Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

1985. november 25., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ... Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezle : , . ' ■:;< ■■■ ■■■■■■■:. jsfMs 5^ § S’MSSi V- ■ fl szakszervezeti mozgalom fontos politikai tényező a megyében Fejti György felszólalása Legfőbb érdekvédelmi feladat: a gazdaság erősítése Baranyai Tibor felszólalása Fejti György felszólalása elején köszöntötte a szak- szervezetek küldöttértekez­letét, hangsúlyozva, hogy megyénkben a szakszerveze­ti mozgalom nagy tradíciók­kal rendelkezik. — A szakszervezeti kong­resszusi felkészülésnek az a legfontosabb tanulsága — — folytatta —, hogy me­gyénk munkássága, dolgozói változatlanul bizalommal vannak a párt iránt, érdek­lődéssel, megértéssel, cselek­vőkészséggel fogadták pár­tunk kongresszusának dön­téseit. Ebben jelentős sze­repe van a szakszervezeti mozgalomnak. Ez a mozga­lom a megyében fontos po­litikai tényező, jelen van a döntések kialakításában, az érdekegyeztetésben és a vég­rehajtás megszervezésében egyaránt — mondotta. Felszólalása további részé­ben a pozitív tendenciák meg­határozó jelenléte melleit rá­mutatott néhány negatív ta­pasztalatra, amelyek azt bi­zonyítják, hogy főleg az 1985-ös év gazdasági telje­sítményével összefüggésben egyeseknél felerősödött a ki­ábrándultság, a perspektívát- lanság érzése. A pesszimiz­mus, a kiábrándultság azon­ban sehová sem vezet és nincs is rá okunk — mon­dotta, és hangsúlyozta, hogy a XIII. kongresszuson meg­hirdetett politikai vonalnak, az ott elfogadott program­nak változatlanul nincs al­ternatívája és a célkitűzé­sek megvalósításának na­gyobbrészt megvannak a feltételei, illetve kemény, következetes munkával meg­teremthetők. Ezzel összefüg­gésben szólt a VII. ötéves terv koncepciójának lénye­géről. — A VII. ötéves terv start­helyzete még ezzel a nehéz 85-ös évvel magunk mögött is sok szempontból minőségi­leg más, mint a VI. ötéves tervé. A VI. ötéves terv in­dításánál lényegében az egyensúlypolitikát, az élet- színvonal megőrzését helyez­tük a gazdaságpolitika kö­zéppontjába. Most pedig a VII. ötéves terv irányelvei­nek a párt KB-ülésén elfo­gadott dokumentuma isme­retében látható, hogy a gaz­daság dinamizálása került a gazdaságpolitika középpont­jába. Természetesen ezt a di­namizálást az egyensúlyi fo­lyamatok megtartása és el­mélyítése mellett kell elérni. Nagyon lényeges különbség a korábbi időszakhoz képest, hogy a mintegy 15—17 szá­zalékra tervezett nemzeti jövedelem-növekménynek a hazai felhasználása nőhet. Ez lehetővé teszi mind a felhalmozás, mind pedig a lakossági fogyasztás érzékel­hető emelkedéséi. Bízunk benne, hogy már 1986-ban képesek leszünk megállítani a reálbérek csökkenését, sőt a következő öt évben emel­hetjük is azt. Ez rendkívül fontos fejlemény, mint az is, hogy a szociálpolitikában is néhány akut kérdésben, ha nem is mérföldes léptekkel, de azért előre fogunk lépni. Nagyon fontos törekvése a pártnak és a kormányzatnak, hogy azokat az inflációs ha­tásokat, amelyekkel együtt kell élnünk, mérsékeljük. Már az 1986-os terv is azzal a szándékkal készül, hogy le­hetőleg 5 százalék körül, de mindenképpen (i százalék alatt tartsuk a fogyasztói ár­növekedést. Hosszabb távon pedig, a tervidőszak vége felé, az a célunk, hogy 5 százalék körüli-alatti szint­re állhassunk be. Hang­súlyozta: nemcsak az ország, hanem minden nehézségünk, gondunk ellenére Borsod- Abaúj-Zemplén megye is fejlődni fog a következő öt­éves tervben. Ezt a fejlődést olyan jól prosperáló ágazatok termelésére alapozhatjuk, mint a vegyipar, a gépipar. Fejti György a továbbiak­ban szólt a megye tanácsai VII. ötéves tervének alaku­lásáról. Elmondta, hogy 61,5 milliárd forint áll rendelke­zésünkre, és ezen belül mintegy 15,5 milliárd forin­tot fordíthatunk fejlesztésre. — Látványos eredménye­ket itt sem ígérhetünk — mondotta —, de érzékelhető javulást lehet elérni példá­ul a lakásépítésben, a lakás- gazdálkodásban. Ezekben a nehéz években is vállalni le­het mintegy 22 ezer lakás felépítését, ami a lakáshi­ányt mérsékli. Jelentős vál­tozás lesz a vízellátásban is, ami fájó pontja a megye több térségének. A közokta­tásban a megnövekedett diáklétszám ellenére tartani tudjuk az elért színvonalat, javul az egészségügyi ellátás, nagyobb teret kap az idős emberekről való gondosko­dás. Sok dolog történik tehát mindazzal együtt is, hogy más területeken a kívánatos­hoz képest a fejlődés csak kisebb lehet, így például a közlekedés, a hírhálózat, az üzlethálózat, a közművelő­dési intézményrendszer fej­lesztése terén. Felszólalása további részé­ben néhány, a megye lakos­ságát foglalkoztató időszerű kérdésre tért ki. Köztük az áruellátásra, rendkívül fon­tosnak tartva, hogy a megr szokott, kialakult színvona­lat megtartsuk, sőt bizonyos területeken javítsuk. A szénmizériáról szólva alá­húzta, hogy az rendkívül sok tanulsággal szolgál. Ne­héz helyzetbe kerültünk itt Borsod megyében, ilyen ál­lapot többé nem keletkez­het. — mondotta többek kö­zött. Az áruellátás és a szol­gáltatások színvonalának emelésével összefüggésben kitért arra, hogy differen­ciáltabban kell megítélni a kisiparosok, kiskereskedők munkáját, jobban becsülve a szorgalmas, a lakosság érde­keit szolgáló tevékenységet és korlátozva az ügyeske­dést. a jogtalan, a munka nélkül szerzett jövedelmet. — A bérek és jövedelmek differenciálódása is foglal­koztatja az embereket — mondotta a megyei pártbi­zottság első titkára. A diffe­renciálódás folyamata foly­tatódik. szükségszerű velejá­rója gazdaságpolitikánknak. Ez egészében nem tekinthető antiszociális tendenciának, nem jelenti azt. hogy a dif­ferenciálódáson belül a szél­ső pólusokkal nem. kell be­hatóbban foglalkozni. Befejezésül Fejti György a szakszervezetek előtt álló feladatokról szólva, kapcso­lódva a beszámolóhoz és a vitához, kiemelte: — Nagyon fontos, hogy érvényt szerezzünk az em­beri tisztességnek. Nagy je­lentősége van annak, hogy a hatalommal, a befolyással ne élhessen vissza senki. Bár bizonyos értelemben a statisztika ellentmond en­nek; az emberekben az él, hogy a közrend, a közbiz­tonság romlik. Ennek meg­akadályozása nem kizárólag rendőrségi feladat, közös munkával kell elérnünk, hogy az embereknek az ele­mi biztonságérzete megma­radjon. A legfontosabb tennivalók között hangsúlyozta a gaz­daságban szükséges változá­sok támogatását; annak ki­kényszerítését, hogy a vál­lalatoknál, az üzemekben hatékonyabb, jobban szer­vezeti, fegyelmezettebb mun­ka legyen. Ez a szakszerve­zeti demokrácia legmesz- szebbmenőbb tiszteletben- tartása mellett igényeli az állami, gazdasági vezetés jó törekvéseinek támogatását. A dolgozóknak érdeke, és ezt itt többen megfogalmazták, hogy főmunkaidőben rende­sen lehessen keresni. Ennek az a feltétele, hogy jól szer­vezett, kurrens termékeket gyártó, versenyképes üze­meink legyenek. — A szakszervezeti moz­galom az legyen, aminek hívják — mondotta ezután. — Tehát, képviselje mar­kánsabban, következeteseb­ben a dolgozói érdekeket, adott esetben alternatív ja­vaslatokkal, programokkal álljon elő, és ha kell. vitat­kozzon. Együtt kell élnünk azzal a helyzettel, hogy át­menetileg vagy tartósan fennmaradhatnak nézetkü­lönbségek. A cél nyilván a kompromisszum, a megoldás megtalálása. Végezetül kitért arra, hogy sok munkás és dolgozó kifo­gásolja és joggal az egoiz­mus, a „kaparj kurta, neked is jut”-szemlélet terjedését. — Hinnünk kell abban — mondotta —, hogy ez a tár­sadalmi rendszer nem ked­vezhet az önzésnek és a mások rovására történő ér­vényesülésnek. Viszont a társadalom egészséges fejlő­dési iránya megköveteli, hogy a tradicionális szocia­lista értékek felerősödjenek. Ilyen tradicionális érték a munka, a munkaszeretet, a munkafegyelem, a tisztessé­ges munka elvégzése és tisz­tességes megfizetése. Ilyen érték a munkásszolidaritás; az, hogy ne legyen mindegy, hogy környezetünkben mi történik. Ilyen érték az, hogy ne hagyjuk lerombolni, el­durvulni :iz emberi kapcso­latokat — fejezte be felszó­lalását Fejti György. Baranyai Tibor, a SZOT nevében köszöntötte a me­gyénk szakszervezeti tagsá­gát képviselő küldötteket. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a tanácskozás doku­mentumaival . és a megyei vezető titkár szóbeli kiegé­szítőjével — amelyek szín­vonalasan foglalják össze az elmúlt évek mozgalmi tevé­kenységét és az elkövetke­zendő időszak feladatait — egyetért. A mai tanácskozás­nak és az ezt megelőző ér­tekezleteknek is jellemzője volt, hogy a résztvevők nem befelé fordulva, nemcsak a szakszervezeti mozgalom bel­ső ügyeit, kérdéseit elemez­ték, hanem őszintén, nyíltan, a párt politikájával össz­hangban vitatták meg a po­litikai, társadalmi, gazdasá­gi és a kulturális élet fon­tosabb jellemzőit. A tanács­kozások igazolták, hogy a négy és fél milliós tagság egyre inkább magáénak ér­zi a szakszervezeteket. Óri­ási, felelősségteljes erő ez, amely nemcsak követel, ha­nem saját maga előtt is megszabja a tennivalókat. Ezután a Szakszervezetek Megyei Tanácsának az el­múlt években végzett mun­káját értékelve, elmondotta: az SZMT az elmúlt öt év­ben eredményesen tett ele­get feladatának. A megye szakszervezeti mozgalma és vezető testületé az elmúlt időszakban aktív részese volt a politikai élet formá­lásának, részt vett a megye előtt álló politikai, gazdasá­gi és társadalmi feladatok kialakításában, megvalósítá­sában. A mai tanácskozás is jelképezi —, hiszen jelen vannak a megye pártszer­veinek képviselői is —, hogy a párt-, állami és társadal­mi szervek igénylik a szak- szervezetek munkáját. E2 természetes — hangsúlyozta —, hiszen közös ügyről, a párt, a nép, a szocializmus ügyéről van szó. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy -az elmúlt öt év különösen nehéz szakasz volt a szakszervezeti mun­kában is. Az ismert külső és belső okok miatt a me­gye bányászatában, kohá­szatában különösen érzékel­hetőek voltak a gondok, ne­hézségek. Ezek feltárásában, a megoldások keresésében hervadhatatlan érdemei van­nak a dolgozó kollektívák­nak, az őket képviselő szak- szervezeteknek. A megye szakszervezeti mozgalma ké­pes volt a megújulásra, s olyan folyamatokat indított el. amelyek bizonyítják, hogy a mozgalom nem ál­lóvíz, hanem tevékenységét képes az élet fejlődő köve­telményeihez, a változások­hoz igazítani. Különösen jónak tartjuk — szögezte le —, ahogyan a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa a területpolitikai kér­désekkel és az alapszerveze­tek segítésével foglalkozott. A megye lakosságának, a szervezett dolgozóknak az érdekeit következetesen kép­viselve önálló javaslatokkal segítették a politikai, álla­mi szervek döntéseit. Emel­lett a párt- és a szakszer­vezeti határozatoknak meg­felelően, a szükségletekből kiindulva jelentős eredmé­nyeket értek el a szakszer­vezeti káderek nevelésében, oktatásában és továbbképzé­sében. Jó néhány elvtárs egyéni fejlődése, a testüle­tek kollektív vezetésének erősödése jelentősen segítet­te a közös ügy előbbrevite- lét. Az elért eredményeket csak szívós. következetes munkával lehet megtartani és továbbfejleszteni — mon­dotta. Továbbra is nagy fi­gyelmet kell fordítani a te­rületpolitikai munkára: a bizalmiak, a testületek a jö­vőben vegyenek még aktí­vabban részt a feladatok megoldásában. Az alapszer­vezetek munkájának javítá­sa mellett erősíteni szüksé­ges a párt- és az ifjúsági szervezetekkel való együtt­működést is. Mivel új lehe­tőségeink és feladataink vannak az üzemi demokrá­cia fejlesztésében, a válla­lati tanácsok segítésében, a szakszervezet legyen élenjá­ró abban, hogy a munkahe­lyi demokratikus fórumok betöltsék hivatásukat. A SZOT főtitkára ezt kö­vetően a VI. ötéves terv és az idei népgazdasági terv teljesítésével és annak ta­nulságaival foglalkozott. A magyar szakszervezeti moz­galom legfőbb érdekvédel­mi feladata az, és az lesz a jövőben is, hogy tevé­kenységével a magyar nép­gazdaságot, jólétünk alapját erősítse. Az elmúlt években és az idén is sokféle objek­tív nehézség és belső ok ne­hezítette munkánkat — mondotta. De a legfőbb ta­nulság, hogy sokkal nagyobb erőt kell fordítani gondja­ink megoldásának legfőbb forrására: saját munkánk javítására. Az elmúlt évek­ben jelentős eredményeket értünk el és számíthattunk a KGST, a Szovjetunió se­gítségére, de továbbra is alapvető feladatunk mun­kánk hatékonyságának javí­tása. Sok tartalékunk van — mondotta —, s ez azt is je­lenti, hogy a szakszervezeti szerveknek is jobban oda kell figyelni a műszaki fej­lesztés kérdéseire. Nagy tar­talékok vannak az újítások bevezetésében — mondotta, és ezzel kapcsolatosan utalt egy közelmúltbeli felmérés­re, miszerint még sok jó újítás hever, bevezetésre várva. De rengeteg tartalé­kunk van az energiatakaré­kosságban is nemcsak a gyárakban, hanem a saját háztartásunkban, a csalá­doknál is. Ha nem tudjuk teljesíteni a magunk elé tű­zött energiaprogramot, ak­kor milliárdos veszteségeink lesznek, ami az életszínvo­nal terén is érezteti majd hatását — mondotta. Saját munkánk javításá­val kapcsolatban felmerültek olyan kérdések — folytatta —, amelyek nem igényelnek beruházást. A kollektívák támogassák a rendet és fe­gyelmet követelő vezetőket. Nincs más utunk, mint job­ban dolgozni. A VII. ötéves terv reális, de feszített terv, elengedhetetlenül igényli a politikai támogatást. A ma­gyar szakszervezeti mozga­lom vállalja ezt. a tervet és vállalja a végrehajtásához szükséges politikai, mozgó­sító munkát is. Örömmel hallottam — mondotta —, hogy Borsod megyében nem senyvedt el, hanem virág­zik és további nagy lehető­ségeket rejt magában a szo­cialista munkaverseny és brigádmozgalom. A VII. öt­éves terv végrehajtása érde­kében még jobban ki kell ezt bontakoztatni. Csak ez lehet az erkölcsi alapja an­nak, hogy a SZOT, vagy egy üzemi szakszervezeti bi­zottság követeljen egyik, vagy másik kérdésben. Baranyai Tibor a további­akban arról tájékoztatta a küldöttértekezlet résztvevőit, hogy a szakszervezetek, va­lamint a párt- és gazdasági szervek jelzései alapján a kormány a közeljövőben napirendre tűzi a bányászat és a kohászat kérdéseit. Vissza kell adni a bányász­szakma becsületét, de a ko­hászat rendezésének kérdé­sei is magukban foglalnak olyan javaslatokat, amelyek a fejlesztési irányokkal, a méretekkel foglalkoznak. Hangsúlyozta, hogy a társa­dalmi szerveknek is többet és érdemben kell foglalkozni a műszaki értelmiséggel, amelynek legjobbjai mindig is’ ott voltak és ott vannak a szakszervezeti mozgalom­ban. Az ifjúsággal kapcso­latban elmondotta, hogy a szakszervezetekben a közel­jövőben megalakuló ifjúsági tagozatok jó formát adnak majd a fiatalokkal való ér­demibb foglalkozásra. A szakszervezet és a KISZ együttműködése jelentős eredményeket, átütő sikert hozhat. Befejezésül a VII. ötéves terv néhány életszínvonal- politikai célkitűzéséről, töb­bek között az árakról be­szélt, amelyeknek a korábbi időszaktól kisebb, mintegy ötszázalékos emelését ter­vezi az új ötéves terv. De ehhez hatékonyabb termelő- munkára van szükség, az életszínvonal megtartásának és szerény emelésének a fel­tételeit a munkahelyeken kell megteremteni. Végezetül a most zajló megyei szakszervezeti ta­nácskozásokról és a közel­jövőben tartandó szakmai kongresszusokról szólt. A jövő év februárjában tar­tandó SZOT-kongresszus do­kumentumai előkészületben vannak. Eredményeink iga­zolják, hogy van értelme a szakszervezeti munkának, s a magyar szakszervezeti mozgalom a Magyar Szocia­lista Munkáspárttal együtt szervezője a dolgozók, a szo­cializmus ügyének — fejez­te be felszólalását a SZOT főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents