy a szabályozó rendszer még inkább serkentse- az élelmiszer-termelést, az értékesítési feltételek kedvezőbbé tételét, s javuljon a mezőgazdaság ipari háttere. A népfront támogatja a szocialista nagyüzemekhez integrált háztáji és kistermelés továbbfejlesztését, erősíti a kertbarát- és kisállattenyésztő mozgalmat. A mozgalom fontos feladatnak tartja, hogy a közreműködésével kidolgozott terület- és településfejlesztési határozat céljai megvalósuljanak. A kiegyenlítettebb és arányosabb fejlesztés nyújtson nagyobb esély- egyenlőséget a települések és lakosaik részére a társadalmi javak eléréséhez. A településfejlesztéshez nélkülözhetetlen a helyi tanácsi gazdálkodás önállóságának, növelése, s az, hogy a nyílt településpolitika mindenütt váljon gyakorlattá. A népfrontbizottságok ezt segítendő vállalják a tervek közösségi véleményezésének, s a társadalmi munkaakcióknak megszervezését. A környezet- és természetvédelem feladatainak megoldáséban a cselekvő társadalmi közreműködés szervezését és kiszélesítését vállalja a mozgalom, kiegészítve ezzel az állam, a gazdálkodó szervek környezet- védő és -(kímélő törekvéseit. Ugyancsak változatlan feladatának tekinti a fogyasztói érdekvédelem erősítését. A művelődéspolitikai teendőkkel foglalkozó fejezet bevezetőiben hangsúlyozza: a népfront ismeretterjesztő tevékenysége arra irányul, hogy a lehető legtöbb ember eljusson a politikai érettségnek arra á fokára, ahol természetes az elkötelezettség és a felelősségérzet, hiszen csak ez lehet a társadalmi közmegegyezés szilárd alapja is. A mozgalom minden kezdeményezést segíteni kíván, akár a szakmai ismeretek gyarapítását, akár az általános műveltség terjesztését szolgálja. Az állásfoglalás kiemeli a művelődés közösségteremtő és -megtartó erejének jelentőségét, utalva arra, hogy mind több helyen jönnek létre az állampolgárok öntevékenységének teret nyújtó körök, egyesületek, társaságok, klubok. A szocialista demokrácia gyakorlására is módot adó tevékenységük méltó a népfrontmozgalom támogatására. A fejezet külön kitér a történelmi múltunk megismerése, a hagyományok megőrzése, történelmi önismeretünk erősödése szempontjából oly fontos honismereti mozgalom munkájára, valamint az Olvasó népért mozgalom tevékenységére, amelynek vállalnia kell a társadalmi igények feltárását, ezek továbbítását, és a könyvkiadás, illetve -terjesztés feletti ellenőrzést egyaránt. Ugyancsak foglalkozik a társadalmi magatartás- és érintkezéskultúra elsivárosodásával, benne be- szédkultúránk állapotával, hangoztatva, hogy a Hazafias Népfront örömmel üdvözölne egy olyan mozgalmat, amely társadalmilag szentesített és megkövetelt érintkezési, magatartási normák kialakítását, elterjesztését tűzné ki célul. Végül a népfrontmozgalom nemzetközi törekvéseit rögzíti az állásfoglalás. Hangsúlyozza: a népfront részt vállal a béke legfőbb védelmezőjének, a szocialista közösségnek erősítéséből. Fejlesztjük együttműködésünket a szocialista országok testvérszervezeteivel, mozgalmaival, velük összehangoltan lépünk fel a nemzetközi küzdőtéren. Nemzeti ügyünknek tekintjük a barátság elmélyítését a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel. A HNF a kölcsönös érdekek alapján fejleszti nemzetközi kapcsolatait a békéért és a haladásért küzdő mozgalmakkal és személyiségekkel, a demokratikus pártokkal. a nemzeti felszabadító erőkkel. Szolidáris a fejlődő országok népeivel, támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a népelnyomó rendszerek, az újgyarmatosítás elleni küzdelmet. A népfront fejleszti kapcsolatait a tőkés országok mindazon szervezetéivel, pártjaival, akik erre az egyenjogúság alapján hajlandók. Kész a közös fellépésre, s a párbeszédre minden szervezettel, amely híve a katonai és politikai feszültség csökkentésének, a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításának. Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének vezetésével küldöttség utazott hétfőn Moszkvába, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 41. (rendkívüli) ülésszakára. A magyar delegáció tagjai közül Lázár Györggyel együtt utazott el Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügyminiszté- rktrni államtitkár. Moszkvában csatlakozik a delegációhoz Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk álVállalati tanács alakuló ülést tartottak hétfőn, a Miskolci Tanácsi Építőipari Vállalatnál. A vállalat további működésére és fejlődésére kiható új vezetési forma 1986. január 1-én lép életbe, amikortól a MIÉP az új irányítási forma előnyeit kihasználva igyekszik megfelelni a jövő nagyobb feladatainak. A vállalati tanács alakuló ülését jól előkészítették és első napirendi pontként a 18 tagú tanács alakult meg, majd megválasztották az irányító szerv elnökét és elnökhelyettesét. A nyílt szavazással megtörtént választáson a tanács elnökének dr. Popovics László jogi és igazgatási osztályvezetőt, elnökhelyettesének pedig Rácz István műszaki osztályvezetőt választották. Ezt követően került sor a vállalat igazgatójának titkos szavazással történő megválasztására, megerősítésére. A vállalati tanács tagjai egyhangúan Dudla Balázsnak, a MIÉP fél éve hivatalban lévő igazgatójának megbízatását hosszabbitották meg, így az eddigi igazgató újabb öt évre szóló megbízást kapott. Az újonnan megalakult vállalati tanács ezt követően az 1990-ig szóló 5 éves időszakra meghatározta az igazgató tennivalóit is. A középtávú feladatkör meghatározásából kiderült, hogy a munka zömét a vállalat dolgozói a jövőben is Miskolcon végzik majd. A VII. ötéves terv időszakában a kapacitás mintegy egy- harmadát rekonstrukciós feladatokkal kötik le, amely az eddigieknél is bonyolultabb és összetettebb munkát, A lenini Komszomol Központi Bizottsága 30 magyar ifjúsági vezetőnek - kitüntetést adományozott a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítésében és lebonyolításában végzett eredményes landó KGST-képviselője, T tényi Pál, az Országos Mi szaki Fejlesztési Bizotts; elnöke és Szigeti István, hí zárok állandó KGST-képv selőjénék helyettese. A küldöttséget a Ferihi gyi repülőtéren Marót! László, a Minisztertanács e roökhelyettese, Bányász Rí zső államtitkár, a Tájéko: tatási Hivatal elnöke < Raft Miklós, a Minisztert; nács titkárságának vezető; búcsúztatta. Jelen volt Be risz Sztukalin, a Szovjetuni budapesti nagykövete is. szervezettséget és megúji lást követel a vezetőktől é a dolgozóktól egyaránt. Nincs könnyű helyzetben MIÉP, hangsúlyozták a váj lalati tanács különböző be osztásban dolgozó tagjai, i vállalatnak más építőipai cégekkel kell versenyeznie munkáért és a jövőbe: mind a gazdálkodás, mind munkavégzés, mind a fejlő dés terén a maximumot kel nyújtania. A megújulásho nem áll nagyobb összeg ren delkezésre, csak a belső tar talékok jobb kihasználásé val, hatékonyabb gazdálko dással, a meglévő tudás anyag jobb hasznosításává nyílik lehetőség az előbbri lépésre. Alföldi László, ; Miskolci Városi Pártbizott ság osztályvezetője hangsú lyozta, hogy most új szakas: kezdődik a MIÉP életében, é: ebben nagyobb szerepet kaj a demokrácia s a kollektn döntés. A vállalati tanács é: a tisztségében megerősített igazgató garancia lehet arra, hogy a Miskolci Építőipari Vállalat a jövőben is jól végzi majd el a feladatait a város érdekében, mindenki megelégedésére. Sim- kó János, a váíosi tanács elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a jövőben megváltozik a felügyeleti szerv és a vállalat kapcsolata, de továbbra is közös érdek, hogy a városképet formáló, alakító építőipari vállalat jól végezze a munkáját. Dudla Balázs igazgató megköszönte a bizalmat és arról szólt, hogy a kollektíva ellenőrzése, segítsége lehetőséget adhat a talpon maradásra és a megújulásra. munkájuk elismeréseként. A kitüntetéseket hétfőn Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete adta át. Vállalati tanács a MIÉP-nél Komszomnl-kitüntetés magyar ifjúsági vezetőknek Újjáalakult a szakszervezetek miskolci szakmaközi bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) üzemi és intézményi szak- szervezeti titkárok egy része nem ismerte fel a szakmaközi bizottságban rejlő lehetőségeket. A jövő (feladatai kapcsán megfogalmazódott, hogy az újjáválasztott szakmaközi bizottságnak és a vezetőségnek nagyobb figyelmet kell fordítania a városi gondokra, aktívabbá kell tenni az összekötőik tevékenységét, fokozni kell egyéni felelősségüket, s nem utolsósorban erősíteni szükséges a területi csoportok tevékenységét. A beszámolót követő vitában felszólalt Kalóczkay Istvánná, a városi pártbizottság titkára is. Köszönetét fejezte ki az eddig végzett munkáért, s kérte a bizottság tagjait, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel munkálkodjanak, hiszen az idő bebizonyította, hogy a szakmaközi bizottság létezése nélkülözhetetlen a város életében, s jelentős politikai tényezővé vált. Véleményező, javaslattevő szerepével sóikat segített a városi párt- bizottságnak, s ezt a segítséget az elkövetkezendő években is igénylik. Básti János vezető hangsúlyozta, hogy a jövőben még nagyobb feladat hárul a bizottság tagjaiba, melyet csak az erőforrások jobb kihasználásával oldhatnak meg. A beszámoló ülés második napirendi pontjában került sor a szakmaközi bizottság vezetőségének megválasztására. Elnöknek Szuchy Róbertét, titkárnak pedig Lázár Gáspárt választotta a bizottság. (csákó) (Folytatás az 1. oldalról) cégünk feladata a zöldséggyümölcs ellátás, annyiban téves, hogy az ellátásról való gondoskodás, annak biztosítása a tanácsi szervek feladata. Vállalatunk feladata viszont, hogy kereskedelmi tevékenységet folytasson, mégpedig úgy, hogy az nyereséges is legyen. Mindezek ellenére —, bár a többcsatornás ellátásnak egyre kisebb mértékben vagyunk részesei — tőlünk telhetőén mindent megteszünk azért, hogy megyénkben jó legyen a zöldség- és gyümölcsellátás. A legtöbbet tesszük ezért többek között a legnehezebb időszakban, a téli hónapokban, amikor a tárolt gyümölcs- és zöldségfélékből szinte teljes egészében mi biztosítjuk a zavartalan ellátást. Vállalva ezzel azt is, hogy az emiatt keletkezett jelentős és egyre jelentősebb ráfizetést egyéb tevékenységeink nyereségéből kompenzáljuk. Mivel vállalatunk nincs jelen Leninváros kiskereskedelmi, bolti zöldség-gyümölcs ellátásában, a cikk különböző összehasonlításai sem felelhetnek meg a valóságnak. így többek között nem lehet panasz Leninvá- rosban zöldség- és gyümölcsárainkra sem. Tény viszont, hogy a megyében saját boltjainkban a fogyasztói átlagárak 1985 első tíz hónapjában az 1984. évi fogyasztói átlagárakhoz viszonyítva a jelzett, a tervezett 6—8 százalékkal szemben csak 0,8 százalékkal növekedtek. Ugyancsak alaptalan a cikkbeli megállapítás, miszerint: „nem véletlen, hogy a tanács illetékesei írásban kérték a vállalat igazgatóját, vizsgálja felül a leninvárosi egységekben e cikkek árkialakítását”. A cikk utolsó bekezdésének állításai, miszerint; „.. a Zöldérten keresztül beszerzett áruk választéka szűk körű, a megrendeléseknek szinte a felét sem tudják biztosítani, s a kiszállított zöldség vagy gyümölcs minősége már az átvétel időpontjában is sokszor kifogásolható” — nincsenek rendben. Vállalatunk valóban szállít némi árut a leninvárosi kiskereskedelmi boltokba, de ezek a megrendelőink, a Borsodi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat hat boltja, a választékot nem kifogásolják. A zöldség-gyümölcsfélékből ugyanis az év legnagyobb részében szinte mindenkor az adott időszakban másutt is meglevő választékkal rendelkezünk. Ezt rendszerint a főleg csak a legkeresettebb árukat megrendelő leninvárosi boltok számára is biztosítani tudjuk. Előfordulhat, persze, hogy hiánycikket a Zöldért Vállalat sem tud kínálni és azt megrendelésre szállítani sem tudja. De, hogy ez milyen mértékben érinti, befolyásolja Leninváros ellátását, az a következő adatokból lemérhető: 1985. első tíz hónapjában a cikkben említett 1800 tonnás és 28 millió forint értékű forgalomból 95 tonnányi árut szállítottunk a már említett hat boltba 1 millió 178 ezer forint értékben és ez a mennyiség a boltok 91 tonna megrendelésének nem csupán mintegy fele, hanem annál négy tonnával több. Ezek a valós tények a Zöldért Vállalat leninvárosi ténykedésével kapcsolatosan.” — írja Matlák Zoltán igazgató.
