Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. november 2., szombat (1 szénbányászat műszaki fejlesztése Az Elnöki Tanács ülése Konferencia Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) tonnás lelőhely, ami azt je­lenti, hogy hosszú kifutású frontokkal, gazdaságosan le­hel majd művelni a terüle­tet. A bánya létesítését ugyan már elhatározták, ám a nyi­tás határideje egyre tolódik. Meg kellene pedig gyorsíta­ni ezt a munkát, mert a szá­mítások szerint a magyar szén kitermelése a felébe ke­rül az importszén árának. Tudomásul kellene venni, hogy a legolcsóbb energia a hazai földből kitermelt ener­gia, hangsúlyozta az előadó. Éppen emiatt tovább kell korszerűsíteni a magyar bá­nyászkodást, amely ugyan az elmúlt 10—15 évben sokat fejlődött, de az akkor besze­relt frontfejtési és elövájási 0 Folyamatos a szőlő és a must átvétele megyénk gazdaságaiból, illetve kister­melőitől. A Tokaj-ihegyaljai Állami Gazdasági Borkombi­nát, valamint az Egri Bor­kombinát eddig az üzemek­től, illetve szőlősgazdáktól berendezések már tönkre­mentek. Keresni kell a bá­nyaművelés fejlesztésének lehetőségeit, s ehhez az or­szágban kell megteremteni a feltételeket. A hazai szak­emberek által kifejlesztett elövájási gépek és biztosító berendezések más országok­ban is kiállták a próbál. Központi segítséggel kell hoz­zájárulni a további kutatá­sokhoz. de az ország bánya- vállalatainak is össze kell fogni ahhoz, hogy eredmé­nyes lehessen a fejlesztés. Az előadást követően Kun László, a Borsod Megyei Pártbizottság titkára beje­lentette. hogy november 29- én regionális tanácskozást tartanak Miskolcon, amelyre mindhárom megyéből várják a tudósokat, szakembereket. 3160 tonna szőlőt. 65 ezer 153 hektoliter mustot, 3,6 tonna aszúszemet vásá­rolt fel. Ez a mennyiség az idén a károk miatt azonban jóval elmarad a korábbi évekétől. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet, az Angolai Népi Köztársaság elnökének meg­hívására szeptember 27. és 30. között Angolában, a Zimbabwei Köztársaság el­nökének meghívására szep­tember 30. és október 3. kö­zött Zimbabwében telt hi­vatalos, baráti látogatásáról és megbeszéléseiről. Az El­nöki Tanács a beszámolóval egyetértve megállapította hogy a látogatás és a tár­gyalások eredményesen szol­gálták a hazánk és ezen or­szágok közötti politikai, gaz­dasági. kereskedelmi, műsza­ki-tudományos és kultúráié kapcsolatok fejlesztését, s hozzájárultak a kölcsönösen 0 Utazás az Indiai-óceá­non címmel film- és dial'ilm- vetitéssel egybekapcsolt elő­adást tartanak hétfőn, no­vember 4-én, délután 5 órai kezdettel a TIT miskolci, előnyös együttműködés erő­sítéséhez szükséges lehető­ségek feltárásához.' Az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott október 19. és 26. között New York­ban tett látogatásáról is, az ENSZ megalapításának 40. évfordulója tiszteletére ren­dezett jubileumi közgyűlés­ről és az ENSZ főtitkárával, a közgyűlés elnökével, va­lamint egyes országok ve­zetőivel folytatott megbeszé­léseiről. Az Elnöki Tanácr a beszámolót — a világszer­vezet ünnepi ülésének je­lentőségét kiemelve — egyet­értéssel tudomásul vette. A továbbiakban az Elnöki Tanács határozott a nagy októberi szocialista forrada­lom évfordulója alkalmából adományozandó kitünteté­sekről, majd bírákat men­tett fel és választott meg. Kazinczy Klubjában. Szemé­lyes élményeikről Hedvig Ferenc és Mártha József ten­gerészek mesélnek az érdek­lődőknek. Szállítási rekord az ÓKÍÍ-ben Egymillió tonna pvc-por Emlékezetes nap 197!!. áp­Szeptemberben kiugró ter­melési eredmény született az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- dróthengerművében. Az itt dolgozó hengerészek több mint 35 ezer tonna készárut termellek és sikerült üteme­sen teljesíteni a konvertibi­lis exportíeladatokat is. Bár az elmúlt időszakban a vasúti kocsik időnkénti hiánya nehezítette az elő­irányzat maradéktalan tel­jesítését, a helyzet az utóbbi napokban lényegesen javult és ennek köszönhető az a kiszállítási rekord, amely október 30-án született a ko­hászati üzemben. A gyár­egység szállítási részlege belföldre 2023 tonna, a szo­cialista országokba 144 ton­na, a tőkés piacra pedig 680 tonna árut szállított ki meg­rendelőinek. A gyár dolgozói emellett 1540 tonna finomhengerműi és 501 tonna durvahenger­műi készterméket is útba indítottak, összességében te­hát október 30-án 6120 ton­na kohászati termék hagyta el az ÓKÜ területét, mert 592 tonna öntecs és 560 tonna nyersvas is a szállí­tó járművekbe került. ri 1 is 14. a Borsodi Vegyi Kombinát éleiében. Déli 12 órakor megkezdte a terme­lést a PVC—III, gyár, a ha­zai vegyipar új, korszerű lé­tesítménye. Az európai lép­tékkel mérve is jelentős vegyipari bázis azóta bebi­zonyította : világszínvonalon, s a piaci versennyel lépést tartva végzi munkáját. A gyár az első években a termelési érték kétharmadát az exportmegrendeléseknek megfelelően teljesítette, hi­szen Magyarországon nem volt még megfelelő műanyag­feldolgozó kapacitás. Az évek múltával ez az arány meg­változott: ma már a pvc-por egvharmada „utazik” kül­földre, s a hazai műanyag- feldolgozás igényli az alap­anyag nagyobbik részét. Ér­demes megemlíteni, hogy a Hungária Műanyag-fel dolgo­zó az egyik legfontosabb ha­zai partner, s nagyarányú a feldolgozás „itthon”, a Bor­sodi Vegyi Kombinátban is. Az 1985. november 1. újabb jelentős dátum a vállalat krónikájában. E hét végén az egymilliomodik tonnát gyártották e fontos alap­anyagból a BVK-ban. Pozsony adott otthont százhatvan évvel ezelőtt, 1825. novemberében a ma­gyar országgyűlésnek, ame­lyen a nemzeti független­ségért és polgári haladá­sért harcolók igyekeztek közös útra találni. Felső­büki Nagy Pál nagyhatású beszédben fejtegette: ide­je már, hogy a nemzetet fenntartó anyanyelv fej­lesztésére a leggazdagab­bak is áldozzanak. Ekkor állt fel Széchenyi István, és birtokai egyévi jöve­delmét ajánlotta fel a Ma­gyar Tudós Társaság — mai nevén a Magyar Tu­dományos Akadémia — alapítására. Példáját több arisztokrata követte. így még az országgyűlés folya­mán 250 ezer ezüstforintot ajánlottak fel. Az Akadé­mia megalapítása azt is je­lentette, hogy Pest egy kis német városból a magyar kulturális élet központja, irodalmi város lett. Az egységes kultúra kibonta­kozása pedig fontos lépés volt a nemzetté válás ki- teljesedéséhez. A Magyar Tudós Társa­ságalakuló ülését 1830. no­vember 17-én tartotta, lit Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. Az •alapszabályok értelmében elsősorban a nyelv- és iro­dalomtudományokat pártol­ta az Akadémia, de 1832- ben már megalakult a ma­tematikai és természettu­dományi szakosztály is. A reformkor pezsgése be­hatolt a Duna-parli új pa­lotába is. A virágkorát élő irodalom vezéralakjai, Vö­rösmarty, Bajza, Toldy szava érvényesült mind az egyes tudományokban ki­fejeződő eszmei tartalom, mind a testület tagjainak megválogatása szempontjá­ból. A Tudományos Akadé­mia tehát működésének el­ső éveiben is fontos szere­pet játszott, igazolva Szé­chenyi reményeit. A kül­földi tanulmányútokat is megjárt, széles látókörű, korszerűen gazdálkodó nagybirtokos felismerte, hogy a fennálló feudális politikai rendszer válság­ba jutott; és mélységes hazaszeretete, felelősségér­zete arra ösztönzte Szé­chenyit, hogy tettekkel se­gítse hazája felemelkedé­sét. A magyar nyelv és kultúra ügyének tudatos harcosaként tisztában volt azzal, hogy az anyanyelv jogainak kiharcolása elen­gedhetetlen feltétele a nemzeti függetlenség kivi. ^ vásának. A szabadság és 'függetlenség iránti vágyó­dásában így írt már 1821­ben naplójába: ......... az A ustria! Monarchiának és Magyar Országnak hibája, hogy az Isten haragjában kapcsolta össze". A reformkorszak — ben­ne Széchenyi nagyhatású művei is — a közelgő for­radalmat érleli. A haladás hívei egyre többet akar­nak elérni. 1842-ben sokan már úgy gondolják, hogy íz erős és független Ma­gyarország I ét rejöt téh ez iskolákra, gyárakra van szükség, inkább, mint tu­dós Akadémiára. Széche­nyi az 1842, november 27-i akadémiai közgyűlésen vi­tába száll e gondolattal, mondván: „vegyük a dol­gokat mint azok vannak, és nem mint azoknak len­niük kellene" — vagyis gondoljuk végig józanul, hogy 1825-ben az Akadé­mia alapítása volt a reá­lisan lehetséges lépés a nemzeti önállóság felé ve­zető úton. „Hadd mutassam tehát meg, hogy kivételes állá­sunknál fogva sem egyéb, sem másképp működő in­tézel nem volt oly sürge- lőlee napirenden akkor, mikor Akadémiánk fel- állíttatték, mint éppen Akadémiánk" — hangsú­lyozza nehézkes, veretes nyelvén Széchenyi, de ő legalább felismeri, és fi­gyelmezteti is kortársait arra. hogy „veszély, nagy veszély fenyegeti még mindig, sőt növekedőleg fajtánk nyelvét, s ezáltal nemzetiségünket, minél drágább kincsünk nincs. Itt azért ideje, végre tisz­tába jöjjön: oly drága, de oly annyira kényes kincset, mint nemzetiség, miképp lehessen őrizni, ápolni...” Ódon hangulatú monda­tok, de máig szóló tanul­ságukra tisztelettel emlé­kezünk. — imre — A téma: erdőgazdálkodásunk helyzete (Folytatás az 1. oldalról) Milyenek a fejlődés lehe­tőségei? Erről Villányi Mik­lós a következőket mondot­ta: — A lehetőségeket min­dig a kereslet, a fa piaci helyzete határozza meg. Tud­juk, a világ, de Európa kü­lönösképpen fahiányos. A gazdaságok számoltak a fa­termékek árának növekedé­sével, de ez még nem követ­kezett be; ugyanakkor a ha­zai kereslet is bizonyos ter­mékekkel szemben csökkent. Nagy felhasználó az építő­ipar, de az utóbbi években, a visszafogott termelés hatá­sára csökkent a kereslet a faárukkal szemben az épí­tőiparban is. E tekintetben a következő években is csak lassú előrehaladással számol­hatunk. Sajnos a faárak emelkedésénél lényegesen nagyobb az erdőgazdálko­dásba is begyűrűző költség­növekedés. A kialakult hely­zet javítása érdekében az erdőgazdálkodásban, az idén az általános vállalati rend­szerről áttértek az agrársza­bályozási rendszerre, amely várhatóan javítja a pozíció­kat. Az államtitkár hangsú­lyozta : szemléletváltoztatásra is szükség van. Mint ahogy a mezőgazdaság sem mond­hat le a kiegészítő tevé­kenységekről, az erdőgazdál­kodás sem tarthatja azt rangon alulinak. Ke: kell az ilyen lehetőség kifejezetten a jövede szerzés céljára. Sok gond van a mu erőhelyzet tekintetében hiszen az erdőgazdáik jövedelmi pozícióinak i lása megkoptatta a mu erő-megtartó képességét továbbiakban szükség egyszeri bérpolitikai ir kedésre, annak ellet hogy az agrárszabály ebben a kérdésben is s Sürgetni kell a műs fejlesztést, korszerűs szükséges az erdőterv rendjét is. Az erdők vd me, az erdővagyon megc se, illetve növelése érd ben a VII. ötéves terv ezer hektár új telep irányzott elő, mely to\ növelhető, ha a források lehetővé teszik — mon ta befejezésül Villányi I lós államtitkár. Ezután Rakonczay Zo az OKTH elnökhelyettesi deink természetvédelmi 1 zetéről beszélt. Szólt a nyezetvédelem legmarl sabb problémáiról, a tei szelvédelem és az erdő 1 csolatáról. A továbbiakban a gyarországi vadgazdáik tapasztalatairól hallha előadást a résztvevők. Még van húszmillió forint... (Folytatás az l. oldalról) szolgáló helyiség átalakítá­sára. Az összeg lehet vissza nem térítendő támogatás, vagy kamatmentes kölcsön, tízévi visszafizetésre. Néz­zünk néhány konkrét példát. A tanácsi bérlakásra jogo­sultak köréből a két- és többgyermekes családok, vagy a gyermeküket egye­dül eltartó igénylők lakás­építésre 200 ezer, -vásárlás-V ra 50 ezertől 170 ezer forin­tig terjedő, vissza nem fize­tendő támogatásban része­sülhetnek. Kamatmentes köl­csön — a különböző formák szerint — 30 ezertől 50 ezer forintig terjedő összegben igényelhető. A telekvásár­láshoz 50 ezer forintig terje­dő támogatást adhat a ta­nács, a három- és többgyer­mekes igénylők pedig a vég­rehajtó bizottság által kije­lölt területen ingyen is I zájuthatnak a telekhez. Mint már említettük, i mogatások pályázat ú nyerhetők el. A pályáz kát az ügyfélszolgálati dákban megkapható ny tatványokon, a Petőfi u ügyfélszolgálati irodában benyújtani. A támogatás végrehajtó bizottság — a kásügyi társadalmi bizot javaslatának figyelembev lével — ítéli oda. A tér szerint a vb ez évi utc decemberi ülésén fogla zik ismét a támogatások bírálásával. Addig egy bő hónap i hátra van. A tanács ill kés osztályán elmondl örömmel fogadják az éi tettek jelentkezését, a i rendelkezésre álló húszrr forintot az év végéig sze nék elkölteni. U. . Szerződéskötés az LKM-ben A Lenin Kohászati Mű­vekben október 31-én jegy­zőkönyvet írt alá B. V. Sev- Ijakov, a GIPROMEZ terv­osztályának főmérnöke és Drótos László, az LKM ve­zérigazgatója. Rögzítették benne a hosszú távú szov­jet—magyar kohászati együtt­működés legfontosabb fel­adatait az LKM üzemeinek és termelőberendezéseinek rekonstrukciójával kapcso­latban. a szovjet és a ma­gyar vaskohászati szakem­berek között történt tárgya­lások alapján. A hosszú távú terme kooperáció műszaki-gazdi gi megalapozása érdekébi szovjet vaskohászati min tóriummal egyetértésben LKM felkérte a GIPI MEZ-t, hogy a szükse döntések előkészítése cé ból dolgozza ki az egyi működésben elvégzendő i szaki-fejlesztési íelada megalapozó tanulmányait Aláírták továbbá azt szocialista alkotó együttr ködési szerződést is, arr az LKM és a ÖIPROIV szakmai, politikai, társat mi kapcsolatait tartalma: Most olcsóbb a falazóanyag! , OKTÓBER 29—NOVEMBER 30-IG 10 SZÁZALÉK ENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHATÓ B—30 as falazóblokk az Eger I. Téglagyárból, kisméretű tégla az Eger II. Téglagyárból, UNIFORM falazó­blokk a Mátraderecskei Téglagyárból. A falazóanyag befizethető az ÉM Tüzép Vállalat összes telepén, a gyártelepekről azonnal elszállítható! /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents