Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
1985. november 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az elmúlt hónapban kezdtük meg az immár 40 eves múltra visszatekintő szövetkezeti mozgalom keretében a Borsod megyében tevékenykedő áfészek bemutatását. Első alkalommal a megyeszékhelyen lévő és a Miskolc körül települt UK községben működő Unió Atész munkáját, továbbá Halmaj és Vidéke Afész tevékenységét, munkáját, eredményeit es gondjait mulattuk be lapunk hasábjain. Mostani összeállításunkban a megye más tájegységein dolgozó Tokaj és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint a Sárospatak és Vidéke Afész munkáját, tevékenységét mutatjuk be olvasóinknak. felújítását végezték el. ül mini gázcseretelepet is létesítettek. amelyeket konténeres fogadásra is alkalmassá tettek. Ugyancsak fontos fejlesztés történt Vajdácskán, ahol egy húsboltot nyitották, ezzel a község lakóinak régi vágya teljesült. Az elkövetkező évben is tovább folytatják a bolthálózat felújítását, egyebek között Zalkod. Viss, Mak- koshotyka, Bodroghalász településeken történik majd meg az üzletház felújítása. — A VII. ötéves tervi fej íesztések ben szeremén k. ha helyet kapna egy 800 négyzetméter alapterületű új ABC-áruház építése — mondja az elnök. — Ha ezt sikerül megépítenünk, akkor a Bodrog Áruházban megszüntetnénk az élelmiszer árusítását, és így növelni tudnánk iparcikkekből az árukínálatot. Szeretnénk továbbá a következő tervidőszakban egy gyerek- cipőboltol és egy papírboltot is létesíteni. A hentesáru-ellátás javítására pedig tervezzük egy húsfeldolgozó konyha létesítését is. A szövetkezet az elmúlt évben 15 és fél millió forint nyereséget ért el. amit kél év alatt 20 százalékkal szeretnének tovább növelni. Ez év első felében a gazdálkodás jó! sikerült, hat hónap alatt 8,7 millió forint volt a nyereségük, elsősorban a költségtakarékos megoldásokkal. Igen eredményes volt a vendéglátás is. amit elsősorban az idegenforgalmi idényben, júliusban és augusztusban működtettek jól. Ez az ágazat az elmúlt évhez viszonyítva 2.3.3 százalékkal produkált többet, míg a kereskedelmi forgalom ugyanezen idő alatt 9,9 százalékkal növekedett. A szövetkezeten belül öt szakcsoport, méhész, kis- állallenyésztő, sertéstenyésztő, mezőgazdasági és szőlőtermesztő szakcsoport működik. Ezek a csoportok összefogják és irányítják a kistermelők .munkáját. A szövetkezet fontos feladatának tekinti a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztését, az új termelési, tenyésztési és új technológiák elterjesztését. Törekszenek továbbá a burgonya. a zöldségtermesztés és -felvásárlás további javítására, a termelőtől a fogyasztóig az áru útjának lerövidítésére. Különböző árubemutatókkal, kóstolóval egybekötött tejtermék. húskészítmény és cukrásztermékek bemutatóival kívánnak közelebb kerülni a tagokhoz, hogy a fogyasztók megismerjék az új termékeket, ezzel megkönnyítsék a háziasszonyok munkáját, és elterjesszék a korszerű táplálkozási szokásokat. Az új Tokaj Áruház Eredményes vendéglátással jó jövedelem A Sárospatak és Vidéke lést tevékenysége ' • • ' A Sárospatak és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek az elmúlt év végén több mint 6 200 tagja volt. és az árbevétele megközelítette a 700 millió forintot. Az 1946 márciusában alakult földművesszövetkezet mai működési területe Sárospatait városon kívül Kenézlő, Viss, Zalkod. Mak- koshotyka. Hercegkút, Károlyfalva, Bodrogolaszi, Györgytarló és Vajdácska községökre terjed ki; és így a vonzáskörzetében körülbelül 40 ezer ember ellátásáról gondoskodik. Csaknem negyven éve, az alakulása idején mindössze 30 tagot számláló kis szövetkezetnek még egyetlen boltja volt. és a forint megjelenéséig csupán cserekereskedelemmel foglalkoztak. A Sárospataki Földművesszövetkezetnek négy évvel később. 1950-ben már 20 kiskereskede'mi boltja és vendéglátó egysége volt. s ezek együttes forgalma évente meghaladta a 12 millió forintot. Az ötvenes évek közepén az akkor még nagyközség Sárospatak körzetében lévő falusi szövetkezetek önkéntes elhatározás alapján egyesültek a Sárospataki Földművesszövetkezettel, ekkor csatlakozott Bodrogolaszi, Hercegkút, Makkos- hotyka. Bodroghalász, Károlyfalva. Györgytarló, Vég- ardó és Vajdácska szövetkezete. és így alakult meg a Sárospatak és Vidéke Körzeti Fö'ldművesszövet- kezet. A körzethez tartozó községekben általános vegyesboltok voltak, és ezekben az élelmiszereken kívül ruházati és egyéb vegyes iparcikkeket is árusítottak. Néhány évvel később a megerősödött szövetkezet átvette az á'lami kereskedelem holtjait, ezzel megkezdődött Sárospatak új kereskedelmi arculatának kialakulása. A hatvanas évek második felében az idegenforgalom növekedése parancsoló szükségként vetette fel egy szálloda megépítésének igényét. A település történelmi rangjához illő környezetben, a vár szomszédságában .alakították ki az új vendéglátó egységet, a volt trinitánius kolostorban. A történelmi múltat idéző kolostor épületében, az egykori szerzetesek celláiból tizenhárom lakószobát alakítottak ki, a kolostor egykori kápolnájában pedig 180 férőhelyes éttermet, illetve annak a karzatán eszpresszót létesítettek. A falakkal körülvett barátok kertjében pedig szökőkutas pihenő létesült. A Borostyán Szálló étterem 1968- ban nyílt meg, és a nevét az északi falat beborító borostyántól kapta. Ugyanebben az évben Sárospatak visszanyerte a városi rangját. Ezt követően fogalmazták meg az igényeket egy, a város rangjának megfelelő új áruház építésére, kialakítására. A tagság és a SZÖVOSZ segítségével 1973-ban a településen egy impozáns, csaknem 3 ezer négyzetméter alapterületű ABC iparcikk-áruház épült, amely a Bodrog Áruház nevet kapta. Ez a létesítmény nemcsak a város lakóinak ellátását oldja meg, hanem a város környékén lévő községek lakóinak bevásárlási gondjain is segít. 1975-ben újabb községek csatlakoztak az áfészhez, így az egyesülés következtében Kenézlő. Viss és Zalkod szövetkezete is beolvadt a Sárospatak és Vidéke Áfészbe, amelynek a tagsága ezt követően meghaladta a 6 ezer 200 főt. A szövetkezet árbevétele 1984 végén már csaknem 700 millió forintra növekedőn. és ennek az összegnek •í zömét a kiskereskedelem adta. A szövetkezet az A Tokaj és Vidéke Afész a hagyományok ápolója D cél: erősíteni a szövetkezeti mozgalmat alaptevékenységen kívül belső szolgáltató, építőipari, vasipari, szállítási és ipari tevékenységet is folytat. A lakosság számára az álész többféle szolgáltatást is nyújt, ilyenek például a sertésszél li tás, a ruha méretre igazítása, ha- risnyaszem-íelszedés, üvegezés és képkeretezés, pb- gáz házhoz szállítás, vagy kölcsönzés. A szövetkezet a kereskedelmi tevékenységével igyekszik kielégíteni a működési területén élő lakosság ellátását. Az ellátás, mint Réthy Pál igazgatósági elnök elmondta, az elmúlt években általában kiegyensúlyozott volt. azonban a beszerzés nehézségei miatt igen sok utánjárással és többletköltséggel tudták csak megoldani egy- egy cikkből a zavartalan áruellátást. A megfelelő színvonalú ellátást csak a több megyére kiterjedő és a termelő vállalatokkal kialakított kapcsolatokra alapítva tudták megoldani Az elmúlt időszakban a vendéglátó-forgalom csak mérsékelten emelkedett, ennek oka az — mondja az elnök —, hogy város- fejlesztési érdekből több italboltot is megszüntettek, bezártak, illetve a szövetkezet működési területén más cégek is nyitottak vendéglőt. Az elmúlt négy esztendőben a szövetkezet körülbelül 48 millió forint értékű terméket vásárolt fel, és a termelés elősegítése érdekében 86 millió forint értékű tápot és szemes takarmányt adtak el. A hálózat bővítése érdekében több fejlesztést végeztek el, amely során Vajdácskán és Apróhomokon ú j vegyesbolt épült, a SZÖVOSZ rekonstrukciós pályázat alapján pedig ebben az évben egyebek közöli Végat-Uón üzletház. Botl- rogolaszin pedig italból! Tokaj földrajzi fekvése az ősi cserekereskedelem időszakától kezdve, kedvezett a kereskedelem kifejlődésének. E nagy múltú település évszázadokon át fontos kereskedelmi útvonalak találkozópontjaként kiemelt szerepet töltött be a kelet—nyugati kereskedelemben. Ezt a folyamatot azonban a viharos történelmi események, a gyakori háborúk több ízben is megszakították, hosszabb- rövidebb ideig háttérbe szorítva a kereskedők munkáját. A felszabadulást megelőző időszakban a település kereskedelmére a szétaprózottság voll a jellemző, hiszen például 1930- ban összesen száz kiskereskedő élt Tokajban. E hagyományokon alapuló, szétaprózott kereskedelmi hálózatot változtatta meg az 1946 áprilisában alakuló Tokaji Földművesszövetkezet. Az újonnan alakuló szövetkezet eleinte csak Tokajban, e tradicionális kereskedelmi központban működött, de a hatvanas évek elején a fejlődés felvetette a környező községekben dolgozó, más szövetkezetekkel az egyesülés igényét. Így 1961-ben a tisza- ladányi, 1962-ben a csoba- ji és taktabáji, 1964-ben a larcali, 1977-ben pedig a Bodrogkeresztúr és Vidéke Áfész-szel egyesült Tokaj .székhellyel. A szövetkezeinek jelenleg 4724 tagja van. és Tokaj, valamint a környező tíz község lakóinak alapellátását. elsősorban az élelmiszer-ellátást biztosítja, de jelentős az iparcikk- árusítás, u kisegítő ipari tevékenység és a szolgáltatás is. Igen jelentős vonzást gyakorol a Tokaj és Vidéke Afész tevékenysége a szomszédos Szabolcs- Szatmár megye nyugati részén fekvő községekre is, így a szövetkezet működési körzetében levő, mintegy 18 ezer lakoshoz a szomszéd területről körülbelül 10—12 ezer fogyasztó is csalolódik. A Tokaj és Vidéke Afész működési területén elsősorban a mezőgazdasági művelés a jellemző, e terület ipara a megye más területeihez viszonyítva jelentéktelen. Ennek a gazdasági szerkezetnek a következménye. hogy az itt élő aktív keresők jelentős része ingázik, és részben a községek termelőszövetkezeteiben, részben a településeken levő kisebb ipari üzemekben dolgoznak. — Igen jelentős a 900 éves lelepülés idegenforgalma is — mondja Csatári István igazgatósági elnök. — Ez az idegenforgalom jelentős kihatással van a kereskedelemre is. Az áfész igen nagy feladatokat vállal Tokaj, továbbá a környező községek ellátásában. Az alapellátás mellett különböző mezőgazdasági szakcsoportokon belül termelési szervezést is betölt, illetve felvásárolja és értékesíti a csoportokban termelt áruféleségeket, a további termeléshez pedig támogatás formájában anyagi segítséget nyújt. E sokoldalú tevékenységet a szövetkezet jelenleg 59 kiskereskedelmi bolttal, 38 vendéglátó egységgel és 7 felvásárlóteleppel tölti be. Az áfész kezelésében az említett boltok mellett egy szeszfőzde, két szikvíz- üzem, egy sertésfeldolgozó üzem, szállítási üzemegység és építőipari részleg is működik. A szövetkezet a VI. ötéves terv időszakában évről évre növelte a forgalmát, és az 1981. évi mintegy félmilliárd forintos árbevételtől 1985-re csaknem 600 millió forintos bevételre növelte a teljesítményét. Az elmúlt öt évben a szövetkezet nagyságához mérten, két igen jelentős beruházást kezdett meg. illetve fejezett be, egy szálloda és egy áruház építését. Ezek együttes költsége elérte a 100 millió forintot — mondta az igazgatóság elnöke. — Mindkét beruházást a Tokajt és vidékét megillető hírnév követelte, és a szűkösebb fejlesztési összegek ellenére is, a szövetkezet hitelt és bizalmat kapott mindkét beruházás megkezdéséhez. A szálloda és a Tokaj Skála Áruház megépítése nagy megerőltetés volt a szövetkezet számára, és ez a kél beruházás az elmúlt évben meglehetősen visz- szavelette az áfész nyereségét. Ezek a pénzügyi nehézségek ebben az évben már mérséklődtek, és ma már elmondható, hogy mindkét létesítmény megvalósítása nagyon is indokolt volt. A 96 férőhelyes szálloda, és a mintegy 2 ezer négyzetméter alapterületű vegyesiparcikk- és ABC-áruház alaposan megváltoztatta. módosította az 5 ezer fős település kereskedelmét. Az új áruház a szétszórt, 13 elavult, korszerűtlen kereskedelmi bolt helyeit épült, és ez az áruház az árukínálat színvonalával, megjelenésével méltán tölti be azt a kereskedelmi szerepkört, amit vártak tőle. A költséggazdálkodás javulásával körülbelül kél- három év múlva újabb fejlesztést tervez a szövetkezet — mondja az elnök. — Ennek során a vágóhíd továbbépítését tervezzük, ahol a húsfeldolgozással együtt, a ma még hiánycikknek számító töltelékárukat készítjük majd. Ez a beruházásfejlesztés jelentősen módosítja Tokaj és a körzet községeinek húsáruellátását. Az elkövetkező VII. ötéves terv időszakában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környező tíz község bolthálózatának fejlesztésére, és ezzel összefüggésben az áruellátás színvonalának javítására. Erre a feladatra azt az 5,7 millió forintos támogatást is felhasználják, amit a SZÖVOSZ ad hálózatfejlesztésre és -felújításra. — A rendelkezésre álló összegből az elkövetkezendő öt évben több felújítást és fejlesztést végzünk el. és nagyon szeretnénk Tarcalon egy áruházat, továbbá Er- dőbényén egy bolt átalakítását, korszerűsítését is megkezdeni, ha ezek a létesítmények árban „beleférnek" a meglevő összegekbe — mondja az elnök. — Ha nem, célrészjegy, vagy más formában is keressük a lehetőségét annak, hogy a kisközségek bolthálózata mellett, az igények alapján az említett fejlesztésekre is sor kerüljön. A szövetkezet az elkövetkező években is kiemelt feladatának tekinti a tagsági kapcsolatok fejlesztését, a tagság és a szövetkezet közötti információ- csere javítását a jobb, eredményesebb munka érdekében. Mindennek az a célja — mondta a szövetkezet elnöke —, hogy tovább növekedjen a szövetkezet tagjainak a száma. és ezzel erősödjön a szövetkezeti mozgalom. Az oldalt összeállította: Hajdú Gábor Fotó: Csákó Gyula
