Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
1985. november 13., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A BVK és pvc egy fogalom A liliputi háztáji A műanyag-feldolgozás Alig Ifibb mini. tízéves múltra tekinthet vissza Magyarországon az egyik legjelentősebb műanyagféleség- nek, a pvc-nek a nagyüzemi gyártása. A Borsodi Vegyi Kombinátban 1963-ban kezdődött el e műanyagféleség készítése és nem sokkal később a feldolgozása is. Ekkoriban már világossá vált, hogy egy vállalat számára a költséggazdálkodás érdekében nemcsak az alapanyag előállítása lehet a cél, hanem az is, hogy minél magasabban feldolgozott termékeket állítson elő, így az igen drága beruházási és fejlesztési költségek rövidebb idő alatt megtérülnek. A Borsodi Vegyi Kombinát is a pvc-gyár felépítése után hamarosan hozzáfogott a feldolgozó kapacitás bővítéséhez, és ez a folyamat később is, a hetvenes években megtörtént PVC—II. és PVC—III. üzemek felépítése után tovább folytatódott. Sőt a gyár feldolgozó üzemeiben nemcsak a saját készítésű alapanyagot, a pvc-t, hanem a vásárolt poliolefi- nek, polisztirolok és poliami- dok feldolgozását is szorgalmazták. — Mintegy 15—20 éve dolgoztuk ki a vállalatnak ezt a stratégiáját — mondja Pászti György főosztályvezető —, és ez a stratégia azóta is sikeresnek bizonyult. Az alapanyaggyártás mellett a feldolgozás következetes fejlesztése ma is fontos területe a BVK továbbfejlődésének. Ez az irány jól összecseng a központi elképzelésekkel is. Bár 1982- ben az energiaárak gyors növekedése és azoknak a BVK-ra történt ráterhelése következtében nehéz helyzetbe került a vállalat, a ,• * * diuii“ ban ezekben az években sem állt meg. A FELDOLGOZÁS EGYENLŐ A TÚLÉLÉSSEL E koncepció eredményeként a Hungária Vegyiművekben és a BVK-ban is jelentősen, növekedett a pvc hazai feldolgozása. Lényegében a feldolgozás fokozása biztosította a gyár számára a túlélést, hiszen a BVK-nak nem az. eladási nehézségek jelentették a gondol ebben az. időszakban sem, hanem az, hogy a megemelkedett alap- anyagköltségek ellenére csökkent a pvc eladási ára, így porként, illetve granulátumként a terméket csak veszteségesen, vagy minimális nyereséggel lehetett eladni. Az 1982—83. évi mélypontot követően a pvc keresle- le-kínálata. valamint az ára stabilizálódott, így a világ pvc-ipara és egyben a BVK is sikeresen túljutott ezen a kritikus szakaszon. Ennek az időszaknak a tapasztalatai ráirányították a figyelmet a gyártás továbbfejlesztésére. Ugyanis a pvc feldolgozása is igen komoly szakismereteket igényel, és így szinte magától értetődő dolog, hogy egy alapanyag- gyártó nemcsak az alapanyagot és készterméket, hanem a feldolgozással kapcsolatos ismeretanyagát, a tudását is igyekszik eladni. Ennek a felismerésnek, alapján, a Borsodi Vegyi Kombinátban a hetedik ötéves terv időszakában is tovább folytatják az ésszerűsítéseket, energiaracionalizálást és a fejlesztéseket is. Konkrétan csak a gyártás energiaracionalizálása körülbelül 110 millió forint megtakarítást jelent, majd évente a gyárnak és a gyártmányszerkezet változtatása, azaz korszerűsítése pedig újabb árukínálatot jelent majd a piacon. GYÁRTÁSKORSZERŰSÍTÉS A tovjihhi ayériú« fejlesztéséhez részletes programot dolgoztak ki a nagyüzemben és ez magúba foglalja a háttéripar irányításának korszerűsítését, az alkalmazott gépek és technológiák továbbfejlesztését és korszerűsítését is. Ez azért is fontos, mert a kazincbarcikai gyár ma is az egyik legnagyobb műanyag-feldolgozó üzem, és itt évente 50 ezer tonna granulátumot és 30 ezer tonna félkész, illetve készterméket állítanak elő. Ezeknek a termékeknek a zömét elsősorban az építőipar, a mezőgazdaság és a csomagolóipar használja fel. Éj szovjet Hájntípost tesztelnek Néhány hónapja egy szovjet kombájntípust tesztelnek a Kisalföldi Növénytermesztési Rendszer Közös Válla- látnál. A Don 1500-as típusjelű betakarítógép prototípusaiból valamennyi KGST- tagország kapott egyet-egyet kipróbálásra, hogy a konstruktőrök széles körű nemzetközi tapasztalatok alapján végezhessék majd el a szükséges módosításokat. Legutóbb a napraforgó- betakarításnál vizsgázott a gép, amely rendkívül magas, átlagosan napi 450 mázsás betakarítási eredményt ért el. A szakemberek véleménye szerint a kiváló teljesítményt egyebek között a kombájn adapterének merőben újszerű megoldása teszi lehetővé. Az adapter soros rendszerű. A terelő orron futószalagot helyeztek el, amely a kipattogó szemeket is begyűjti, ily módon gyakorlatilag kiküszöbölték az aratási szemveszteséget, ötletes konstrukciós megoldás, hogy az adapterhez egy olyan szárazó segédberendezés illeszthető, amellyel a betakarítással egy műveletben — időt, költséget kímélve — a növények szára is eltakarítható. A Don 1500-as nemcsak a magas teljesítményével múlja felül a korábban ismert géptípusokat, hanem megbízhatóságával, minőségi mutatóival is. Hazafelé játszadozom a nevekkel. A falvakéval, melyeknek határát (balszerencséjükre?) magukénak mondhatják. Előzőleg Kiss Ernő, az általános elnökhelyettes sok gondot, küszködést elsorolt, összességében kevés itt a „forint”, fogyatkozik a lakosság, jó lenne több állami támogatás. Csoda hát, hogy ezek ismeretében ilyesmikre áll a nyelvem: Litka — ritka, Fuló- kércs — fullad, kér, Szala- szend — szalad kend, Szemere — nem erre. S végül Fáj, ennek nincs jobb párja, szóval fáj. Öreg ismerősöm, Subert Bandi bátyám Szalaszenden panaszolta: még az otelló, s a többi direkttermő is keve- sett termett. Alig lett egykét vederrel — ahogy ő mondja — a Sabin-cseppnek való. Ami kicsiben kár e tájon, nagyban hatványozottan az. Kiss Ernő nem is rejtette véka alá bent a fulókércsi Üttörő Tsz irodájában.: nagy csalódás ez az év. Nyilván látniuk kellett volna azt az 523 hektár napraforgó-területet, amelyet a vihar megjelene és jövője Mivel a pvc esetében• igen nagy . mennyiségekről van szó, ezért a gyár az egyedi termékek helyett komplett rendszerek gyártását (például pvc-ablak) szorgalmazza. A kooperációs kapcsolatok alapján ma széles választékban készítik az ország különböző tájegységein települt regionális ablakgyárak a műanyag ablakokat. Emellett a műanyag homlokzat- burkolók és ereszcsatornák, továbbá a mezőgazdaságnak szánt dréncsövek is jelentős tételekben készülnek a Borsodi Vegyi Kombinátban. A műanyag-feldolgozás eddigi eredményei azt igazolják, hogy a Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem két évtizede kijelölt fejlesztési út helyesnek bizonyult. Ennek alapján a jövőben is fő stratégiai iránynak tekintik az építőipar, a mezőgazdaság és a csomagolóipar részére szánt műanyagféleségek további gyártását, fejlesztését. A korábban meghatározott fő irányokat megtartva, azonban újabb termékféleségeket is készítenek majd. így például megkezdik a habosított építőipari profilók, vagy a kombinált csomagolófóliák készítését is. Változás várható továbbá a termékskálán is, hiszen a meglevő műanyag alapanyaggyártás és -feldolgozás mellett a BVK-ban meg akarják honosítani a poliuretánok előállítását és feldolgozását is. A kazincbarcikai üzemben úgy vélik, hogy a poliuretán igen széles körben felhasználható plasztikféleség, és ezért az előállításának van jövője, és az elterjedésében dinamikus fejlődés várható. Ez. a döntés azért is igen fontos — mondja a főosztályvezető —, mert a poliure- tánt a bútoriparban, az autóiparban, valamint a bányászatban is fel lehet használni és így kibővíthetjük a műanyagokat használó fizetőképes« iparágak körét. Sajnos jelenleg az építőipari kereslet nem növekszik, inkább csökken. Éppen ezért a műanyaggyártás em,ik fontos kérdése a jövőben: a mit gyártsunk?... Ezért lel kell mérni, hogyan alakulnak, változnak a fizetőképes keresletek a jövőben — mondja a fejlesztési főosztályvezető. — Erre a kérdésre meg kell találnunk a választ, hiszen ettől függnek a jövő fejlesztései. Hajdú Gábor Á platina húst eszik... Ketten a platina színében ... igaz, nem sokat. Mivel a táplálkozás nemesfém esetében meglehetősen eredeti művelet lenne, gyorsan eláruljuk, ezt a platinát nem a fémtözsdén, hanem a leningrádi prémaukción jegyzik. Ugyanis ez a platina mozog, ilyenkor tél felé szőrgombolyagnak tűnik, s meglehetősen éles foga van. Sorolva tovább az állapotjelzőket, azonnal meg kell jegyezni — kellően gyanakvó, szimatolgatás után —, hogy nincs szaga, s ez már csak azért is lényeges, mert a ketrecben ide-oda rohangá- szó, néha szaltókat vető állatkához „illatot” jelentő név társul. Ügy hívják, hogy norvég görény. A tulajdonos éppen a farkát fogja. Kesztyűs kézzel bánik a szőrméssel, érthetően, hiszen a tunegyes fogak ellen valahogy védekezni kell. — Már csak a hecc kedvűéit fogom a farkánál. Ma már puszta kézzel, a nyakánál kapom el. Természetesen kezdőknek nem ajánlom, de hároméves gyakorlat elegendő volt ahhoz, hogy kiismerjem minden fogásukat. Félreértés ne essék, ez a kis ragadozó teljesen veszélytelen. Nem oroszlán, bár bátor. de mit tehet arról, hogy fogai ellen elég egv vastag kesztyű. Furcsa mondattal indult a beszélgetés Fejérpataki Ferenccel, aki Ongán a község legnagyobb megrökön.vödésé- re- a családi ház udvarán eg.v görényfarmot alakított ki. — Ha a zöldség megterem itt, akkor a görény is. Az egyikből nagy szerencsével ki lehet hozni hatezer forintot, amíg a másik legalább félmilliót ér. Micsoda különbség? Üjabban a falvakban épülő családi házak mellől a tervezők kihagyják az istállókat. Melléképületek a lakóházhoz nem csatlakoztathatók. A kertek is egyre zsugorodnak, a tanácsok az optimális — közművesítés miatti — telekhatárt pár száz négyzetméterben jelölik meg. Következésképpen a háztáji gazdaságok kialakítása már-már szinte lehetetlen, hiszen a szomszédok a baromfiudvarok „bűzén" is gyakran ösz- szevesznek. Vagyis, aki igényt tartana erre a mellékjövedelemre, csak azt tud termelni, ami környezetét nem kényszeríti gázálarcviselésre, vagy a még rosz- szabb bírósági pereskedésre. Ami annyira miniatűr, hogy a szűkre szabott udvarba befér. Természetesen így kimarad az elképzelésből a sertés, a szarvasmarha, az filacaony jövedelmű zöldség. de még a legutóbbi csillagászati árai ellenére sem lehet megoldás a krizantémtermesztés. Nincs hozzá elegendő terület! — Ugyanezek a gondolatok fordultak meg a fejemben, amikor a görényfarmot megalakítottam. — A tulajdonos elmosolyodott. — Természetesen elsőnek én is az illat felől érdeklődtem, s csak akkor mertem belevágni, amikor közölték, hogy ez a norvég görény teljesen szagtalan. Nagyon hálás állat ez. Magának az állománynak a beszerzése igénybe veszi ugyan a pénztárcát — darabja hatezer forintba kerül —, de a tartás, s a farm kialakítása alig kerül valamibe. A ketreceket dróthálóból s deszkából házilag össze lehet barkácsolni, s megint a saját munkára alapozva, csak egy tetőt kell föléjük húzni, hogy az esőtől védjük. A húst tízforintos kilogrammonkénti áron egy Pest megyei termelőszövetkezettől lehet beszerezni. A legnagyobb beruházás egy 200 literes mélyhűtő megvásárlása, de ezt is be lehet kéz alól szerezni. A norvég görénynek több színváltozatát tartják számon. Fejérpataki Ferenc a legértékesebbet, az úgynevezett platinát választotta. Ma már állományának létszáma meghaladja a százat. És ez a legnagyobb problémája. De miért? — Mert sajnálom prémnek eladni. És nem azért, mert csak 1500 forintot kapok egy prémért, hanem mert egyöntetűen jó — szakmailag is elismert — az állomány. Amit három év munkájával sikerült elérnem, arra rá lehetne mondani, hogy kifogástalan tenyészállomány. És még sincs jelentkező, az emberek félnek belevágni ebbe az üzletbe, hiába mondjuk, hogy sokkal nagyobb hasznot hoz, mint például a sertés. A vidék, a hűvösebb északi éghajlat is elősegíti a prémképződést, a megye határain belül tenyésztett görények szőrméje minden piacon keresett termék. Ráadásul ez az állatka még nincs felfedezve. A nutriá- ra, mert túltermelés van, csak ráfizetni lehet. Mégis többen foglalkoznak vele, mint az igazi hasznot jelentő, s hosszú távon is igényelt görényprémmel. Ez tényleg furcsa, hiszen egy anyaállat kétszeri ellés után tizenkét kölyköt nevel fel, amit tél kezdetén már eladásra lehet kínálni. Egy- egy tenyészetet öt nőstényre, s egy kanra már tartósan alapozni lehet, hiszen a 90 ezer forintos árbevétel mellett, csak 30 ezer - forintba kerül az állatok beszerzése. Vagyis, minden számítás csak aláhúzza, még a legszebb családi ház udvarán is lehet eredményesen gazdálkodni, ha van olyan „miniatürizált” állat, amely maximális hasznot tud termelni, teremteni. Mert, s írjuk le a lényeget, ami eddig kimaradt, ennek a száz görénynek az ellátása nem került többe, mint napi egy óra munka. — kármán — Fotó: Fojtán László Kevés itt a „forint” tizedelt. A földre hulló tányérokat, a derékba tört szárakat! De látvány nélkül is érzékeltetik a számok a siralmas valóságot. Körülbelül 6 millió forint a káruk. A közel 20 mázsás terméskilátások, amelyek reálisan ígérkeztek, egyik napról a másikra szertefoszlottak. Illetve lett belőle 6,2 mázsa hektáronként. Ez is úgy, hogy amit még meg lehetett menteni, általános iskolás gyerekekkel, tsz-tagokkal felszedették, megmentették. Régi megfigyelés, a baj nem jár egyedül. Másképp fogalmazva: esőstől jön. Az 1090 hektár őszi búza területük csaknem egyharmadát, 300 hektárt az elmúlt téli rendkívül kemény fagy károsította. Olyannyira, hogy ekkora területet szó szerint ki kellett szántani. Ott, hol termett már a gyenge termőhelyi és kies éghajlati adottság ellenére 38 mázsa búza is hektáronként, idén szerény, 25 mázsás átlaggal kellett beérniük. S a vihar károsította a kukoricát is, a fagy pedig az almáskertjüket! A 74 hektár szalaszendi almáskertjükben idén mindössze 70 vagon gyümölcsöt teremtek a fák. A kiesés 100 vagonnyi, s főleg a starking fajtánál jelentkezett. De ami megmaradt a fán, az is milyen!? Deformált. Csupán 500 mázsát tudtak cseh exportra értékesíteni. A többi ipari célra, léalmaként kerül a Nyíregyházi Konzervgyárba. Az ürömben csekélyke öröm, hogy — ellentétben a napraforgó viharkárával — az alma tavaszi fagykárát téríti a biztosító. Így talán a gyümölcsös képes lesz nulla körüli eredménnyel zárni. Ám a növénytermesztés egyértelműen veszteséges! Olyannyira, hogy a kiesések pótlására sem az állattenyésztés (elég a maga saját baja), sem a meglévő melléküzemágak (a tiszteletreméltó igyekezet és eredményesség ellenére) nem képesek. A tavalyi esztendőt 3,6 millió forint nyereséggel záró fulókércsi Üttörő Tsz bizony az idei esztendőt várhatóan 10—12 millió veszteséggel zárja. Szegény embert még az ág is húzza. Kiss Ernő emlékeztet, hogy amíg tavaly az államnak értékesített 350 vagon búza minden mázsája után 40 százalékos állami támogatást kaptak, ez a kedvezmény idén 17 százalékra csökkent le. Csupán ez a változás többet kivesz a tsz zsebéből, mint a tavalyi nyereségük. Nagyon kemény, száraz a föld idefent a végeken. A vetés, a szántás ottjártunk- kor erőlködve haladt, valóságos rögtörő munka volt. Mindez elsősorban a soksok milliméter csapadék hiánya miatt. Az elnökhelyettes nem is volt biztos benne, hogy a tervezett 1100 hektár terület mindegyikén földbe kerül a jövő évi kenyérnek való. A földnek eső kellene, az elvetett magnak ezenkívül még enyhe idő is. A csírázás, a kellő megerősödés külső segítség nélkül nehezen képzelhető el. Litka — ritka, Fulókércs — fullad, kér, Szalaszend — szalad kend, Szemere — nem erre. Fáj — fáj. Másmilyen segítségre is rászorul ez a táj! Csak hát kérdés: lesz-e időben elégséges eső, meleg... no és mindaz, ami ahhoz szükségeltetik, mit úgy hívunk: népességmegtartó erő, infrastruktúra, termelési biztonság. Mi tagadás, az esőt, a meleget könnyebb elintézni. (hajdú i.)
