Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
1985. november 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Akciók a több sertésért Az utóbbi időben többfé- le mendemonda alakult ki arról, hogy a húsipar új kezdeményezésekkel, illetve szolgáltatásokkal próbálja a kistermelők megcsappant termelési kedvét feléleszteni, fellendíteni. Hogy mik ezek? Erről érdeklődtünk Krózser Jánostól, a B.-A.-Z. Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termelésfejlesztési és minősítési osztályának vezetőjétől. — Vállalatunkat érzékenyen érintette a már elmúlt esztendőben érezhető termelői kedv lankadása. Ezért a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal közösen, további szolgáltatásokkal segítjük az állattartók tevékenységét. Felülvizsgálva lehetőségeinket és a kistermelők érdekeit, úgy döntött vállalatunk, hogy a kistermelők vágósertéseit továbbra is az eddig kialakított rend-' szer szerint, az átvételi helyen egyedileg mérlegelve élősúlyban vesszük át. Az árrendszer egyszerűsítése érdekében pedig a többéves szerződéses felárat, ami kilogrammonként 2,5 forintot jelent, beépítjük az alapárba. Így 1986 január elsejétől a következő árakkal dolgozunk: 96 és 120 kilogramm között 39,30; 121—140 kiló között 34 forint; 140 kilogramm felettiek 32,50 és 170 kilogramm feletti, úgynevezett TF sertésekért 32,50 forint a kilogrammonként kifizethető ár. A pigmentált sertések árát nem. csökkentjük viszont a fehér hússertések minőségi felára 1 forintról 1,20 forintra növekszik. Azok a kistermelők, akik a hizlalási szerződés megkötésekor kérik sertéseik Vágás utáni minősítését — a jelenlegi nagyüzemi minősítési mutatók szerint — az I. osztályú sertések után 2,1 forint kilogramm, a II. osztályúak után 1,2 forint/ki- logramm, a III. osztályúak után 0,6 forint/kilogramm további minőségi felárat kaphatnak. Változatlanok maradnak viszont a mennyiségi és az első negyedévi időszaki felárak mértékei és feltételei. További változás, hogy 1985. november elsejétől 1986. március 31-ig a 95 —120 kilogramm súlykategória felső határa 5 kilogrammal nő, vagyis 125 kilogramm lesz. — Az AHV garantálja, hogy a vágás utáni minősítésre jelzett sertéseket az átvétel akadályoztatása esetén „készrejelentés" időszakában minősíti és ennek megfelelő árat az átvételkori tényleges súlyra számítva kifizeti. Ezen túlmenően a húsipari vállalat a kistermelők állatállományának minőségi javítása érdekében továbbfolytatja az eddig is jól bevált tenyészkan és vemhes koca kihelyezési akcióit. — Ez így igaz, mégpedig az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a hitelintézmények bevonásával. Így a kihelyezésre kerülő fehér hússertés jellegű tenyészkanok ára darabonként 6 ezer forint, a vemhes kocákat pedig 5500 forintért adjuk. Azok a kistermelők pedig, akik vemhes kocát készpénzért vásárolnak, minden megvett koca után 400—400 forint vásárlási kedvezményben részesülnek. — Abban, hogy a kistermelői kedv mérséklődött, kétségtelenül szerepet játszhatott a viszonyáig alacsonyabb felvásárlási árak. De az utóbbi időszakban az állattartók sokat panaszkodtak arra, hogy drága a takarmány és annak választéka sem megfelelő. — Ezért is született meg a korábban említett közös szerződés a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal. Ez a vállalat a továbbiakban vállalja, hogy a saját, illetve ellátási körzetéhez tartozó takarmányboltjaiban a kistermelők részére ez év november 1-től minden leadott hízósertés után 300 kilogramm szemes abrakot biztosít, amelyből 150 kilogramm kukorica, árpa. vagy korpa lesz. A 300 kiló- grammnyi szemes abrak kiszolgálása a termelő lakásához legközelebbi takarmány- boltból történhet, de ennek előfeltétele természetesen az állat felvásárlását bizonyító igazolás. Vállalták, hogy valamennyi értékesítő boltjaikban és raktárakban bővítik a keverék takarmány áruválasztékát és biztosítják, hogy a kistermelők a hazai előállítású fehérjetakarmányokból, illetve takarmánykiegészítőkből igény szerint vásárolhassanak. Ma már bizonyos az is, hogy a következő év kezdetétől a keverék takarmányok árai is mérséklődni fognak. — Sokan nincsenek tisztában a jelenlegi kiskereskedelmi forgalomban vásárolható takarmányárakkal. Ezért érdemes lenne azt felsorolni. — Ma egy mázsa kukorica 440 forint, Ugyanennyi takarmánybúza 415. takarmányborsó 884. zab 434. a másodosztályú napraíorgóda- ra 784, az első osztályú 944. a harmadosztályú 644 forint. Az első osztályú lucernaliszt 554, a másodosztályú 504, a harmadosztályú 434 forint. A takarmányárpa 415. a korpa 364 forint. A tápok közül egy mázsa egységes malactáp 712 forintba, a süldőtáp 572 forintba, a hízósertéstáp 525 forintba és a kocatáp 586 forintba kerül. A takarmányok szakszerű felhasználásának elősegítésére szaktanácsadási szolgálattal és szórólapokkal segíti a gabonaforgalmi a termelőket. Sőt. az eredményesebb állattartás, a jövedelmezőség javítása érdekében 1986. január 1-től a gabonaipar növelni fogja egyes tápjainak béltartalmát, elsősorban a sertés ipari abrakkeverékek esetében. További kedvezmény, hogyha a kistermelők egyszerre szemes takarmányból több mint 100 mázsát, keverék takarmányból pedig több mint 25 mázsát vesznek, akkor az eladási ár kilogrammonként 44 forinttal alacsonyabb. Természetesen, ilyen jellegű vásárláskor az értékesítés a vállalat raktáraiból, illetve közvetlenül a keverőüzemeiből történik. Reméljük. ezek az intézkedések meghozzák az állattartók és kistermelők tenyésztési kedvét és meggyőződnek, érdemes ma állatot tartani. Balogh Andrea Tokaj-Hegyalján Szőlőföldek — bérletben Visszaemlékezni is nehéz, mikor került ilyen kevés must a tokaj-hegyaljai pincékbe, mint ezen az őszön. A legtöbb kistermelőnél éppen csak annyi, hogy ha be- osztóan koccintgatnak, talán kitart a jövő évi szüretig. Pénzt kevesen és keveset kaptak ez idén szőlőért, mustért. Pedig a kiadás ugyanannyi volt, mintha rekordtermést szedtek volna, le a tőkékről. Az idei gyenge szüret következményeit minden termelő, de leginkább a szőlőbérlők érezték meg. Amint ugyanis a sátoraljaújhelyi Népi Ellenőrzési Bizottságnak Varga Ferenc szakirányításával végzett vizsgálata megállapította, az utóbbi három évben nagyobb méretűvé vált a termelőszövetkezeti szőlőföldeknek egyéni művelésbe való adása. Ez háztáji és részes művelésbe, tartós használatba és bérletbe adás formájában történik. Hogy ez milyen arányokat öltött, érzékelhetjük abból, hogy például 1985-ben a tolcsvai Békeharcos Tsz 135 hektárnyi szőlőből csak 75, a bodrogolaszi Búzakalász 53 hektárból mindössze 4, az olászliszkai Gazdász Tsz 224 hektárból 23 hektárt tartott meg közös művelésre, a többit kiadta különböző formájú egyéni művelésbe. A népi ellenőrök szerint ennek az az oka, hogy a termelőszövetkezeti szőlöműve- sek száma — az öregedés, nyugdíjba vonulás következtében — évről évre csökken, és a fiatalok közül nincs kellő utánpótlási A szántás, permetezés géppel történik ugyan Tokaj-Hegyalján, de a metszés, a zöldmunka, a szüret sok munkáskezet kíván. Ezt a termelőszövetkezetek csak nehezen és nagy költséggel, az egyéni művelők viszont családtagjaikkal, rokonaikkal, barátaikkal könnyebben, sokkal hamarább és lényegesen olcsóbban el tudják végezni. A háztáji és a bérelt szőlőknél a költség teljes egészében a művelőt terheli, s általában szüretkor történik ennek az elszámolása. A bérlő ezenkívül bérleti díjat is fizet: Hercegkúton például 800 négyszögölenként — az ültetvény minőségétől függően — 3000—6000 forintot, Olaszliszkán három-négy hektó 19 cukorfokos mustot. Részes művelésnél a költségeket a tsz viseli, a művelő a kézi munkáját, a szerszámait és a kötözőanyagot adja. A termésen általában fele-fele arányban osztozkodik a tsz és a részes művelő. Hogy a rablógazdálkodást elkerüljék, illetve megakadályozzák, mindegyik tsz maga biztosítja a gépi munkát, a növényvédelmét, és szigorúan előírja, ellenőrzi a hiányok pótlását és a tápanyag-utánpótlást. A szaktanácsadást és az ellenőrzést a gazdaságok lei jelölt szakemberei végzik, akik közvetlen kapcsolatban vannak az egyéni művelőkkel. Ha valaki nem tartja meg az előírásokat, nemcsak elveszik tőle a háztájit vagy a bérleményt, de nem is kaphat többé ilyen célra szőlőföldet. Az 1983—84. évi szüreti eredmények azt mutatják, hogy az egyéni művelés következtében az átlagtermés hektáronként három-négy-öt tonnával nagyobb, a minőség két cukorfokkal jobb volt a közös művelésben termelt szőlőkénél, összességében elmondható, hogy az egyéni művelésbe való adás a szőlőtermeléssel foglalkozó gazdaságoknak és a művelőknek — „rendes” szüret esetén — egyaránt előnyös. Ezzel a művelési formával elérték a gazdaságok, hogy biztosítják a folyamatos termelést, és ami nemzetgazdasági szempontból igen nagy fontosságú: megóvják, sőt javítják a történelmi borvidék értékes szőlőültetvényeinek állagát. Hegyi József Varrógépek exportra Elsősorban exportra kerülnek a Csepel Vas- és Fémművek Sárospataki Konfekcióipari Gépgyárából a különféle varrógépek. Képünkön az egyik sorozatban készülő géptípus beállítása látható. Fotó: Csákó Gyula Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Kölcsönök, juttatások a lakásszerzéshez „Az új lehetőségek keresgélése helyett célszerűbb lenne a meglevő szervezet’ keretekben jobban dolgozni” — hangzott el az észszerű megállapítás, javaslat a KISZ Borsod Megyei Bizottságának tegnapi ülésén. A napirenden tájékoztató szerepelt a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeiről. Az élénk érdeklődést kiváltó témával kapcsolatban Báthori Gábor, a Borsod Megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztályának vezetője — egyebek között — a következőket mondotta: — Húsz-huszonkétezer lakás megépítése várható megyénkben a hetedik ötéves tervidőszakban. Kétezerötszázzal kevesebb, mint volt az előző ciklusban. Ennek ellenére — figyelembe véve a leadandó és így újra elosztható lakások számát, a lakásmobilizációt — némi javulás várható. Kevesebb lesz az állami lakások száma, több viszont az OTP társas- és még több a magánerős lakásszám. Ez utóbbi, változatlanul fő formája lesz az otthonhoz juttatásnak. A magánerős építkezőket segíti a tanács. A közművesített telkek kialakításával, csaknem 900 millió forintot fordítanak erre a célra, az elkövetkezendő öt esztendőben. A támogatások mértékéről, a lakásra váró fiatalokról szólt dr. Karcagi Zoltán, a megyei tanács igazgatási osztályának főelőadója. Mint mondotta: az összes lakásigénylőt figyelembe véve. a fiatalok kedvező arányban (mintegy nyolcvan százalékban) jutnak új otthonokhoz. Vásárlási, építési gondjaikat enyhítik a kölcsönök és a juttatások, azaz a vissza nem térítendő kölcsönök. Ebben az esztendőben ilyen célra 121.6 millió forintot biztosítottak a megyei tanácson. Telekvásárlásra, lakáscserékre, más hasonló, úgynevezett kialakítási munkákra fordították ezt a pénzt. Juttatásban Borsodban 1985. szeptemberéig ötszáznegyvenen. Miskolcon kétszázhár- man részesültek. Kölcsönt száznegyvenen kaptak a megyében. a megyeszékhelyen pedig nyolcvannyolcan. Szép számban voltak, akik mindkét formát igénybe vehették. Szó volt a megyebizottsági ülésen azokról a megélhetési nehézségekről, amelyek különösen a fiatalabb korosztályt sújtják. (Tovább erősíti ezt a tendenciát egyébként az albérletezés.) Megemlítették azokat, akik képtelenek belekezdeni a magánerős építkezésbe, merthogy fizetésük, munkabérük alacsony, félretenni nem tudnak, így hát nem rendelkeznek az induláshoz elengedhetetlenül szükséges anyagi alappal. Az OTP pedig „könyörtelen” ez esetben — mondta az egyik felszólaló —. ha az igénylőnek nincs megtakarított pénze, nem ad hitelt, mert nem látja annak fedezetét. (Vélvén, csak kölcsönből a lakást nem lehet felépíteni.) Többen kifogásolták — saját példáikkal, —, hogy sok esetben a kivitelező vállalat munkájának szervezetlenségéből adódó hiányosságokat. a vevővel fizettetik meg. akinek nincs más választása, ha otthonhoz akar jutni. Baj van az építők munkájának minőségével. koordinálásával is. emiatt a már elkészült lakótelepeken újra meg újra megjelennek, egyes vállalatok dolgozói, hogy mulasztásaikat pótolják. A KISZ Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságának ülésén tegnap személyi kérdésekben is döntöttek. Késik Lászlót, a KISZ megyebizottság volt politikai munkatársát gazdaságpolitikai és érdekvédelmi titkárnak választották meg. (monos) A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezetének Tokaj Körzeti és Ifjúsági Csoportja, a Tokaji Ferenc Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola Földrajzi Munkaközössége, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságával közösen november 12—15. között rendezte meg az immár hagyományos hidrológusnapo- kat. A rendezvénysorozat megnyitójaként Borsod megye vízminőségi kérdéseiről dr. Fázold Adám, az ÉVIZIG osztályvezetője, A környezetszennyezés és az ember egészsége címmel pedig dr. Takács Sándor, a megyei Köjál vezetője tartott előadást. Dr. Fázold Ádám előadásából megtudtuk: a VI. ötéves tervidőszakban Borsod megyében a vízfolyásba bocsátott szennyező anyagok mennyisége — a sótartalom kivételével — csökkent. A naponta kibocsátott szennyvízmennyiség 310 ezer köbméter. Ebben a szerves szennyező anyag 49 tonna, az ammonium 8 tonna, a sótartalom 304 tonna, az olaj pedig 3 tonna napi mennyiséget ért el. Észak-Magyar- ország felszíni vízfolyásai közül továbbra is a Sajó a legszennyezettebb. Nagy mértékben megnövekedtek a rendkívüli szennyezések esetei és egyre több gondot jelentenek az illegális hulladék- és szemétürítések. Dr. Takács Sándor főigazgató főorvos előadásában többek között az ivóvizek és a levegő szennyezettségével összefüggő megbetegedésekről, a gyógyszerek és növényvédő szerek okozta mérgezésekkel kapcsolatos kutatásairól számolt be. Megállapította, hogy a veszélyeztetettség a környezet elszennyeződésével megyénkben is növekedik. Vizsgálatai bizonyították, hogy az idült légzőszervi, daganatos és érrendszeri megbetegedések szoros összefüggést mutatnak a környezet egy-egy szennyező anyagának jelenlétével, azok koncentrációjának növekedésével, illetve a szennyező anyagok kombinált hatásával. A rendezvénysorozat keretében a tokaji ifjúsági csoport tagjai a számítógép vízminőség-védelmi alkalmazásával is megismerkednek, majd vetélkedőn mérik ösz- sze a vízgazdálkodással és a környezetvédelemmel kapcsolatos tudásukat, tapasztalatukat. (Sallai) Hidrológusnapok Tokajban pilisi :í , N \ fö-ffl% Élé • \ '• Ü \ • -X ÉiiÉ É I Éli I' XX$f É
