Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. november 25., hétfő Szavaznak a küldöttek (Folytatás az 1. oldalról) Befejezésül az elkövetke­zendő időszak feladatairól beszélt. A jövő év február­jában lesz a szakszervezetek XXV. kongresszusa és az új­jáválasztott SZMT-nek lesz a feladata, hogy a kongresz- szus határozatait figyelembe véve kialakítsa hosszabb távú munkaprogramját, fel­adattervét. A következő öt­éves tervidőszakban, ha va­lamivel kedvezőbbek is a ki­látásaink. csak kemény, kö­vetkezetes és eredménye­sebb munkával tudjuk a VII. ötéves terv célkitűzéseit végrehajtani. Tóth József szóbeli ki­egészítője után Monos Já­nos elnökletével megkezdő­dött a vita az írásos és a szóbeli beszámoló felett. Kovács Ferenc, az Ózdi Kohászati Üzemek küldötte a nagyüzemi munkásság, ezep belül a megyében dol­gozó 30 ezernyi kohász élet- és munkakörülményeivel foglalkozott. szorgalmazva, hogy legyen nagyobb becsü­lete a nagyüzemi munkának, a kohászatnak. Erre azért is nagy szükség van. mert pél­dául Ózdon a nyugdíjba vo­nulóknak csak a kétharma­dát tudják pótolni, ilyen mértékben romlott a szak­ma vonzereje. Reinhardt Sándor, az ÉMÁSZ küldötte az ener­giatakarékosság fontosságát hangsúlyozva elmondotta, hogy a mi megyénk használ­ja fel az ország energiaka­pacitásának 18 százalékát. Ezzel az első helyen va­gyunk a megyék között. A VI. ötéves terv során milli­árdos eredményekben mér­hető energiaracionalizálási programokat sikerült megva­lósítani. de még mindig sok az energiapazarlás. Ezt követően a mandá­tumvizsgáló bizottság elnö­ke. Bartók István adott je­lentést az értekezletnek a küldöttek megjelenéséről és összetételéről. A megyei kül­döttértekezletre 180 küldöt­tet delegáltak, közülük 167- en jelentek meg. 13-an iga­zoltan voltak távol. A jelen­levők közül 79 volt a férfi és 88 a nő. 36 küldött 30 évnél fiatalabb volt. A fizi­kai dolgozók száma 120. az Tóth József végezetül az újjáválasztandó SZMT mun­kaprogramjának, feladat­tervének kidolgozásához ter­jesztett elő javaslatokat. Egyebek között javasolta hogy az új testület a jövő­ben kísérje fokozott figye­lemmel a megye nagyüze­meiben dolgozó munkások helyzetét, élet- és munka­körülményeinek alakulását. Az új vállalatvezetési for­mák létrejöttével a. szak- szervezetek alakítsák ki a vállalati tanácsokkal, veze­tőségekkel való együttműkö­dés formáit és módszereit; nagy figyelmet fordítva a szakszervezeti jogok megfe­lelő érvényesítésére. Megkü­értelmiségieké 22. az alkal­mazottaké pedig 38 volt. A küldöttértekezlet tudomá­sul vette a bizottság jelen­tését. Molnár Agnes, a Szerencsi Édesipari Vállalat küldötte kért ezután szót. aki az if­júsággal való törődés fontos­ságára hívta fel a figyelmet. Elmondotta többek között, hogy a vállalathoz jelentke­ző fiatalok közül még szá­mottevően — 20 százalék1 — nem rendelkeznek nyolc ál­talános iskolával. Nagy Tibor szénbányász küldött elmondotta, hogy a VI. ötéves tervben kritikus körülmények' közepette vé­gezték munkájukat a borso­di szénbányászok. Leromlott technikával. 1000 fős lét­számhiánnyal küzdve. 13 hó­napnak megfelelő munka­napot dolgozott a bányászok nagy része, de szép számmal vannak olyanok is. akiknél ez 14 hónapra emelkedik. Nagy Tibor hangsúlyozta, hogy a bányászokat nem le­het okolni a szénellátás za­varaiért. Dr. Cselényi József, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem küldötte az egyetemnek a ré­gióban betöltött szerepéről szólt a műszaki értelmiség, legújabban pedig a jogászok utánpótlásában. Beszámolt az oktatás és kutatás felté­teleinek alakulásáról, az e téren jelentkező gondokról, valamint a szakszervezeti mozgalom elvetem i lehető­ségeiről. A szakszervezeti, politikai oktatás és a kulturális tevé­kenység eredményeiről adott számot Berencsi Miklósné, a Pamutfonóipari Vállalat Mis­kolci Gyárának küldötte. A gyárban sajátos feladatokat jelent, hogy a dolgozók 72 százaléka nő. 34 százaléka pedig 30 év alatti fiatal. Dr. Ábrányi Katalin, a megyei kórház orvosa az lönböztetett figyelemmel kell kísérni a fogyasztói ér­dekvédelmet. az áruellátást, az árak alakulását, javítva az együttműködést az illeté­kes hatóságokkal, a társadal­mi szervekkel és a kollektí­vákkal. A szakszervezetek­nek továbbra is fontos fel­adata a tagság tájékoztatá­sa. a társadalmi, gazdasági folyamatok megismertetése, megértetése. Köszönetét mondott mindazoknak, akik az elmúlt években eredmé­nyesen dolgoztak és segítet­ték megyénk szakszervezeti mozgalmát. Kérte, hogy a küldöttértekezlet az írásos beszámolót és a szóbeli ki­egészítőt vitassa meg és fo­gadja el. egészségnevelés kérdéseit, megoldandó feladatait ele­mezte. A nem elég szervezett és folyamatos egészségneve­lésnek még napjainkban sincs igazi gazdája — mon­dotta többek között és ja­vasolta. hogy a jövőben a szakszervezetek vállaljanak nagyobb szerepet a gyer­mek- és ifjúságvédelemben, az egészséges életmódra va­ló nevelésben. Az SZMT nőbizottságának tevékenységéről számolt be Tóth Ferenc né, a KPVDSZ megyei titkára. . Az elmúlt években folyamatosan foglal­koztak és átfogóan értékel­ték a megyénkben élő nők helyzetét, élet- és munka- körülményeit; többféle, hasznos kezdeményezéssel segítették a párt nőpolitikái határozatának végrehajtását. Léka Tivadar, az Ózd vá­rosi szakmaközi bizottság titkára tevékenységük négy­éves tapasztalatait adta köz­re. Tervszerűen dolgoznak, a párt-, állami és társadalmi szervekkel jó együttműkö­dést alakítottak ki. Tevé­kenységük részeként az el­múlt időszakban felmérték több mint 17 ezer ózdi és környékbeli nyugdíjas hely­zetét. Elmondotta, hogy to­vább kell tisztázni a szak­maközi bizottságok helyét és szerepét, az eredményesebb munka szükségessé teszi jogkörük bővítését. A Tiszai Vegyi Kombinát gazdálkodásáról, a gondok, nehézségek közepette elért eredményekről beszélt Vár­hegyi Miklósné. a vállalat laboránsa. Beszámolt arról, hogy a jó vezetés, a kollek­tív munka eredményes szak- szervezeti tevékenységgel társul. Kiss Béla. a megyei tár­sadalombiztosítási igazgató­ság vezetője részletesen is­mertette az elmúlt években bekövetkezett szervezeti és egyéb változásokat. A társa­dalombiztosítás új állami irányítása nem jelent hát­rányt a dolgozóknak és az ellátási jogok sem csökken­tek. Ismertette azokat az új rendelkezéseket — például a gyermekgondozási díj beve­zetését —. amelyek a tár­sadalombiztosítási juttatások bővülését jelentik. A mezőgazdaságban dol­gozó szakszervezeti tagok problémáiról beszélt Szabó András tsz-küldött. Szólt a megyénkben nagyszámú, kedvezőtlen adottságok kö­zött gazdálkodó termelőszö­vetkezetek gondjairól, prob­lémáiról. amelyek éreztetik hatásukat a szakszervezeti mozgalomban is. Hernádi Róbertné, a sa-. iószentpéteri tanács dolgo­zója az államigazgatás tiszt­viselőinek sokszor nehéz kö­rülmények között végzett munkájáról beszélt. Néhány területen, például a közmű­velődésben. vagy a gamesz- ekben alacsonyak a bérek, munkaerőgondokkal küzde­nek. Gyakran változnak a jogszabályok, nehéz megfe­lelni az elvárásoknak, növe­kedtek a feladatok, de a köz szolgálatát hivatásnak te­kintve törekednek a munka egyszerűsítésére, ésszerűsíté­sére. Szabó László, a Borsodi Nyomda művezetője a vál­lalatnál dolgozók többségé­nek áldozatkész munkájáról szólt. Elavult gépekkel, szak­munkáshiánnyal küzdve dol­goznak. A közelmúlt új rész­leges beruházása sem jelen­ti azonban a több mint száz­ezer példányban megjelenő Észak-Magyarország bizton­ságos megjelenését. A Borsodi Vegyi Kombi­nál eredményes munkájáról beszélt Dócs Ildikó, a válla­lat küldötte. A szakszerve­zeti munka kérdéseiről szól­va javasolta, hogy a jövő­ben a nettó átlagkereset le­gyen a szakszervezeti tagdíj alapja. Gulyás István, a Digép küldötte a vállalat szakszer­vezeti testületéinek munká­járól beszélt. Az elmúlt idő­szakban eredményesen moz­gósítottak a termelési, gaz­dálkodási feladatok végre­hajtására. Jó együttműkö­dést alakítottak ki a gazda­sági vezetéssel és a társa­dalmi szervekkel. Elmon­dotta, hogy az egyre inkább megújuló szocialista mun­kaversenyben a vállalat dol­gozóinak 83 százaléka vesz részt. Holló Istvánná, a 106-os Számú Szakmunkásképző In­tézet főbizalmija a szakmun­kástanulók szervezettségéről, valamint a képzés problé­máiról- szólva hangsúlyozta; úgy érzi, jó úton járnak. A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete ezután Szűcs Ferencné SZMT-titkár elnökletével folytatta mun­káját, aki bejelentette, hogy megyénk több vállalatának kollektívája táviratban kö­szöntötte a tanácskozást. Majd újabb hozzászólások következtek. Liptálc György, a Miskol­ci Közlekedési Vállalat szak­szervezeti bizottságának tit­kára elsősorban a megye­székhely közlekedési gond­jairól beszélt. A vállalat autóbuszainak száma az el­múlt években nem növeke­dett a szükséges mértékben, így a meglévő járműveken nagy a zsúfoltság, emellett krónikus létszámhiány ne­hezíti munkájukat. Petercsák Béláné, a Holló­házi Porcelángyár szakmun­kása a nődolgozók tanulásá­nak, továbbképzésének prob­lémáit feszegette, majd a gyesen lévő nők gondjairól beszélt. Hangsúlyozta: javí­tani kell a nők erkölcsi, anyagi megbecsülését. Közművelődési, művészet­politikai kérdésekről, a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar működésének problémáiról, a művészek megbecsülésének gondjairól szólt Nagy László miskolci küldött. A miskolci Avas-déli lakótelep közmű­velődési helyzetének javítá­sát és zenekultúránk jobb propagálását szorgalmazta. A miskolci postáknál dol­gozó fiatal műszaki értelmi­ség élet- és munkakörülmé­nyeivel, a pályakezdés és a családalapítás kérdéseivel, problémáival foglalkozott Kovács Erzsébet, a Mis­kolci Postaigazgatóság mérnöke. A vállalat fejlesz­tési elképzeléseinek megva­lósításához jól felkészült műszaki gárdára van szük­ség. Ezért is fontos a pálya­kezdők beilleszkedési idejé­nek lerövidítése. Emellett nemcsak a beosztást, hanem a színvonalas, minőségi mun­kát végző beosztott műsza­kiak munkáját is jobban meg kell fizetni. Vigh Alajosné, leninváro- si küldött a helyi ingatlan- kezelő és városgazdálkodási vállalat dolgozóinak munká­járól beszélt. A lakosság hangulatát jelentősen befo­lyásoló tevékenységük a nyil­vánosság előtt folyik. Lelki- ismeretes munkájukat meg­lehetősen szerény fizetések, így munkaerőhiány nehezíti. Major János, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára a fiatalok kongresszusi felkészüléséről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Az ifjúsági szövetség XI. kong­resszusának előkészítése, az alapszervezeteknek, a terü­leti, vállalati bizottságai számvetésének időszakában alakulnak meg a munkahe­lyeken a szakszervezetek if­júsági tagozatai. Az új szer­vezeti forma, a KlSZ-szer- vezelekkel való tartalmas együttműködés remélhetőleg eredményesen segíti majd á fiatalok nevelését, problé­máik megoldását, nemcsak a megyei szervek, hanem a KISZ és a szakszervezeti alapszervezetek szintjén is. A délutáni hozzászólások után elnöklő Szalai István SZMT-titkár bejelentette, hogy a vitát Tóth József foglalja össze. — A vitában szinte minden olyan kérdés, feladat elhangzott, ami ma jellemző megyénkre — mon­dotta összefoglalójában az SZMT vezető titkára. Hang­súlyozta, legyünk büszkék eredményeinkre, ne becsül­jük le saját erőfeszítéseinket, ha azok szerényebb eredmé­nyeket hoztak is az utóbbi években. Szólt a vitában felvetődött legfontosabb kér­désekről, amelyekre min­denki írásban kapja meg a választ. A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete be­töltötte hivatását, megfelelő­en segítette a XXV. kong­resszusra való felkészülést. A megyei küldöttgyűlés az SZMT és a számvizsgáló bi­zottság írásos és szóbeli be­számolóját egyhangúlag el­fogadta. Az elnök bejelen­tette, hogy az SZMT man­dátuma ezzel lejárt. A jelö­lőbizottság vezetője ezután javaslatot tett a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa, szám- vizsgáló bizottsága és a kü­lönböző munkabizottságok vezetőire, tagjaira és az or­szágos szakszervezeti kong­resszus küldötteire. A szavazás eredményének ismertetése után az új Szak- szervezetek Megyei Tanácsa megtartotta első ülését és megválasztotta tisztségvise­lőit. Az SZMT tiszteletbeli elnökének Mráz Ferencet, elnöknek Tóth Józsefet vá­lasztották. Az SZMT vezető titkára Básti János, titkárai: Szűcs Ferencné, Csinos Jó­zsef és Szalai István lettek; a számvizsgáló bizottság el­nökévé Rónai Lászlót, titká­rává Tóth Lászlónét válasz­tották. Az SZMT megerősí­tette funkciójában Kiss Gyu­lát, a megyei oktatási köz­pont vezetőjét, valamint Barna Károlyt, a Rónai Sándor Művelődési Központ és Lukács Lászlót, az SZMT központi könyvtára vezetőjét. Ezután Baranyai Tibor kí­vánt a megválasztott tiszt­ségviselőknek jó munkát, majd kitüntetéseket adott át. Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat nyugal­mazott vezérigazgatója, aki a küldöttértekezletig az SZMT elnöke volt, több évtizedes kiemelkedő mozgalmi tevé­kenysége elismeréseként a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát vette át. A SZOT főtitkára a magyar szakszervezeti mozgalomban és a megye munkásmozgalmában végzett több évtizedes és az SZMT élén végzett mintegy két év­tizedes, eredményes munká­jáért a nyugalomba vonuló Tóth Józsefnek átnyújtotta a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Ezután a kö­zeljövőben nyugalomba vo­nuló Kovács Kálmánná SZMT-titkár munkásságát méltatta és átnyújtotta a SZOT ajándékát. Ezt köve­tően átadták Tóth Imre Munkácsy-díjas • festőmű­vésznek az SZMT idén ala­pított művészeti díját. Básti János, az SZMT újonnan megválasztott ve­zető titkára maga és tiszt­ségviselő társai és a testüle­tek nevében köszönetét mon­dott a megtisztelő bizalo­mért. Röviden szólt az elkö­vetkezendő időszak felada­tairól, melyet csak követke­zetes, jó munkával lehet el­végezni. Sásti János, az SZMT új vezető titkára megköszöni a bizalmat. Sokrétű, demokratikus vita

Next

/
Thumbnails
Contents