Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. október 11., péntek Ülésezik az Országgyűlés Németh Károly beszéde A(Folytatás az 1. oldalról) Olyan népgazdasági terv kidolgozására törekszünk, amely az egyensúly megszilárdítását, a gazdaság élénkítését, az életszínvonal emélését a hatékonyság javítására építi. Mai ismereteink szerint — feltételezve az erőforrások javuló kihasználását, és figyelembe véve a KGST-ben folyó terv- koordináció várható eredményeit — a következő tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növekedésnek ez a mértéke elegendőnek látszik ahhoz, hogy folytatni tudjuk az adósság csökkentését, és egyidejűleg többet fordíthassunk a hazai fel- használásra is. Helyzetünkből és feladatainkból következő parancsoló szükség, hogy a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemből az életszínvonal szerény, de érzékelhető javításához szükséges fedezet mellett fokozatosan növekvő hányadot biztosítsunk a termelés bővítésére, a műszaki fejlődés megalapozására, a jövőt szolgáló kutatásokra és az infrastruktúra kiépítésének meggyorsítására. Csak az aktív fejlesztési politikára alapozott, gazdaságos export növelésével és nem az import erőltetett korlátozásával érhető el a fizetési mérleg egyensúlyának megszilárdítása. biztosíthatók az előrehaladás1; fotrásai. A^,;lftái*vezetés számára az elkövetkező években az a legfőbb feladat, hogy a szocialista nagyüzemekben felhalmozódott szellemi és anyagi erőforrásokra támaszkodva, és kihasználva a KGST keretében, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósuló műszaki-tudományos együttműködés, szakosítás és a termelési kooperációk bővítésének lehetőségeit, gyorsítsa meg a korszerű technológiai eljárások bevezetését, az új. a magas igényeket kielégítő, verseny- képes termékek gyártásának meghonosítását. — A nem- ^etközL és a hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják. hogy a versenyképességben, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásban fontos szerepe van az olyan vállalati struktúrának, amely lehetővé teszi az ésszerű munkamegosztást és a megbízhatóan működő kooperációs kapcsolatok kiépítését. A kormány részéről ezért továbbra is ösztönözni és támogatni fogjuk a vállalkozási formák gazdagítását, ideértve a kisvállalkozásokat, a belföldi és a külföldi tőkével létrehozott vegyes vállalatok alapítását is. A mezőgazdaságban a következő években is a jól bevált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmiszer-gazdaság stabilizáló szerepének megőrzéséhez, a közelmúltban intézkedéseket határoztunk el és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai ismereteink szerint a mező- gazdasági termékek termelése évi körülbelül 2 százalékkal növekedhet. A termelés növelésével egy időben a mezőgazdaságban is a hatékonyság növelése, a ráfordítások csökkentése, a minőség javítása a legfontosabb feladat. — Az építőiparról szólva — bár a túlzó általánosítás nem lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, hogy a vállalatok nagy része lassan és drágán épít, s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. Ezért olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az érdekeltséget, ha kell, a kényszerítő erőt abban, hogy az építő vállalatok szervezettebben dolgozzanak, jobb minőségű munkát végezzenek, javuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdálkodás, s hogy mindennek eredményeként megfékezhető legyen az árak növekedése. — Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának, a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség javításának fontos feltétele a célokkal összehangolt, a szocialista tervgazdálkodásra és a szabályozott piac törvényeinek alkalmazására alapozott irányítási rendszer működése. A feladat az, hogy az irányítás új elemeit minél gyorsabban kibontakoztassuk. Általánossá kell tenni azt a társadalmi magatartást, amely ösztönzi, bátorítja a tehetségeket, és a legjobb feltételeket biztosítja képességeik kibontakoztatásához, amely magasra emeli az eredményesen dolgozó vállalatok, kollektívák és egyének társadalmi rangját, amely nemcsak tudomásul veszi, hanem helyesli, hogy a munkabér nem járandóság, hanem a nyújtott teljesítmény elismerése. Tisztelt Országgyűlés! Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelműek, a tehetősebbek helyzetüknek és a társadalmi igazságnak megfelelően arányosan nagyobb részt vállaljanak a közkiadások fedezetéből. Ugyanakkor egyetértünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell akadályozni a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezését. Ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azok ellen, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával akarnak köny- nyebb élethez jutni. — A kormány fontos kötelességének tartja annak biztosítását, hogy ne csak megmaradjon, hanem a lehetőségek arányában tovább javuljon az áruellátás és a szolgáltatások színvonala, kulturáltabbak legyenek a vásárlási körülmények. A reáljövedelmek évi átlagos növekedése 2 százalék körül tervezhető. El kívánjuk érni, hogy ezen belül a munkából származó iövedelem az elmúlt évekhez képest valamivel gyorsabban növekedjék. Folytatjuk a második 15 éves lakásépítési program megvalósítását. Indokoltnak tart- iuk a családalapító fiatalok és a többgyermekes családok lakáshoz jutásának megkönnyítését, a lakásárak növelésének megfékezését. Társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentősége van az oktatás fejlesztésének. F, meggondolásból dolgoztuk ki és fogadtuk el az elmúlt esztendőben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját. ezért alkotta meg az Országgvűlés az oktatási tö^vénvt. Úgy ítéljük meg, hogy az elfogadott programok alkalmas keretet biztosítanak az oktatás minőségi. tartalmi megújítására. A kormány kötelességének tartia. hogy a népgazdaság lehetőségeinek arányában gondoskodjon az oktatás eredményes folytatásához szükséges személyi, intézményi és anyagi feltételekről. A felsőoktatásban a jóváhagyott programra alapozott tartalmi korszerűsítést tartjuk a fő feladatnak. Meggyőződésünk szerint egész társadalmunk érdekét szolgáljuk, amikor mint fontos feladatot tartjuk számon az esélyegyenlőség jobb érvényre jutásának, a tehetségek kibontakozásának elősegítését. A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alkotás és kísérletezés szabadságát, elismeri a sokféleséget és annak gazdagító hatását, de előtérbe helyezi az elkötelezett, magas színvonalú műalkotások támogatását. Ezután is fel fogunk lépni az ízlésrombolás, az értéktelenség, az erkölcsi silányság, az eszméinktől idegen áramlatok ellen. Külön is szólni kívánok arról a kiemelten fontos szerepről, amelyet a tömegtájékoztatás és a művészeti, az irodalmi alkotások játszanak a közösségért érzett felelősség felkeltésében, az előrehaladást fékező fonákságok leleplezésében, az eszmei, szakmai és nyelvi igényesség fejlesztésében, a művelődési igények kielégítésében Tisztelt Országgyűlés! Mint arról már szóltam, az elmúlt években számos intézkedést tettünk a kormányzati és az igazgatási munka javítása érdekében. Az eredménnyel azonban nem vagyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunknak tartjuk a kormányzati munka hatásfokának további javítását, azt, hogy az államigazgatás központi, területi és helyi szerveinek döntési rendszere, munkamegosztása és eljárási rendje tartson lépést a megnövekedett követelményekkel. Megkezdtük a következő időszakra szóló jogalkotási program kidolgozását, és elhatároztuk, hogy korszerűsíteni fogjuk a jogszabályokra és a jogszabály-előkészítésre vonatkozó rendelkezéseket. Tovább kívánjuk folytatni az ügyintézés egyszerűsítését. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocialista építőmunka számára. A legsajátabb nemzeti érdekünkből fakadó kötelességünknek tartjuk a testvéri barátság és az élet minden területére kiterjedő kapcsolatok fejlesztését a Szovjetunióval úgy és abban a szellemben, ahogy erről a közelmúltban Kádár János elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs folytatott megbeszélést. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy erősítsük kapcsolatainkat a szocialista országokkal, hozzájárulva ezzel közösségünk összeforrott- ságának, nemzetközi befolyásának növeléséhez. Nemzeti érdekeinkkel összhangban, a Varsói Szerződés tagállamaként híven teljesítjük vállalt kötelezettségeinket, következetesen képviseljük a szervezet közös, békeszerető politikáját. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a KGST felső szintű tanácskozásán elfogadott határozatok végrehajtásáért. Internacionalista elveinkből következik, hogy a jövőben is szolidárisak leszünk a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a társadalmigazdasági előrehaladásért küzdő országokkal. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a novemberre tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozónak, valamint annak, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon érdemi megállapodás szülessen a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáról és a nukleáris arzenál számottevő csökkentéséről. Üdvözöljük és maradéktalanul támogatjuk a Szovjetuniónak az e célok elősegítését szolgáló eddigi lépéseit és javaslatait. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány munkaprogramját vitassa meg és fogadja el. Lázár György beszéde után hozzászólások következtek. Szót kért Nagy József (Baranya megyei), Borza Istvánná (Hajdú-Bihar megyei), Balogh László (Békés megyei), Köteles Zoltán (budapesti), Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád megyei), Széles Lajos (Szabolcs-Szat- már megyei), Kiscelli László (Győr-Sopron megyei) képviselő. Ezután következett Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének felszólalása: — A kormány beszámolóját, helyzetértékelését, munkaprogramját reálisnak tartom. Tükrözi az ország valóságos helyzetét. Azokat a legfontosabb tennivalókat fogalmazza meg, amelyeknek elvégzése a következő öt évben a magyar társadalom fejlődését hivatott biztosítani. Tartalmában és szellemében összhangban van a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusán adott elemzéssel, kitűzött célokkal, felvázolt fő törekvésekkel. Azt mondhatjuk, hogy a kongresszus határozata jó alapot nyújt az önálló, felelős kormányzati tevékenységhez. A kormány előterjesztése kritikusan és önkritikusan szól a végzett munkáról, az előző ötéves munkaprogram ' végrehajtásáról, kellő gondossággal veszi számba a további előrehaladás feltételeit, lehetőségeit és korlátáit. összességében optimista, de ez az optimizmus nem vágyainkon és óhajainkon nyugszik, hanem eddigi eredményeink és meglevő erőforrásaink felelős mérlegelésén. Ezért a kormány munkaprogramjával a Központi Bizottság és a magam nevében egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom — mondotta bevezetőben Németh Károly, majd így folytatta: — Céljaink eléréséhez a legfőbb nemzetközi feltétel, hogy békében éljünk. A békét önmagában is az egyik legszentebb dolognak tartjuk, azonban nemcsak egyszerűen, mint háborútól mentes állapotért szállunk érte síkra, hanem mint a különböző társadalmi berendezkedésű országok kölcsönösen előnyös együttműködésének alapvető biztosítékáért, azért, hogy minden nép alkothasson, élvezhesse munkájának gyümölcsét. Szövetségi politikánkat folytatva a jövőben is azon munkálkodunk, hogy erősödjön, kiteljesedjen a szocialista nemzeti egység. Ebben a törekvésünkben megtestesül az a tanulság, hogy a szocializmus sikeres építéséhez nélkülözhetetlen a párt vezető szerepe, amely a helyes politikán és a meggyőzésen alapul; fontos a kommunisták példamutatása, de elengedhetetlen az egész nép munkája, helytállása. A kormány munkaprogramja kifejezi azt az elhatározottságunkat, hogy eddigi politikánkat kívánjuk folytatni, amely a magyar realitásokat tükrözi, s nem enged teret szélsőséges törekvéseknek. Politikánkból szervesen következik, hogy a társadalmi és a gazdasági viszonyokat a maguk valóságában vizsgáljuk. A számvetés azt mutatja, hogy a nehézségek és a gondok ellenére mind anyagiakban, mind szellemiekben gyarapodott az ország. Megőriztük népgazdaságunk stabilitását, népünk létbiztonságban él. Kongresszusunkon is elhatároztuk, a kormány programjának is célja, hogy erősítjük közállapotainkban az előrevivő elemeket, fellépünk a társadalomtól idegen, antiszociális magatartással és törekvésekkel szemben, intézkedéseket teszünk visszaszorításukra. Az egész társadalomnak érdeke, hogy erősödjön a jól végzett munka, a hasznos, értékes tevékenység becsülete, és ez fejeződjön ki a javakból való részesedésben. — Pártunk nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy emelkedjen a kormányzati, állami munka színvonala, erősödjön a szocialista demokrácia. Fontos, hogy fenntartsuk és tovább fejlesszük azt a tettekre sarkalló vitaszellemet, demokratikus légkört, amely különösen a kongresszus és a választások idején jellemezte közéletünket. Arra van szükség, hogy rendeltetésük szerint, és ne formálisan működjenek a demokratikus. fórumok, a szocialista demokrácia áthassa közéletünk valameny- nyi területét. Szándékaink szerint tovább növekszik a népképviseleti testületek, a társadalmi és tömegszervezetek, a helyi szervek, a vállalatok és intézmények önállósága és felelőssége. Ez elő fogja segíteni, hogy az állampolgárok közvetlenül, vagy képviselőik útján részt vegyenek a közügyek intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. — Olyan viszonyok között élünk, dolgozunk, amikor mindenkinek fokozottan éreznie kell saját felelősségét munkájáért. Minden honfitársunknak személyes szerepe és felelőssége van abban, hogyan boldogul népünk, hogyan alakul jövőnk. — Az emberi értékek rendjében az első helyre a munkát, a teljesítményt kell állítanunk, megvalósítva azt A képviselő alapvető élményanyaga választókerületéhez kötődik. Én Miskolc ipari központjában kaptam választóimtól megbízást, de tapasztalataimat megerősíti, amit másutt látok, hallok — kezdte hozzászólását Dudla József, majd így folytatta: — Legnagyobb vállalataink és több középüzem dolgozik választókerületemben, s a környék lakói zömmel e gyárak munkásai. Nehéz időszak volt az utóbbi néhány év, melyben a sikert legtöbbjük számára csupán a talponmaradás jelentette. Ezért is sokat kellett áldozniuk fizikai és szellemi erejükből, szabad idejükből, s a termelőmunka csatáit ráadásul a keresetek lassúbb emelkedése, a városfejlődés korábbi lendületének lefékeződése tetézte. Az emberek ezért szigorúbban értékelik környezetük dolgait és az ország ügyeit, érzékenyen reagálnak nemcsak a mulasztásokra, hanem az elszalasztott lehetőségekre is. Bár szaporodnak az elégedetlenség jelei — ez legszembetűnőbb a bányászok, kohászok és az alacsony nyugdíjasok körében —, mégis, meggyőződéssel mondhatom, hogy ma munkára, alkotásra alkalmasabb a légkör, mint akár egy évvel korábban. Miért? Azért, mert az a nagy társadalmi eszmecsere, amely a párt kongresszusának előkészítése során folyt, az alapvető kérdésekben megújította, az új dolgokban kialakította az egységesebb gondolkodást. A képviselői és tanácstagi választások bizonyították, hogy a kibontakozásra a kongresszus határozata olyan programot adott, amelyet a közvélemény is elfogad, támogat és bízik maradéktalan megvalósításában. Ezzel a társadalmi háttérrel számolnunk kell, és abban a tudatban kell döntenünk a kormány programjáról, hogy azt most a szokásosnál is nagyobb várakozás előzi meg. Választóim gondjainak, törekvéseinek ismeretében én úgy ítélem meg, hogy ez a program megfelel a várakozásnak. Számba veszi valamennyi problémánkat és megoldásuk sorrendjére, fela követelményt, hogy a munkaidő valóban a munka ideje legyen. — A kormánybeszámolóban körvonalazott teendők világosan mutatják munkánk irányát. Meggyőződésem, hogy a kormány programja — ha megvalósítását valamennyien szívügyünknek tekintjük, s érte minden magyar állampolgár felelősségtől áthatva cselekszik — az elkövetkező időszakban ' biztosítani fogja, hogy gazdasági és kulturális életünk az egész ország, népünk javára fejlődhessen. Biztosíthatom önöket arról, hogy a párt valamennyi szerve és szervezete, a kommunisták becsülettel fognak dolgozni a kormányprogramban foglaltak valóra váltásáért — mondotta végezetül Németh Károly. A következőkben Űjvári Sándor (Zala megyei), Szabó Kálmán (budapesti), Mátyus Gábor (Bács-Kiskun megyei) képviselő hozzászólása következett. Ezután Dudla József Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei képviselő, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára kapott szót. tételeire és ütemére reális, összefüggéseiben is helytálló, a magyar valóság lehetőségeivel összhangban levő választ ad. Ezt a programot lehet, akarjuk és fogjuk is támogatni! A nyílt, egyenes beszédre, meggyőződésem, hogy bizalom és tettrekészség lesz a társadalom válasza! Vallom ezt annak ellenére, hogy tudom, akadnak olyanok is, akiket az utóbbi évek eseményei elbizonytalanítottak, akik ezeket a célokat részben vagy egészben illúzióknak tartják. A program hozzánk szól, mert nemcsak a kormányzat feladatai vannak benne, hanem azok a célok is, amelyek ismeretében saját teendőinket kimunkálhatjuk. Érezzük, hogy — elsősorban a gazdaságban — többet kell kihoznunk magunkból. A kormány programjából az egyes ember tennivalóihoz kell újra és újra eljutnunk, csak így remélhetünk sikert. Választókerületemben nekem is az a tapasztalatom, hogy a dolgozó emberek készekés képesek többre, még nagyobb erőfeszítésekre is, ha világos a cél, biztató a perspektíva, és tudják, hogyan érhető ez el; nekik személy szerint mi ebben a teendőjük. Számunkra megnyugtató, ahogyan a kormány programja feladataink megoldásában a nagyüzemek szerepét kijelöli. Az ő munkájuk alapvető, mert az anyagi és szellemi erő koncentrációinak megújhodása nélkül kilátástalan mindannak a véghezvitele, amire készülünk. A mi nagyüzemi dolgozóink tudatában vannak az ezzel járó felelősségnek. Munkára, megújulásra készen igyekeztek és igyekeznek napjainkban is, rendkívül nehéz körülmények között teljesíteni mindazt, ami rájuk hárul. Mégis, ahol valóban jelentős struktúraváltásra van szükség — és kohászati vállalatainknál: ez a helyzet —, növekvő aggodalom tapasztalható. A kormány az elmúlt években — mint az elhangzott — meggyőződött róla, hogy megfelelő feltételek esetén képesek vagyunk szakítani a megszokott gazdálkodási gyakorlattal. Ebben a (Folytatás a 3. oldalon) Dudla József felszólalása
