Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. november 14., csütörtök Filmlevél A tanítványok A Kovács Imrét idéző Török Imre letartóztatása a film elején (Töiök Imre alakitója Balkay Géza, mögötte a detektív, Jeney István). Haverok, barátok, cimborák Közösségi kötődéseink, -a gyereknek nagyon hiány- társas kapcsolataink sűrűjéMŰSOROK Bizonyára ' meglepőnek hangzik a napjainkban egyetemre kívánkozó fiataloknak A tanítványok című új magyar film egyik főszereplőjének, az Eperjes Károly játszotta Fehér Józsefnek, a tanyáról Budapestre indult érettségizett parasztfiúnak bemutatkozása az egyetemen : bekopogott az előtte ismeretlen Magyary Zoltán professzor szobájába, s közölte „Beiratkozni szeretnék és tandíjmentességet is kérek”. Mindez a harmincas évek végén volt. Akkor, amikor Fehér József a Pázmány Péter Tudományegyetemre a magyar paraszti valóságot hozta és Magyary profesz- szor, aki a Magyar Köz- igazgatástudomány i Intézetet is vezette, örömmel fogadta a szegényparaszti származékokat, mert ezekben a fiatalokban látta a maga segítőit, és az általa elképzelt magyar társadalom legfőbb támaszait. Az ő segítségükkel végzett nagyszabású felmérést az országban, kimutatva azt, hogy 9 millió lakosból 6 millió a nincstelen és a szűk arisztokrata birtokosréteg kezében úgy összpontosul a földtulajdon, hogy négy és fél ezer holdon felül van az átlag. Magyary professzor kutatási eredményeit kiállításon kívánta bemutatni, s ehhez nehezen, de sikerült megnyernie egykori professzor- társa, gróf Teleki Pál, akkori kultuszminiszter, a későbbi miniszterélnök engedélyét, sőt Teleki arra is vállalkozott, hogy megnyissa ezt a kiállítást, amely aztán az érintett arisztokrata társaság körében roppant botrányos visszahangot keltett, s Teleki miniszterelnökként be is csukatta a tárlatot. Amit eddig elmondtam, a magyar történelemnek egy valóságos epizódja és nagyrészt e köré fonódik Bere- ményi Géza filmjének története. Bereményi, akit költőként, Íróként, forgató- könyvi róként, műfordítóként ismertünk eddig, most filmrendezőként is, bemutatkozott, és első vállalkozásaként történelmi filmet csinált. A tanítványok ugyanis történelmi film, mert a fentebb említeti kiállítás rendezésének bemutatásában arról adott képet, hogy a háború felé sodródó Magyarországon az |egyetemi erők miként oszlottak meg, milyen is volt az a nagybirtokos Magyarország, amely mindenképpen a maga elavult állapotait akarta konzerválni. E film paraszti származék hőse, Fehér József, egy fillér nélkül kerül az egyetemre, majd egy grófi családhoz ajánlják az ifjú gróf instruktoraként, hogy segítsen annak a tanulásban. Ez alkalmul szolgál a rendezőnek arra, hogy bemutasson egy életformát, egy olyan grófi családot és környezetét, amely ennek a társadalmi rétegnek szinte minden vonását hordozza. Talán kicsit sokat is, mintha a dorbézolástól kezdve az adóhátralékig minden ennél a családnál jelentkezett volna. Jellemző egyébként a fiatal gróf és Fehér József első találkozása egy mulatóban, ahol a gróf 960 pengős pezsgőszámlát csinált, s mikor megkérdezi Fehért, mi erről a véleménye, ő azt válaszolja: nálunk ez harminc család havi bére. Történelmileg hitelesnek, igaznak érződik A tanítványok. A benne felvázolt történelmi eseményeket a kortárs igazolhatja. Egyes apróságok lényegtelenek, ám a történet előadásában zavaró az időrendnek a felbontása. Bereményi nem lineárisan vezeti végig a történetet, hanem időnként előrehozza, a 30—35 év múlva adódó eseményeket, hősének és fiának —, akit ugyancsak Eperjes Károly játszik — mai életepizódjait. s ez néha indokolatlan. A történet valójában véget ér akkor, amikor Teleki Pál öngyilkos lesz. mert akkor Magyarország már belesodródik a háborúba. Magyary professzornak a tanítványai is bizonyára szétszóródnak és mint tudjuk, nem az a Magyarország teremtődött meg egészen, amit ők annak idején elképzeltek, és a filmben Török Imreként szereplő Kovács Imre parasztpárti vezető is meg- hasonlott a mi világunkkal, és hazájától távol fejezte be életét. ('Erre a filmben van egy halvány utalás, de aki nem ismeri Kovács Imre munkásságát, életét, nehezen következtetheti ki a valós történéseket.) A rendező talán kicsit többel bíz a néző történelemismeretére, mint amennyivel a fiatalabb átlagnéző rendelkezik, s ezért a befogadásnál várhatók nehézségek, kisebb-nagyobb mértékben. Teleki Pál szerepeltetése is érdekes. E filmben hangsúlyt kap a politikus tudós szerepe, de nem tűnik ki, hogy ez a Teleki a magyarországi fasizmus elöfutárja volt első miniszterelnöksége idején, a húszas évek elején, majd második miniszterelnöksége alatt a legkegyetlenebb fasiszta törvények parlamenti elfogadtatója és az összeomlást előre sejtető öngyilkossága nem fedheti el egész múltját. Bereményi jó színészveze- tönek bizonyult, s igen jól is válogatta meg szereplőit. Kitűnő Telekiként Rajhona Ádám, Magyary professzorként Geíley Kornél, s Eperjes Károly, a hajdani Fehér József alakjában a legjobb formáját hozta. Benedek Miklós ben nyelvünk gazdagon kínálja a választási lehetőségeket, az árnyalatokat, hiszen értelem és érzelem más és más tartományait foglalja el az öregem, a komám, a pajtás, a haver, a cimbora, a barát, sőt, a kebelbarát titulus. Kérdés azonban: a mindennapi életben léteznek-e, élnek-e ezek a — nemcsak nyelvileg jogos! — megkülönböztetések ? Bizonyos: sokakban élnek, hatnak. De nem inkább azok-e a többség, akiknek elegendő az üdülőben töltött kél hét ahhoz, hogy harsány komámozással búcsúzzanak attól, akit vélhetően nem látnak újra, azo- ké a többség, akiknek néhány pohár ital lecsorgása a torkukon mindenkit édesapámmá, puszipajtássá tesz? Miért öregem az a munkahelyi kolléga, akit futólag látunk, s hogyan lett jó barátunk az, akit csupán néhány órája ismerünk? Köny- nyen mérnénk, adnánk barátságunkat? Vagy éppen a fordítottjáról van szó; a tegnapi haver ma pajtás, holnap komám, holnapután viszont az a hogyishívják lesz . .. ? Közösségi kötelékeinket, társas kapcsolatainkat átmeneti társadalmunk viszonyai folyamatosan átrendezik, véglegesen a múlt rossz emlékei közé lökve a kiszolgáltatottságra, az alázatosságra, a ranglétra mindenhatóságára alapozott ismeretségeket. Ma nem számít különlegességnek, ha a hétvégi telken összedugja fejét a két szomszéd, mit is, hogyan is kellene csinálniuk a. makacskodó szivattyúval, bár egyikük tanársegéd az egyetemen, a másik pedig bolti eladó. Ilyen apró gondok, az asszonyok befőzési módszerei, a gyerekek minden kötöttségtől mentes viszonya azután valóban könnyen formál barátságot az ismeretségből, amint örömet szerezhet a gyermekkori pajtás felbukkanása, a kalonacimborával történő véletlen találkozás a benzinkútnál, az étteremben vagy éppen egy főhatósági értekezleten. Valaha volt kapcsolataink soha nem véglegesen elvarrotl szálai életünk bonyolult szövedékének, ám ahhoz, hogy egy szál erős legyen, folyamatosán jelen legyen érzelmeinkben, cselekedeteinkben, gondolkodásmódunkban, nem elég a felszín, a futó csók a nők közölt, a hátla- pogatás, kézszorongatás a férfiaknál, a nahát, hívj már fel, a jó lenne egyszer ösz- szejönni családostól. Hisz- szük, holdudvarként fognak körül bennünket a barátok, ám egy nehéz helyzet, egy új beosztás, a nyugdíjba vonulás gyakran elég ahhoz, hogy e „barátok" — „barátnők” — holnap már csak biccentsenek, a házastárssal üzentessék meg, nem érnek rá, sértett képpel adják vissza a hónapokkal korábban kölcsönkért fúrógépet, A könyvtári munka egy sajátos területéről, a könyvtárpropagandáról rendez táj- konferenciát Miskolcon, a József Attila Klubkönyvtár- ban az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja és a Miskolc Városi Könyvtár. A tanácskozáson három előadás hangzik el. Győri Erzsébet a Könyvértékesítő Vállalat központi pro- pagandaszolgállatásait ismerteti, Léces Magdolna pedig a vizuális propaganda (például a plakátok) lehetőségeiről szól. Az ünnepi könyvhét megyei lapasztazo egyetemi jegyzetet vagy éppen a pénzt, amit baráti kölcsönként, szigorú titoktartással kértek- most viszont azt hírelik, ahol csak lehet, lelketlen uzsorásként vasaljuk be rajtuk a tartozást. Közösségi értékrendünk ellentmondásai, visszásságai hűen tükröződnek úgynevezett formális és nem formális, azaz — némi leegyszerűsítéssel — hivatalos és nem hivatalos kapcsolatainkban, amint magánkapcsolataink összessége, az egyének, a családok, a kisközösségek viszonyrendszerei visszahatnak a közösségi értékrendre. Ingatag terepen jár mindig az ember, amikor másokkal — tartósabb, tartós, ismétlődő — kapcsolatba kerül. A bizalmatlanság éppúgy hiba, mint az azonnali kitárulkozás, ám ezt sokkal-sokkal egyszerűbb a türelmes papíron rögzíteni, mint a valóságban gyakorolni. A valóságban ugyanis léteznek — mint a szerelmek — első pillantásra kialakult barátságok és évtizedek múltán ellenségekké lett kebelbarátok. Vannak cimborák, akikből barát lesz, s haverok, akikről évek elteltével sem tudunk többet, csupán azt, hogy remekül kezelik a tekegolyót, ám azt ne higgyük, kapcsolataink nyomtalanul siklanak el életünk felszínén, érintetlenül hagyják egyéniségünket. . . ! Valamilyen hatása, nyoma, mint a húrhoz érő ujjnak, mindazoknak van, akik rö- videbb-hosszabb időre a közelünkbe kerültek, azaz beléptek az életünkbe. E rezdülések, nyomok — gazdagodás vagy éppen sebek képében, formájában — semmivel sem állnak hátrább a fontossági sorrendben, mint a magunk törekvései, szándékai egyéniségünk formálásában. Hiszen éppen a kettő együtt adja azt a csodálatos — olykor keservesen is csodálatos — közeget, mely társas lénnyé tette, teszi az embert, mely egymáshoz kötődések bonyolult, más és más minőségű, értékű, de éppen különbözőségei okán is nélkülözhetetlen láncát hozza létre. Legyen ára barátságunknak! A viszonosság. Makarenko azt írta, „semmiféle barátság nem létezhet kölcsönös tisztelet nélkül”. S valóban ez, az emberi méltóság mindenre kiterjedő tisztelete, a másik helyzetének beleélő megértése, a nyitottság a másik iránt az alapja a barátságnak. A szellem nagyjainak barátságát gyakran világhír vette szárnyaira, barátságok halhatatlan műveket teremtettek a tudományban éppúgy, mint a művészetekben. Mégis, mert a világ köznapi emberek millióiból áll, a köznapion igaz, mély barátságok azok, melyek roppant szilárdságú tartókötelei lehetnek — legyenek! — létezésünknek; életünknek. M. O. latairól Környey László né, megyei könyvtárigazgató számol be. A tájkonferencia témái egyébként közvetlenül kapcsolódnak az olvasóvá neveléshez, az olvasók figyelmének felkeltéséhez. A rendezvényhez kapcsolódva kiállítás nyílik a József Attila Klubkönyvtár kiállító termében, Plakátok, a Miskolc Városi Könyvtár kiadványaiból címmel délután 3 órakor. A kiállítást Kovács László, a város tanácselnöke nyitja meg. rádió KOSSUTH: 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.30: Donizetti: A farsang csütörtökje. Egyfelvonásos opera. — 9.33: Filmzene. — 9.44: Nefelejcs. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Nádihegedü. — 10.50: Verbunkosok. nóták. — 11.39: Ádámcsutka. XXI/12. rész. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Meghívó. — 13.00: Évszázadok mesterművei. — 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. Vízimalom a Kács-folyó partján. — 14.10: A magyar széppróza századai. — 14.26: Liszt: Victor Hugo-dalok. — 15.00: Lapozgató. — 15.30: Daloló, muzsikáló tájak. — 16.05: Révkalauz. — 17.00: Rádiószinház. Lányok, lugasok. Hangjáték. — 18.06: Lajtha László: Soproni képek II. — 19.15: Frey tagék. il/l. rész. — 20.12: otto Klemperer vezényel. — 21.12: Operaáriák. — 21.40: Műhely főnökök. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Szabadi Vilmos hegedüestje. — 23.30: Szimfonikus táncok. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után . . . Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.05: Citerazene. — 8.20: A szabó család. — 8.50: A genfi csúcs napirendjén. II. rész. — 9.05: Napközben. — 12.10: Fúvószene. — 12.25: Néhány szó zene közben. — 12.30: A népművészet mestereinek felvételeiből. — 13.05: Nosztalgiahullám: Connie Francis. — 14.00: Nóták. — 14.15: Idősebbek hullámhosszán. — 15.05: Néhány perc tudomány. — 15.10: Opera- slágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Sanzonpódium. — 17.05: Rainer Brüninghaus dzsessztriója játszik. — 17.30: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. — 18.30: slágerlista. — 19.05: Operettkedvelőknek. — 20.00: Reklámparádé. — 20.03: A Poptarisznya dalaiból. — 21.05: A Rádió Kabarészínházának melléklete. — 21.35: Barangolás régi hanglemezek között. — 22.00: Maholnap. — 23.20: A mai dzsessz. Clark Terry felvételeiből. — 24.00: Toronyzene. — 0.15: Éjfél után... zenés műsor. 3. MŰSOR: 9.08: Magyarán szólva. — 9.23: Kamarazene. — 10.00: Mendelssohn: Éliás — oratórium. — 12.23: Chopin-müvek. — 13.05: Amiről a világ vitatkozik. — 13.35: Operarészletek. — 14.25: Népzene sztereóban. — 15.00: Pophullám. — 16.00: Európai Kulturális Fórum 1985. — 16.09: Bach- és Händel-müvek. — 18.30: Román nyelvű nemzetiségi műsor Szolnokról. — 19.05: Az új magyar zene hónapja a Rádióban. — 20.09: Beszélgetés a ,,Nagyvilágiról. — 20.41: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 21.26: David Bowie összes felvételei. — 22.00: Operaáriák. — 22.30: Az új magyar zene hónapja a Rádióban. Elektronikus zene. — 23.10: Madrigálok. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc (A tartalomból: Klári második élete — A dédestapol- csányi szociális otthonban — A költő-elnök — Oscar-díjasok a konyhában — Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete). — 18.00: Észak-magyarországi krónika (A Miskolc Város Tanács V. B. ülése a lakásfelújításokról tárgyalt — Politikai könyvnapok megyei megnyitó ünnepsége Leninvárosban — A 26. miskolci tévéfesztivál előkészítő bizottsági megbeszélése).— 18.25—18.30: Lap- és műsorelö- zetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna. — 9.00: iskolatévé. Történelem. — 9.30: Környezetismeret. — 9.45: Osztályfőnöki óra. — 10.00: A harmadik határ. Tévéfilmsorozat. — 10.55: Kalligráfia — a szépírás művészete. Angol rövid- filmsorozat. — 11.25: Klasszikus szimfónia. NSZK film. — 11.40: A múlt nyomában. Csehszlovák rövid filmsorozat. — 12.00: Iskolatévé. — 12.25: Képújság. — 15.20: Iskolatévé. Dejtácska. — 15.40: Szórakaténusz. — 16.00: Elő múzeum. — 16.25: Hírek. — 16.30: Az új-zélandi szarvasok. Uj-zélandi kisfilm. — 16.55: Útjelzők. Dokumentumfilm. — 17.45: Pedagógusok fóruma. — 18.20: Képújság. — 18.25: Reklám. — 18.30: Telesport. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tévéhíradó. — 20.00: Starsky és Hutch. Amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat. — 20.45: Panoráma. — 21.50: Hungar Hotels nemzetközi táncverseny. — 22.20: József Attila kortársai: And- rásfi 'Gyula. — 22.50: Tv-híradó 3. — 23.00: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.05: Képújság. — 18.10: Rest Miska. Mesejáték.— 19.10: Budapest—Wien. Dokumentumfilm. — 19.30: Tollvadá- szok. Román rövidfilm. — 19.50: Húsevő növények. Bolgár rövidfilm. — 20.00: Shock, ami sok. — 21.00: Tv-hiradó 2. — 21*20: Reklám. — 21.30: Alberta és Alice. NSZK tévéfilm. — 23.05: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: Iskolatévé. —, 9.20: Pedagógiai magazin. — 9.40: A gj zelem stratégiája. Szovjet c kumentumfiim-sorozat. — 10. Liverpooli számkivetettek. An; filmsorozat. — n.50: a televí diszpécserszolgálata. — 12.50:1 rek. — 16.05; Iskolatévé. 16.25; Orosz nyelv gyerekeké — 16.45: Királynak született., pán természetfilm. — 17.15:1« zép-szlovákiai magazin. — 17. Orvosi tanácsok. — 17.50: / tósok-motorosok magazinja. 18.20: Esti. mese. — 18.30: A 1 híradó sajtóértekezlete. — 19. Gazdasági jegyzetek. — 19.30: ^ híradó. — 20.00; Kereszteződ Tévéjáték. — 21.30: URH-koc val. — 22.00: Képek a Szovj unió népeinek életéből. —22. Hírek. — 22.50: Francia nye 2. MŰSOR: 16.10: Hírek. 16.15: A dicsőség emlékei, r kumentummüsor. — 16.40; G: rekeknek. felnőtteknek . . . 18.50; A rendőrség naplóját — 19.00: Tévétorna. — 19.10: 1 ti mese. — 19.30: Tv-híradó. 20.00: Fiatalok tévéklubja. 21.30: Időszerű események. 21.56: időjárás-jelentés. — 22. Ez történt 24 óra alatt. — 22. Felhívás. Tévéjáték. mozi BÉKE; Nyomás, utána! Szír olasz kalandfilm. 14 éven a liaknak nem ajánlott, kiérni III. helyár* Kezdés: nlO, fl2 3 órakor. A tanítványok. Szír magyar film, 14 éven aluliakn nem ajánlott! Kezdés: n6 ói kor. Montenegro. Színes sv film. 18 éven felülieknek! K. dés: fB órakor. — BÉKE K MARA: A bosszúállók újabb 1 landjai. Mb. szovjet film. K< dés: 4 órakor, szerelem Moi reálban. Mb. kanadai film. éven aluliaknak nem ajánk II. helyár! Kezdés: 6 órakor. KOSSUTH: Nyomás, utána! S nes olasz kalandfijm, 14 év aluliaknak nem ajánlott, emelt, III. helyár! Kezdés; II. í'3 és 18 órakor. Filmmúzc mi előadás: Férjek. Szír amerikai film. Kezdés: hn5 ói kor. — MEV ES Y IVÁN FIL KLUB: Méhkas. Mb. színes sf nyol dráma, 14 éven aluliakn nem ajánlott! Kezdés: [5 és órakor. — TÁNCSICS: Titokb Hongkongban. Mb. színes 1‘rs cia vígjáték. II. helyár! K> dés: í'5 és f7 órakor. — TA Cé’ICS KAMARA: Láttam az világ születését I—II. Szír szovjet film. dupla helyár! K'< dés: 6 órakor. — SZIKRA; E kicsit én, egy kicsit te. szír magyar film, 14 éven aluliakn nem ajánlott! Kezdés; í5 ói kor. Átverés. Mb. színes ame kai krimi, 16 éven lelüliekm III. helyár! Kezdés: 17 órak — FÁKLYA: A .cápa. Szír amerikai katasztrófa film, éven felülieknek, kiemelt, 1 helyár! Kezdés: 17 órakor. K hegyek. Mb. színes szovjet fii 14 éven aluliaknak nem ajé lőtt! Kezdés: f5 órakor. FÁKLYA KAMARA: Zsaru va csirkefogó. Mb. francia fii III. helyár! Kezdés; f5 órak — TOKAJ DISZKÓ MOZI: Fa tóm az éjszakában. Mb. szír amerikai krimi, 16 éven lelii eknek! Kezdés: f8 órakor; PETŐFI: Az élet muzsiká S?ines magyar—szovjet zer film. II. helyár! Kezdés: f5 17 órakor. — ADY MŰVEL DÉSI HÁZ: Az alvilágot ielss molni. Színes szovjet film. Ki dés: f5 órakor. Flashdance. S nes amerikai zenés film, ] emelt, in. hely ár! Kezdes: órakor. — NEHÉZIPARI M SZAKI EGYETEM: Végre \ sárnap. Mb. francia bűnüf film, 14 éven aluliaknak n< ajánlott. II. helyár! Kezdés- és 7 órakor. — MIS KOLC-H MÓR: Kesztyűbe dudálni. ív szovjet film. Kezdés; 16 órak’ — MISKOLC-PERECES: K begyek. Mb. szovjet film, éven aluliaknak nem ajánló Kezdés: 6 órakor. — kazin BAKCIKA. BÉKE: A házib folytatódik. Mb. színes fran< vígjáték, in. helyár! Kezdi 1 és 6 órakor. — LENINVARC DERKOVITS: Gregory barátr je. Mb. színes angol film. Kt dés: 16 és1 18 órakor. — MEZ KÖVESD. PETŐFI; A tanítv nyolc. Színes magyar film, éven aluliaknak nem ajánló Kezdés: 5 és 7 órakor. — s ROSPATAK. RÁKÓCZI; A rr gyár nép nevében. Magyar d kumenlumfilm, 14 éven alu altnak nem ajánlott!’ Kezdés: órakor. Gyilkos bolygó. IV színes amerikai krimi, 16 év felülieknek. III. helyár! Kezdi 7 órakor. — SATORAL.IAŰ HELY. BÉKE: Az elvesz, frigyláda fosztogatói. Szír amerikai kalandíilm. 14 év aluliaknak nem ajánlott, 1 emelt, III. helyár! Kezdés 5 7 órakor. — ÓZD. BÉKE: V'á dorlások meséje. Mb. szín szovjet—csehszlovák mesefii Kezdés: 5 órakor. Kincs, a: nincs. Mb. színes olasz vígjáté III. helyár! Kezdés: 7 óraki — SZERENCS', RAKÖCZr: * utolsó szökés. Mb. színes szó jet film. Kezdés; 6 órakor. A müsorváltoztatás jogát fen tartjuk! színház 14, csütörtök Kegyenc Kezdés este 7 órakor Goldoni ifjúsági bérlet kamaraszinhaz 11. csütörtök Nebáncsvirag Kezdés este 7 órakor
