Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. november 11., hétfő Vendégeink a kulturális fórumon Krzysztof Penderecki A célok és e Ösztönösség és céltuda­tosság. Ma is, több évvel ezelőtti budapesti fellépé­sén is ilyesféle benyomá­sokat hagyott maga után korunk egyik legtöbb vitát kiváltó, de kétségtelenül egyik legjelentősebb zene­szerzője, az idén 52 esz­tendős Krzysztof Penderec­ki. Egyik méltatója, Ludwik Érhardt (akinek a lengyel zeneköltöről írott könyve e napokban látott napvilá­got magyarul is) azt írja: „Penderecki a modern ze­nébe nem sok tapasztalat­tal és ismerettel lépett be." És mint az életrajzból ki­derül, Pendereckinek való­ban minden hangért, min­den frázisért meg kellett küzdenie, magának felfe­deznie a törvényszerűsége­ket, kikísérleteznie saját stílusát. Ez a nehezen megtalált egyéni hang sugárzott oly határozottan a budapesti szerzői estén ezúttal is: az „itt és most pontosan ezek­nek a hangoknak kell megszólalniok” parancsa, ahogy a zeneszerző ro­busztus lénye minden energiáját a zenekar irá­nyítására koncentrálta. Mi­alatt az is nyilvánvalóvá vált, hogy Penderecki nemcsak, erőteljes, sűrű at­moszférát teremtő, súlyos mondandót hordozó zene alkotója, hanem szúggesz- tív, temperamentumos, biz­tos kezű karmester is. — Ügy tudom, ön hege­dűművész szeretett volna lenni, de túl késön kezdte az intenzív zenetanulást. Mégis, milyen gyerekkori inspirációknak tulajdonít­ható, hogy egyáltalán a ze­nei pályát választotta? — kérdeztük Krzysztof Pen- dereckitől a szerzői estjét megelőző délelőtti próbán. — Az a délkelet-lengyel­országi kisváros, Debica, ahol születtem, nem sok le­hetőséget kínált a jó ze­nével való ismerkedésre. Szüleim se nagyon inspi­ráltak effélére. Pedig apám ifjú korában hegedült egy keveset, de csak rövid ideig. Már jócskán elmúl­tam tízéves, amikor vala- honnét egy hegedű került a házunkba, amin apám megpróbálta felidézni gye­rekkori gyakorlatait. Aztán inkább az én kezembe ad­ta, kezdjék vele, amit tu­dok. Én pedig egyszerre megszállottja lettem. Min­den segítség nélkül kezd­tem valahogy játszani raj­ta. Amikor pedig egy ked­ves diákköri barátnőmtől ajándékba kaptam Bach szólószonátáit, attól kezdve nagyon komolyan érdekelt a zene. Tizenöt éves vol­tam már, de még semmi­féle zenei képzésben nem volt részem. Érettségi után Krakkóba mentem tanulni egy jó nevű tanárhoz. Ele­inte saját magamnak ír­tam zenét, olyan Wien- niawski- és Paganini-fé- le stílusban, hogy azt játszhassam a hegedűmön. Egy ideig nem is tudtam biztosan, hogy hegedűmű­vész akarok-e lenni, vagy zeneszerző. Amikor kide­rült, hogy a hegedűművé- szi pályához túl későn kezdtem a tanulást, magá­tól eldőlt ez a kérdés. De valószínűleg enélkül sem tudtam volna lemondani a komponálásról. Tanulmá­nyaim alatt Bachtól Bar­tókig valamilyen módon minden jelentős zeneköltő hatott rám, akiket később, a magam stílusának kiala­kításánál azután egymás után el kellett felejtenem. — Magyarországon azt tapasztaljuk, hogy a kor­társ zenének új közönsége van, akiket nem mindig könnyű megnyerni a tel­jes, autonóm zeneművészet számára, önnek milyen ta­pasztalatai vannak e té­ren? — Én természetesnek tartom, hogy a mai zene nem ugyanazokat vonzza, mint a barokk, a klasszi­kus, vagy a romantikus muzsika. Ezért vagyok el­lene a kortárs zene fesz­tiválszerű elkülönítésének más korok zenéjétől. Ilyen fesztiválok persze Lengyel- országban is vannak, ahol a kortárs muzsika megkö­zelítően az ötvenes évek közepétől kapott helyet a hangversenytermekben. Eleinte nem volt könnyű közönséget találni hozzá. De miután sok éven át játszottuk normál, bérleti koncerteken is, más alko­tások mellett, tehát nem csupán a Varsói ősz né­ven ismert modern zenei fesztiválon, a közönség egy­re fogékonyabbá vált vele szemlben. — Az ön zenéjét, két év­tizednél is régebben a Hi­rosima emlékére írt ze­nekari műve révén ismer­ték meg hazánkban. Ez meglehetősen „politikus”, szinte programzeneszerü alkotás volt. Később is komponált ehhez hasonló­kat? — Az említett művet nem szántam „politikus" kompozíciónak. Program­zenének sem tartom. Ez csak dedikáció volt a ze­neműhöz Hirosima áldo­zatai számára. Egyébként is politikaellenes vagyok a művészetekben. Ez a zene nem a dedikációja miatt lett népszerű, hanem mert tartalmában és formájában merőben újat hozott, és erre az útra, úgy hiszem, én léptem először. — Idei budapesti szer­zői estje arra az időszak­ra esik, amikor főváro­sunkban ülésezik az Euró­pai Kulturális Fórum, amelynek — úgy tudom — ön is egyik résztvevője. Mit vár a hathetes érte­kezlettől? — A fórumon sajnos csak igen kevés ideig tud­tam részt venni, annyira lefoglalt a szerzői est elő­készítése. Hamarosan pe­dig tovább kell utaznom. Természetesen ismerem a fórum célkitűzéseit, ame­lyek nagyon világosak, egyértelműek, és messze túlmutatnak a kultúrában való együttműködés hori­zontján. Nagyon örülök en­nek a tanácskozásnak, mert fontosnak tartom, hogy a világ különböző részein élő, más-más gondokkal küzdő emberek leüljenek beszélgetni egymással, és éppen a kultúráról. Ez az első lépés ahhoz, hogy em­berek, népek, földrészek között megértés szülessen minden egyéb vonatkozás­ban is. — Köszönöm, hogy zsú­folt budapesti tartózkodá­sa során lehetőséget adott erre a beszélgetésre. Sz. Gy. mellett . Embermesék A kérdés egyáltalán nem költői: mennyire vagyunk képesek elviselni a másságot, azt, ha embertársunk eltér valamiben az átlagtól? Nem kell feltétlenül forradalmá­rokra, vagy különcökre gon­dolni, akik eleve meg akar­ják bontani a már beideg- ződött szokásokat, a meg­szokott rendet. Sőt! Ismer­jük a rút kis kacsa meséjét. Az utóbbi időben mintha a mese „visszája” kezdene ér­vényes lenni. Kit csúfolnak ki a gyerekek az osztály­ban? Azt, aki komolyan ve­szi a tanulást, s egyáltalán érdeklődik. Ez a jelenség már rég nem azonos a „stré- berség” megvetésével, hiszen a tudás, a teljesítmény min­denkor imponált. Gondolom, másokat is fog­lalkoztatott már ez a kérdés, s ki-ki környezetében keres­te rá a választ. Ezt teszi Lengyel Nagy Anna is az Embermesék című műsorá­val. (Péntek. Kossuth 10.40 —19.35.) Ezúttal három tör­ténetet hallottunk, egy fia­talemberről és két asszony­ról. A maga nemében min­denki „külön bejáratú”, az­az egyéni, összetéveszthetet­len. ha végig tudja gondol­ni, s egyáltalán vállalja a sorsát. Első hallásra ez talán közhelynek tűnik, ám igen ritkán találkozunk olyan emberrel, aki saját elveiért, életviteléért akár a környe­zettel való (mindennapos) ütközést is vállalja. A fiatal­ember azért „lóg ki a sor­ból”, mert noha több szak­mája is van. mégsem a pénz után fut. Többre becsüli a művészeteket, a természe­tet. s a hétezer forintos (csa­ládi) jövedelmükből havonta ezret erre áldoz. Igazságsze- retete miatt került többször is konfliktushelyzetbe mun­kahelyein. Fiatal ember szá­jából ritkán hallani azt az igényt pl., hogy nem elég csupán termelni. így-úgy tel­jesíteni a tervet, hanem igenis jól meg kell csinálni valamit. Nem tud belenyu­godni a „kenjük be sárral” szemléletbe és gyakorlatba, mert azt vallja, hogy a rosz- szul végzett munka egysze­rűen pazarlás: idővel, ener­giával, emberrel, s nem ke­vésbé a vásárló, a megren­delő bizalmával. Igen. a sok­szor emlegetett és hiányod tulajdonosi szemlélet ez, amely nem a magántulajdont tartja fontosnak, hanem a közösségét, s egyáltalán a közjót. Ö marad kisebbség­ben, noha — szóban talán — neki adnak igazat... Nehéz a cigányokról be­szélni, mert erről a témakör­ről (is) megoszlanak a véle­mények, összecsapnak az in­dulatok. Lengyel Nagy Anna egy szőke, kék szemű asz- szonnyal beszélgetett erről, akin nem látszott, hogy ci­gány. de ő vállalta, sőt fel­hívta rá a figyelmet. Ki akart és akar emelkedni a környezetéből, de az nem hagyja — panaszolta. Gye­rekkorában nem engedték tanulni, s most a menye nem engedi a fiának, hogy befejezze a főiskolát (tanár lehetne). Mi lehet ennek az oka? Féltékenység, korlátolt­ság? Azt ugyanis mindenki elismeri, hogy a fel- és ki­emelkedés útja ma már a tanulás, az értelem és a lá­tókör tágítása. Ez még ak­kor is érvényes, ha azt lát­juk, hogy bizonyos fizikai munkákkal lényegesen töb­bet, jobban lehet keresni, mint a szakmaival, szellemi­vel. Anyagilag „jól van el­eresztve” ez az asszony is, mégis boldogtalan, szeren­csétlennek érzi magát, mert — a származására hivatkoz­va — a környezete, atyaij­ai nem engedik, hogy a sa­ját normái szerint éljen. Mert nem elég csupán az el­határozás, a vágy. ha nem társul erővel és kitartással is. Nem mindenki meri, tud­ja vállalni, hogy szerettei, ha úgy tetszik a fajtája, ki­tagadja, mert különbül, igé­nyesebben akar élni. A harmadik történet Já­szai Joli néniről szólt, akit már láthattunk a tévében is. Nem kis merészség kellett ahhoz, hogy nagymamaként kiálljon a színpadra, a ka­merák elé. De miután öt gyereket fölnevelt, s mindig megtette a dolgát, joggal mondhatja, hogy megérdemli a sorstól ezt a „ráadást”. Híres nagynénje: Jászai Ma­ri annak idején eltanácsol­ta a színészi pályáról, de a tehetséget, hajlamot — lám — nem lehet elfojtani, meg nem történtté tenni. horpácsi MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zenemű­ve. — 9.30: Decemberi ének. — 9.39: Ki kopog? — 10.05: Nyit- nikék. — 10.35: Népdalok, nép­táncok. — 11.05: Két konferen­cia margójára. — 11.25; Radnai György énekel. — 11.39; Ádám­csutka. 10. rész. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45; Házunk tája. — 13.00: Percnyi Miklós gorden­kázik. — 14.10: az új magyar zene hónapja a Rádióban. — 14.36: Tűz és füst. Novella. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Veszélyben. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15.30: Kórus­pódium. — 16.05; Nyelvelő. — 17.00: Eeo-mix. Gazdasági ma­gazin. — 17.30; Holnap közvetít­jük. — 17.50: fiimándi József operafelvételeiböl. — 19.15: Ma este nálunk. — 20.15: Egy rá­diós naplójából. — 21.30: Artúr Rubinstein zongorázik. — 22.20: A genfi csúcs napirendjén. I. rész. — 22.30: Vörös Sári nótákat énekel. — 22.48: Rádiószinház: Negyven gazfickó és egy maszü­letett bárány. — 0.10; Himnusz. — 0.15: Ejfél után. PETŐFI: 8.05: Tíz perc külpoli­tika. — 8.15: Nótacsokor. — 9.05: Napközben. — 12.10: A Szovjet Állami Fúvószenekar játszik. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30; Népdalok. — 13.05; Slá­germúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.05: Újdonságainkból. 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Zeneközeiben. — 19.30: sportvi- lág. — 20.05; show, ami show. — 23.20: Fáy András szerzeményei­ből. — 23.50; Népszerű hangszer­szólók. — 0.15; Ejfél után. 3. MŰSOR: 9.08: Vukán György: Gipsy. — 9.40: Roman­tikus kamarazene. — 10.35: Ze­nekari muzsika. — 11.50; Puccini cperáiból. — 13.05; Könyvszínpad. Edda. — 13.35; Régi magyar da­lok és táncok. — 14.00; Handel; Ácisz és Galathea. — 15.38: Ka­marazene. — 16.00; Kulturális fórum. — 17.00; iskolarádió. — 17.30; Woody Shaw játszik. — 17.50: A hét zenemüve. — 18.20: Az új magyar zene hónapja a Rádióban. — 19.05; Fiataloknak. — 19.35: Zenekari muzsika. — 21.20; Az Alan Parsons Project együttes felvételeiből. — 21.50: Bayreuthi beszélgetés. — 22.45; Új lemezeinkből. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Hétröl-hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: El sze­retném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: ESzak-magyarországi krónika. (A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Bor­sod Megyei Bizottságának me­gyei választól értekezlete.) — Sport. — 18.25—18.30; Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népúj­ság, valamint a Nógrád keddi számából. televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 15.55: Hírek. — 16.00: Iskolatévé. — 16.25: Ki­rálynak született. Japán termé- szetfílm. — 16.50: Gyümölcsfák. — 17.00: Iránytű. — 17.50: A ternovai juhász. Portréfilm. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Tele­sport. — 18.35: A rendőrség nyo­moz. -- 18.40: A meteorológu­sok munkájáról. — 19.10: Gaz­dasági jegyzetek. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: A nap fiai. Té­véjáték. — 21.30: Dokumentum­műsor. — 21.50: Alkalom a fel­ügyelőnek. Feliratos bolgár bűn­ügyi filmparódia. — 23.20: Hírek. 2. MŰSOR: 16.40: Hírek. — 16.45: Gyerekeknek, felnőttek­nek. — 18.00: A dzsungel köny­ve. Svéd természetfilmsorozat. — 15.25: Oszkár. Magyar rajz­filmsorozat. — 18.30: A hét ese­ményei magyar nyelven. — 19.00: Tv-fórum. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tornász VB. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Autók és emberek. Francia filmsorozat. mozi BÉKE: A házibuli folytató­dik. Mb. színes francia vígjá­ték. III. helyár! Kezdés:: 3, n6 és fO órakor. — BBKE KAMA­RA: Az erőd. Színes magyar film. 16 éven felülieknek! Kez­dés: 4 órakor. — Kelly hősei I—II. Mb. amerikai film. Dup­la III. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — KOSSUTH: Utószó, szí­nes szovjet film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: 9 és 11 órakor. — Cicák és tit­kárnők. Mb. színes csehszlovák vígjáték. Kezdés: f8 órakor. — Filmmúzeumi előadás: Férjek. Színes amerikai film. Kezdési hn5 órakor. — HEVESY IVÁN FILMKLUB: Filmmúzeum! elő­adás: Az iglói diákok. Magyar film. Kezdés: 13 (nyilvános), 15 és f7 órakor (bérletes). — TÁNCSICS; Az alvilágot fel­számolni. Színes szovjet film. Kezdés: f4 órakor. — Akit Bulldózernak hívtak. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kez­dés: 16 és f8 órakor. — TÁN­CSICS KAMARA: Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Mb. színes olasz vígjáték. II. helyár! Kez­dést 6 órakor. — SZIKRA: Egy asszony, négy férfi. Szí­nes szovjet film. i4 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: 15 órakor. — Kincs, ami nincs. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — FÁKLYA: Süsü, a sárkány. Színes magyar bábfilm. Kezdés: f5 órakor. — Hét merész kasz­kadőr. Színes amerikai kaland­film ni. helyár! Kezdés: f7 órakör. — FÁKLYA KAMARA: Apacsok. Mb. NDK-beli film. Kezdés: 15 órakor. — TOKAJ DISCO-MOZI: Feketeszakáll szelleme. Mb. színes amerikai- angol vígjáték. Kezdés: 18 óra- lCO|.. _ PETŐFI: Vándorlások meséje. Mb. színes szovjet- csehszlovák mesefilm. Kezdés: 15 órakor. — Kelly hősei I—II. Mb. színes amerikai vígjáték. Dupla III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — KRÚDY: Férfias ne­velés. Mb. színes szovjet film. Kezdés: f7 órakor. — TAPOL­CA, ADY: Ragtime I—II. Mb. színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dup­la helyár! Kezdés: f6 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: A szavanna fia. Mb színes olasz—francia ifjú­sági film. II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC- HÁMOR: A házibuli folytató­dik. Mb. francia film. III. hely­ár! Kezdés: f6 órakor. — MIS- KOLC-SZIRMA: Zugügyvéd za­varban. Mb. olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-PERECES: Fantom az éjszakában. Mb. színes ame­rikai film. 16 éven felülieknek! Kiemelt III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, bEke: Az elveszett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai ka­landfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt III. hely- ár! Kezdés: 4, 6 és f9 órakor. — LENINVÁROS. DERKOVITS: Kék hegyek. Mb. színes szov­jet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f6 óra­kor. — Titokban Hongkongban. Mb. színes francia bohózat. II. helyár! Kezdés: f8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Se­riff az égből. Színes olasz ka­landfilm. III. helyár! Kezdés: 7 órakor. — Csak egy mozi. Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kez­dés : 5 órakor. — SÁROSPA­TAK, RÁKÓCZI: Szerelem pasz- tellben. Mb. színes csehszlovák film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: hn4 órakor. — A kicsi kocsi újra száguld. Mb. színes amerikai vígjáték. III. helyár! Kezdés;' 6 és n9 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY, BÉKE: Vándorlások meséje. Mb. színes szovjet—csehszlovák mesefilm. Kezdés: 4 órakor. — Hét merész kaszkadőr. Szí­nes amerikai film. III. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. —. ÓZD, BÉKE} Gregory barát­nője. Mb. színes angol film. Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD, KOSSUTH: Filmmúzeum! elő­adás: El Paóban nő a láz. Francia—mexikói film. Kezdés: f6 órakor. — SZERENCS, RÁ­KÓCZI: Végre vasárnap. Mb. francia film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! II. helyér! Kezdés: 5 és 7 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk ! Dolgozókat alkalmaznak A l'utnokj Vegyesipari Szö­vetkezet felvesz tmk-üzemve- zetöt. Feltétel: gépész-, vagy villamosipari technikusi vég­zettség és legalább 5 éves szak­mai gyakorlat (előny, ha a gya­korlat tmk-munkakörben tör­tént). Fizetés megegyezés sze­rint., A munkakör azonnal be­tölthető. Jelentkezés: Putnok, Vágóhíd u. 4. sz., vagy Putnok 24 telefonon. A Városi Tanács Költségvetési Üzeme Mezőkövesd felvételre keres nehézgépkezelőket, és autóvillamossági szerelőt. Bére­zés: megegyezés szerint. Jelent­kezés: az üzem személyzeti ügyintézőjénél. Címünk: Mező­kövesd, Gaál I. I». 7. Tel.: 235. Az Ózdi Kohászati Üzemek Rúd-Dróthengermü Gyáregysé­ge az új betonacélháló-gyártó üzemrész üzemeltetéséhez, fel­vételre keres: vasszerkezeti la­katos, géplakatos, csőszerelő la­katos, ív- és lánghegesztő, for­gácsoló szakmunkásokat kedve­ző kereseti lehetőséggel állandó nappalos és folytonos munka­rendbe. Részletes felvilágosítást ad: az RDH Gyáregység Mun­kaügyi Osztálya személyesen, vagy a 12-166/210 telefonon. Termelőszövetkezetünk szak­mai gyakorlattal rendelkező ju­hászokat keres felvételre. La­kást biztosítunk. Cím: „Dózsa** Mg. Termelőszövetkezet. 3756 Perkupa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents