Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-25 / 276. szám
1985. november 25., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ... Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezle : , . ' ■:;< ■■■ ■■■■■■■:. jsfMs 5^ § S’MSSi V- ■ fl szakszervezeti mozgalom fontos politikai tényező a megyében Fejti György felszólalása Legfőbb érdekvédelmi feladat: a gazdaság erősítése Baranyai Tibor felszólalása Fejti György felszólalása elején köszöntötte a szak- szervezetek küldöttértekezletét, hangsúlyozva, hogy megyénkben a szakszervezeti mozgalom nagy tradíciókkal rendelkezik. — A szakszervezeti kongresszusi felkészülésnek az a legfontosabb tanulsága — — folytatta —, hogy megyénk munkássága, dolgozói változatlanul bizalommal vannak a párt iránt, érdeklődéssel, megértéssel, cselekvőkészséggel fogadták pártunk kongresszusának döntéseit. Ebben jelentős szerepe van a szakszervezeti mozgalomnak. Ez a mozgalom a megyében fontos politikai tényező, jelen van a döntések kialakításában, az érdekegyeztetésben és a végrehajtás megszervezésében egyaránt — mondotta. Felszólalása további részében a pozitív tendenciák meghatározó jelenléte melleit rámutatott néhány negatív tapasztalatra, amelyek azt bizonyítják, hogy főleg az 1985-ös év gazdasági teljesítményével összefüggésben egyeseknél felerősödött a kiábrándultság, a perspektívát- lanság érzése. A pesszimizmus, a kiábrándultság azonban sehová sem vezet és nincs is rá okunk — mondotta, és hangsúlyozta, hogy a XIII. kongresszuson meghirdetett politikai vonalnak, az ott elfogadott programnak változatlanul nincs alternatívája és a célkitűzések megvalósításának nagyobbrészt megvannak a feltételei, illetve kemény, következetes munkával megteremthetők. Ezzel összefüggésben szólt a VII. ötéves terv koncepciójának lényegéről. — A VII. ötéves terv starthelyzete még ezzel a nehéz 85-ös évvel magunk mögött is sok szempontból minőségileg más, mint a VI. ötéves tervé. A VI. ötéves terv indításánál lényegében az egyensúlypolitikát, az élet- színvonal megőrzését helyeztük a gazdaságpolitika középpontjába. Most pedig a VII. ötéves terv irányelveinek a párt KB-ülésén elfogadott dokumentuma ismeretében látható, hogy a gazdaság dinamizálása került a gazdaságpolitika középpontjába. Természetesen ezt a dinamizálást az egyensúlyi folyamatok megtartása és elmélyítése mellett kell elérni. Nagyon lényeges különbség a korábbi időszakhoz képest, hogy a mintegy 15—17 százalékra tervezett nemzeti jövedelem-növekménynek a hazai felhasználása nőhet. Ez lehetővé teszi mind a felhalmozás, mind pedig a lakossági fogyasztás érzékelhető emelkedéséi. Bízunk benne, hogy már 1986-ban képesek leszünk megállítani a reálbérek csökkenését, sőt a következő öt évben emelhetjük is azt. Ez rendkívül fontos fejlemény, mint az is, hogy a szociálpolitikában is néhány akut kérdésben, ha nem is mérföldes léptekkel, de azért előre fogunk lépni. Nagyon fontos törekvése a pártnak és a kormányzatnak, hogy azokat az inflációs hatásokat, amelyekkel együtt kell élnünk, mérsékeljük. Már az 1986-os terv is azzal a szándékkal készül, hogy lehetőleg 5 százalék körül, de mindenképpen (i százalék alatt tartsuk a fogyasztói árnövekedést. Hosszabb távon pedig, a tervidőszak vége felé, az a célunk, hogy 5 százalék körüli-alatti szintre állhassunk be. Hangsúlyozta: nemcsak az ország, hanem minden nehézségünk, gondunk ellenére Borsod- Abaúj-Zemplén megye is fejlődni fog a következő ötéves tervben. Ezt a fejlődést olyan jól prosperáló ágazatok termelésére alapozhatjuk, mint a vegyipar, a gépipar. Fejti György a továbbiakban szólt a megye tanácsai VII. ötéves tervének alakulásáról. Elmondta, hogy 61,5 milliárd forint áll rendelkezésünkre, és ezen belül mintegy 15,5 milliárd forintot fordíthatunk fejlesztésre. — Látványos eredményeket itt sem ígérhetünk — mondotta —, de érzékelhető javulást lehet elérni például a lakásépítésben, a lakás- gazdálkodásban. Ezekben a nehéz években is vállalni lehet mintegy 22 ezer lakás felépítését, ami a lakáshiányt mérsékli. Jelentős változás lesz a vízellátásban is, ami fájó pontja a megye több térségének. A közoktatásban a megnövekedett diáklétszám ellenére tartani tudjuk az elért színvonalat, javul az egészségügyi ellátás, nagyobb teret kap az idős emberekről való gondoskodás. Sok dolog történik tehát mindazzal együtt is, hogy más területeken a kívánatoshoz képest a fejlődés csak kisebb lehet, így például a közlekedés, a hírhálózat, az üzlethálózat, a közművelődési intézményrendszer fejlesztése terén. Felszólalása további részében néhány, a megye lakosságát foglalkoztató időszerű kérdésre tért ki. Köztük az áruellátásra, rendkívül fontosnak tartva, hogy a megr szokott, kialakult színvonalat megtartsuk, sőt bizonyos területeken javítsuk. A szénmizériáról szólva aláhúzta, hogy az rendkívül sok tanulsággal szolgál. Nehéz helyzetbe kerültünk itt Borsod megyében, ilyen állapot többé nem keletkezhet. — mondotta többek között. Az áruellátás és a szolgáltatások színvonalának emelésével összefüggésben kitért arra, hogy differenciáltabban kell megítélni a kisiparosok, kiskereskedők munkáját, jobban becsülve a szorgalmas, a lakosság érdekeit szolgáló tevékenységet és korlátozva az ügyeskedést. a jogtalan, a munka nélkül szerzett jövedelmet. — A bérek és jövedelmek differenciálódása is foglalkoztatja az embereket — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. A differenciálódás folyamata folytatódik. szükségszerű velejárója gazdaságpolitikánknak. Ez egészében nem tekinthető antiszociális tendenciának, nem jelenti azt. hogy a differenciálódáson belül a szélső pólusokkal nem. kell behatóbban foglalkozni. Befejezésül Fejti György a szakszervezetek előtt álló feladatokról szólva, kapcsolódva a beszámolóhoz és a vitához, kiemelte: — Nagyon fontos, hogy érvényt szerezzünk az emberi tisztességnek. Nagy jelentősége van annak, hogy a hatalommal, a befolyással ne élhessen vissza senki. Bár bizonyos értelemben a statisztika ellentmond ennek; az emberekben az él, hogy a közrend, a közbiztonság romlik. Ennek megakadályozása nem kizárólag rendőrségi feladat, közös munkával kell elérnünk, hogy az embereknek az elemi biztonságérzete megmaradjon. A legfontosabb tennivalók között hangsúlyozta a gazdaságban szükséges változások támogatását; annak kikényszerítését, hogy a vállalatoknál, az üzemekben hatékonyabb, jobban szervezeti, fegyelmezettebb munka legyen. Ez a szakszervezeti demokrácia legmesz- szebbmenőbb tiszteletben- tartása mellett igényeli az állami, gazdasági vezetés jó törekvéseinek támogatását. A dolgozóknak érdeke, és ezt itt többen megfogalmazták, hogy főmunkaidőben rendesen lehessen keresni. Ennek az a feltétele, hogy jól szervezett, kurrens termékeket gyártó, versenyképes üzemeink legyenek. — A szakszervezeti mozgalom az legyen, aminek hívják — mondotta ezután. — Tehát, képviselje markánsabban, következetesebben a dolgozói érdekeket, adott esetben alternatív javaslatokkal, programokkal álljon elő, és ha kell. vitatkozzon. Együtt kell élnünk azzal a helyzettel, hogy átmenetileg vagy tartósan fennmaradhatnak nézetkülönbségek. A cél nyilván a kompromisszum, a megoldás megtalálása. Végezetül kitért arra, hogy sok munkás és dolgozó kifogásolja és joggal az egoizmus, a „kaparj kurta, neked is jut”-szemlélet terjedését. — Hinnünk kell abban — mondotta —, hogy ez a társadalmi rendszer nem kedvezhet az önzésnek és a mások rovására történő érvényesülésnek. Viszont a társadalom egészséges fejlődési iránya megköveteli, hogy a tradicionális szocialista értékek felerősödjenek. Ilyen tradicionális érték a munka, a munkaszeretet, a munkafegyelem, a tisztességes munka elvégzése és tisztességes megfizetése. Ilyen érték a munkásszolidaritás; az, hogy ne legyen mindegy, hogy környezetünkben mi történik. Ilyen érték az, hogy ne hagyjuk lerombolni, eldurvulni :iz emberi kapcsolatokat — fejezte be felszólalását Fejti György. Baranyai Tibor, a SZOT nevében köszöntötte a megyénk szakszervezeti tagságát képviselő küldötteket. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a tanácskozás dokumentumaival . és a megyei vezető titkár szóbeli kiegészítőjével — amelyek színvonalasan foglalják össze az elmúlt évek mozgalmi tevékenységét és az elkövetkezendő időszak feladatait — egyetért. A mai tanácskozásnak és az ezt megelőző értekezleteknek is jellemzője volt, hogy a résztvevők nem befelé fordulva, nemcsak a szakszervezeti mozgalom belső ügyeit, kérdéseit elemezték, hanem őszintén, nyíltan, a párt politikájával összhangban vitatták meg a politikai, társadalmi, gazdasági és a kulturális élet fontosabb jellemzőit. A tanácskozások igazolták, hogy a négy és fél milliós tagság egyre inkább magáénak érzi a szakszervezeteket. Óriási, felelősségteljes erő ez, amely nemcsak követel, hanem saját maga előtt is megszabja a tennivalókat. Ezután a Szakszervezetek Megyei Tanácsának az elmúlt években végzett munkáját értékelve, elmondotta: az SZMT az elmúlt öt évben eredményesen tett eleget feladatának. A megye szakszervezeti mozgalma és vezető testületé az elmúlt időszakban aktív részese volt a politikai élet formálásának, részt vett a megye előtt álló politikai, gazdasági és társadalmi feladatok kialakításában, megvalósításában. A mai tanácskozás is jelképezi —, hiszen jelen vannak a megye pártszerveinek képviselői is —, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek igénylik a szak- szervezetek munkáját. E2 természetes — hangsúlyozta —, hiszen közös ügyről, a párt, a nép, a szocializmus ügyéről van szó. A továbbiakban szólt arról, hogy -az elmúlt öt év különösen nehéz szakasz volt a szakszervezeti munkában is. Az ismert külső és belső okok miatt a megye bányászatában, kohászatában különösen érzékelhetőek voltak a gondok, nehézségek. Ezek feltárásában, a megoldások keresésében hervadhatatlan érdemei vannak a dolgozó kollektíváknak, az őket képviselő szak- szervezeteknek. A megye szakszervezeti mozgalma képes volt a megújulásra, s olyan folyamatokat indított el. amelyek bizonyítják, hogy a mozgalom nem állóvíz, hanem tevékenységét képes az élet fejlődő követelményeihez, a változásokhoz igazítani. Különösen jónak tartjuk — szögezte le —, ahogyan a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a területpolitikai kérdésekkel és az alapszervezetek segítésével foglalkozott. A megye lakosságának, a szervezett dolgozóknak az érdekeit következetesen képviselve önálló javaslatokkal segítették a politikai, állami szervek döntéseit. Emellett a párt- és a szakszervezeti határozatoknak megfelelően, a szükségletekből kiindulva jelentős eredményeket értek el a szakszervezeti káderek nevelésében, oktatásában és továbbképzésében. Jó néhány elvtárs egyéni fejlődése, a testületek kollektív vezetésének erősödése jelentősen segítette a közös ügy előbbrevite- lét. Az elért eredményeket csak szívós. következetes munkával lehet megtartani és továbbfejleszteni — mondotta. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a területpolitikai munkára: a bizalmiak, a testületek a jövőben vegyenek még aktívabban részt a feladatok megoldásában. Az alapszervezetek munkájának javítása mellett erősíteni szükséges a párt- és az ifjúsági szervezetekkel való együttműködést is. Mivel új lehetőségeink és feladataink vannak az üzemi demokrácia fejlesztésében, a vállalati tanácsok segítésében, a szakszervezet legyen élenjáró abban, hogy a munkahelyi demokratikus fórumok betöltsék hivatásukat. A SZOT főtitkára ezt követően a VI. ötéves terv és az idei népgazdasági terv teljesítésével és annak tanulságaival foglalkozott. A magyar szakszervezeti mozgalom legfőbb érdekvédelmi feladata az, és az lesz a jövőben is, hogy tevékenységével a magyar népgazdaságot, jólétünk alapját erősítse. Az elmúlt években és az idén is sokféle objektív nehézség és belső ok nehezítette munkánkat — mondotta. De a legfőbb tanulság, hogy sokkal nagyobb erőt kell fordítani gondjaink megoldásának legfőbb forrására: saját munkánk javítására. Az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el és számíthattunk a KGST, a Szovjetunió segítségére, de továbbra is alapvető feladatunk munkánk hatékonyságának javítása. Sok tartalékunk van — mondotta —, s ez azt is jelenti, hogy a szakszervezeti szerveknek is jobban oda kell figyelni a műszaki fejlesztés kérdéseire. Nagy tartalékok vannak az újítások bevezetésében — mondotta, és ezzel kapcsolatosan utalt egy közelmúltbeli felmérésre, miszerint még sok jó újítás hever, bevezetésre várva. De rengeteg tartalékunk van az energiatakarékosságban is nemcsak a gyárakban, hanem a saját háztartásunkban, a családoknál is. Ha nem tudjuk teljesíteni a magunk elé tűzött energiaprogramot, akkor milliárdos veszteségeink lesznek, ami az életszínvonal terén is érezteti majd hatását — mondotta. Saját munkánk javításával kapcsolatban felmerültek olyan kérdések — folytatta —, amelyek nem igényelnek beruházást. A kollektívák támogassák a rendet és fegyelmet követelő vezetőket. Nincs más utunk, mint jobban dolgozni. A VII. ötéves terv reális, de feszített terv, elengedhetetlenül igényli a politikai támogatást. A magyar szakszervezeti mozgalom vállalja ezt. a tervet és vállalja a végrehajtásához szükséges politikai, mozgósító munkát is. Örömmel hallottam — mondotta —, hogy Borsod megyében nem senyvedt el, hanem virágzik és további nagy lehetőségeket rejt magában a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom. A VII. ötéves terv végrehajtása érdekében még jobban ki kell ezt bontakoztatni. Csak ez lehet az erkölcsi alapja annak, hogy a SZOT, vagy egy üzemi szakszervezeti bizottság követeljen egyik, vagy másik kérdésben. Baranyai Tibor a továbbiakban arról tájékoztatta a küldöttértekezlet résztvevőit, hogy a szakszervezetek, valamint a párt- és gazdasági szervek jelzései alapján a kormány a közeljövőben napirendre tűzi a bányászat és a kohászat kérdéseit. Vissza kell adni a bányászszakma becsületét, de a kohászat rendezésének kérdései is magukban foglalnak olyan javaslatokat, amelyek a fejlesztési irányokkal, a méretekkel foglalkoznak. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi szerveknek is többet és érdemben kell foglalkozni a műszaki értelmiséggel, amelynek legjobbjai mindig is’ ott voltak és ott vannak a szakszervezeti mozgalomban. Az ifjúsággal kapcsolatban elmondotta, hogy a szakszervezetekben a közeljövőben megalakuló ifjúsági tagozatok jó formát adnak majd a fiatalokkal való érdemibb foglalkozásra. A szakszervezet és a KISZ együttműködése jelentős eredményeket, átütő sikert hozhat. Befejezésül a VII. ötéves terv néhány életszínvonal- politikai célkitűzéséről, többek között az árakról beszélt, amelyeknek a korábbi időszaktól kisebb, mintegy ötszázalékos emelését tervezi az új ötéves terv. De ehhez hatékonyabb termelő- munkára van szükség, az életszínvonal megtartásának és szerény emelésének a feltételeit a munkahelyeken kell megteremteni. Végezetül a most zajló megyei szakszervezeti tanácskozásokról és a közeljövőben tartandó szakmai kongresszusokról szólt. A jövő év februárjában tartandó SZOT-kongresszus dokumentumai előkészületben vannak. Eredményeink igazolják, hogy van értelme a szakszervezeti munkának, s a magyar szakszervezeti mozgalom a Magyar Szocialista Munkáspárttal együtt szervezője a dolgozók, a szocializmus ügyének — fejezte be felszólalását a SZOT főtitkára.